Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-24 / 117. szám
mány jelentős része. Eddig a termésnek mintegy 50 százalékát exportálják. Aranybányája a gazdaságnak a teljesen új telepítésű. 56 hold őszibarackos. Tavaly — 42 kh-on — az aszály ellenére 18—19 vagonnal termett, s hogy a minőséggel ebben is milyen versenyképes a gazdaság; ne mondjunk mást: a hagyományos őszibaracktermő vidékek nem tudták azt az árat elérni, amit a kiskőrösiek. Csikós József tehenész — 20 esztendeje dolgozik a gazdaságban. hatalmas színes fotók — a szüretelő, gyümölcsszedő lányokkal, hamvas barackmosolyú menyecskékkel... Szikráztak a vitrinek polcain glédában álló, márkás címkéjű palackok. Bársonyfénnyel ragyogott a decis pohárban aranyló kiskőrösi bor. melyet a napsugár elé tartott az igazgató. Megkóstoltuk. Színében zamatéban, illatában benne az a 2100 körüli napfényes óra, amelyhez - hasonló mennyiség az ország kevés tájára jut. (Persze, ha nincs elég eső, és nem megfelelő időben, ez az áldás — haha a teljes szőlőterület termőre fordul — 35 mázsás átlaggal számolva — 40—45 ezer hl bort jelent. A kiskőrösi borok értékesítése nem jelent gondot. Tóth Sándor igazgató a jó gazda örömével mesélte el, hogy a kereslet évek óta élénk, növekvő; nem is tudják kielégíteni az igényeket. A legjobb hegyi borokkal állják a versenyt a gazdaság termékei. Ezt kiterjedt vevőkörük mindennél jobban igazolja. Derűs perceket okozott, amikor tréfás óvatoskodással „engedtek betekintést” a lackozott kiskőrösi borok kai is találkozunk a megrendelők üzleteiben. Vékony Pál pincemester készségesen mutatta be a Tabdin épülő palackozóüzemet. amelyben már bevetésire készen áll a félautomata gépsor. Július elsejével — egyelőre napi 10 000 palackos kapacitással — meg is indul az üzem. Most még a villanyszerelési munkák mennek, kicsit lassabban a kelleténél. A gazdaságnak ugyancsak aranyat hozó terméke az alma. Az országos átlagnál jóval gazdagabban r Állami Gazdaság tásában — visszájára fordul. Erről még ugyancsak lesz szó.) 1021 kh termő és 757 kh még nem termő szőlője van a gazdaságnák. Zömterjedelmes listáiba, amely az üzletfelek területileg is messze kiterjedő hálózatát mutatja. Nem sértünk meg azonban üzleti titkot, ha eláruljuk: a Kiskőrösi Állami Gazdaság borai a szőlőtermő Balatón-parton kapósabbak, mint a helyi Hallok, s legrégibb megrendelőik közé dunántúli fmsz-ek tartoznak. Nem beszélve a vendéglátó iparról, amely több budapesti kerületiben tette „egyeduralkodóvá” a kiskőrösi bort. Megtörtént eset: budapesti vendéglátóipari ember mondotta el, hogy időnként „dugni” kell ezt a bort. mert ha szem előtt van. hamar elkapkodják, gyorsabban, mint a Balaton mellékieket. Hogy milyen jó üzlet a gazdaság számára? A hordósán értékesített bor 1968- ban is 12.78 Ft nettó bevételt jelentett literenként. jutó napfény ezt a gyümölcsöt is kiváló minőségűvé érleli. Bizonyítsunk? Emlékeznek a tavaly előtti, 2,50 Ft-os egységárnyi országos almadömpingre? Nos, akiskörösi almáért akkor is 4.99 Ft volt a gazdaság nettó árbevétele kilogrammonként. Másik nagy előny — például a szabolcsi almával szemben —. hogy mikor a Nyírségben elkezdődik az almaszüret, itt már indulhat az exportszállítLám. milyen jó ügyesen kereskedni... Az igazgató „zárójelben” jegyezte meg, mikor erről esett szó: „Sokat számít, hogy mi már tulajdonképpen a régi mechanizmusban építettük kapcsolatainkat. Amikor még az volt az álláspont: az állami gazdaságoknak nem az a dolguk, hogy kereskedjenek ...” Az új mechanizmus — s az új szemlélet — szülötte a Kiskőrös tövében — 8 milliós költséggel,^ saját rezsiben — épülő hűtőház. Hogy ennek megléte mit jelent majd a gyümölcs — az említetteken kívül jelentős a 3 hold szamócatermés is — optimális piaci lehetőségei szempontjából, egyetlen példával is illusztrálhatjuk. Ha már a múlt évben „belépett” volna a hűtőház, egyszeri feltöltése jelentős bekerülési költséget térített volna meg. Többször emlegettük már a gazdaság szőlő-, gyümölcstermelését — aranyat hozó üzemágként. Igen, ha ezen a szélsőséges éghajlatú tájon kedvezően üt be az időjárás. Mert például tavaly „rajta volt” a szőlőn a 35 mázsás átlag, — de csak 18—19 mázsát szüreteltek. Miért? 1967. június 1-t'ől 1968. július 18-ig mindössze 271 mm csapadék esett. A legkritikusabb hónapokban az egyhavi átlag sem hullott le. Mikor megjött az eső. több kárt tett, mint hasznot... Mindezt tetézte, hogy tavaly alig volt terület, amelyet fagykár ne ért volna. Kecelen óriási jégverés pusztított. Olasz gyártmányú — Padovan-féle — sűrítménykészítő a talxli feldolgozóban. ság olyan nagy nekilendülésben van, annyi sok szép terv válik napról napra valósággá és mutat biztató jövőre, hogy nyugodtan leszögezhetjük: a veszteséges gazdálkodás már csak a múlt emléke lesz ... Azoké az időké, amikor szinte évenként váltották egymást Víz! Víz! Víz! Döntő tényező tehát a víz. Ha az aszálykor csak kétszer is öntözni tudtak volna, — nem 18 mázsa terem .., Öntözés. Ez a nagy feladat, amelynek megteremtését — szintén az elődök után és helyett — póaz elgondolásra épülnek, hogy „a Dunából kell ellopni a vizet”. A Dunavölgyi Főcsatornából töltenék fel a hagyományos víztárolókat, s azokból vezetnék el — csatornák rendszerével — a földekre. Meg kell Közkedveltségéről tolni kell. A csőkutas öntő- oldani ezt a sorsdöntő prob-Kuhman József — az „élő lexikon” — szintén két évtizede kezdte — munkacsapatban. Ma az adminisztratívok egyik erőssége. mel újtelepítésűek A fajtaösszetétel elég szemcsés: olaszrizling. ezerjó, csemege, hárslevelű, kadarka — hogy csak a javát említsük. A nagy távlatú telepítési program megtörtént. Járulékos beruházások dolgában azonban bőven van pótolni való az elődök helyett. A „normális” észtén. dőkben megtermelt 22—25 ezer hektoliternyi bor tárolása például 13 helyre oszlott szét. ami — ha csupán a szállítást számítjuk is — tetemesen emelte a költségeket. Az igazán nagyüzemi termelést a Brácsán most épülő. 33 ezer hektoliteres pince teszi lehetővé, ahol fajtánként, a megfelelő időben, egyöntetűen jó minőségben — 20 nap alatt feldolgozható lesz a termés. Hatvan — 260—600 hl-es — cementhordó várja a borokat. A kombinát úgy épül, hogy lehetőség nyílik a további bővítésre, ami annál is inkább szükséges, mert e sorok írója — bárki meggyőződhet, aki például a múlt év őszén fentjárt Budapesten. s ott — a Váci út egyik házközi nagy telkén megrendezett „Bács mint zés, miként ezt a kecskeméti és kiskőrösi járás közvetlen érdekeltjei, a mezőgazdasági nagyüzemek képviselői, öntözési szakemberei legutóbbi tanácskozásukon is megállapították, a homegyei napok” vendége- mokhátságon nem tudja beként forgolódott a fővárolémát, hiszen a jelenlegi rendszerrel az öntözőberendezés kihasználtsága is csak 30—40 százalékos. Egy Időegység alatt 400 liter vizet tud adni, holott 2000 liter körül kellene kiömleni... Nagyon biztató, hogy a tölteni rendeltetését. Kis- MÉM is támogatja az új elsiak között. Megyénk az üzemekben megfelelő, de képzeléseket, s a víznyerési, Rácz József fogatos, — ugyancsak az aranyjelvényesek közül. igazgatók, főagronómusok, főkönyvelők. A mostani igazgatót, Tóth Sándort megelőzően, akinek vezetése alatt kerékvágásba jött a gazdaság, — 13 igazgató volt. Köztük csak Mohácsi Károly, a „nehéz ember” ért, itteni viszonyokat tekintve, rekordidőt. Hogy végre egyenesbe jött ez a pompás lehetőségekkel rendelkező nagyüzem, a mai koncepciózus irányítás mellett, azoknak a hűséges dolgozóknak — Készül az új pince — Bócsán, ízes pecsenyék, disznótoros nagyüzemekben nem biz- felvonulási terv költségeit falatok mellé nem kevésbé tosít elegendő vízhozamot, vállalja, zamatos borait Is felküld- Új öntözési rendszer kidől- A Kiskőrösi Állami Gazte. s köztük a kiskőrösié- gozására van szükség, s mi- daság életéről eddig elmonkét is nél előbb. Ennek körvona- dottak is plasztikusan érzé-Ez évtől kezdve már pa- lai már kialakultak. Arra keltetnek valamit. A gazdavezetőknek, beosztottaknak — is köszönhető, akik immár két évtizeden át jóbanrosszban kitartottak a gazdaságban. Az idei jubileumi évben tizenegyen kapják meg az arany törzsgárda jelvényt. Mégpedig, a műszaki állományból: Molnár Dezső (id.) és Pál Ferenc; az adminisztratívak közül: Thurzó Béla és Kuhman József; a fizikai állományból a már említetteken kívül: Szlovák János, id. Horváth János, Varga Mihály, ifj. Váczi József. Jövőre 5, azután 3 újabb aranyjelvényes lesz. Az évi átlagban mintegy 1000 dolgozó közül — az állandó létszám 650 körű l van — 307 az olyan, aki több mint 5 éve munkálkodik a gazdaságban. Az időszakiak között jelentős szerepet töltenek be csúcsidőkben a tabdi központban felállított „Lékai János Ifjúsági Tábor” vakációzó dákjai. 200—200-as létszámmal, hetenkénti turnusban váltják egymást Szolnok, Békés és Szabolcs megyei fiatalok. S ha a fiataloknál tartunk. 1960-ban kezdte ösztöndíjasok tanittatását a gazdaság, és a pionírokból ma már itt dolgozik: Nagy Pálné kertészmérnök, Tóth Miklós és ifj. Molnár Dezső agrármérnök, Hős Nagy Ferenc és Csősz Nagy Zsigmond kertészmérnök, Varjú Endre mezőgazdasági technikus, Pap Katalin bérelszámoló ... Valamennyien képzettségüknek és képességüknek megfelelő, fontos vezető beosztásban. (Jelenleg két ösztöndíjas tanul főiskolán, illetve egyetemen.) Bodrogi János, aki másfél évtizede jött a gazdaságba, vidáman sorolja a bizonyítékokat, hogy milyen fiatal — a vezetők életkorát tekintve is — ez a gazdaság. Hogy például a 3 kerületvezető életkora együttesen nem éri el a 100 évet. A szakvezetés képzettsége is biztosíték arra, hogy a friss, fantáziadús tervek mihamarabb valóra váljanak. Tizenkét vezető mérnöki végzettségű, 3 felsőfokú technikumot, 5 technikumot végzett. Nőttek fel irányító posztokra egyszerű munkacsapattag-sorból is. így kezdte 20 évvel ezelőtt Kuhman József üzemgazdász, s valamikor répaegyelő kislány volt Szőke Lászlóné könyvelő Is ... Az ő — s az ösztöndíjasok életútja szinte szimbolizálja, hogy az egész gazdaság a kor követelményeivel lépést tartó, mind magasabban képzett vezetőkkel jut olyan fokra, ahol bízvást elmondhatjuk: a Kiskőrösi Állami Gazdaság — az arany ló napfény gazdasága — valóban aranyat hoz ki valamennyi üzemágból. Tóth Tolván
