Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-21 / 114. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek? T tm U E F E A MAGYAR SÍOCfALISTA MUNKÁSPÁRT B Á C S-KIS K UJ^I MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIV. ért 114. assám. 1969. május 21, SZERDA TÍZ OLDAL ára 90 fillér Az együttműk lehetőségei Időszerű szövetkezetpolitikai kérdésekről tanácskoztak Méltán nevezhető nagy je­lentőségűnek az a megbe­szélés, amelyre tegnap ke­rült sor a megyei pártbi­zottság tanácstermében, s melyre Erdősi József, a me­gyei pártbizottság első tit­kára hívta meg a «részvevő­ket. Jelen voltak: Buda Gábor, a megyei pártbizott­ság titkára. Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára, dr. Körös Gáspár, a megyei tanács vb elnök­­helyettese, Szvorény János, a KISZ megyei titkára, Fe­kete László, a KISZÖV me­gyei elnöke, valamint a me­gyében működő tsz-ek terü­leti szövetségeinek vezetői. A tanácskozás célja az volt, hogy választ adjon az idő­szerű szövetkezetpolitikai kérdésekre, illetve, hogy feltárja a különböző szövet­kezeti formák — termelési, fogyasztási és értékesítési szövetkezetek — közötti társadalmi, politikai és gaz­dasági együttműködés le­hetőségeit. Erdősi elvtárs vitaindító beszédében vázolta egyrészt azokat a lakosság részéről megnyilvánuló igényeket, amelyek sürgetik az e téren: való előrelépést, másrészt azokat a feltételeket, ame­lyek napjainkban lehetővé teszik a szövetkezetek haté­kony együttműködésének megteremtését. Ennek kere­tében olyan kérdésekről esett szó, mint a lakásépí­tés helyzetének javítása, a lakosság ellátásának, a szol­gáltatások fejlesztésének korszerűsítése, az ellátási hálózat javítása, s a tsz-ek mellék- és segédüzemági tevékenységének szer­vezése. Mindez olyan szem­szögből, hogy a szövetkeze­ti öszefogás és fokozoti együttműködés révén haté­konyabbá váljon az emlí­tett feladatok elvégzése, s ez elősegítse a lakosság élet­­színvonalának javítását, a falu és város közötti kü­lönbségek csökkentését. A megyei pártbizottság első titkára beszélt a szük­ségletek és a lehetőségek közötti ellentmondás felol­dásának módozatairól, a kitűzhető reális célokról Javaslatot terjesztett elő a feladatok rangsorolását ille­tően is, előtérbe állítva a magánlakás-építési akció­ban való tevékeny közre­működést, a szükséges szer­vezeti keretek és formák megteremtését. Amint a felszólalásokból is kiderült, a szövetkezetek együttműködésének számos jó példája van már á me­gyében. Eddig azonban sok esetben gátló tényezőként hatottak a maradi nézetek, s egyes elavultnak tekinthe­tő jogszabályok is. Amint ebből is kitűnt, a feladatok megoldása nem lesz köny­­nyű, s főleg nem megy az egységes nézetek kialakítá­sa és megfelelő felvilágosító munka nélkül. Amint Er­dősi elvtárs hangsúlyozta: Kezdeményeznünk kell, mert nem a felsőbb szer­vek egyetértésé hiányzik, hanem a még több és sok­rétűbb, konkrét gyakorlati példa, amely segítene a megfelelő jogszabályok ki­alakításában is. A jelenlevők megállapod­tak abban, hogy az emlí­tett témákat napirenden tartják, s megvitatják a különböző szövetkezeti fó­rumokon. Megyei szinten pedig gondoskodnak arról, hogy konkrét javaslatok, elképzelések után kialakul­janak a pontos teendők és a szervezeti keretek is. A tanácskozás csak elindítója volt ennek a munkának, amely a szövetkezeti moz­galom továbbfejlesztése szempontjából bizonyosan igen nagy horderejű les2 megyénkben. T. P. Ulbricht nyilatkozata az NDK tárgyalási javaslatairól Berlinben szerdán nyil­vánosságra hozták Walter Ulbrichtnak, az NSZEP KB első titkárának három holland lap számára adott interjúját Az NDK és az NSZK viszonyáról szólva hangoztatta, hogy az NDK tárgyalási javaslatai 1967. ] óta ott fekszenek a bonni j kormány asztalán. Az NDK bármikor kész megkezdeni a tárgyalásokat egy olyan megállapodásról, amelyben mindkét ország a nemzet­közi jog egyenjogú alanya­ként és nemzetközi jogi kötelező érvénnyel rendezi egymással kapcsolatait. 4753 kilométeres sebességgel száguld az Apollo—10 Sinatra: „Vigyél el a Holdra!* Kedden, magyar idő sze­rint hajnali 5.49 órakor az Apolló—10 már 251 800 ki­lométerre volt a Földtől és ezzel a Föld-Hold tá­volságának több mint a felét megtette. Az űrhajó tegnap délután óránként 4753 kilométer sebességgel száguldott a Hold felé. Ma-A hétfőn este tartott újabb televíziós közvetítés 204 000 kilométer távolság­ból mutatta a Földet. „Nagyszerű a látvány. Minden olyan, mint a tu­dományos-fantasztikus re­gényekben. Az embernek eszébe sem jut, hogy vala­ki lakhat ezen a bolygón” — így kommentálta a lá­tottakat Thomas Stafford, az űrhajó parancsnoka. Az esti színes tv-közve­­títés mindén tekintetben sikeres volt, Stafford és társai tréfál­koztak, bohóckodtak • és magnószalagról lejátszot­ták Frank Sinatra „Vigyél el a Holdra” című számat. A keddi „munkanap” rutinjellegű volt. az Apol­lo—10 legénysége már a szerdai nagy eseményre készült. Az űrhajó ma este 21 óra tájban éri el a Hold térségét és megkezdi kör­forgását a hozzánk legkö- szerint 8 óra 49 perckor zelebb eső égitest körül. 264 800 kilométer távol- A houstoni űrkutatási Ságban volt Földünktől és központ közlése szerint az óránként 4539 kilométeres Apollo—10 amerikai űr- sebességgel haladt a Hold hajó kedden magyar idő felé. (AFP) Az Apollo—10-ről közvetített színe» televíziós ad a* egyik érdekes felvétele. Az űrhajó belsejében Thomas Stafford vezetőpilóta ül, s mellette — fejjel lefelé — John Young, a holdkomp vezetőpilótája látható. Íme, a súlytalanság állapotában ez is lehetséges! A felvételt akkor sugározták, amikor az Apollo—10 mintegy 20® ezer kilométer távolságra volt a Földtől. 1968 a vállalati gazdálkodás tükrében Ülést tartott a megyei tanára eb A megyei tanács végre­hajtó bizottsága már meg­vizsgálta a tanácsi válla­latok elmúlt évi tevékeny­ségét az irányító szakosz­tályok beszámolói alapján. Tegnapi ülésén a vb a pénzügyi osztály jelentését vitatta meg arról, hogyan gazdálkodtak a vállalatok, miként járultak hozzá a gazdaságpolitikai célok megvalósulásához. A pénzügyi osztály je­lentése bevezetőjében meg­állapította, hogy a tanácsi vállalatok ár­bevétele 1967-hez viszo-Ktsz-ek a BNV-n Az élelmiszeripari pavilonból a Petőfi-csarnok felé vezető úton ismerős név tűnik szembe: „Bácska I . A Bajai Lakberendező és Építő Ktsz mutatja itt be szivattyúját, amely egy családi, vagy társasház szükség­létét könnyedén kielégíti, de sok egyébre is használ­ható. Nagy Károly, a ktsz- részlegvezetője gyorsan egy prospektust nyom a kezembe. A szivattyú mögött egy pavilon látszik, fémtömeg­cikkeket gyártó ktsz-ek kiállítási csarnoka. Itt találunl rá a Kiskunfélegyházi Vas- és Fémipari Ktsz vákuum rendszerű szeszfőzdemakettjére. A szeszfőzde tőkéiét» kicsinyített — és működő — mása sokak érdeklődé?­­kötötte le. Felső képűnkön a Bácska—I. szivattyú- Jobb oldalt a Kiskunfélegyházi Vas- és Fém Ktax szeszfőzdemakettje» nyitva 21,4 százalékkal emelkedett. Ez nem csupán többletter­melésből, hanem árválto­zásból, dotációból, íorgal­­miadó-változásból, stb. is származott. Sót az sem mondható, hogy a szabad­áras termekek jelentették elsősorban a nagyobb ár­bevételt A nyereség ala­kulását jelentősen befolyá­solta, hogy a vállalatok te­vékenységében egyre na­gyobb teret kapott a gaz­daságosságra való törek­vés. Továbbra is célkitűzés a foglalkoztatottság bővítése, ezért nem tekinthető ked­vezőtlennek, hogy a vállalatok állományi létszáma 10,7 százalékkal nőtt. E tekintetben népgazda­sági áganként igen nagy a szóródás, amely 0,6 és 44,5 százalék között mozog. A vállalatok eszközállo­mánya 15,8, készletállomá­nya 7,9 százalékkal gya­rapodott. Ez a 21.4 szá­zalékos árbevétel-növeke­déshez viszonyítottan nem túlzottan kedvezőtlen. A nyereség 7,2 százalékkal lett több a tervezettnél. A gazdálkodás hatékonysága az országos átlagnak meg­felelően alakult. Az éves -"-edmények alapján 18 millió forinttal több nyereségrészesedést osz­tottak ki a dolgozók kö­zött, mint egy évvel ko­rábban. A vállalatok nyereségadó, kereskedelmi adó, eszközler kötési-járulék, központosí­tott amortizáció befizeté­si kötelezettségeiket túltel­jesítették. A pénzügyi osztály je­lentése felett« igen élénk vita alakult ki. Többen megállapították, hogy a ta­nácsi vállalatok rugalma­san reagáltak • a piaci igé­nyekre. Ám korántsem alakult olyan kedvezően az •önköltség, mint azt elvár­ták. Néhány vállalatnál nem fordítottak megfelelő gon­dot a bérgazdálkodásra, egyes helyeken indokolat­lanul növekedett az alkal­mazotti létszám. A vb megállapította: hogy a szabályozók fej­lesztésével a vállalatok ve­zetőit, dolgozóit ösztönözi ni kell a jobb gazdálko­dásra. Emellett a vállalat­vezetők részére — mondja ki a vb-határozat — 1969 —70. telén továbbképző tanfolyamokat kell szer­vezni. A vb ezután a Bács- Kiskun megyei Állatfor­­galmi és Húsipari Vállalat 1968. évi munkájáról és idei feladatairól tárgyalt. Ezen részt vett a négy tsz területi szövetség ritkára ifi. N. O.

Next

/
Thumbnails
Contents