Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-24 / 117. szám
4. oldal 1969. május 24. szombat Csökkentek a raktárkészletek ü piac igényeinek megfelelien terme! a megye ipara A MEGYE ipari üzemei első negyedévi termelésüket igyekeztek a piac igényeihez igazítani — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának első negyedévi jelentése. — A vállalatok — az országos termelésnövekedéssel azonos arányban — 2 százalékkal több árut állítottak elő, mint az elmúlt év azonos időszakában. A minisztériumi és tanácsi ipar a tavalyi első három hónap termelési színvonalát ugyan . alig haladta meg, a szövetkezeti ipar termelése azonban 12 százalékkal növekedett. EGYES termékekből — kőolaj, földgáz, bőrkesztyű stb. — a termelés az egy évvel korábbihoz képest többszörösére emelkedett, a termékek kétharmadánál viszont alig érte el a tavalyi szintet. A befejezett termelés értéke már lényegesen jobban alakult: a minisztériumi iparban 8, a tanácsi iparban 13, a szövetkezeti iparban 26 százalékkal nőtt. AZ ÁRUK értékesítése 16 százalékkal haladta meg az 1968. első negyedében elért eredményeket, ami bizonyítja, hogy a vállalatok a bel- és külföldi piaci igényekhez igazodó új gyártmányok bevezetését kezdik előtérbe helyezni. Az első negyedévi áruértékesítés mértéke meghaladta a befejezett termelést. Ez a tény azért örvendetes, mert ezáltal csökkentek a múlt évben felhalmozódott raktárkészletek. N. O. i tor követelmény e A korszert mezőgazdaság megteremtésének egyik feltétele a gépesítés. Mostanában egyre több, szó esik arról, hogy miként lehetne gyorsabban előrelépni a technikában. A gazdasági reform bevezetése óta a magyar mezőgazdasági gépgyártás sűrűbben tartja a bemutatókat, tapasztalatcseréket, fellendült a piackutatás. Nemrég megyénkben a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban vonultak fel a hazánkban gyártott legújabb, szőlő- és gyümölcstermelést segítő gépek. Május végén pedig a borotai Béke Termelőszövetkezetben tart bem”tatót a budapesti Vörös Csillag Traktorgyár. Eladatlan traktorok A tapasztalatok szerint az utóbbi években nő ugyan a traktorok száma, Mit kifogásol a vásárló? Nemcsak megállapít, intézkedik is az AKF Gazdaságirányításunk reformjának jelenlegi szakaszában mind többször kerül szóba, „áll reflektorfénybe” a vásárlók és a kereskedelem kapcsolata. Túl a vevőközönség érdekeinek jogszabályokban rögzített védelmén, a kereskedelemnek is alapvető érdeke, hogy a vásárló megelégedetten távozzék, illetve szívesen térjen vissza máskor is az üzletbe. Hogy mindez a gyakorlatban miképpen érvényesül, arról némi képet nyújt az ÁKF megyei felügyelőségéhez az év első négy hónapjában beérkezett panaszok természete, jellege is. Mindenekelőtt: a fogyasztói bejelentések, panaszok kapcsán csökkenésről nem beszélhetünk. Sőt, a négy hónap során a felügyelőség egy htján annyi reklamációt kapott, mint a tavalyi első félévben! Hiba volna azonban ebből olyan következtetést levonni, mintha a kereskedelmi szervek munkája mitsem javult volna. A panaszok ilyen magas számában ugyanis kifejezésre jut az is, hogy a fogyasztók — jogos, vagy vélt — sérelmeikkel egyre bátrabban keresik fel az Illetékes fórumokat. A reklamációk kiváltó okainak megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy 29 százalékuk kereskedői magatartást kifogásol. Ha el is fogadjuk azt a gyakran hangoztatott tételt, hogy a kereskedelmi dolgozókra háruló szerteágazó feladatok nem éppen előnyösen hatnak az idegrendszerre, kedélyállapotukra — méginkább felmerül a vállalati belső ellenőrzés fokozott felelőssége, a dolgozókkal való foglalkozás fontossága. Érdemes e témánál valamicskét hosszasabban elidőzni, megemlítve néhány konkrét esetet. Jogos például az a sérelem, hogy a kereskedelmi egység (a kecskeméti szövetkezeti árucsarnok) szombaton nem hajlandó az üvegeket vlszszaváltani, ellentétben az új üzleti szabályzat rendelkezésével: „A betétdíjas göngyöleget a hét valamennyi napján, napszakra való tekintet nélkül, vissza kell venni.” Ebbe a sérelemkategóriába tartozik az áruka,pcsolásnak az a példája is, amelyet a leninvárosi ABC-áruház húsosztálya követett: a sertéskörmöt csak csülökkel együtt mérték ki. Ezzel az eljárásukkal az ÁKF-et is „kapcsolásra” késztették: a velük szemben kirótt figyelmeztetés — 500 forint bírsággal is párosult. Az előbb említett kategóriát a panaszok gyakoriságának sorrendjében — 25 százalékkal — az áruellátási, bizonyos cikkek hiányát bíráló észrevételek követik. Néhány kivételtől eltekintve ezek — elem után „kiáltanak”, de a boltok némelyikéből olyan áru is hiányzik, amely csakis náluk került a hiánycikklistára. Az előbbivel csaknem azonos arányban (20 százalék) jelentkeznek a vásárlók sérelmére elkövetett más cselekmények (árdrágítás, pontatlan mérés és számolás stb.). A panaszok 16 százalékát teszik ki az „egyéb” címszó alatt felsoroltak. Közülük, jellegét tekintve csaknem mindegyik a garanciális javítások elhúzódását — elsősorban a motorkerékpárokét — kifogásolja. Az ok rendszerint: alkatrészhiány. Remélhetőleg a közeljövőben csökken majd az ilyen panaszok száma. A vásárlók jogos bizakodással fogadhatják azt a néhány hete megjelent jogszabályt, amely a javítások időbeni, gondos elvégzéséért egyértelműen a kereskedelmet teszi felelőssé. Természetes, hogy a panaszok intézése nem zárul le a puszta vizsgálódással, a tények megállapításával. Az erre hívatott állami szervvel szemben a bizalom megnyilvánulása az, hogy a panaszosok 90 százaléka nem a „tetthelyen” reklamál, hanem — egyébként teljesen jogszerűen — egyenesen az ÁKF-hez fordul. Végső következtetésként mindenesetre ki kell mondanunk, hogy az ismertetett panaszok mennyisége és jellege valamennyi érdekelt számára feltétlenül figyelmeztetésül szolgál. A tanulságot le kell szűrni belőlük, s méginkább a minimálisra csökkenteni ezeket a hibaforrásokat. J. T. csökken az egy traktoregységre jutó terület, de az erőgépek kihasználása alig emelkedik és az egy holdra jutó gépi munka sem növekedik megfelelően. A magyar mezőgazdaságban körülbelül 70 ezer trak. tor van jelenleg. Tavalyelőtt 4800-at, az elmúlt esztendőben 4600-at vásároltak a mezőgazdasági üzemek. Az idén — bár a tavalyihoz képest növekedett a kereslet — értékben számítva mintegy 800 millió forinttal kevesebb traktort adnak el belföldön a számítások szerint, mint amennyit erre az évre előirányoztak. Az új traktorok vásárlása nem a megfelelő ütemben folyik a javulás ellenére sem. A kereslet emelkedése egyébként annak köszönhető, hogy csökkent a gépjavítás állami dotációja. Sürgős feladat a mezőgazdaságban is a munkák gyorsabb, hatékonyabb elvégzése. Ehhez fokozni kell a gépesítést, amely jelentős kézi munkaerőt szabadít fel. Ezzel együtt nő a termelékenység és csökkennek a költségek. Jelenleg a termelőszövetkezeteknél sokféle erőgép van, köztük számos már elavult, még rosszabb a helyzet a munkagépeknél. Huszonnyolc országba Nemrég a három legjelentőseb magyar gépgyártó vállalat, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár és a Vörös Csillag Traktorgyár vezetői sajtótájékoztatón adtak képet a magyar mezőgépgyártás helyzetéről. A három üzem 15 ezer munkást foglalkoztat. Megalakították a Magyar Mezőgépipari Egyesülést, hogy összehangolják a gyártásfejlesztési programot. Remélhető, hogy ennek alapján korszerűbbé válik a termelés. Sajnos, ezek az üzemek nehéz helyzetben vannak, mert a gépgyártáshoz korszerű berendezésekre lenne szükségük, tehát saját gyártó gépparkjuk felújítása sürgős feladat. Tiszteletre méltó eredményeket ért el a gondok ellenére a magyar mezőgépipar. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár 28 országba exportálja termékeit. A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár jó együttműködést alakított ki szocialista és tőkés országokkal. Francia licenc alapján sorozatban gyártják a gabonakombájnokra szerelhető négysoros kukoricacső-törő adaptert, NDK szakemberekkel közösen növényvédő gépcsaládot alakítanak ki. A Vörös Csillag Traktorgyár magyar—osztrák kooperációban készíti a 110 lóerős Dutra-Steyer traktort. Együttműködési lehetőség Az együttműködés további javítására is van még lehetőség. A munkagépek gyártásában kooperálhatnak a gépgyáraink a gépjavító vállalatokkal. Ezek sok olyan berendezést készítenek, amelyeket nem érdemes nagyobb szériában gyártani. A Vörös Csillag Traktorgyár — nagyon helyesen — például megállapodást szándékozik kötni a csataszögi Szebb Élet Termelőszövetkezettel a görgőseke gyártására. A fejlődés az egész világon a mezőgazdasági munkafolyamatok teljes gépesítése felé halad. A kenyérgabonafélék ' termesztésének mechanizálása már megvalósult, részben a kapásoké is. Sok feladat van azonban még, amelyek megoldásában nagy segítséget adhat a mezőgazdasági nagyüzemeknek a magyar mezőgépipar. K. S. A „Diplomások“ Debrecenben A 3. debreceni színházi napok pénteki programjában a Kecskeméti Katona József Színház Raffai Sarolta : Diplomások című drámáját Pethes György rendezésében vitték színre. Megjelent a Forrás második száma Kapható az újságárusoknál megyénk irodalmi, művészeti, tudományos folyók iratának, a Forrásnak második száma, amely még szebb kiállításban, mint az első, néhány napja hagyta el a nyomdát. A szépirodalmi rovat szerzői: Buda Ferenc, Gondos Gyula, Hatvani Dániel, Hideg Antal, Juhász Sándor. Petri Ferenc, Polner Zoltán, Provaznik Géza, Raffai Sarolta, Simonyi Imre, Szilágyi Zoltán, Vadász Ferenc, Varga Mihály és Virágh József. Kovács Győző, Major Máté, Mezősi Károly, Pap Károlyné tanulmányokkal, viszszaemlékezésekkel jelentkeznek, Nagy Piroska, Tarján István, Zám Tibor szociográfikus írásokkal. A rendkívül változatos tematikájú jegyzet-rovat Bognár András, Gór Imre, Heltai Nándor, Kovács Sándor, F. Tóth Pál, Veres Péter gondolatait publikálja; kritikákat, recenziókat Balogh József, Ocsovszky László, Orosz László, Seres József, Sorriogyi György, Szolfridt István tett közzé. A képzőművészeti anyag Buda Ferenc, Gór Imre, Kátái Mihály, Nagy Éva, Pálfy Gusztáv, Tóth Menyhért és Vámos Zoltán munkája. Reformtankönyvek A nyomdák már javában dolgoznak azon. hogy az oktatási év kezdetére a diákoknak és pedagógusoknak egyaránt rendelkezésére álljanak a szükséges könyvek. A kiadványok összpéldányszáma megközelíti a 15 milliót. Újdonság, hogy az általános iskolák szakosított tantervű osztályaiba járó ötödikeseknek és hatodikosoknak megjelenik az angol, francia és német, a hetedikesek és nyolcadikosoknak pedig az orosz nyelvkönyv. A szakközépiskolák különböző osztályaiba folytatják a reformtankönyvek bevezetését, amelyekből 35 féle készül. A nemzetiségi iskolák számára szlovák, román, délszláv és német nyelven jelenik meg több mint húszféle reformtankönyv. — Nem hordom, csak ha SVO VE1NER é&OtEOQún VTTfr k frrg7^fr7TTT:i a J^-ráTT érintette a kifejezés. Az — Úgy érzem, jó meleg. ___ ___ ember a szeretett lényről Télen is lehet hordani ka- nagyon muszáj. Nehéz. El iem beszél úgy, mint „a bát helyett. is veszíthetem, akkor meg meggyilkoltról”. *=- Lehet. — felelt Szta- a fejem veszik érte. — Elhatároztam, hogy vickij. — Én ugyan álta- — Azt hittem, nem tesz lem követem el ezt a hibát. Iában csak az autóban vi- egy lépést sem revolver KiPD dp/ Pkrv/r Levette a kabátját, for- selem. nélkül. ■ ^LCicruyfc tolódott, úgy tett, mintha 9. visz a Kuznyeckij mosztra. CSÜTÖRTÖK De inkább gyalog megyek. A félhomályos, hosszú fo- Legalább még egyszer vélyosón Sarapov alakja tűnt giggondolok mindent” — fel, himbálózó járásáról morfondírozott Tyihonov. könnyű volt megismerni. Sztavickij egyáltalán — Messzire készülsz? nem olyan volt, amilyen, . . . , t. , . Elhallgatott, majd némi _ A revolver ugyanolyan keresne, hova akaszthatna, töprengés után megszólalt: munkaeszköze a nvomo- A fogason rövid, szürke — Talán be is fejezhet- zónak mint a színésznek nenk a jelmezbált. Nem all a maszk. ön magával - vijol önnek ez a dzseki. Ki- sz; a maszkját a bevásárló0/11^ a pisztolya. Ku- lásra, vagy ha vendégséglonben is mire kell ez? ke megy?- Kíváncsi voltam, hogy _ Szöval rsak azért jött, all. A Pisztolyt illetően pe- hogv felpróbálja a dzsekidig tevedett. Ez egy doboz met? kabát lógott, a polcon fekete műbőrdzseki hevert. Sztasz' együgyűen elmosolyodott: — Bocsásson meg a tolakodó kérdésért: mennyi -Tyihov elképzelte, be került ez a dzseki? — Sztavickiihez. nek — Miért nem hívattad Nem volt benne semmi Sztavickij csodálkozó pil- mentolos cukorka. Párán- _ be? édeskés. Magas, jóképű lantást vetett rá: csoljon! jöttem IgTMz ertttal meg— Célszerűtlen. Ha ott- férfi nyitott ajtót, futó pil- — 720 forintba. Magvar- — Köszönöm, nem ké- bírts nélkül ivíunkám sogyanakszik ran néha kénytelen vagyok mellőzni a formasá-Szóval, hon teszem fel neki a kér- lantást vetett a rendőrségi országon vettem. Miért? rek. déseim, az baráti beszélge- igazolványra és nyugodtan — Ugyanilyet kínáltak rám? tés. Ha itt beszélgetek ve- mondta: nekem is kilencven rubele — az már kihallgatás. — Jöjjön be. Már vár- lért. Örága, nem? Kihallgatni pedig még ko- tam- _ — Ha tetszik, megéri, rai. Egyelőre beszélgetni — Miért? — Azt sem tudom, illik-e kell vele. — Goromba tréfa lett hozzám ez a fekete szín. — Hát akkor csak ked- volna a nyomozószervek — Próbálja fel. vesen! — mosolygott Sa- részéről, ha nem beszél- — Szabad? rapov. nek azzal, aki talán min- — Persze. Reggel újra esni kezdett denkinél jobban ismerte a Sztasz felhúzta a cipa hó. Az idő melegebbre meggyilkoltat. zárat, megfordult a tükör elhelvezkedett fordult. „A 42-es troli oda- Sztaszt kellemetlenül előtt; székben: — Nem. Nincs rá ele- gokat. Gondoltam, jobb ha gendő alapom. Beszélni én jövök magához, mintha szeretnék önnel. maga jön hozzám. Sztavickij sértődötten _ Kinek jobb? hümmögött: _ ‘ ... — Hogy-hogy egy ilyen — Hat- — Sztasz hatarokomoly beszélgetésre nem za^an mozdulatot tett. — ön szerint tehat elhozott magával revolvert? ............................. ... Tyihonov kényelmesen 7!.1 körülmények közt haa karos- tekonyabb a kihallgatás? (Folytatjuk.)
