Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-20 / 113. szám
1969. mäfos 80. Wc<M *. ©fia? Számadás a i egbízó testület előtt A megyei tanács tagjainak jelentős hányada valamely — a tanács által életre hívott — állandó bizottságban is tevékenykedik. És ahogyan az egyes tanácstagok a választóiknak, az állandó bizottságok ugyanúgy számadással tartoznak az őket megbízó testületnek. Legutóbbi ülésén a megyei tanács a pénzügyi állandó bizottságát — megválasztása óta végzett tevékenységéről — számoltatta be. Ez a bizottság munkájával a megye életének, gazdaságának minden területén érdekelt Nem véletlen tehát, hogy elnöke. Benei Sándor ehhez, vagy ahhoz a témához kapcsolódóan csaknem minden tanácsülésen hallatja a kilenctagú kis testület véleményét észrevételeit illetve javaslatait Ezúttal azonban több mint kétévi munkát összegezett az állandó bizottság elnöke által előterjesztett beszámoló. A pénzügyi állandó bizottság — amely megválasztása óta 11 alkalommal ülésezett — munkájában főleg a költségvetési tervek előzetes megvitatását és véleményezését, a költségvetési zárszámadások értékelését. s nem utolsósorban a bevételi források jobb feltárásával és a bevételek realizálásával kapcsolatos feladatokat tartotta szem előtt. A megye gazdálkodását érintő különböző témákkal a pénzügyi osztály előterjesztései alapján foglalkozott. A napirendek előkészítése 6orán igyekezett megismerni az adott témakört. annak kritikusabb pontjaival kapcsolatos területi észrevételeket, közéleti felvetéseket. Nem egyszer azonban speciális vizsgálatokat is végzett ennek kapcsán. Tavaly például jelentős erőt és időt amnak vizsgálatára fordított az állandó bizottság, mennyire hatékony, illetve megfelelő-e a mezőgazdasági lakossággal kapcsolatos adópolitikánk. A felmérést a megyei adócsoporttal együttműködve Izsákon. Jánoshalmán, Tiszakécskén, Récéién. Kiskőrösön és Soltvadkerten végezték az állandó bizottság tagjai. Hasonló tárgyú a kis testületnek az a még jelenleg is folyamatban levő vizsgálata, amely arra hivatott választ adni, mennyire helyes az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkezők adóztatása, s ez mennyiben találkozik a társadalmi igazségérzettel. Az állandó bizottság tagjai a megye különböző területein élő. különböző foglalkozású emberek. Nem utolsósorban ennek jóvoltából is sdkrétű tapasztalatokhoz jutnak. Ezek, s a különféle tájékozódások, vizsgálati tapasztalatok birtokában gyakran tesznek közérdekű észrevételeket. Jelezték például, hogy nem mindig indokoltan emelkednék tanácsainknál a közkutak vízdíjai. Ez pedig egyrészt a kifizetések jogosságának fokozott ellenőrzését. másrészt a költségtöbbletek egy részének a fogyasztókra való áthárítását vonhatja maga után. Vagy: észrevételezte az állandó bizottság a közvilágítás fejlesztésének helyenkénti túlméretezését, s a számos helyen tapasztalt villanyáram-pazarlás megszüntetésének szükségességét. A megyei gyermekotthon költséggazdálkodása, az egészségügyi beszerzések ellenőrzése nyomán ugyancsak jelezték, a legfontosabb feladatokat. A több mint kétévi munkáról szóló számadás természetesen mindent magába foglalt. Külön fejezetet szentelt például a Lakos Kálmán által irányított takarékossági albizottság igen lelkiismeretes, s a takarékosságra való nevelésben dicséretes eredményeket elért munkájának. Nem hiányzott azonban a beszámolóból a soron levő további feladatok felvázolása sem. Számos lehetőségét látja a pénzügyi állandó bizottság az új gazdaságirányítás sikere elősegítésének a tanácsi gazdaságban, hiszen az élet által szinte naponta felvetett kérdések újabb ösztönzést adnak er. re. És serkentőeik a tanácsok gazdálkodásában — a nagyobb önállóság révén — elért eredmények, melyekhez az utat az MSZMP Központi Bizottsága 1966, májusi határozatában szabta meg. Igen gyümölcsözőnek ítélte meg az állandó bizottság a megyei tanács végrehajtó bizottságával, s a pénzügyi osztállyal való együttműködését. Hiszen az előbbi mindenkor igényli a bizottság véleményét, javaslatait és munkáját sokrétűen elősegíti. A pénzügyi osztály pedig nemcsak elfogadja, hanem messzemenően hasznosítja is az állandó bizottságnak a különböző előterjesztések kapcsán tett ajánlásait. A további feladatok közül külön említést érdemel a pénzügyi állandó bizottságnak a megyei tanács többi hasonló bizottságával való együttműködési törekvése. S fpként az egészségügyi, illetve a művelődésügyi állandó bizottsággal való kapcsolat szorosabbra fűzésére vonatkozik ez. hiszen e bizottságok érdeklődési köréhez tartozó területeken összpontosul a megye költségvetési kiadásainak döntő része. Az együttes tanácskozások pedig hozzásegítik a pénzügyi állandó bizottságot a gyakorlati problémák alaposabb megismeréséhez. Következésképpen jobban figyelembe veheti ezeket a költségvetés tervezéséhez fűzött ajánlásainál. Szó, ami SZÓ, a megbízó testület jóváhagyta és elismeréssel nyugtázta pénzügyi állandó bizottságának eredményes munkáját. Mi pedig hadd tegyük Klubkönyvtár-avatás Felsőereken hozzá: Tisztelet és köszönet a tanácsi állandó bizottságnak. s külön-külön is azok tagjainak az önzetlen közéleti munkáért! P. I. r* B rf» r i .. a r _ A Egy elfogás története Amikor legutóbb Hercegszántón jártam, betértem az egyik boltba cigarettát vásárolni. Nagyon gyorsan és udvariasan szolgáltak ki, de a boltosnak — holott jó néhányan vártak mögöttem — még úticélom felől is jutott ideje érdeklődni, s e kis időtöltés miatt a vásárlók nem türelmetlenkedtek. E kissé feltűnő, de mindenképpen baráti gesztusra később, a határőrőrsön — ahová utam vezetett — kaptam félreérthetetlen magyarázatot. A parancsnok várt rám, s bemutatott Tomasovszki Mihály határőrnek, annak a majdnem 21 éves fiúnak, aki mindössze hat hónapja teljesít határőrszolgálatot. Élete első elfogásának történetét minden pátosz nélkül, egyszerűen mondta el. — Az utolsó autóbusz este 8 óra után érkezik. Április 8-án az autóbusz utasainak ellenőrzését kaptam feladatul parancsnokomtól. Igaz, hogy csupán néhány hónapja vagyok itt, de már ismerem a falubelieket. Álltam a buszmegállóban, amikor megérkezett a kocsi. A gépkocsi vezetője Horváth József, intett, jelezve, hogy olyan személy is van az autóbuszon, akit ő nem ismer, s az ilyenek általában gyanúsak. Nem sok időm volt arra, hogy mindent végiggondoljak, ugyanis az utasok megkezdték a leszállást. Az első pillanatban nekem is feltűnt az a férfi, aki az állomáson bizonytalanul nézett széjjel, s éppen a határ irányába próbált elindulni. Odaléptem hozzá, igazolványát kértem, s közben arról érdeklődtem milyen szándékkal jött ide, Hercegszántóra. Elmondta, hogy egy hete szabadult a börtönből és szeretné megkeresni rokonait, továbbá munkát akar vállalni. — Induljon csak szépen előttem, majd az őrsön mindent tisztázunk... — mondtam. Az autóbusz vezetője Horváth József, aki már jó néhány határsértő felderítésében és elfogásában a határőrség segítségére volt, a fülembe súgta: „Nem menjenek gyalog, vigyük el autóbusszal, úgy nem lesz lehetősége a szökésre!” Ügy is tettük. Az őrsön parancsnokom őrizetbe vette Lakatos József 33 éves büntetett előéletű csongrádi lakost, akinek az volt a szándéka, hogy illegálisan elhagyja az országot. — Ennyi volt az egész — fejezte be Tomasovszki Mihály határőr. — Dicséretet kaptam-e? Nem, de őszintén szólva nem is vártam, hiszen nekünk határőröknek, ez a kötelességünk, s ebben a falu lakói, az autóbuszvezető, a mezőőrök, a kereskedők, egyszóval mindeníki segít Bólintottam, megköszöntem a beszélgetést, s most már megértettem miért nem zajongtak a boltban, amikor ráérősen beszélgetett velem a kiszolgáló. Gémes Gábor Kétszáz hektoliter óránként Nemrégen szerelték fel a Magyar Állami Pincegazdaság Alföldi Üzemének kecskeméti központi telepén épült új pincében a képen látható FILTROX- típusú kovaföldes szűrőberendezést. Teljesítménye megfelel a nagyüzemi követelményeknek, 200 hektoliter óránként. Alkalmazásával stabilizálják a borokat, vagyis mindazokat a szennyező anyagokat kiszűrik belőlük, amelyek törést, zavarosságot okoznakj (Pásztor Zoltán felvétele.) Kulturális létesítményt avattak szombaton Szakmár község 200 lakosú szállásán, Felsőereken. Az egykori gazdakör elhanyagolt helyiségét a Rákóczi Tsz vezetősége renbehozatta: új ablakkal, padlóval látta el, átfestette a falakat, a Kalocsai Járási Tanács bútort, televíziót, magnót küldött, a járási könyvtár rádiót és könyveket: csinos kis otthont kaptak a művelődni, szórakozni vágyó felsőerekiek. Az ünnepélyes eseményen részt vett Bodor Jenő, a megyei és Benke Ferenc, a járási pártbizottság munkatársa, Beszedics Miklós, a megyei KISZ-bizottság titkára, a járási tanács végrehajtó bizottságának képviseletében Miké János osztályvezető-helyettes és Farkas Gábor népművelési felügyelő, a járási KISZ-bizottság részéről Bolvári Ferenc titkár és természetesen a helybeliek igen sokan, élükön Farkas András tanácselnökkel, Szigeti Antal taz-elnökkel. A felsőerekiek nevében Huszák Zoltánná tanítónő, KISZ-titkár, egyben klubkönyvtár-vezető mondott köszönetét a segítőknek, majd átadta a KlSZ-szervezet ajándékát — kézimunkával készült gyermekkötényeket — a Kecskeméten tanuló vietnami diákok küldötteinek. Az ő nevükben Nguyen Thi Yen, egy bájos fiatal lány válaszolt hibátlan magyarsággal. Ezután a Kalocsai Művelődési Központ irodalmi műsora következett, majd a felsőereki ifjúság tánca avatta fel véglegesen a klubkönyvtárat. Az Állami Bábszínház Kecskeméten Kecskeméten szerepel szerdán az Állami Bábszínház. A Mese a két kis borzról című bábjáték előadása délelőtt 10 órakor i kezdődik a Városi mozi- j ban, A „Hobby-kert" A kiskertakcióról kezdtünk beszégetni a Hazafias Népfront kecskeméti városi titkárságán. Fehér Sándor, a városi népfrontbizottság elnöke és dr. Csűri Ferencné népfronttitkár röviden így tájékoztatott. A városból kifelé menet — a Halasi úton —, ahol a házak véget érnek, balról kezdődik az a terület, amely gyorsan és találóan kapta meg máris a „Hobbykert” nevet. Ezer — egyenként 200 négyszögöles — parcellát mérnek itt ki — ölenként 10 forintért — saját tulajdonul mindazoknak, akik « nem egyszer hajszás, idegesítő városi munka utáni feledésre, felüdülésre kiskertet akarnak kialakítani maguknak. Vetnek, ültetnek bele, amit akarnak, gyümölcsöst, málnást telepíthetnek, kinek mi tetszik. És persze konyhakertet is, a háztartás könnyítésére. Eddig mintegy 400 parcellát osztottak ki. Hogy mennyire várták, mennyire időszerű volt az év elején megindult felmérés, kijelölés — a napjainkban mutatkozó, szinte idillikus látvány is elárulja, A már bársonybarnára elmunkált kis földecskék — valamennyinek a közepén karóra tűzött világos „zászló” csapdos a szélben, „madárijesztőt” is játszva, de még jeléül a honfoglalásnak is — megelevenednek munkaidő után. Magányosan, párosán vagy famíliástól — tarka csapatokban lepik el gazdáik a kis földszalagokat. Vetnek, ültetnek. Lassú mozgásuk messziről olyan hatású, mintha bóklászó madarak keresgélnének... Már a kútfúrást jelző harmas pózna is ott csúcsosodik egyik hajlaton.11 S mikor a gyárkémé* nyékből az esti műszak füstje terpeszkedik rá lustán az alkonyati nap vörös zománcába — no meg a hazatérő járművek porába — merülő városra, a fényes betonúton is nagyobb lesz a forgalom. Nem csak autók, motorok repesztenek vad tempóban a villanyfüzéres lakótömbök, toronyházak irányába, hanem ünnepélyes nyugalommal poroszkáló kis karaván is húz befelé... Munkás, tisztviselő, alkalmazott, funkcionárius, vezető és beosztott — kerttulajdonos —•, az ősi foglalkozásnak még az ösztönök mélyén elég elevenen megőrzött nyugalmával az arcán, szemén — vonul, vonul hazafelé... Az esztergályos vállán épp oly szakszerűen nyugszik a kapa, mint mondjuk a párttitkárén vagy a tisztviselőén. S miyen megható a sorrend is, milyen ősi: elől majdcsaknem hetyke méltósággal az apuka, sarkában a kisgyerek kocog, majd a nagyfiú, nagylány bandukol, s bezárja a sort anyuka. Vannak, akik rajnyi kisgyereket rámoltak fel biciklire... — Nem is hinné az ember, hogy kapkodnak egy-egy parcelláért az igénylők — jegyezte meg Fehér Sándor. — ... és zömmel bérházak lakói — fűzte hozzá dr. Csűri Ferencné. Igen, érthető... Olyanok kaphatnak kiskertnek valót, akiknek semmi néven nevezendő földjük nincs — még használatban sem... S a törekvés mélyén —, hogy ilyen kiskerthez juthasson valaki — még csak távolról sem a „tulajdon” utáni vágy munkál. A „hobbysok” jó részénél — bevallják, tagadják — gyógyu lást hoz a kiskert, amikor netán civilizációs ártalma1 elől jó menekülni. Tóth István
