Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-22 / 115. szám

TOLCSVMÉK Alig három hete, hogy ugyanezen a címen riport jelent meg a Petőfi Népe Magazinjában a folk-beat műfaj hazai megteremtői­ről és mindmáig legjobb művelőiről, a Tolcsvay­­trióról. Ismételt kecske­méti vendégszereplésük sem tenné indokolttá, hogy ilyen rövid időn belül új­ra elővegyük ezt a témát, ha nem lett volna ennek a fellépésnek egy nagy meglepetése. A kecskeméti Berkes kollégiumban csak a két Tolcsvay testvér, Béla és László szerepelt. Bőgősük, Balázs Gábor véglegesen kivált, duóvá olvadt a trió. (Hogy miért, ne fir­tassuk, ez az ő belső ügyük. Béla azt mondta, őket csak a zene érdekli, bizonyosan Gábor is ezt mondaná.) Az est ettől függetlenül igen kellemesen sikerült. Gyergyádesz Lászlónak, a Debreceni Felsőfokú Taní­tóképző harmadéves nép­művelés-, könyvtárszakos hallgatójának volt ez vizs­ga-klubfoglalkozása : igen szépen vizsgázott. Beveze­tő előadása a népzenéről, Bartók és Kodály mun­kásságáról, a folklór és a könnyűzene összefüggései­ről, bizonyára a legtöbb jelenlevő fiatalban feléb­resztette a gondolkodó ze­nehallgatás iránti kedvet. Tolcsvay Béla azt ígér­te egy hónapja, hogy ha öt érdeklődő lesz, akkor is eljönnek a kulturális rendezvényeiről immár megyénkén kívül is híres Berkes kollégiumba. Hát nem öten érdeklődtek, ha­nem kétszázan. A testvé­rek ezúton is kérnek min­den Bács megyei fiatalt, hogy írják meg vélemé­nyüket, törekvéseikről a következő címre: Tolcs­­vayék, Budapest, I., Bem rakpart 6. iHOL JÓL ÉRZIK MAGUKAT A FIATALOK i FÖLD ALATT Frissen gyalult idáig az összetar­­ajtó jelzi, hogy tás, bár ahhoz, megújult az öreg, hogy igazi közös­elhagyatott pince séggé váljunk, még Dunavecse köze- sok minden szük­­pén. Tágas, bolt- séges. Nem olyan íves terem, falai külsőségekre gon­­színesek, bársony- dolok, mint az függöny, mögötte élénk színű ingek bárpult, meleg fé- és a hosszú haj. nyű hangulatiám- Néhány fiú kulti­­pák szórják a válj a ezt a diva­­fényt. Alaposan tot, néhányan meg­megváltozott az szólták őket érte, ósdi borraktár, s helytelenül szerin­­hogy így van, tem, mert sokkal egyes-egyedül a fontosabb az, hogy fiatalok kezemunkájának, ötleteinek, ha tenni kell valamit a klubért, nem szervezőkészségének köszönhető. Termé- különülnek el a többiektől. Az viszont szetes és megérdemelt jutalma fáradó- tényleg gondot okoz még ma is, hogy zásuknak, hogy végre van önálló szóra- a tsz-ben dolgozó fiatalok egy része kéz­­kozóhelye a dunavecsei ifjúságnak: ré- detben hallani sem akart a klubról. Ügy gén áhítoztak már rá. vélték, a diákok meg az érettségizettek — Igen, azt hiszem ezzel magyaráz- „kinéznék” őket. ható a pinceklubok nagy divatja, hogy — Meggyőződés nélkül mondott ilyet, a gyerekek általában mindenütt maguk aki mondta — vág közbe Gyurin Ilona, hozzák rendbe a helyiségeket — mondja aki ritka vendég mostanában a pincében, az első képen látható Tongory Mária, a éppen érettségijére készül. — Alsó ké­­járási művelődési központ igazgatója, (ő pünk őt mutatja. — A munkásfiatalok, a klub létrehozásával csaknem egyidőben szakmunkástanulók és az egyre sűrűbben — tehát egészen a közelmúltban került beszállingózó tsz-fiatalok bizonyíthatják, Dunavecsére, de máris jól ismeri a jó- hogy nálunk nem ok széthúzásra az is­­kedvű, lelkes közösséget.) — A művelő- kólái végzettség. Miért is lenne? Akü­­dési központ és községi KISZ-vezetőség lönbség csupán néhány osztály. Megle­het, irodalomban, művészet­ben tájékozottabbak vagyunk mi, gimnazisták — ez sem igaz ugyan minden esetben —, de az élet gyakorlati oldaláról alig-alig tudunk valamit. Csak hegyezzük a fülünket, amikor a munkás- és parasztfiatalok munkahelyük bonyolult prob­lémáiról beszélnek. Kölcsönö­sen kiegészítjük egymást, van mit tanulnunk egymástól. Ez nem, hogy részekre törné a klubot, inkább erősíti össze­tartozásunkat. Lehet, hogy egy hónap múlva tsz-ben dolgo­zom én is.. „ Szabó Attila persze állandó módszertani se­gítséget nyújt a pincebeli program tartalmassá, változa­tossá tételéhez. Meg személyi segítséget is. Csapai Lajos volt idáig a kub elnöke, most jogi tanulmányai és hivatalos elfoglaltsága miatt kénytelen volt lemondani tisztségéről. A klub tagsága Szőregi Erzsébe­tet, a művelődési központ fia­tal előadóját kérte fel utód­jául: szívesen hozzájárultunk, remélem, ő is olyan tevékeny szervező lesz, mint Csapai volt. Vörös Júlia óvónő (jobb ol­dali képünkön ő látható) a klubvezetőség egyik tagja: — Legfőbb eredményünk VERSEK, DALOK A SZERELEMRŐL Ritkán nyűik alkalma a pá­lyakezdő fiatal előadóművé­szeknek olyan találkozásra a közönséggel, hogy ők álljanak a figyelem központjában. Azoknak meg, akiknek nem tanúsítja még diploma a mű­vészeit: alig-alig. Éppen ezért egyértelműen dicsérnünk kell a Kecskeméti Városi Tanács Művelődésügyi Osztályát, hogy pódiumhoz Juttatta egy esté­re Cserje Zsuzsát és Tere­gess* Évát. Cserje Zsuzsa budapesti, sikertelen főiskolai felvé­teli vizsgák után szerző­dött Kecskemétre a Kato­na József Színházhoz, ahol máris tucatnyi epizódsze­repben bizonyította be, ér­demes rá figyelni a rende­zőknek. (Gondoljunk csak a Bűnbeesés után-ra a Mó­zesre. a Lüszisztrátéra...) Mint versemondó talán még többet Ígér. Az óvó­nőképzőben tartott műso­rának gondos válogatása — Balassi, Petőfi, Babits, Kosztolányi, Szabó Lőrinc, Buda Ferenc. Szécsi Mar­git, Pilinszky János, Vas István költeményeivel szólt a szerelemről — és a szép beszédet, elemző értelmet, áradó szenve­délyt egyesítő előadásmód friss élménnyel kötötte la a hallgatóság figyelmét. Terebessy Éva tősgyöke­res kecskeméti. Itt érettsé­gizett, s már bölcsészdip­lomával a kezében hatá­rozta el, hogy az éneklés­ről, amelyet szintéli Kecs­keméten kezdett el, még­sem mond le. Zeneművé­szeti szakiskolai hallgató a fővárosban. Mozart, Per­­golesi, Brahms, Musz­­szorgszkij, Schubert és Verdi szerelmi ihletésű da­laiból, áriáiból összeállított csokorral szerepelt, hajlé­kony szopránja könnyedén ívelt a felső régiókba, ele­gánsan siklott a mélyebb regiszterekbe, szövegmon­dása kitűnően érthető volt; nem torzította el a tiszta artikulációra való törek­vés, ez ritkaság kezdó éne­kesnél. Sz. J. Ür — Ür — Ur LEERESZKEDETT A VENUS FELSZINÉRB AZ ELMÜLT HÉT PÉNTEKÉN. ILLETVB SZOMBATJÁN A KÉT SZOVJET RAKÉTA. AZ ILY MŰDÖN SZEREZHETŐ ADATOK FELLEBBENTíK A FÁTYLAT A TITOKZAs TOS BOLYGÓRÓL. AZ EMBER ÜJABB GYŐ­ZELMÉNEK AZ ELŐZMÉNYEIVEL FOGLAL­KOZIK A CIKKÜNK8 tankönyv Randevú az Esthajoaksillaggal A VENUS Földünk egyik legközelebbi szom­szédja, de a két bolygó közötti távolság mindig változik. A távolság két hónaponként csökken, ilyenkor a legkedvezőbb az űrhajók indítása. Ez az eset állt fenn januárban, amikor pályájukra röpí­tették a Venus 5-öt és 6- ot. Annak ellenére, hogy a Venus a Földhöz viszony­lag közeli pályán halad, féltékenyen őrizte a tit­kait. A közvetlen megfi­gyelés nehéz, mert az égi­testet burkoló vastag át­látszatlan felhőréteg meg­akadályozta azt. A lég­körben már korábban is biztosan kimutatták a széndioxid jelenlétét. A* oxigént és a nitrogént nyomokban fedezték fel. A több rétegből álló fel­hőzet jégkristályokból, vagy apró vízcseppekből áll. A bolygó felszíni hő­mérsékletére és az ott uralkodó nyomásra a kü­lönféle feltevések eltérő értékeket adtak. A napokban hagyja el a Bács-Kiskun megyei nyomdát az első automa­tizálási tankönyv. A mun­ka — a Műszaki Könyv­kiadó megrendelésére — a szeptembertől Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolává előlépő kecs­keméti intézet automatika­­szakos hallgatói részére készült. A kiadvány a Vil­lamos irányítástechnika címet viseli. Szerzője Lo­vas Béla, a Felsőfokú Gép­ipari és Automatizálási Technikum tanszékvezető tanára. A kefelevonatokat átla­pozva megállapítható, hogy a tankönyv részlete­sen foglalkozik a lyuksza­lagvezérlésű szerszámgé­pek villamos irányítástech­nikájával és az ipari számí­tógépek alkalmazásával, programozásával. A gépipa­ri automatizálást taglaló 300 oldalas munka lehetővé teszi, hogy a hallgatók ne kényszerüljenek csupán az előadás-jegyzeteikre, vagy a szétszórtan fellel­hető, különböző igénnyel megírt szakirodalomra hagyatkozni. Hézagpótló jellegét az is mutatja, hogy több társintézet je­lezte már segédkönyvként való felhasználási igényét. A feldolgozott témára utalnak a főbb fejezetek címei: Az ipari elektroni­ka elemei. Számirányítású szerszámgépek. Ipari szá­mítógépek. Érdemes megemlíteni, hogy az eredetileg év vé­gére ütemezett megjele­nést a Bács-Kiskun me­gyei Nyomdaipari Válla­lat a felsőfokú technikum hallgatóinak kérésére előbbre hozta. Eszerint a kiadvány első feladata, hogy megkönnyítse a rö­videsen sorra kerülő szi­gorlatokra való felkészü­lést. Ezt követően egyéb­ként még az Idén egymás­után jelennek meg a le- A felvételen a Szovjetunió Tudományos Akadé­­endő főiskola automatizá- »»Iájának Ürfigyelő Központja látható, ahol a Venus­­lási tankönyvei. rakéták jelzéseit, a mérőműszerek adatait is fogják* AZ ELTÉRŐ adatok ia bizonyítják, hogy a boly­góról csak közvetlen. Ve­­nus-szondákkal végrehaj­tott mérések adhatnak pontos képet. A* 1961-ben Indított szovjet Venus—1 nem közölt adatokat rá­diójának a hibája miatt Sikertelen volt 1962-ben az amerikai Mariner—i is. A Mariner—2 azonban 1962. december 14-én kö­rülbelül 35 ezer kilomé­terrel elhaladva a Venus mellett értékes adatokat sugárzott a Földre. A következő Venus­­szondák — Zond—1 (1964), a Venus—2 és —3 (1965) — ismét nem közöltek adatokat, de az utóbbi volt az első ember által alko­tott tárgy, ami idegen bolygóra jutott el. (1966. március 1-én). 1967 júniusában szint« egyidőben indították a szovjet Venus—4 és as amerikai Mariner—5 szon­dát. A Venus-rakéta par­koló oályára helyezkedett, tartalmazta a továbbke­ringő műszertartályt és a felszínre leereszkedő 383 kilónyi műszerrészt. A rá­­diókancsolatot egy 2 mé­ter 30 centimétrees átmé­­rőiű irányított parabola­­antenna tartotta fenn. Egy nappal később ért Ve­­nus.-kÖzelbe a Mariner—S szonda és körülbelül 4000 kilométerrel haladt el a Venus felett. Két órán keresztül végzett mérése­ket. A januárban fellőtt Ve­nus—5 és —6 egvébkéní 1130 kilogramm súlyú. Ej­tőernyőik ezúttal Is képe­seknek bizonyultak á bolygó aránylag forró kör­nyezetének az elviselésé­re tehát megvalósulhatotí a sima leszállás — még­pedig a Naptól távoli, sö­tét oldalon. 1969. májusa a bolyáé kutatásában a Monzádé* eredmények hónapja. i

Next

/
Thumbnails
Contents