Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-12 / 82. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 's a MAGYAR SfOCfAÚSTA M'UTJ KÁSPÁRT BÁCS*- Kiskun MEGYEI S,l ZOT TSÁ GÄNAK N.APfLA PJ A XXIV. évt 82. mfai 1969. április 12, SZOMBAT Ara: 90 fillér Egyértelmű a törekvésük a jóra, a szépre, az igazra Kádár János felszólalt a szocialista brigádvezet5k III. országos tanácskozásán A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának és a KISZ Központi Bizottságá­nak rendezésében tegnap reggel 9 órakor az Építők Székházának kongresszusi termében megkezdődött a szocialista brif-dvezetők III. országos tanácskozása. Csaknem 97 ezer brigád több mint egymillió tag­jának képviseletében mint­egy ezer küldött vesz részt a tanácskozáson. Az állami vállalatokon és intézmé­nyeken kívül képviseltetik magukat a mezőgazdasági és kisipari termelőszövet­kezetek szocialista brigád­jai is. Ott van valamennyi szakma és korosztály kép­viselője, s nagy számban vannak jelen a szocialista brigádok alapító tagjai. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Bisz- ku Béla, Gáspár Sándor, Nyers Rezső, a Politikai Bi­zottság tagja, Pullai Árpád, a Központi Bizottság tit­kára, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának el­ső titkára. Ott volt a kor­mány több tagja, a tár­sadalmi szervezetek, vala­mint a szövetkezeti mozga­lom több vezetője, s a szo­cialista brigádmozgalom számos kitüntetettje. A tanácskozást az elnök­lő dr. Beckl Sándor SZOT- titkár nyitotta meg, majd Gáspár Sándor, a Politikai v.izottság tagja, a SZOT főtitkára tartotta meg be­számolóját. A bevezetőben utalt arra, hogy a szocialista brigád­mozgalom létrejötte, a ma­gyar munkásosztály törté­nelmi jelentőségű állásfog­lalását, hitvallását jelentet­te a szocialista rendszer mellett. A brigádmozgalom része a szocialista munka­versenynek, annak maga­sabb formája, s alapvető törekvése, hogy hozzájárul­jon hazánk gazdasági ere­jének növeléséhez. Másik fő törekvése, hogy társa­dalmi tömegméretekben mind több dolgozót tegyen műveltebbé, kulturáltabbá. A szocialista humánumon alapuló emberi kapcsolatok fejlesztésének eszköze is, hiszen a brigádmozgalom­ban ölt testet a munkások­nak az a természetes tu­lajdonsága. hogy önzetle­nül, egymást segítve, egymás­ra hatva, egymás sorsá­ért felelősséget érezve, alakítják, fejlesztik a szo­cialista társadalom mun­kahelyi kis közösségeit. Reális, emberi közössége’' ezek. amelvekben egvará" jelentkeznek az építömn- ka a társadalmi egvütt»’' örömei, gondiai és neV|i’ eégei. Ugyanakkor egyér- > telműen kifejezésre jut tö­rekvésük a jóra, a szépre, az igazra — és ez bennük a döntő. Hangsúlyozta az előadó, hogy a brigádmozgalom egymilliónál több dolgozót egyesít soraiban, s döntő többségét fizikai munkások alkotják, de már részt vesznek benne műszaki ér­telmiségiok, kutatók, terve­zők, sőt, az utóbbi években a mezőgazdaság dolgozói, a termelőszövetkezeti parasz­tok tízezrei is bekapcsolód­tak a szocialista brigád- mozgalomba. Jelentőségét növeli az a tény, hogy munkájában az ifjúság is komoly részt vállal A be­számoló kitért az ágazati szakmai tanácskozások ta­pasztalataira, az ott elhang­zott felszólalásokra, me­lyekre válaszolva Gáspár elvtárs elmondotta: A gaz­daságirányítás új rendsze­rének bevezetésével az üzemi életet döntően befo­lyásoló tényezővé lépett a vállalati érdek és önálló­ság. Ma sokkal nagyobb szükség van arra, hogy a dolgozók mint termelők, jobban gondolkodjanak a fogyasztók, a felhasználók fejével is, s ennek érdeké­ben most keHeoek Igazán a műszaki haladást elősegí­tő új termelési eljárások, módszerelC, melyeknek megvalósításá­hoz szükség van a dolgozó kollektívák minden alkotó erejére, kezdeményezésére, Mindez legszervezettebben éppen a szocialista brigá­dok útján bontakozhat ki. Határozott véleményünk, hogy • brigádokról, mint munkaközösségekről min­den téren a gazdasági veze­tők kötelesek gondoskodni ás ezért a felelősség is őket illeti. A jó és követendő példák mellett ugyanis az ágazati tanácskozásokon számos kritika, észrevétel hangzott el egyes gazdasá­gi vezetőknek, főképp mun­kahelyi vezetőknek a bri­gádmozgalommal szembeni (Folytatás a 3, oldalon) Kilencvenmillió forint nyereséget értek el a fogyasztási szövetkezetek Egész évben A Bajai Állami Gazdaságban is gyors ütemben vég­zik a tavaszi munkákat Képünk a gazdaság egyik repülőterén készült A csehszlovák gyártmányú nö­vényvédelmi repülőgép jelenleg fej trágyázást végez. Nyolcvan kilogramm nitrogéntartalmú műtrágyát szór holdanként a gabonára. Egyszerre 5 mázsát képes szállítani, amit perceken belül kiszór. A munka igen gyorsan megy, hiszen két perc alatt megtöltik a gép tartályát Naponta 50 felszállás van engedélyezve. Április első 10 napján 2000 hold fejtrágyázását ol­dották meg repülőgéppel. Csík Jenő pilóta nagy elis­meréssel nyilatkozik a gazdaság munkaszervezéséről. A rakodás gépesítésének köszönhető, hogy az ő mun­kája is zökkenőmentes. A repülőgép egész évben a gazdaságban dolgozik. A fejtrágyázáson kívül lombtrágyázást végez, gyom­irtószert szór a levegőből. (Pásztor Zoltán felvétele.) A MÉSZÖV választmá­nya első félévi rendes ülé­sét tegnap tartotta Kecs­keméten, Petényi István elnökhelyettes elnökletével. Megjelent és felszólalt az ülésen Gerőes István, a megyei tanács vb kereske­delmi oszitályának vezetője is. Brachna János, a MÉ­SZÖV elnöke beszámolt a szövetséghez tartozó szö­vetkezetek múlt évi szövet­kezetpolitikai és gazdálko­dási munkájáról. Megálla­pította: A fogyasztási szövetke­zetek 1968-ban 2 milliárd 165 millió forintot for­galmaztak, amely 4.4 százalékkal ma­gasabb az egy évvel ko­rábbinál. Lényeges változás követ­kezett be az elmúlt évben a szövetkezeti kereskede­lem összetételében: a ve­gyesiparcikkek forgalma csökkent, ezenbelül azon­ban emelkedett a tartós fo­gyasztási cikkek iránti ke­reslet. A ruházati forgalom is emelkedett 2.4 százalék­kal, a legnagyobb felfutás azonban az élelmiszereknél tapasztalható: 9.4 százalék. A vendéglátóiparban a sör kivételével nem volt ellátási probléma, az üzem­ág forgalma: 333 millió fo­rint volt. A MÉK és a szövetkeze­tek összesen 12 ezer vagon árut vásároltak fel, ez azonban csak 66.5 százalé­ka az egy évvel korábbi­nak. Főleg gyümölcsből je­lentkezett kiesés. Az ipari termelés és szol­gáltatás értéke mintegy 160 millió forint, másfélszerese az egy évvel ezelőttinek. Örvendetes, hogy a növekedés majdnem kizárólag az ipari terme­lésből adódik. Tevékenységük eredmé­nyeként összesen 90 millió forint nyereséget értek el, amelyből 10 millió forintot fizettek ki a választott ve­zetők és tagok részére, ami 22 százalékkal haladja meg a múlt évit. A dolgozók egy főre jutó bére 4,5 szá­zalékkal emelkedett. A szövetkezetek gazdál­kodását a tartalékok fel­tárására való törekvés jellemzi, a hatékonysági mutatók el­érik, vagy meghaladják az országos átlagot. Brachna János beszá­tAa: Hatékonyság, korszerűség és szakértelem Kérdőjelek a növény- védelemben (4. oldal) Tea 5 dollárért Folytatásos regény (4. oldal) A mi otthonunk (5. oldal) (8. oldal) 4 oldalas RÁDIÓ és TV melléklet s mólója után a választmány meghallgatta és tudomásul vette Csipkó Sándor főosz­tályvezetőnek a szocialista munkaversenyről. és az alapszabály készítéséről szóló tájékoztatóját, majd jóváhagyta a MÉSZÖV idei’ költségvetését Jelentős üzletkötések Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének eredményeként megnőttek a lehetőségek az élelmi­szer-feldolgozásra és az érté­kesítés bővítésére a terme­lőszövetkezetekben is. A közös gazdaságok egyre nagyobb mennyiségben ál­lítanak elő félkész- és kész­termékeket Ebből kiindul­va a Kecskemét—Kiskun­félegyháza Környéki Ter­melőszövetkezetek és Ter­melőszövetkezeti Csoportok Területi Szövetsége árube­mutatót kezdeményezett Az élelmiszeripari termé­keket pénteken Kecskemé­ten a Budai u. 15. szám alatti alkalmi kiállító te­remben tekinthették meg a kereskedelem képviselői. Szmolenszki László, a te­rületi szövetség áruforgal­mi bizottságának elnöke nyitotta meg a Homokhát­ság hét termelőszövetkeze­tének árukiállítását El­mondta, hogy tavaly 11 millió forint értékű élelmi- szeripari terméket állítot­tak elő a területi szövet­ség körzetében működő kö­zös gazdaságok, az idei tervük ennek csaknem hét­szerese. A kereskedelem képvise­lői nagy elismeréssel nyi­latkoztak a gyümölcs- konzervekről, a füstölt és töltelékárukról, a savanyí­tó üzemek termékeiről. Migléczi Béla, a megyei ta­nács vb kereskedelmi osz­tályának helyettes vezető­je hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezetek szá­mos olyan áruval jelent­keztek máris a piacon, amely eddig hiánycikknek ! számított. A kiskunfélegy- I házi Vörös Október Terme- őszö vetkezet ecetes tormá­ét például rövid idő alatt legszerette a vásárló kö- önség. A termelőszövetkezetek riackozott borai, pálinkái 1 is nagy sikert arattak. A Csongrád és Bács megyei FÜSZÉRT Vállalat például a kunszállási Alkotmány kisüsti pálinkája iránt ér-^i deklődik. Ízléses a lakite-5 leki Szikra Termelőszővet-' kezet borainak palackozá­sa is. V Számos üzletkötés tör­tént az országban előszőtt rendezett termelőszövetke-5 zeti árubemutatón. A kis­kunfélegyházi Vörös Októ­ber Termelőszövetkezet egész idei élelmiszeripari előirányzatát, amely 5 mil­lió 700 ezer forint, leszer­ződte. A Tiszakécskei Ti-« sza menti Terméktartósítcjr Termelőszövetkezeti VáHa-| lat 145 vagon árura kö-? tött megállapodást az or­szág különböző kereskedel­mi vállalataival. Ezenkívül 25 ezer forint értékű sárga­barack- és körtekompótot szállít a napokban a Csong-ff rád—Bács megyei FÜ-{ SZERT Vállalat megreng delésére. A kunszállási Al-§ kotmány Termelőszövetke-* zet 3 millió 600 ezer forint értékű palackozott pálin-» kára és 1 millió forint ér­tékű levestésztára kötött megállapodást. A fenti számok is bizo­nyítják, hogy az árubemu- ; tató sikeres volt. A meg-' állapodás szerint hasonló 'állításokat a jövőben is artanak, hogy megismer­tessék a kereskedelmet a termelőszövetkezetek ter­mékeivel. K. &

Next

/
Thumbnails
Contents