Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-04 / 100. szám

2. oldat 1969. május 4. vasárnap A kommunista pártok hírei Pénteken délután Párizs­ban a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága meghallgatta Georges Marchaisnak, az FKP poli­tikai bizottsága tagjának, a központi bizottság titkárá­nak beszámolóját, a kom­munista- és munkáspártok moszkvai nemzetközi ta­nácskozásának előkészüle­teiről. A beszámolót egy­hangúlag elfogadták. Jóvá­hagyták a Francia Kom­munista Pártnak a moszkvai tanácskozáson részt vevő küldöttségét, amelyet Wal­­deck Kochet, a párt főtit­kára vezet. Ík Pénteken New York-ban bizottságokban folytatta munkáját az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártjá­nak kongresszusa. A bi­zottságok a pártprogram­tervezettel, a pártsajtóval, az ifjúsági és a nőmozga­lommal, valamint a mun­kásosztály problémáival és más kérdésekkel foglalkoz­tak. A pénteki ülés befeje­zése után sajtóértekezleten elmondották az újságírók­nak, hogy a kongresszus az egység jegyében és nagy aktivitással dolgozik. ★ A Neues Deutschland szombati számában közöl­te Kurt Banchmann-nak, a Német Kommunista Párt elnökének nyilatkozatát. Eszerint az NKP véleménye az, hogy Nyugat-Németor­­szág minden demokratikus erejének követelnie kell az NDK--elismerését, és a bon­ni kormányt arra kell kény­szerítenie, hogy kössön szerződéseket az NDK-val a fegyverzetek korlátozá­sáról és az atomfegyverek­ről való lemondásról, illet­ve az erőszak alkalmazásá­nak eltiltásáról. ★ A Dán Kommunista Párt Központi Bizottsága kibő­vített ülést tartott, amelyen a résztvevők hangoztatták: minden tőlük telhetőt el­követnek, hogy a kommu­nista- és munkáspártok nemzetközi tanácskozása jelentékenyen előbbre vigye a kommunista mozgalom egységének megszilárdítá­sát. A dán kommunisták ezt halaszthatatlan feladat­nak tartják a nemzetközi osztályharc jelenlegi szaka­szában. Zakir Husain meghalt! Zakir Husain, az Indiai Köztársaság elnöke 72 éves kofában szívroham követ­keztében elhunyt. Húsain politikai pályafu­tása 1957-ben kezdődött: ekkor nevezték ki Bihar szövetségi állam kormány­zójává. 1962-ben az indiai Köztársaság alelnökévé vá­lasztották meg és 1967-ben lépett Radhakrisnan elnök örökébe. Ö volt India első mohamedán elnöke. A hír vétele óta az összes indiai rádióállomás meg­szakította rendes napi programját és gyászzenét sugároz. Az indiai nemzeti lobogót félárbócra enged­ték. Zakir Husain utóda ideig­lenesen V. V. Giri. a jelen­legi alelnök lett. aki már letette a hivatalos esküt. Űj-Delhiben bejelentet­ték, hogy Zakir Husain el­hunyta miatt 13 napos nemzeti gyász lesz. SAJTÓSZEMLE: Bonn utolsó lehetisége A szombati nyugatnémet lapok részletesen foglalkoz­nak az NDK-nak Irak ál­tal történt elismerésével. A lapok szerint a bonni kül­ügyminisztérium első lé­pésként „kiiktatia” Irakot azokból a fáradozásokból, amelyeket az arab álla­mokkal való viszony nor­malizálása érdekében foly­tat. Az NSZK most Szíriá­ra, Libanonra és az EAK- ra összpontosítja erőfeszí­téseit. Az újságok rámutat­nak arra, hogy az NSZK és Irak árucsereforgalma két­szer akkora, mint Irak és az egész keleti tábor keres­kedelmi forgalma. Bonn­ban remélik — hangoztat­ják a lapok —. hogy a töb­bi arab állam nem követi Irak példáját. A CDU-hoz közelálló bon­ni General-Anzeiger vezér­cikkében azt írja: ha Bonn „következményekkel” fe­nyegetőzik, s ez üres szó marad, akkor az iraki pél­da ragadós lehet. Minden­esetre bizonyos, hogy Irak esetében a gazdasági nyo­mással való fenyegetőzés hatástalan marad. A Kölner Stadt-Anzeiger hangoztatja, hogy az ira­ki lépés egy fejlődés egyik része. Fel kell tenni a kér­désit: meddig lehet még nemlétezőnek tekinteni az NDK-t. csak azért, mert Bonnak ez » Kö­zel van az idő. amikor sem Bonn homlokráneolása, sem a nyugatnémet márka gendő, hogy az „egyedüli képviseleti elv5 erődjét megvédje. A Frankfurter Rundschau hangsúlyozza: Irak döntése az utolsó lehetőséget adja Bonnak, hogy a Hallstein­­doktrinát elejtse. Tüzérségi akciók Dél-Vietnam ban A saigoni amerikai főpa­rancsnokság által kiadott közlemény szerint szomba­ton reggel valamennyi fon­tosabb harci cselekmény a dél-vietnami főváros kör­nyékére összpontosult, ahol pénteken az esti órákban a partizánok csapdát állí­tottak egy teherautóosz­lopnak. Az autókaravánt biztosí­tó amerikai katonák közül négy életét vesztette, tizen­egy pedig megsebesült. Mint a katonai szóvivő el­mondotta, a partizánok több járművet megsemmi­sítették. A hazafias erők veszteségét a szóvivő 11 fő­vel jelölte meg. A dél-vietnami főváros­ban szombaton a kora reg­geli órákban megszólaltak nehéz tüzérségi ütegek és a délnyugati irányba adtak le lövéseket. A hivatalos szóvivő nem volt hajlandó közölni, hogy a tüzérség mi­lyen célpontra lőtt. Saigonban hivatalosan Újabb feszültséggóc Közel-Keleten í '4« ÄH . Kh orram sVia h r ***• A pattanásig feszült közel-keleti helyzetben új momentumként je­lentkezett a Shatt al- Arab hajózásával össze­függésben Irak és Irán között kirobbant ellen­tét. A viszály hátteré­ben egy 1937-ben aláírt egyezmény húzódik meg, amely a két or­szág közötti határt nem a Shatt al-Arab felező­vonalán, illetve sodor­vonalán állapította meg, h&pem az iráni partvo­nalon. Kivételt ez alól csak Abadan iráni ki­kötőnél és egy másik kisebb kikötőnél tettek, ahol a határ —amint ez általában szokásos — a felezővonalon halad, így a Shatt al-Arab vi­ze az említett kivételtől eltekintve iraki felség­­terület. Irán most semmisnek nyilvánította a Shatt al-Arab hajózást szabá­lyozó egyezményt, Irak viszont ragaszkodik az 1937-es egyezményben megállapított jogaihoz. Felségvizeinek védelmére csa- J az ellentéteket és megőrizni a patokat vont össze az iráni határnál. Ez a lépés viszont nemzetközi jelentőségűvé tette az egyébként helyi jellegű konfliktust, mert ily módon iraki erőket vont el a szíriai frontról. Mint ismeretes, Irak a keleti front megerősítésére korábban csapatokat vezényelt Szíriába. jószomszédi kapcsolatokat, nem kíván háborúba sodródni szom­szédjával. — TERRA — bejelentették, hogy Thieu elnök pénteken este Ri­chard tábornokkal, a Dél- Vietnamban államásozó amerikai csapatok helyet­tes főparancsnokával foly­tatott megbeszélést. Jól értesült körökben úgy tud­ják, hogy szóba került a Dél-Vietnamban állomáso­zó 541 000 főnyi amerikai expedíciós hadsereg létszá­mának esetleges csökken­tése is. Negyedik elnökjelölt Franciaországban Marcel Locauin biológus szombaton közölte, hogy indulni kíván a franciaor­szági elnökválasztásokon, s így 6 a negyedik jelölt. Hivatalos jelöléséhez leg­alább száz képviselő, vagy más közéleti személyiség aláírása és tízezer frank kaució szükséges. SzimonoY a Dananszkij-szigeten A Pravda közli Konsztan­­tyin Szimonov cikkének el­ső részét, amelyben az író, a Nagy Honvédő Háború neves haditudósítója beszá­mol a Damanszkij-sziget körzetében tett látogatásá­ról. Távol áll tőlem a gon­dolat — hangsúlyozza Szi­monov —, hogy az a két­száz vagy háromszáz kínai katona, aki azon az első márciusi éjszakán lesben állt Damanszkij-szigeten, j vagy az a húsz-harminc kí­nai katona, aki reggel rá­lépett a folyó jegére, a saját óhajára vált gyilkos­sá. Ilyen esetekben fentről jött parancs nélkül nem gyilkolnak. Mélységesen meggyőződésem, hogy a gyilkolásra való parancsot fent adták ki, olyannyira, fent, hogy annál fentebb már nincs is. Ha megkérdeznék tőlem — írja Konsztantyin Szimo­nov hogy visszaemlé­kezve Mao Ce-tungra ■—, akit két évtizeddel ezelőtt nem egyszer láttam és aki­ben akkor a Kínai Népköz­­társaság vezetőjét tisztel­tem — miért táplálok vele szemben a személyes gyű­lölethez közelálló érzést, tudnám, mit válaszoljak. Erről az emberről, szavai­ról és tetteiről az utóbbi évek során kialakított gon­dolatom megakadályoz en­gem, hogy végleg kiverjem a fejemből a saját maga­mat aggasztó szörnyűséget: „hátha mégis minden kí­vánságunk és a jövőről szóló elképzelésünk ellené­re valamikor haditudósító­ként kell ide jönnöm”. A továbbiakban Szimo­nov nyomatékosan aláhúz­za: csak látszat, felületi jelenség, hogy a Damansz-> kij-szigeten hirtelen — amint erről Pekingben az­után hírt adtak — a kínai géppisztolyok csattogása hallatszott. Há a dolog mé­lyére nézünk, éppen ellen­kezőleg. A golyók ugyan a Damanszkij-szigeten fű* tyűitek, de Pekingből lőt­tek. NATO-hadgyakorlat Észak-Görögországban má­jus 27. és június 16. között kombinált NATÖ száraz­földi, légi és tengeri had­gyakorlatokra kerül sor. Mint szombaton Brüsszel­ben közölték, az „Olympic express” fedőnévvel folyó hadgyakorlatokon minde­nekelőtt a mozgó haderők bevetési képességét próbál­ják majd ki. Irak mindezek ellenére kész lobogtatása nem lesz ele- békés tárgyalásokon rendezni Napirenden marad! TÖBB MINT egy hónap telt Ez persze korántsem jelenti, el a hét európai szocialista or- hogy a dokumentum átadása szág képviselőinek budapesti során ne merültek volna fel értekezlete óta, s jogos az ol- problémák. Mégis: talán elő­­vasó igénye, amikór közeleb- szőr fordult elő a háború utá­­bit szeretne tudni arról; mi ni Európa történetében, hogy történt az értekezleten elfoga- egy nemzetközi politikai kez­dőit nagy jelentőségű doku- deményezés dokumentumát va­­mentummal, az európai orszá- lamennyi címzett átveszi, egy gokhoz a kontinens biztonsá- sem utasítja el, még akkor gának ügyében intézett felhí- sem — mint például Nyugat­­vással? Berlin esetében — amikor a A magyar külképviseletek címzett és az átadó nem is március 28-a. és április 12-e kő- tart fent egymással formális zött huszonnyolc európai kor- diplomáciai viszonyt. mánynak, továbbá < az ENSZ főtitkárának és a nyugat-ber­lini polgármesternek nyújtot­ták át a felhívás szövegéi En­nek a széles, diplomáciai mű­veletnek a során külképvise­leti misszióink vezetői sok or­szágban alkalmat találtak ar­felhívás keltette érdeklődés és * találkozó megrendezése mel magatartás rendkívül gazdag, lett mind kontinensünk nyu­­értékes anyag, amelynek ala- gáti, mind pedig keleti részé­­posabb tanulmányozása bizo- ben._ Kétségtelen persze, hogy résztvevője a Német Demokra­tikus Köztársaság. Egyes NA­­TO-országok első reagálásai arra utaltak, hogy ebben a kérdésben még sok vitára szá­míthatunk. A bonniak — egyes NATO- beli partnereik tolmácsolásá­ban —- tulajdonképpen azt fej­tegették, hogy — mindegy, mi­lyen fórumon, akár egy előér­­tekezlet keretében is, de — a szocialista országok ismerjék el tárgyalási kérdésnek, más szóval: vitásnak az NDK álla­miságát, a fennálló országha­tárokat, stb. A SZOCIALISTA országok javaslata viszont félreérthetet­lenné teszi, hogy ezek kiala­kult tények és nem vitakérdé­sek; Bonnak semmi sem jár azért, ha végre pro forma is hajlandó tudomásul venni a realitásokat. A konferencia fel­adata világos: meg kell alkot­nia, közös megegyezéssel az európai biztonság rendszerét, amelynek segítségével el lehet Korai lenne még jóslásokba bocsátkozni, vajon a vezető nyugat-európai hatalmak vé­gül is hogyan foglalnak majd állást, sikerül-e létrehozni a javasolt biztonsági konferen­ciát. A budapesti dokumentu­----------­­abban a meggyőződésben ^ fcwTSwTÄSSi ti, hogy az illető kormányok dolgoztak ki, hogy van alapja günjj újabb háború áldozata képviselőinek szóban is kifejt- a konferencia megtartásának: iep.yent Hogy erre a feladatra sék a felhívás tartalmát. Az éppen elég közös erdek, kozo- NyU?at-Európa kormányai már így kialakult eszmecserék, a sen megoldandó probléma szol ma j^szek-e? Aligha. Kérdé­fniviínác b-nitnHű *>r/iokindAc pc t. fület!kozó mc2:rendezése mel- §05 még az Amerikai Egyesült Államok magatartása is, amely igényt tart a jelenlétre a NA-posabb tanulmányozása bízó- ocn._ ivetsegteieii persze, nogy TO-beli európai partnerei jö­­nyára hosszabb időre szóló fel- a közös szükséglet önmagában vgjét érintő ügyek eldöntésé­­ad&t. még nem elegendő a konfe- - -A SZEMBESZÖKŐ tanulság: rencia megtartásának útjában a budapesti felhívást átvevő tornyosuló nehézségek elhárí­­egyetlen kormány sem vonta fásához. kétségbe egy európai biztonsá- ELKÉPZELHETETLEN pél-T udománypolitika és tudományszervezés Május 5. és 7. között ke- alapot kell teremtenünk, rül sor a tudományos éle- Nemcsak a termelésben, tünk nagy eseményére, a hanem a társadalomépí- Magyar Tudományos Aka- tésben is mind több tudo­­démia évi közgyűlésére. A mányos ismeretre van . mostani közgyűlés kivéte- szükség. Sajátossága ennek re lepnünk. Elsősorban múlt két évtizedben nagy­ban hozzájárultak iparunk, mezőgazdaságunk fejlődé­séhez, a társadalmi prob­lémák megoldásához, a tu­datformáláshoz. Néhány tudományterületen — igaz, nem nagy számban — vi­lágszínvonalon álló ered­ményeket is elértünk. Most azonban még előbb­lesen nem egy esztendő, a bonyolult folyamatnak, hanem a most véget ért hogy nálunk az iparban, a hároméves tudományos mezőgazdaságban és a tu- tÁTM}* ÓrloOűf lrá— ^ A «írko »-» ín nllnlnUnm IV A lltSUK arról van szó, hogy a tu­domány eddigi és további vívmányait gyorsabban ál­­a társadalom szol­ciklus zárómérlegét ké- dományban is általában vé­­... szíti el és a tudó- getért a fejlesztés intenzív Salataba, jobban kamatoz­­mányfejlesztés újabb há- szakasza. Előtérbe kerül- tassuk az anyagi javak ter­­roméves tervét vitatja meg. nek az intenzív fejlődést me,es’rbcn> ® tarsadalom- Növeli ennek jelentőségét, jellemző tényezők, vagyis építésben. A hangsúly most hogy az MSZMP Közpon- hatékonyabban, jobban kell epp®n erre a gyorsaságra, ti Bizottságának kezdemé- kiaknázni mindazt, amit a nyezésére, a szakemberek már létrehoztunk, nagy körére kiterjedő mun ka folyik új tudományos c aba?^lá% óta* °r‘ irányelvek és új irányítási Szágunkb" Jelentős tudo­­rend kidolgozására. mányos bázis épült ki. Mintegy 950 kutató helyen, jóst, az MTA Tudomány- f^Z°tt-130tbná/1i,ku' szervezési tato-fejleszto intézet 12 ez-Arra kértük Szántó La-Csoportjának igazgatóját, tájékoztasson “““ kutatoszak­a tudománypolitikában és ^ ftubdoma' a tudományszervezésben "£? indokolt-sár,'át, s a kormányok eredményes részvétele az euró­­tőbbsége -a nét szocialista or- pai biztonsági problémával fog­­szág kezdeményezését pozití- lalkozó bármely értekezleten, van értékelte. amelynek ne lenne teljes jogú nél. S még tovább sorolhat­nánk az értekezlethez vezető úton magasodó kérdőjeleket. [ Mégis, meggyőződéssel valljuk, ! hogy — ha nem Is a Iegköze- ' végbemenő változások lé­nyegéről. Melyek legfőbb jellem­haté­konyságra helyeződik. Mostanában gyakran le­het hallani, olvasni, hogy a tudomány közvetlen termelőerővé válik; a ma tudománya a holnap ipa­ra. Ez valóban feltétele­zi, sőt követeli a tudo­mányos kutatások köze­lítését a gyakorlathoz. Hol tartunk mi ezen a területen? konferencia megtartásának danl a szocialista országok lebbi jövőben, s szívós, talán J hosszú küzdelem eredményié­ként, de a belátható jövőben — lesz európai biztonsági érte­kezlet. szén több mint 43 ezer a dolgozók száma. Az utóbbi években a tudományos — Azt a gondolatot, hogy . munkára és a műszaki fej- a tudomány termelőerővé !» kovet?1“1<?nyel, nap- lesztésre fordított összegek válik, Marx fogalmazta «!“-■ tudomanypo- a nemzetj jövedelem nőve- meg, s ezzel kifejezte a utiKajanak. kedését meghaladó ütem- tudomány progresszív tár­— A szocializmus tel- ben emelkedtek, 1967-ben sadalmi funkcióját, azt jes felépítéséhez, amelyen elérték a 4 és félmilliár- hogy nem önmagáért való.’ most dolgozunk, korszerű dot. Eredményeink a főbb A századfordulóig általá­­anyagi, műszaki, technikai tudományágakban az el- ban a termelési gyakorlat-1

Next

/
Thumbnails
Contents