Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-15 / 84. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek: XXIV. évi. 84. szám Á MAGYAR SÍOCfALISTA M'U'NKÁSPÁRT ß Á C S#- K I S.K U^l MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA t»69. április 15, KEDD TÍZ OLDAL ára 90 fillér Á termelőszövetkezetek helyzetéről tanácskozott a megyei mezőgazdasági és pénzügyi állandó bizottság Hétfőn délután Kecskeméten, a megyei tanács székházéban együttes ülést tartott a megyei tanács mezőgazdasági és pénzügyi állandó bizottsága. A tanácskozáson részt vett dr. Glied Károly, a megyei tanács vb elnökhelyettese. Megvitatták a termelőszövetkezetek elmúlt évi gazdálkodásáról, a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek helyzetéről és támogatásáról szóló jelentést, amelyet a pénzügyi, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály készített. Általánosan megállapítható, hogy a termelőszövetkezetek elmúlt évi gazdálkodását a korábbi évekhez viszonyítva. magasabb fokú szakszerűség, a korszerű termelési teehnológia nagyobb mérvű alkalmazása jellemezte. A jelentés mozgalmi adatokat is közöl. A termelőszövetkezeti tagok száma az elmúlt évben csaknem 2700-zal gyarapodott. Sok volt pártoló tag és alkalmazott kérte felvételét, számos fiatal jött vissza a városokból is. Bár a ledolgozott munkanapok száma is növekedett, még mindig kevés az egy dolgozóra jutó évi 168 nap munkateljesítés. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben ez még ennél is kevesebb, 156 nap. A kedvezőtlen időjárás és a nagymérvű állatbetegségek által okozott hiányokat a termelőszövetkezetek igyekeztek a gazdálkodás különböző ágazataiban pótolni. ezért a bruttó termelési érték az 1967. évi 3 milliárd 525 millió forintról 4 milliárd 140 millió forintra növekedett. A jelentést alaposan megvitatták. A hozzászólók szá-' mos aktuális, megoldásra váró feladatot említettek. Többen szóltak a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzetéről. A megye 193 közös gazdasága közül 52 kap rossz termőhelyi adottságai miatt állami támogatást egyes árucikkek eladása után. Az árkiegészitéses támogatásra kijelölt mezőgazdasági üzemek 1970-ig változatlan formában élvezik az állami segítséget. i Ez a támogatás még finomításra szorul — mint többen. megállapították —nem elegendő a bővített újratermeléshez, mert a közös gazdaságokban nemcsak a bevételek emelkedtek, hanem az állami költségvetéshez történő hozzájárulás is. A két állandó bizottság jelentése a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé kerül. Vasárnap délelőtt a határban — Nem vagyok már mai gyerek a termelőszövetkezeti mozgalomban, megértem és végigcsináltam néhány igazi nagy hajrát. Csakhogy azok régebben voltak. A „munkával ünneplés” pedig már mostanában kiment a divatból, csakúgy mint nálatok, a „hősi idők” riportereinek vasárnapi őrjárata a földeken... Az új agronómusunk egészen másképp tanulta, hogyan kell megszervezni egy váratlan ünnepi műszakot. Szombaton este összehívta a traktorosokat és a munkagépkezelőket a karbantartó műhely elé. Csak annyit mondott: szükség van a vasárnapi munkára... No Vidéki Mátyás, gondoltam magamban, hál ezt is megértük, itt a kunadacsi Kossuthban. Vasárnap reggelre beborult az ég, az eső a leveirodáiban azon ban a naptárokat még mindig gondgőben lógott. Hűvös szél terhelt, arccal nézegetik, fúj dogált a határban, az Sok mindent kell belesűrí— Ä brigád egész délelőtt szánt — mondja —, tizenkettőig be is fejezzük ezt a táblát Utána meg a háztájit csináljuk, ott is el vagyunk maradva egy kicsit Pedig az ünnepek alatt is dolgoztunk... A tábla végén éppen csak annyi időre áll meg, míg leszállun k és máris húzza az újabb barázdákat, amelyeket százával lepnek el a közeli akácos kiéhezett varjút Fél óra múlva a szabad- szállási Lenin Termelőszövetkezet területén járunk, a központi major szomszédságában. Kovács Sándor traktoros, és munkatársa Bokor József gépkezelő A költészet napja Szabadszálláson A költészet napja hagyományos megyei rendezvényére ebben az esztendőben Szabadszálláson került sor vasárnap délelőtt. A nagy magyar proletárköltő, József Attila születésnapját is idéző évforduló alkalmából ide érkezett vendégek és a rendező szervek képviselői először azt a házat keresték fel, ahol valamikor a költő családja élt, majd a tanácsháza dísztermében került sor az ünnepi megemlékezésre és irodalmi műsorra. Érdekessége volt az eseménynek, hogy a megyei és községi könyvbarátbizott- Ságon, a megyei könyvtáron kívül ezúttal a helyi József Attila Tsz is részt vett a rendezésben, s ehhez illően az ünnepséget Csányi József, a szövetkezet párttitkára nyitotta meg. Az ünnepi beszédet F. Tóth Pál, a Petőfi Népe főszerkesztője mondotta, aki elsősorban József Attila példáján keresztül mutatta be a hallgatóságnak a költészet napjainkig szóló jelentőségét. Jankovich Ferenc Kossuth-díjas költő a Költészet és , valóság címmel most készülő életrajzi művének második kötetéből olvasott fel egy aktuális részletet. A megye költőit Gál Farkas képviselte, aki biztos hangvétellel szólaltatta meg az újabb költőnemzedék életérzéseit. A meghitt hangulatú irodalmi műsor középpontjában József Attila művei álltak, melyeket a Kecskeméti Katona József Színház művészei: Bende Ildikó, Cserje Zsuzsa és Major Pál tolmácsoltak őszinte átéléssel. Helyet kaptak az előadott művek között Jankovich Ferenc, Buda Ferenc és Garai Gábor versei is. Beleilleszkedett a költészetnapi rendezvénybe az a baráti beszélgetés is, mely a vendéglátó József Attila Tsz irodájában zajlott le az ünnepség után, s ahol olvasók és alkotók mondhatták el egymásnak véleményüket, irodalmi élményeiket, s a köznapi élethez kötődő, megírásra érdemes tapasztalataikat. Ifjú gépjavítók közt Ügyes ötletet valósított meg a Madarasi Községi Tanács és a Budapesti Irodagéptechnikai Vállalat együttműködése ... Erről szól cikkünk a 4. oldalon. — Öröm a munka ebben a tiszta, szép műhelyben — ez Müller Sándornak, a kevés számú férfi tanuló egyikének a véleménye. Mint képünk bizonyítja, valameny- nyi ott dolgozó egyetérthet vele! A Rácsai Petőfi Termelőszövetkezetben vegyes műtrágyát szór a gép a répa- vetés alá. Pápai István traktoros és Nagy Lajos munkagépkezelő úgy számítják. hogy napokon belül befejezik a lucerna- és a borsóföldön is a talajerő- utánpótlást. (Pásztor Zoltán felvétele.) idő tehát nem nagyon kedvezett az ünnepi munkának. Pedig nagy szükség volt rá. Egy héttel ezelőtt még félhónapos késésről beszéltek a szakemberek, aztán az elmúlt hét nap erőfeszítéseivel sikerült felére csökkenteni a lemaradást a tavaszi mezőgazdasági munkákban. A gazdaságok leni az elkövetkező százhatvannyolc órába, hogy a kukoricavetés kezdetére is szinkronba legyenek az éves ütemtervvel — mondták itt is ott is. így is szükség van néhány termelés- szerkezeti változtatásra, az árpa és a zab helyett például a hátralevő időben már célszerűbb lesz kukoricát vetni... Az irodákban tervezgetnek, számít- gatnak. A földeken pedig? Vasárnap reggel nyolc órakor kanyarodtunk a betonról a névtelen kuna- dacsi dűlőutak egyikére. Pár száz méter után fékezés, a tavalyi kukorica- tarlót négy U—28-as szántja. Egyikük éppen előttünk ér a barázda végére, a traktoros leszáll a gépről és ! igazít az eke tarlókerekén. Aztán meginvitál bennünket egy fordulóra keményen pöfögő masináján. Bemutatkozás 'közben sem veszi le szemét az előttünk húzódó nyílegyenes, zsíros-feketén fénylő barázdáról. Nagy Ferenc, a kunadacsi Rákóczi Termelő- szövetkezet traktorosa gondosan, ügyel arra amit csinál. ürítik az UTV-vetőgép magtartályát. Félzsáknyi olajlenmagot tesznek föl a közeli pótkocsira, és ezzel be is fejezték a négyszáz holdas táblán a munkát. — Egy hét óta vetjük az „olajost’’ — mondja a traktoros. Tegnap este hétig dolgoztunk, már csak ez a kis sarok volt hátra. Reggel 5 órakor kezdtük ... — Egy pillanat! Arra nem gondoltak, hogy ma vasárnap van, pihenni kellene. Kicsit furcsán néznek rám, aztán Bokor József elmosolyodik. — Hát aludtunk mi az éjszaka. Mire ideér az eső, ez a tábla — és a háta mögé mutat — már dagadhat, A központi major gépjavító műhelyében néhány traktoros tartózkodik csupán, karbantartják, üzemanyaggal töltik fel gépeiket. Meghibásodás nincs, a szerelők télen jó munkát végeztek. A műhelyben egy táskarádió bömböli a divatos slágert: „Tölcsért csinálok a kezemből”, és az egésznek valahogy semmi vasárnapi hangulata... — „Ha nem jön közbe tartósan rossz idő, a hét végére mindenütt pótolni tudjuk a lemaradást” — így mondták nekünk a megye közös gazdaságaiban. Szándékosan vagy véletlenül, de senki nem mondta hozzá feltételes módban a másik, legalább annyira döntő tényezőt, a megfeszített munkát, hétköznap is, vasárnap is — amikor szükség van tó. Burányi Pál
