Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-15 / 109. szám
vwWFif/epe A hanoi tóparton Riadalom a zárdában A brazíliai Sao Paolo rendőrségét kétségbeesett hang hívta: — Jöjjenek azonnal a Santa Casa di Sorooaba-ba! Amikor a rendőrség a zárdába érkezett, szokatlan helyzet fogadta őket! A tiszteletre méltó nővérek egy szobába zártak egy társukat. akiről kiderült, hogy tulajdonképpen férfi. Neve: Olimpio de ALmeido, 25 éves, foglalkozása könyvkereskedő. Elmondta, hogy három évvel ezelőtt belátta, hogy kereskedőként nem tud megélni, és elhatározta, visszavonul egy zárdába, ahol nyugodtan és gond nélkül élhet. Nőnek öltözött és sikerült három éven át békében meghúzódnia a kedvesnővérek között. sikerült ellensúlyoznom a szín-A nyár jelentkezik Bekopogtatott a nyár. legalábbis néhány órára a Kecskeméti Centrum Áruházba Vasárnap délután. Mint képünkön Is látható, a legcsinosabb fővárosi próbakisasszonyok mutatták be az idei fürdőruhanyári és strandruhadivatot A legolcsóbb 100 forint körüli. karton bikinitől a 600 —700 forintos fémszálas beszövésű. lastex fürdőruháig szinte a teljes választék bemutatkozott. Most már csak a pénztárcákon múlik; hogy ki mit választ. POPOV — Három éve foglalkoztat az „Oleg a Holdon” című cirkuszi műsor terve — mondja a nálunk is jól ismert világhírű bohóc, a szovjet Oleg Popov. — Terveket készítünk, forgatókönyvet írunk, alakítjuk az egyes jeleneteket. Szóval alaposan felkészülünk sok-sok munkával csiszolással. Szeretnénk már a végére járni. Nem elég csak olyan rakétát készíteni, amely ,.fel tud szállni” a Holdra, olyan forgatókönyv is kell, hogy a nézőtéren két óra hosszat egy percre se szűnjön meg a kacagás, a taps. Egyelőre azonban még nem elégít ki egyik forgatókönyv sem, és így hiába van tar so lyomban néhány re nek szám, mégs és „Üdv neked, Napocska!” című műsorok alapján is rájöttem, hogy egy bohóc nem adhatja teljes tehetségét, ha csak a számok közötti szüneteket tölti ki. Minden előadásban a bohócnak kell központi figurává válnia. Kínzó töprengések, sikerek és bukások várják az embert, amikor kilép az arénába. Es századunkban milyen nehéz meglepetést okozni az embereknek! De azért nem keseredem el... — Cirkuszi pályafutásomat azzal kezdtem, hogy lengő drótkötélszámot tudom összeállítar 5*<V V a kozmikus mozai ill®? kot. 'Vv * - \ J — A „Gyógyít & <* ** nevetés”, a „Min dig úton”, valamin gy er mekelőadá - sok közül a „Szoaorú királylány’’ .. r» -Popov a derűs, a soha el nem keseredő Ivamiskát alakítja új műsorában. mutattam be. Azóta sok más műfajt is elsajátítottam — az egyensúlyozástól a zsonglőrködésig, a pantomim műfajig. A bohócnak sok cirkuszi műfajt kell magas színvonalon ismernie. Kipróbáltam, mit tudok a színpadon, a televízióban, sőt még énekeltem is. — ez számomra, és másoknak is meglepetés volt. Most a' szovjet cirkusz fennállásának 50. évfordulójára készülök, melyre „Oleg Popov lakásszentelőt tart” címmel állítunk öszsze programot. — Egyébként most fejeződtek be Mihail Juzovszkij fiatal rendező irányításával egy ifjúsági film felvételei, amelyben egy jóságos varázslót . játszom, egy festőt, aki segít a gyerekeknek legyőzni a gonosz királyt és hűséges kiszolgálóját, Anrakadabrát. Ez volt 'ddigi legnagyobb filmszerepem. Rendkívül érdekes munka volt, hiszen olyan kiváló nevettetőkkel szerepeltem együtt, mint Érászt Garin és Szergej Martinszon. Színpadról a képernyőre — Ha Dusnokon jár, adja ót szívélyes üdvözletemet Maca néninek, ő volt a legkedvesebb tanítónőm! — így búcsúzott tőlem Lénárd Judit, a Televízió közkedvelt, népszerű bemondónője, amikor a 15-ös autóbuszon elváltunk. Lénárd Judit ugyanis — igaz, hogy Kolozsvárott született, de Dusnokon járt általános iskolába, sokat megfordult — a ma is ott élő rokonoknál — Baján. Lénárd Judit a Televízió egyik „alapító” munkatársa. Ö maga így vall erről: — Mi négyen, Tamási Eszter. Takács Marika, Varga József és jómagam úgyszólván egyszerre kerültünk a tv-hez. Még 1960. szeptemberében. Látszólag nem különös történet, ahogy Lénárd Judit a Televízióhoz került bemondó— Főiskolát végzett színész.. nő vagyok. Játszottam a Honmijyen * véd Színházban, majd a deb- napirendje a tv-bemondonak. receni és győri társulatoknál. Elf°glfilt$agunk elegge Utoljára a Petőfi Színház tagha iskolája voltam. Hogy melyek ked- ÍY.y.Y0?** . hatan állunk szolgávenc szerepeim? A Magyar .]?an* Azt nem ina elő sem- Flektrából Klütaimnésztra, a munkarend, mit tanul-Don Carlos Eboli herrcegnő- **u. . a na?1 ,®let 1e. a Bánk bán-ból Gertrudis Sóival teljesen tisa^ában kell és a Kőszívű ember Arankája. •e.ni}un^* El^em ez alatt pél- Sokat játszottam ezeket a sze- daul a vilagesemenyeket. Én repeket amellett anya es háziasszony — Vérbeli színésznő létére is vagyok, nekem kell'például hogyan hagyta ott mégis a gondoskodnom Kata lányomszínpadot? Mintha szomorúság lepné el arcát. — Nem ment könynyen. A televízió egyik szerkesztője. Fábry Éva, aki egyébként barátnőm ..környékezett” meg. Megmondom őszintén: a „megkísértetés” ideiéig magam sem láttam televíziót. Hosszú ideig ellenálltam a csábításnak. Aztván egy év múlva ismét jött a „csábító”. Akkor már kisebb volt az ellenállás. Égy évig vívódtam, családom mit sem. tudott róla. Csak amikor közöltem velük új állásomat. . . — Most, közel tíz esztendő távlatából nem hiányzik a színház varázsa, a közönséggel való kapcsolat? — Nehéz erről beszélni. A színpad ésa televízió merőben más. A színpadról pillanatok alat+ kontaktust teremt a színész és a folyamatosan érezhető kancsolat adja a biztatást. A tv-ben azonban — bár tudom, hogy milliókkal ülök szemben — csak génét látok a kamerák üvegs^emeit és a reflektorok forróságát érzem. De he higyío hogy ebből nem le hét ..kontaktus”. Lehet bi7or»v és a be monöó idővel, ha - kezdeti kame-r>iá7at leküzdötte, érzi is a , . ^ . közönség figyelmét, szinte hall- Iz^^épfskola 8 “i ja a millió néző lélegzését. Ná- osztályos tanulója. lám is így van és most már Balogh József AZ ORVOSOKNAK dönteniök IfpJjj a „lombik-* 8%^SI bébikTM kérdésében A World Medicine című angol folyóirat megállapította; a vezető szülésorvosoknak rövidesen ki kell dolgozniok azokat a szabályzatokat, amelyek alapján a tudósoknak & ,,iomb;kbebi”-vel kapcsolatos kutatásokat folytatniok .cell. Amennyiben ezt nem teszik meg — állapította meg a folyóirat — »olyan erkölcsi, etikai és vallási problémák merülnek majd fel, amelyek mellett még a szívátültetés problémái is el fognak törpülni. A kutató tudósok azt jósolják, hogy a cambridge-i egyetem tudósai ez év nyarán újabb nagy lépést tesznek kísérleteikben. El fogják távolítani egy meddő nő pe~ tesejtjét, azt lombikban megtermékenyítik, majd a megtermékenyített petesejtet egy nyúl testébe helyezik. Ha ezt valójában megteszik, úgy az orvosok kénytelenek lesznek közbelépni. „Vajon a nőgyógyászok királyi testületének nem kellene-e már most meghatároznia azokat a feltételeket, amelyeket meg kell teremteni még mielőtt valamilyen kísérletből klinikai valóság vá- 1-k?” — kérdezi a World Medicine vezércikke. Ha a, kísérlet sikerül — és a kutatók bíznak ebben — mi lesz a következő lépés? Logikusan nézve az, hogy a női petesejtet lombikban megtermékenyítik, majd elhe~ lyezik egy másik nő méhében. Az orvosoknak, akik :üzreműködnek e kísérletekben, előbb vagy utóbb dönte:ök kell: meddig mehetnek el, s eleget tudnak-e a „meserséges” embrió fejlődésének olentőségeiről ahhoz, hogy megengedjék e magzatok világra hozását. „A szülészorvosokra nehezebb döntés vár mint a szívsebészekre, mert azok olyan betegeket választhatnak ki, akiknek a1 napjai, percei már meg vannak számlálva.”NAGY GONDOK — NAGY GONDOLKODÓK Megtörtént.,. Charlton Heston amerikai filmszínész Tokióban tett látogatása során az i egyik üzletben cipzárt akart vásárolni. Miután egy szót sem tudott japánul, mutogatással próbált ; boldogulni. Az eladónő 1 először nem értette mit akar, de hirtelen úgy tűnt mintha sikerült volna va! lamit kihámoznia a jelbe• szédből. Az eladónő bájos | mosollyal elnézést kért, eltűnt. majd visszatért és 1 sajnálkozó arckifejezéssel I átnyújtotta Chárlton Hestonnak a vélt rendelést: egy ősi szamuráj kardot — a harakiri elvégzéséhez. „De sok mindent kell nem tudnunk ahhoz, hogy c»t lekedjünk”.
