Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-24 / 117. szám

1969. május 24. szombat 3 oldal Az élénkebb pártmunka forrása A tagfelvételi tapasztalatok a bajai járásban Ziccerek A látogatás első óráiban bizony kapkodja a fejét az ember a Budapesti Nem­zetközi Vásáron. Aztán megpróbál okosan gazdál­kodni a jártányi erejével, hogy lehetőleg mindenho­va eljusson. Kár, hogy ezt az önszántunkból vállalt kiváncsi zarándokiást a bemutatkozó vállalatok többsége nem használja ki, hogy felmérjék a „fo­gyasztók” igényeit. A Bú­toripari Pavilon állandóan tömve van. de közvéle­ménykutató lapok hiányoz­nak, s egy ötletes beren­dezés nincs sehol, aminek a segítségével a gyártó vállalatok, vagy szövetke­zetek esetleg megtudhat­nák, hogy melyik típusuk tetszik, illetve melyikre adnánk ki pénzt is. Nem új felfedezés, hogy a va­­lószínúségszámítás szabá­lyai szerint fontos követ­keztetéseket lehetne levon­ni ily módon a gyártmá­nyok összetételére vonat­kozóan a jövőre nézve. Le­het, hogy ez már a fino­mabb módozata a piacku­tatásnak. Az viszont már elemi hiba, ha egy válla­lat — mint például a Ka­locsai Műanyag- és Gumi­feldolgozó Vállalat — a tájára sem néz a kiállított termékeinek, nem tájéko­zódik a bemutatkozás ha­tásáról. Hiszen nem csu­pán a közvetlen üzletkö­tés a cél ilyenkor — akit érdekel az árúnk, az majd felkeres — hanem a fo­­gvasztói igények szüntelen változásának a feltérképe­zése is. A kosárlabda-játék zsar­gonjában ziccereknek mondják a hasonló hely­zeteket. amiket a sportta­lálkozón is „vétek” ki­hagyni. Pedig ott „csak” pontokra megy a játék. — halász —t Bemutatóval egybekötött megyei gyepgazdálkodási tanácskozást tartanak hét­főn szakemberek számára a hartai Béke Termelőszö-A tavalyi pártépítési, tagfelvételi tapasztalatokat és ennek alapján az idei tennivalókat tárgyalta meg néhány héttel ezelőtt a ba­jai járási párt-vb. A témát ezután valamennyi párt­­alapszervezet megvitatta és leszűrte a szükséges követ­keztetéseket. Megállapították, hogy az előkészítés és a felvételek a szervezeti szabályzatnak megfelelően történnek. Az új párttagok kapnak és vé­geznek megbízatásokat — leggyakrabban a tömeg­szervezetekben, s bevonják őket a politikai oktatásba. A járás mezőgazdasági jellegének megfelelően a felvettek mintegy 75 száza­léka az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek pártszervezeteit erősítette. Így volt ez az előző évek­ben is. A termelőszövetke­zeteknél csökkent ugyan az ütem, de nem jelentősen. A vitában többen szóvá tették, hogy a nők aránya lényegesen nem javult. A felvetteknek 18 százaléka volt asszony, vagy lány, ami ugyan magasabb az összes taglétszám arányá­nál, de alatta van a megyei­nek és az országosnak. Ez évek óta jellemző a járás­ban. Egy kicsit mutatja azt is, hogy a nőket nem von­ják be eléggé a közéletbe, a vezetésbe, a tömegszerve­zetekbe, pedig a munkából éppen úgy kiveszik ők is a részüket, tehát több megbe­csülést érdemelnének. Az új párttagok több mint 60 százaléka fizikai munkás. Egyharmaduk a vetkezetben. A tapasztalat­­cserén a legelők korszerű gondozását és a legeltetés gazdaságos módszereit vi­tatják meg a jelenlevők KISZ korosztályhoz tarto­zik. Húsz esetben volt az egyik ajánló a KISZ-tag­­gyűlés. Fejlődés tapasztal­ható az előző évhez viszo­nyítva, de még mindig ala­csonyabb az arány, mint a megyében és az országban. Ez pedig azt mutatja, hogy a fiatalokkal, főként politi­kai nevelésükkel többet kell törődni. Több helyen a pártszervezet és a KISZ között nincs meg a kellő kapcsolat. A járásban száz párt­­alapszervezet működik, ezek mintegy harmadában nem történt tagfelvétel az előző esztendőben. Köztük több olyan van. ahol kívá­natos lenne a felfrissítés, az alapszervezet erősítése. Többek között a felsöszent­­iváni, madarasi termelőszö­vetkezetekben. a csátaljai és bácsalmási gépjavító egységekben. Kiss Károly, a Szegedi MÁV Igazgatóság vezetője e héten tartott sajtótájé­koztatójában arról számolt be, hogy jelentős beruhá­zásokkal korszerűsítik az igazgatóság körzetébe tar­tozó vasútvonalakat. Vál­tozatlan lendülettel folyik a cegléd—szegedi vasútvo­nal korszerűsítése, mintegy 45 millió forintos beruhá­zással. A kiskunhalas—bá­­taszéki vonal felújítására több mint 114 millió forin­tot bocsátottak az igazgató­ság rendelkezésére. Bőví­tik a kiskundorozsmai vas­útállomást, s hasonló mun­kálatok folynak a kisteleki állomáson. A pártalapszervezetekben lezajlott viták alapján min­denütt megélénkült a párt­építés. Bizonyítják ezt a számok. Ez év első négy hónapjában 76 belépővel erősödtek az alapszerveze­tek. Tavaly összesen 152 felvétel volt. A belépők 35 százaléka nő. tehát itt is van javulás. A 17 KISZ korosztálybeli jelentkező közül hétnek az egyik aján­lója a KISZ volt. Összegezve a tapasz­talatokat, megállapítható, a fejlődés, a pártépítési munka tudatosabbá, terv­szerűbbé vált. Csak így lehet tovább erősíteni az alapszervézeteket, fiatal erőkkel felfrissíteni, ami újabb kezdeményezések, élénkebb, pezsgőbb alap­szervezeti munka forrása lehet. K. S. Szeptemberre elkészül a kiskunfélegyházi vasútállo­más újjáépítésének terve, s a nagy forgalmú vasúti cso­mópont rekonstrukcióját 1970 tavaszán megkezdik. Folytatják a kelebiai állo­más bővítését. Kiskunhala­son 13 és fél millió forin­tos ráfordítással, a csatom narendszert építik ki, ezen­kívül 5 és fél millió forin­tos beruházással felépítik az üzemi konyhát és az or­vosi rendelőt. A kiskunha­lasi fűtőházi dolgozók ré­szére öltöző és mosdó léte­sül. Az utóbb említett új létesítményeket még azi idén átadják rendeltetésük­nek. Gyepgazdálkodási bemutató Hartán Rekonstrukció Kiskunfélegyházán Vasútkorszerüsités szerte a megyében /Ve csak gyermeknapon,.. it hozzak neked gyermeknapra? — Mmm ... Álmos va­gyok ... — Hát akkor szervusz, kisfiam. — Szeuu ..'. A kis kamaszfiú nyűgös morgásba olvasztotta a „szervusz”-t, másik oldalá­ra fordult úgy, hogy egy­úttal két csontos, hosszú lábát is kilökte a paplan alól. Aztán — megérezve a nyitott ablakon beáram­ló friss ájer hús simogatá­­sát, felül is majdnem tel­jesen kitakarózott. Sápad­­tas arcán nyugalom ömlött el, úgy látszott mintha új­ra álomba süppedt volna. Szeme csukva volt, egyen­letesen lélegzett. Magas, domború homlokát csak­nem befödte hosszú, bar­násszőke hajának „fésűs” függönye. De már nem aludt. Csu­kott szemhéja helyén olyan hirtelen ragyogott fel nagy kerek szeme, hogy ha vala­ki nézi, kételkedett volna, egyáltalán csukva volt-e ... A szoba pont a felkelő nap­pal néz szembe. Ilyenkor — reggel hét őrá tájban — szinte az egész szobát be­­fényesíti csillogó aranyá­val. Ez is vidámságra han­gol. Hát még a falat boríz tó, fehér léces fekete vas­pálcás könyvespolcok szí­nes sorai... A karcsú vá­za a barna nádbuzogány­nyal ... A Cezanne-repro­­dukció — virágcsendélet —, és a lila—fekete—narancs­­sárga színösszetételű suba­szőnyeg a két könyvespolc között és alatt, amelyből — az „ILLÉS”-emblémát veheti ki a szemlélő... Ne­­venapjára ezt kérte anyu­kától ... őst is ezen nyugtat­ja szemét, miközben búcsúzó apja kérdésére gondol. „Mit hozzak ne­ked gyermeknapra?” Keskeny szájaszéle ösz­­szébb szorul, szemében ha­ragos szomorúság. (Ka­masz-indulat?) ... „Mit hozzál?... Nem vagyok én már gyerek...” — Mindig ezt mondja mostanában, ha szülei puszilgatják és ő legtöbbször türelmetlenül el is húzódik előle. „Mit hozzál? ... Semmit! — moccan szájaszéle a né­maságba szorított szavak lökőerejétől... Mit kérjek? Amit vehetnél. csak... tárgy... „Tárgy” van itt bőven. A könyvszekrény al­jában tucatnyi dobozban az apró játékok... A sarok­ban — a tévésasztal alatt — a konyhaszekrény mö­götti zugban — o spejzban, a volt ruháskosárban — a nagyok... Seregnyi alka­lom emlékei. Napok alatt megunt jószágok ... Órákig tartott csak a forró kedves­ség, amely az ajándékok­kal együtt járt... Aztán reggel idegesen rohantatok anyukával — „Jaj, nem érem el a buszt!” — „Es­te ne csámborogjatok el olyan későre, mint teg­nap ...” — „Ma hat órá­tok lesz?... Figyelj oda... A napközis tanárt se ha­ragítsd jobban magadra ...” I ábait szétvetve fe­" küdt, már az egész paplant háta alá gyűrte ... Hajához nyúlt, de nem iga­zította, csak megmozdítot­ta a szemébe lógó, hegvbe hajló tincset. „Este megint csak idegesek vagytok ...” — Folytatódtak a kedvte­­len gondolatok borús hom­loka mögött. — „Na, fe­leltél valamiből?... Már meaimt csak hármasra si­került” — kötekedtek, pe­dig, hogy meg kell dol­gozni azért is! Ha négyes­ötös valami, csak egy-két szavatok van. Örültök, hogy akkor nincs „probléma” ,.. Aztán mind-n baj anyuká­nak is... Ha a cipő orra nem az ablak felé néz, mi­kor levetem ... Ha a mor­zsát nem szedem fel... Hogy rámförmedtetek azért is, mert rágógumit „nyám­mogtam”. Ezt csinálják a srácok is. Én ne tudjam, milyen az?... Mennyit nyaggatok a hajam miatt... Azért sincs kedvem fod­rászhoz menni... Mert pa­rancsoljátok ... Egész na­pom abból áll ki, hogy pa­rancsolnak ... Jól van, míg suliban vagyunk, addig „rendesen kell ülni”, „fi­gyelni” kell... De úgy ki­készülünk, mire vége van az óráknak... S akkor a napköziben ismét a falak közé... Csend ... Ne za­varjunk senkit... Mi lesz, ha estére megmutatom az ellenőrzőt? ... Meg az „üze­nő füzetet”, amiben eggyel több lett a szövet: „... Ta­nulási idő alatt beszélge­tett, amivel a többieket is zavarta___” — Hát mikor beszedessünk? ... I Hhon vacsora ... * Siessünk, mert jó műsor lesz... Mikor teg­nap is el akartam monda­ni, milyen klassz motort néztünk meg a szálló előtt, lehurrogtatok: „Jó, majd a híradó után elmondod!...” — Mindig csak foojam a számat... Mikor beszéltük men inazán n miskolci ki­­ráv d.ulást is?... S^ha!... Apu. azt se tudod én mi­­t’ori szoktam gondolkozni... Még azt se... Ha tudnád, én mennyire szégyerítem magam, amikor a múltkor veled mentünk azt a hi­vatalos igazolást kérni, » HÁzai FINN IRÖ REGÉNYE BETHLEN GÁBORRÓL Befejezte debreceni kuta­tótómunkáját Martti Santa­­vuori finn író, ak ösztöndí­jasként tartózkodik hazánk­ban. Debrecenben, a Kos­suth Lajos Tudományegye­tem könyvtárában regényé­hez gyűjtött anyagot. Martti Santavuori ugyanis kiderí­tette, hogy az 1600-as évek elején a svédek és a fin­nek közös királya, Gusztáv Adolf és Bethlen Gábor er­délyi fejedelem közötti kap­csolatok eredményeként a finnek és a magyarok kö­zött élénk diplomáciai és kereskedelmi együttműkö­dés alakult ki. A finn író új történelmi regényében ezt a korszakot dolgozza fel. TÜZOKKAKAS A TERÍTÉKEN Az elmúlt években a fo­kozott védelem következté­ben megnövekedett a bihari szikes pusztákon a túzok­családok száma. Csökmő, Nagyrábé, Bakonszeg, Ko­­mádi térségében a zsombé­­kos részeken ütöttek tanyát és ott költenek. Ez évben már korlátozott túzokvadá­szatra is sor került: eddig négy túzokkakas került puskavégre. BEFEJEZŐDÖTT a vízigabona VETÉSE Befejeződött a vízigabona vetése az Alföld legrégibb rizstermelő táján, Szolnok megyében. Az értékesítési feltételek javulásának hatá­sára a vidék termelői a ta­valyinál ezer holddal na­gyobb területen termesztik ezt a fontos élelmiszert. A karcagi közös gazdaságok például együttesen mintegy hatezer holdat hasznosíta­nak rizstermesztéssel, a Ti­­szasülyi Állami Gazdaság pedig mintegy 2000 holdat vetett be vízigabonával. A legkorábban bevetett és el­árasztott táblákon a korán beköszöntött nyári meleg­ben gyorsan kikelt és már szépen zöldell a növény. nem tudtad pontosan, me­lyik évben születtem — 1954-ben vagy 55-ben? — Tőlem nem akartad kér­dezni, csak hímeztél-há - moztál, míg ott az ablaknál fellapoztad azt a helyet a személyazonosságodban, ahol be vagyok írva én is. Onnan lested ki, közben úgy tettél, mintha szórako­zottságodban nem figyeltél volna a tisztviselő kérdé­sére ... gy aludnék még, de felébresztettél... Ja, persze, most atlétikára kell rohannom ... Odalesz a fél délelőtt. Mikor tanulok? Hat óránk lesz__Délután felelni fogok, megmondta a föci-tanár... Ti elmente­tek anyuval... Este haza­jöttök. Lihegtek, mérgesek lesztek ... Sietünk, mert jó műsor lesz a tévében... Megkérdezitek, felel­tem-e?... Vasárnap foly­ton olvastok ... S gúnyolód­tok, ha örülök, mert jön a Szabadtéri-re az ILLÉS- zenekar... Akiket szere­tünk, mert annyit bántot­ták őket — régebben... S olyan jól kiordíthatjuk ma­gunkat velük... A sok si­vár, kedd, szerda meg csak a nevekben különböző hét­köznapok után... Mit hozzál, apu? ... Le­gyen időtök számomra... Ne csak gyermeknapon ...” Tóth István TÁRiat TÖLTIK A HORTOBÁGYI BALATONT Tízmillió köbméter víz befogadására alkalmas 1400 holdas mesterséges tó ké­szült el Balmazújváros és Hortobány határában. A 15 millió forintos költséggel kialakított víztároló — a Hortobány Balatonja — az ország legnagyobb mester­séges tavai közé tartozik. Tavasszal a vidéken sok kárt okozó belvizeket gyűj­tik össze benne, nyáron pe­dig öntözővíz tárolására szolgál. A vizet az éjszakai órákban kapja a Keleti-fő­csatornából és azt nappal adja le az öntözőrendsze­reknek. A hatalmas tói fel­­töltését megkezdték. FÉNYÁRBAN A VAJDAHUNYADVÁR A Budapesti Nemzetközi Vásár esti arculata különö­sen színpompás. A főtér szinte minden pontját fény­csóvák pásztázzák. Az idén különösen érdekes a főtéren az alumínium gúla megvi­lágítása; rövid megszakítá­sokkal más és más oldal­ról gyullad ki különböző színű reflektor. A másik es­ti szenzáció a BNV-n, a Vajdahunyad-várának dísz­­kivilágítása. A fehér-sárga­­zöld-narancsszínű fénysu­garak külön kiemelik a kő­­csipkék minden szépségét. A két új fényjáték automa­­tikáját magyar gyárak ál­lították elő. MOCSÁRBÓL RÉT Zala megyében a Válicka patak és a Szé csatorna völ­gyében nagyobb arányú víztelenítésre kerül sor. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság csatornázó gé­pei Hahót község határában rövidesen befejezik a mun­kát. A nagy befogadóképes­ségű főcsatorna és a csat­lakozó mellékárok 600 hold mocsaras területet tettek szárazzá. Erről a területről a Principális csatornán át a Mura folyóba jut a feles­leges víz. A mocsártól elhó­dított területen rétet telepít a hahóti tsz. NAGYKUN VÁROS IPAROSÍTÁSA Az MSZMP kilencedik kongresszusának határozata a nagykun városok iparosí­tásáról fokozatosan megva­lósul — állapította meg a mezőtúri városi pártbizott­ság és városi tanács együt­tes ülése. A város 12 üzeme, vállalata és kisipari szövet­kezete az elmúlt évben 217 millió forint értékű terme­lést produkált, több mint kétszeresét az 1965. évinek. Megkezdődtek a korszerű automata téglagyár építésé­nek előkészületei. A Gazda­sági Bizottság határozata alapján Mezőtúrra települ a Könnyűipari Alkatrészgyár­tó és Ellátó Vállalat nyol­cas számú telepe. A beru­házás kollektív erővel va­lósul meg. A megyei tanács iparfejlesztési alapjából az 1969—72-es években 22 mil­lió, a fővárosi tanács alap­jából pedig 25 millió forin­tot fordítanak erre a célra. Az új üzem 1973-ban kezdi meg a termelést és az első évben hatvanmillió forint értékű terméket állít elő, a négyszáz foglalkoztatott munkás fele nő lesz. Bőví­tik, korszerűsítik a város meglevő ipari létesítménye­it is. A negyedik ötéves terv időszakáig összesen 110 millió forint iparfej el esztési beruházást valósítanak meg és 830 új munkahelyet ala­­* kítanak ki.

Next

/
Thumbnails
Contents