Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-22 / 115. szám

S. oldal 1969. májas 22. csüttlrU* ELÉGGÉ felemás az amérikai magatar­tás a vietnami kér­désben. Nixont azzal az ígérettel választot­ták meg annak idején elnöknek, hogy véget vet a háborúnak. Az elmúlt héten, oly ré­gen várt beszédében — mert hivatalba lépése óta ez volt az első átfogó programja Vietnam­mal kapcsolatban —, isiiét azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok nem óhajtja többé a katonai meg­oldást, s be akarja fejezni a vietnami háborút. Ezzel szemben az elmúlt napokban megélénkült az amerikaiak harci tevékenységé a dél-vietnami hadszíntéren. Bomba- és napalmtámadás, ejtőernyős és gyalogos roham, heves harcok, mindez nehezen egyeztethető össze Nixon egyéb­ként is ellentmondásos nyolc pontjával. VAJON hoz-e változást az Egyesült Államok maga­tartásában a június 8-ra meghirdetett Nixon—Thieu találkozó. Annyi bizonyos, hogy az USA elnöke és a saigoni bábrezsim elnöke jó néhány tisztázni való kér­dést talál majd a csendes-óceáni Midway-szigetén kez­dődő megbeszélésen. Ennek kapcsán a New York Times tegnapi számának vezércikke megjegyzi: a két elnök találkozója a Saigonnal való szoros együttműködés próbája lesz, hiszen függetlenül a hivatalos biztosíté­koktól, nincs teljes egyetértés Washington és Saigon kö­zött abban a kérdésben, hogy milyen lépések szüksé­gesek a vietnami konfliktus politikai megoldása érde­kében. Az Egyesült Államok — a jelek szerint — eset­leg hajlandó lenne valamilyen ideiglenes koalíció elfo­gadására, a bábrezsim azonban továbbra is ellenzi, ) TOVÁBB gyűrűznek azok a hullámok, amelyeket Go­­mulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi-> zottságának első titkára május 17-i varsói választási beszédében Lengyelország és a Német Szövetségi Köz­társaság viszonyával kapcsolatos javaslataival keltett. A nyugatnémet katolikusok egyik legjelentősebb szer­vezete, a bensbergi kör, állást foglalt a javaslat elfo­gadása mellett. Nyilatkozatuk szerint Gomulka javas­lata lehetőséget teremt az Odera—Neisse határkérdés végleges megoldására, hiszen ezzel eltakaríthatják az útból a lengyel—német megértés egyik fő akadályát Az NSZK kormányának — hangsúlyozza a bensbergi kör nyilatkozata — hivatalos tárgyalásokat kellene fel­ajánlania Lengyelországnak, s ezt megelőzhetné az a párbeszéd, amelyet Willy Brandt nyugatnémet külügy­miniszter május 19-én javasolt. A nyilatkozat a továb­biakban kifejti, hogy az úgynevezett keleti területeknek Németországhoz való visszacsatolása lehetetlen, s ennek következtében nem kell megvárni a békeszerződést, amely nagyon távol van. A nyugatnémet katolikusok nyilatkozata tanúskodik, hogy a Német Szövetségi Köz­társaságban is mind többen ismerik fel, hogy a revan­­sista bonni politika zsákutcába viheti és teljesen elszi­getelheti a bonni államot. Európában egyre inkább tért hódit a biztonsági konferencia összehívásának eszméje, a békés együttműködés gondolata, valamennyi európai állammal. RHODESIÁBAN Smith, a törvénytelen fehértelepes kormány elnöke, rádió- és televízióbeszédben jelentette be, hogy Anglia elutasította a kormány által felkínált tárgyalási javaslatokat, s ezért a brit koronától való elszakadást, a köztársaság kikiáltását javasolja. Nép­szavazást írt ki, s közzéteszi a köztársaság alkotmány­­tervezetét. A rhodesiai lázadók vezére tehát, akit bár­milyen törvénytisztelő angol kormánynak már 1965-ben fegyveres erővel kellett volna megdöntenie, fenyegető­zik. Eszerint az ország lakosságának törpe kisebbsége, a 200 ezres fehérbőrű lakosság képviselői, június 20-án népszavazással döntene a köztársasági alkotmányról. Mindez azért vált lehetségessé — hangsúlyozza a Mor­ning Star, az Angol Kommunista Párt lapja, mert Wil­son sorozatosan kapitulált Smithék előtt. Az afrikaiak számára most már nem marad más megoldás, mint a fegyveres harc. A Wilson-kormány ugyanis nem tervez katonai akciót. K. A. A Varsói Szerződés tagállamai küliigyminiszter-helyetteseinek tanácskozása BERLIN (MTI) 1969. május 20-án és 21- én Berlinben,, a Német De­mokratikus Köztársaság fő­városában rendezték meg a Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminiszter-he­lyetteseinek találkozóját. A találkozón részt vet­tek:' Ivan Popov, a Bolgár Népköztársaság külügymi­niszter-helyettese; Erdélyi Károly, a Magyar Népköz­­társaság külügyminiszter­helyettese; Oskar Fischer és Ernst Scholz, a Német De­mokratikus Köztársaság külügyminiszter-helyette­sei; Zygryd Wolniak, a Len­gyel Népköztársaság kül­ügyminiszter-helyettese ; Vasile Sandru, a Román Szocialista Köztársaság kül­ügyminiszter-helyettese; Le­­onyid Iljicsov, a Szovjet­unió külügyminiszter-he­lyettese és Milan Klusak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisz­ter-helyettese. A baráti légkörben és a teljes egyetértés szellemé­ben megtartott találkozó résztvevői a Varsói Szerző­dés tagállamainak vala­mennyi európai országához ihtézett budapesti felhívá­sával kapcsolatos kérdé­sekről tájékoztatták egy­mást. Ha az űrhajósok nagy napja HOUSTON (MTI) Csütörtök lesz az űrha­jósok nagy napja. Ezen a napon — magyar idő sze­rint a délutáni órákban — Stafford és Cérnán az ösz­­szekötő alagúton átmászik az űrkabinból a Lunar Module belsejébe. Előbb kipróbálják a berendezé­sek működését, majd este nyolc óra körül szétkap­csolják egymástól az űrál­lomás két szakaszát és a holdkomp megkezdi önál­ló keringését. Cérnán és Stafford holdkomppal többszöri pályamódosítással mintegy 15 kilométerre ke­rül a Hold felszínétől és közvetlen közelből vizs­gálja majd meg a júliusi holdutazásra kijelölt le­szállási körzetet. A kísér-Dé9»vietnami helyzet HANOI A dél-vietnami partizá­nok „Felszabadítás” nevű hírügynöksége kommentár­ban foglalkozik azzal a ja­vaslattal. amelyet Nixon elnök tett a vietnami kér­dés rendezésére a közel­múltban. Az USA neokoionialista céljai A hírügynökség megálla­pítja: Nixon „békeprog­ramja” világosan mutatja az új amerikai kormány álláspontját, amely arra irányul, hogy folytatódjék az agresszív háború Viet­namban, s megvalósulja­nak az Egyesült Államok neokoionialista céljai. Min­denekelőtt arra kell rámu­tatni — hangoztatja á kom­mentár — hogy az almeri­­kai elnök egyetlen szóval sem emlékezett meg a viet­nami nép alapvető nemzeti jogainak, függetlenségének, szuverénitásának. egységé­nek és területi sérthetetlen­ségének tiszteletbentartásá­­ról, amit pedig az 1954-es genfi értekezlet elismert, s amit a DNFF béketerveze­te az első helyre állított A Felszabadítás-hírügy­nökség végezetül felhívja az amerikai kormányt hogy fejezze be erkölcstelen, igazságtalan háborúját, s minden feltétel nélkül von­ják ki az amerikai és a szövetséges csapatokat Dél- Vietnamból. (TASZSZ) „Értelmetlen dolog halálba küldeni az amerikai fiata.okat” WASHINGTON Az amerikai és a dél­vietnami elnök június 8-ra kitűzött találkozóját kom­mentálva a hírügynöksé­gek azt emelik ki, hogy a találkozó célja a háborús stratégia egyeztetése és po­litikai haladás lehetőségé­nek megtorpedózása lesz. Edward Kennedy szená­tor a szenátusban erőtelje­sen bírálta a Nixon-kor­­mány vietnami politikáját. Az Ap Bia magaslatért ví­vott véres harccal kap-Gazdasági Scagcsolafok hazánk és Ausztria között csolatban a szenátor kije­lentette: „Ügy érzem, értelmetlen és felelőtlen dolog tovább­ra is a halálba küldeni az amerikai fiatalokat egy olyan magaslat elfoglalá­sáért. amelynek a vietnami konfliktus befejezéséhez tulajdonképpen semmi kö­ze nincsen”. Újabb partizántámadás várható SAIGON A déi/vietnami partizá­nok várható katonai akciói­ról bocsátkozott jóslásokba Thieu elnök. Véleménye szerint júniusban, vagy jú­liusban a partizánok újabb támadása várható. A saigoni amerikai kato­nai parancsnokság hivata­los közlése szerint a 937 méter magas Ap Bia he­gyért folytatott tíznapos csatában az amerikaiak 50 katonája vesztette életét, 273 pedig megsebesült. (Reuter) BANGKOK Szerdán Bangkokban be­fejeződött a SEATO nyolc tagországának miniszteri értekezlete. A résztvevők a kétnapos tanácskozás eredményeiről közleményt adtak ki. amelyben „ko­moly aggodalmukat” feje­zik ki a laoszi helyzet miatt és felhívnak arra, hogy „teljes mértékben valósít­sák meg az 1962-es genfi egyezményeket”, amelyek garantálták Laosz semle­gességét Rogers amerikai külügy­miniszter. aki — mint is­meretes — szántén részt vett a SEATO értekezletén, felszólalásában hangoztatta, hogy az Egyesült Államok nem szándékozik kivonni csapatait Vietnamból. Az amerikai külügyminiszter biztosította a délkelet­ázsiai katonai szövetség tagjait, hogy az Egyesült Államok nem mond le a térségben vállalt „kötele­zettségeiről”, de egyidejű­leg bejelentette azt is, a dél-vietnami hadsereg arra készül, hogy „jelentősebb szerepet” játsszék a had­műveletekben, (AP) let magyar idő szerint pénteken hajnalban ér vé­get, g két egység újabb összekapcsolásával. A probléma bonyolult­ságára jellemző, hogy a holdkomp ilyen manővere­zési lehetőségét még nem próbálták ki. Az űrhajósok azonban azt hangoztatják, hogy felkészültek a várat­lan nehézségekre is. (MTI) Karaiéit bízták meg kormány­alakítással Charles Helou libanoni elnök ismét Rasid Karami volt miniszterelnököt kérte fel kormányalakításra. Ka­rami, az államfővel folyta­tott hosszú tanácskozás-so­rozat után bejelentette, hogy elfogadja a megbíza­tást és már szerdán meg­kezdte konzultációit a kép­viselőház tagjaival a kor­mány összetételéről. Mint mondotta, olyan kabinetet akar, amelyben valamennyi politikai párt képviselve lesz és amely élvezi a nép bizalmát. Hangsúlyozta, hogy kormánya valamennyi kérdésben, így a Palesztinái kérdésben is az arab érde­keknek megfelelően kíván eljárni. Mint ismeretes, Karami előző kormánya április 25- én azt követően mondott le, hogy országszerte véres tüntetések voltak, amelyek­nek résztvevői cselekvési szabadságot követeltek az arab kommandók részére libanoni területen. A biz­tonsági erők a tüntetések megfékezése közben sok embert megöltek, vagy megsebesítettek és több na­pon át teljes kijárási tilal­mat rendeltek el az ország­ban. A libanoni kormányt a súlyos incidensek miatt a Palesztinái szervezetek ve­zetői azzal vádolták, hogy együttműködik az imperia­lista-cionista hatalmakkal. Karami a parlamenti vita után mondott le azzal, hogy mindaddig nem hajlandó új kormányt alakítani, amíg a Palesztinái gerillaszerveze­tek kérdésében nem szüle­tik megállapodás. Jóllehet, a megegyezés a Palesztinái menekültek szervezeteivel mindmáig nem született meg, a konfliktus elvesztet­te korábbi élét és Libanon­ban viszonylagos nyugalom van. (Reuter) M &' =0 /?•&' 0,2% 86,4% 41,7% 13,2% 14,9% > Hengerel Nitrogén N5rényvéd& Műszót Sertés­­acéi műtrágya szerek BEHOZATALUNK . 2*-1960 1969 1967 196s A magyar-osztrák kii/kereskeáe/m t for­gatom feg/ődésefnő. mj KI VITELÜNK tJ& Q 6,4% 9,9% 44,6% 32 4% 30,4% 26,7% Acéi- Tim- Na,gra/or- Szótő Vágó- Tojás esi fó'cf góo/a/ sertés Párizsi Jelentés Fock Jenőnek, a Mi­nisztertanács elnökének rövidesen sorra kerülő ausztriai látogatása alkal­mával a tárgyalásokon feltehetően központi he­lyet kapnak majd a gaz­dasági kapcsolatok kér­dései. Ausztria fejlett ipari­agrár ország. Nemzeti jö­vedelmének 55 százaléka az iparból, 13 százaléka a mező- és erdőgazdaság­ból, 15 százaléka a keres­kedelemből és közleke­désből, 17 százaléka" pe­dig egyéb forrásböl szár­mazik. 1946—47-ben álla­mosították a második vi­lágháború végén német kézen levő üzemeket, az osztrák ipar 40 százalé­kát. Ezekhez járultak a régebbi állami monopó­liumok. Így jelentős sze­repet kapott az ország gazda­sági életében az államkapita­­lista szektor, amely az ipari termelés értékének és az ex­portnak egynegyedét, a nem­zeti jövedelemnek 20 százalé­kát aaja. Míg a nehézipar nagy része állami tulajdonban van, a könnyű- és élelmiszeripar­ban a kapitalista nagyvállala­toké a vezető szerep. Az ország ipara magas tech­nikai színvonalú, termékeinek jelentős részét exportálja. Erő­sen koncentrált, túlnyomórészt az ország keleti részén össz­pontosul. Legfontosabb ágaza­tai a vas- és acélipar, a szí­nesfém- és alumíniumkohászat, gépgyártás, vegyipar, textil- és élelmiszeripar. Fontosabb bá­nyatermékei: magnezit, vasérc, szén, ső, grafit, ólom, cink, kőolaj, wolfram, réz, antimon, horgany, bauxit, arany, pirít, 1 gipsz, kaolin és smaragd. Magyarország és Ausztria áruforgalma a közelmúltban évről évre emelkedett és 1963- ban túlhaladta az 1253 millió devizaforintot. A magyar ex­port lassabban nőtt, mint az import, mivel Ausztria csak a közelmúltban liberalizálta rész­legesen kivitelünket. A kap­csolatoknak új formái az ipari kooperációk. — TERRA — Lehel Miklós, az MTI tudósítója jelenti: Egyre hevesebbé válik a francia elnökválasztási küzdelem. A televízióban és a nyil­vános gyűléseken is élese­dik a hangnem. Különö­sen az egyazon választó­­polgárok szavazataiért ver­sengő Georges Pompidou és Alain Poher támadja mind élesebben és mind­inkább személyes éllel egymást. Giscard d’Estaing volt pénzügyminiszter, aki Georges Pompidou jelölt­ségét támogatja, azzal a ja­vaslattal állt elő, hogy a jobboldal két jelöltje Pom­pidou és Poher közül az, aki az első fordulóban a második helyre kerül, mondjon le a második for­dulóban az első javára, hi­szen gyakorlatilag ugyan­azt a politikát ajánlja. A volt pénzügyminisztert az a lehetőség aggasztja, hogy az első fordulóban esetleg második helyre ke­rülő Poher június 15-én, az ellenzéki szavazatok segít­ségével legyőzheti Pompi­­dout. A tv-kampány mellett a jelöltek egy része folytat­ja a gyűlések sorozatát is. Georges Pompidou Pá­rizsban és a főváros kör­nyékén, Jacques Duclos pedig az ország déli nagy­városaiban Lyonban és Marseille-ben tartott ked­den gyűléseket. A kommu­nista jelölt már reggel hat órakor megjelent a marse­­illei kikötőben, hogy a munkakezdés előtt a dokk­munkásokhoz szóljon. Alain Kriviné, az egyik trockista frakció jelöltje megkísérelt a Renault au­tógyár bilancourt-i üzemé­nek bejárata előtt gyű­lést tartani. A Duclos ké­pét magasra tartó és a kommunista jelölt nevét éljenző autógyári munká­sok azonban nem hagyták szóhoz jutni. Louis Ondru kommunista képviselő újból sürgős in­terpellációt intézett a kor­mányhoz a kommunista képviselőcsoport nevében. Intézkedéseket követel ar­ra, hogy a szavazás idő­pontjában évi rendes sza­badságukat lakóhelyüktől távol töltő dolgozók eleget tehessenek állampolgári kötelezettségüknek. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents