Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-22 / 115. szám
TOLCSVMÉK Alig három hete, hogy ugyanezen a címen riport jelent meg a Petőfi Népe Magazinjában a folk-beat műfaj hazai megteremtőiről és mindmáig legjobb művelőiről, a Tolcsvaytrióról. Ismételt kecskeméti vendégszereplésük sem tenné indokolttá, hogy ilyen rövid időn belül újra elővegyük ezt a témát, ha nem lett volna ennek a fellépésnek egy nagy meglepetése. A kecskeméti Berkes kollégiumban csak a két Tolcsvay testvér, Béla és László szerepelt. Bőgősük, Balázs Gábor véglegesen kivált, duóvá olvadt a trió. (Hogy miért, ne firtassuk, ez az ő belső ügyük. Béla azt mondta, őket csak a zene érdekli, bizonyosan Gábor is ezt mondaná.) Az est ettől függetlenül igen kellemesen sikerült. Gyergyádesz Lászlónak, a Debreceni Felsőfokú Tanítóképző harmadéves népművelés-, könyvtárszakos hallgatójának volt ez vizsga-klubfoglalkozása : igen szépen vizsgázott. Bevezető előadása a népzenéről, Bartók és Kodály munkásságáról, a folklór és a könnyűzene összefüggéseiről, bizonyára a legtöbb jelenlevő fiatalban felébresztette a gondolkodó zenehallgatás iránti kedvet. Tolcsvay Béla azt ígérte egy hónapja, hogy ha öt érdeklődő lesz, akkor is eljönnek a kulturális rendezvényeiről immár megyénkén kívül is híres Berkes kollégiumba. Hát nem öten érdeklődtek, hanem kétszázan. A testvérek ezúton is kérnek minden Bács megyei fiatalt, hogy írják meg véleményüket, törekvéseikről a következő címre: Tolcsvayék, Budapest, I., Bem rakpart 6. iHOL JÓL ÉRZIK MAGUKAT A FIATALOK i FÖLD ALATT Frissen gyalult idáig az összetarajtó jelzi, hogy tás, bár ahhoz, megújult az öreg, hogy igazi közöselhagyatott pince séggé váljunk, még Dunavecse köze- sok minden szükpén. Tágas, bolt- séges. Nem olyan íves terem, falai külsőségekre gonszínesek, bársony- dolok, mint az függöny, mögötte élénk színű ingek bárpult, meleg fé- és a hosszú haj. nyű hangulatiám- Néhány fiú kultipák szórják a válj a ezt a divafényt. Alaposan tot, néhányan megmegváltozott az szólták őket érte, ósdi borraktár, s helytelenül szerinhogy így van, tem, mert sokkal egyes-egyedül a fontosabb az, hogy fiatalok kezemunkájának, ötleteinek, ha tenni kell valamit a klubért, nem szervezőkészségének köszönhető. Termé- különülnek el a többiektől. Az viszont szetes és megérdemelt jutalma fáradó- tényleg gondot okoz még ma is, hogy zásuknak, hogy végre van önálló szóra- a tsz-ben dolgozó fiatalok egy része kézkozóhelye a dunavecsei ifjúságnak: ré- detben hallani sem akart a klubról. Ügy gén áhítoztak már rá. vélték, a diákok meg az érettségizettek — Igen, azt hiszem ezzel magyaráz- „kinéznék” őket. ható a pinceklubok nagy divatja, hogy — Meggyőződés nélkül mondott ilyet, a gyerekek általában mindenütt maguk aki mondta — vág közbe Gyurin Ilona, hozzák rendbe a helyiségeket — mondja aki ritka vendég mostanában a pincében, az első képen látható Tongory Mária, a éppen érettségijére készül. — Alsó kéjárási művelődési központ igazgatója, (ő pünk őt mutatja. — A munkásfiatalok, a klub létrehozásával csaknem egyidőben szakmunkástanulók és az egyre sűrűbben — tehát egészen a közelmúltban került beszállingózó tsz-fiatalok bizonyíthatják, Dunavecsére, de máris jól ismeri a jó- hogy nálunk nem ok széthúzásra az iskedvű, lelkes közösséget.) — A művelő- kólái végzettség. Miért is lenne? Aküdési központ és községi KISZ-vezetőség lönbség csupán néhány osztály. Meglehet, irodalomban, művészetben tájékozottabbak vagyunk mi, gimnazisták — ez sem igaz ugyan minden esetben —, de az élet gyakorlati oldaláról alig-alig tudunk valamit. Csak hegyezzük a fülünket, amikor a munkás- és parasztfiatalok munkahelyük bonyolult problémáiról beszélnek. Kölcsönösen kiegészítjük egymást, van mit tanulnunk egymástól. Ez nem, hogy részekre törné a klubot, inkább erősíti összetartozásunkat. Lehet, hogy egy hónap múlva tsz-ben dolgozom én is.. „ Szabó Attila persze állandó módszertani segítséget nyújt a pincebeli program tartalmassá, változatossá tételéhez. Meg személyi segítséget is. Csapai Lajos volt idáig a kub elnöke, most jogi tanulmányai és hivatalos elfoglaltsága miatt kénytelen volt lemondani tisztségéről. A klub tagsága Szőregi Erzsébetet, a művelődési központ fiatal előadóját kérte fel utódjául: szívesen hozzájárultunk, remélem, ő is olyan tevékeny szervező lesz, mint Csapai volt. Vörös Júlia óvónő (jobb oldali képünkön ő látható) a klubvezetőség egyik tagja: — Legfőbb eredményünk VERSEK, DALOK A SZERELEMRŐL Ritkán nyűik alkalma a pályakezdő fiatal előadóművészeknek olyan találkozásra a közönséggel, hogy ők álljanak a figyelem központjában. Azoknak meg, akiknek nem tanúsítja még diploma a művészeit: alig-alig. Éppen ezért egyértelműen dicsérnünk kell a Kecskeméti Városi Tanács Művelődésügyi Osztályát, hogy pódiumhoz Juttatta egy estére Cserje Zsuzsát és Teregess* Évát. Cserje Zsuzsa budapesti, sikertelen főiskolai felvételi vizsgák után szerződött Kecskemétre a Katona József Színházhoz, ahol máris tucatnyi epizódszerepben bizonyította be, érdemes rá figyelni a rendezőknek. (Gondoljunk csak a Bűnbeesés után-ra a Mózesre. a Lüszisztrátéra...) Mint versemondó talán még többet Ígér. Az óvónőképzőben tartott műsorának gondos válogatása — Balassi, Petőfi, Babits, Kosztolányi, Szabó Lőrinc, Buda Ferenc. Szécsi Margit, Pilinszky János, Vas István költeményeivel szólt a szerelemről — és a szép beszédet, elemző értelmet, áradó szenvedélyt egyesítő előadásmód friss élménnyel kötötte la a hallgatóság figyelmét. Terebessy Éva tősgyökeres kecskeméti. Itt érettségizett, s már bölcsészdiplomával a kezében határozta el, hogy az éneklésről, amelyet szintéli Kecskeméten kezdett el, mégsem mond le. Zeneművészeti szakiskolai hallgató a fővárosban. Mozart, Pergolesi, Brahms, Muszszorgszkij, Schubert és Verdi szerelmi ihletésű dalaiból, áriáiból összeállított csokorral szerepelt, hajlékony szopránja könnyedén ívelt a felső régiókba, elegánsan siklott a mélyebb regiszterekbe, szövegmondása kitűnően érthető volt; nem torzította el a tiszta artikulációra való törekvés, ez ritkaság kezdó énekesnél. Sz. J. Ür — Ür — Ur LEERESZKEDETT A VENUS FELSZINÉRB AZ ELMÜLT HÉT PÉNTEKÉN. ILLETVB SZOMBATJÁN A KÉT SZOVJET RAKÉTA. AZ ILY MŰDÖN SZEREZHETŐ ADATOK FELLEBBENTíK A FÁTYLAT A TITOKZAs TOS BOLYGÓRÓL. AZ EMBER ÜJABB GYŐZELMÉNEK AZ ELŐZMÉNYEIVEL FOGLALKOZIK A CIKKÜNK8 tankönyv Randevú az Esthajoaksillaggal A VENUS Földünk egyik legközelebbi szomszédja, de a két bolygó közötti távolság mindig változik. A távolság két hónaponként csökken, ilyenkor a legkedvezőbb az űrhajók indítása. Ez az eset állt fenn januárban, amikor pályájukra röpítették a Venus 5-öt és 6- ot. Annak ellenére, hogy a Venus a Földhöz viszonylag közeli pályán halad, féltékenyen őrizte a titkait. A közvetlen megfigyelés nehéz, mert az égitestet burkoló vastag átlátszatlan felhőréteg megakadályozta azt. A légkörben már korábban is biztosan kimutatták a széndioxid jelenlétét. A* oxigént és a nitrogént nyomokban fedezték fel. A több rétegből álló felhőzet jégkristályokból, vagy apró vízcseppekből áll. A bolygó felszíni hőmérsékletére és az ott uralkodó nyomásra a különféle feltevések eltérő értékeket adtak. A napokban hagyja el a Bács-Kiskun megyei nyomdát az első automatizálási tankönyv. A munka — a Műszaki Könyvkiadó megrendelésére — a szeptembertől Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolává előlépő kecskeméti intézet automatikaszakos hallgatói részére készült. A kiadvány a Villamos irányítástechnika címet viseli. Szerzője Lovas Béla, a Felsőfokú Gépipari és Automatizálási Technikum tanszékvezető tanára. A kefelevonatokat átlapozva megállapítható, hogy a tankönyv részletesen foglalkozik a lyukszalagvezérlésű szerszámgépek villamos irányítástechnikájával és az ipari számítógépek alkalmazásával, programozásával. A gépipari automatizálást taglaló 300 oldalas munka lehetővé teszi, hogy a hallgatók ne kényszerüljenek csupán az előadás-jegyzeteikre, vagy a szétszórtan fellelhető, különböző igénnyel megírt szakirodalomra hagyatkozni. Hézagpótló jellegét az is mutatja, hogy több társintézet jelezte már segédkönyvként való felhasználási igényét. A feldolgozott témára utalnak a főbb fejezetek címei: Az ipari elektronika elemei. Számirányítású szerszámgépek. Ipari számítógépek. Érdemes megemlíteni, hogy az eredetileg év végére ütemezett megjelenést a Bács-Kiskun megyei Nyomdaipari Vállalat a felsőfokú technikum hallgatóinak kérésére előbbre hozta. Eszerint a kiadvány első feladata, hogy megkönnyítse a rövidesen sorra kerülő szigorlatokra való felkészülést. Ezt követően egyébként még az Idén egymásután jelennek meg a le- A felvételen a Szovjetunió Tudományos Akadéendő főiskola automatizá- »»Iájának Ürfigyelő Központja látható, ahol a Venuslási tankönyvei. rakéták jelzéseit, a mérőműszerek adatait is fogják* AZ ELTÉRŐ adatok ia bizonyítják, hogy a bolygóról csak közvetlen. Venus-szondákkal végrehajtott mérések adhatnak pontos képet. A* 1961-ben Indított szovjet Venus—1 nem közölt adatokat rádiójának a hibája miatt Sikertelen volt 1962-ben az amerikai Mariner—i is. A Mariner—2 azonban 1962. december 14-én körülbelül 35 ezer kilométerrel elhaladva a Venus mellett értékes adatokat sugárzott a Földre. A következő Venusszondák — Zond—1 (1964), a Venus—2 és —3 (1965) — ismét nem közöltek adatokat, de az utóbbi volt az első ember által alkotott tárgy, ami idegen bolygóra jutott el. (1966. március 1-én). 1967 júniusában szint« egyidőben indították a szovjet Venus—4 és as amerikai Mariner—5 szondát. A Venus-rakéta parkoló oályára helyezkedett, tartalmazta a továbbkeringő műszertartályt és a felszínre leereszkedő 383 kilónyi műszerrészt. A rádiókancsolatot egy 2 méter 30 centimétrees átmérőiű irányított parabolaantenna tartotta fenn. Egy nappal később ért Venus.-kÖzelbe a Mariner—S szonda és körülbelül 4000 kilométerrel haladt el a Venus felett. Két órán keresztül végzett méréseket. A januárban fellőtt Venus—5 és —6 egvébkéní 1130 kilogramm súlyú. Ejtőernyőik ezúttal Is képeseknek bizonyultak á bolygó aránylag forró környezetének az elviselésére tehát megvalósulhatotí a sima leszállás — mégpedig a Naptól távoli, sötét oldalon. 1969. májusa a bolyáé kutatásában a Monzádé* eredmények hónapja. i
