Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-11 / 81. szám
1969. április 11. péntek 5. oldal Imádok férjhez menni Maugham-vígjáték a kecskeméti színházban ww Az idén már második, magyarba oltott, angol társaság teregeti ki apró kis ügyeit a kecskeméti közönség előtt. Nemrégiben a jó öreg Oscar Wilde adta kölcsön egyik ötletét. Most pedig egy valódi tőről metszett — a színlap szerint átdolgozatlan — angol sztori bontogatja szárnyait a Kecskeméti Katona József Színház színpadán: az Imádok férjhez menni. Ez az utóbbi, a könnyedebb. a szellemesebb a kettő közül. S ha nem is igen fedezhető fel*_J>emne több egy felvonásra "elegendő ötletnél, még így, három részesre mángorolva is kellemesen szórakoztat. Szó, ami szó, lassacskán ott tartunk a könnyebbik fajta múzsa jóvoltából, hogy jobban ismerjük az angol középosztály életformájának szatíra tárgyát képezhető mozzanatait, mint a mi kispolgáraink életének tollhegyre kívánkozó fonákságait. No, de sebaj, az ilyenfajta színpadi népség nem válogat kontinensek között, így aztán ez a Maugham-vígjáték Nádas Gábor zenéjével. Szenes Iván verseivel felfűszerezve, nekünk is mond valamit Pethes György, a darab rendezője, számba vette azt is. hogy a darab néhány évvel ezelőtt a Budapesti József Attila Színházban már sikert arátott, kitűnő színészek játszották a ^'szerepeket. Éppen azért amennyire lehetett, igyeke- kezett egyéni felfogásban, újszerűén formálni meg a darab jeleneteit. Sajnos, azonban egynéhány jelenetben az elnyújtott, körül- ményesikedő játék teljességgel lefékezte a tempót, a- dialógusok, melyek frissen pergő ritmusban, még csak rejtettek volna magukban némi meglepetést, elerőtlenedtek, eljelenték- telenedtek. Különösen érződött ez a tempótlanság Csomós Mari játékában. Ez a bájos, ifjú hölgy Maugham szerint olyan fából van faragva, aki disz- tingvált társaságbeli előkelősége jelmeze alatt, olyan szívet visel, amelyben bőven jut hely minden elképzelhető udvarlónak, aki csak a derék lady közelébe i férkőzik. Csomós Mari azonban sokkal egyszínűbb Viktóriát vitt színpadra, aki a jellemében rejlő lehetőségeknek csak egy jelentéktelen hányadát csillogtatja meg a közönség előtt. Sárosi Gábor kedves, mulatságos, bár a kelleténél lassúbb vérmérsékletű Fredet alakít. ■ Sas József Bili szerepében nem egyszer menti meg a már-már állóvízzé eseménytelenedé színpadon, ami még menthető. Kedves, friss ötletekkel lendíti előre az előadás lejárni készülő óraszerkezetét — hát még ha \ ----------------------g itárt is adott volna a kezébe a rendező. Balassa Gábor mulatságosan ugrabugrál Mr. Paton szerepében, bár érzésem szerint, másfelé kellene keresnie ennek a figurának a lényegét. Igazi telitalálat Montmorency kisasszony szerepében Cserje Zsuzsa alakítása, bájos jelenség Zom- bori Viola. Sándor Lajos díszletei hangulatteremtő erejűek, szépek Gombár Judit jelmezei és a kis zenekar — élén Rónai Pállal hibátlanul tolmácsolja Nádas Gábor muzsikáját. Az Imádok férjhez menni bizony eléggé közepes produkció. Pontosan az a csúfondáros szellemesség hiányzik belőle, ami megadhatná ennek az egyébként rokonszenvesen megírt történetnek a savát- borsát. Csáky Lajos Ősztől n... Minden hétfőn délután három órát együtt töltenek a kecskeméti városi pártbizottság esti középiskolájának hallgatói. Az öt osztály egyikét a városi tanács pártalapszer- vezete és a vb az apparátusban dolgozóknak szervezte meg. Az iskola iránti érdeklődés — a korábbi évek politikai oktatásának hatására — várakozáson felüli volt. Néhány idősebb dolgozó meg is sértődött, amikor lebeszélték őket a beiratkozásról. Huszonhat ügyintéző — köztük 23 pártonkívüli — kezdte meg a marxizmus— leninizmus tanulmányozását „középiskolai fokon.” Azóta fokozódó érdeklődés kíséri az osztályfoglalkozásokat. Igazolatlan hiányzás ismeretlen az osztályban. Pedig tizenhárom családanya is van a hallgatók között. Deák Istvánná, Kovács Mi- hályné, Tátrai Béláné, Juhász Imréné, Tóth Árpádné, Lackó Dénesné, Mohácsi Lenke még igazoltan sem hiányoztak a tanév során. Ismét megrendezik a „Tiszán innen — Dunán túl” rádiós vetélkedőt Emlékezetes az a hónapokig tartó izgalom, amely két évvel ezelőtt a Kossuth Rádióban megrendezett „Tiszán innen — Dunán túl” című, megyék közötti vetélkedőt kísérte. Akkoriban nyolc megye — négy a Dunántúlról és négy a Tiszántúlról — mérte össze erejét. Bács-Kiskun megye a döntőben a második helyezést érte el. Felismerve az előző vetélkedő hasznosságát, a Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Rádió felszabadulásunk 25. évfordulójának tiszteletére ismét megrendezi a „Tiszán innen — Dunán túl” megyék közötti vetélkedőt. A nagy versenyben 16 megye vesz részt, az első forduló sorshúzásos párosítása a következő: 1969. szeptember: Csong- rád—Hajdú; október: Békés—Szabolcs; november (valószínűleg 14-én): Bács- Kiskun—Szolnok; decem bér: Borsod—Pest; 1970. január: Somogy—Tolna; február: Komárom—Nógrád; március: Fejér—Zala; április: Győr—Vas megyék. Az első forduló tehát a felszabadulásunk 25. évfordulójára ér véget. A további fordulók az év hátralevő részében folytatódnak. A rendező szervek megküldték a verseny általános tematikáját a megyei tanács vb művelődési osztályának. Természetesen a megválaszolandó kérdések elsősorban a felszabadulással kapcsolatos tudnivalókat, jelentős részben az elmúlt 25 év politikai, gazdasági és művelődésügyi ese- ményeit ölelik fel. Ismerniük kell a versenyzőknek megyénk felszabadulás előtti munkásmozgalmát, a fel- szabadulás eseménytörténetét, megyénk nagyobb létesítményeit. Természetesen esélytelen lesz a versenyben az a megye, amely a partner hasonló adataival legalább nagy vonalakban nincs tisztában. Ezért a felkészülés során alaposan tanulmányozni kell a vetély- társ megyékre vonatkozó esetleges kérdéseket is. B. J. A marxizmus—leninizmus esti középiskoláján olyan ideológiai kérdésekkel ismerkednek meg a hallgatók, amelyek az általános műveltséghez ma már nélkülözhetetlenek. A szocializmus építésének olyan elvi és gyakorlati kérdéseiben segít az iskola eligazodni, amelyek még tuda- tosabbá teszik az ember munkáját. Mivel az államigazgatás ügyintézői tanulnak az osztályban, akik emberek problémáit intézik és állami érdekeket érvényesítenek, számukra kétszeres haszonnal jár a tanulás. A szocializmus építésének olyan napirenden levő kérdéseiben szereznek politikai tudást, mint az osztályszerkezet átalakulása, az osztályharc, a szövetségi politika, nemzeti egység megvalósítása, az új gazdaságirányítási rendszer szükségessége, célkitűzései és megvalósulása. Nagy érdeklődés kísérte a proletárdiktatúráról, új funkcióiról és szocialista államunk fejlődésével kapcsolatos kérdésekről szóló foglalkozást. A vitában például a legutóbbi foglalkozáson huszonketten vettek részt, néhányan többször is szót kértek. Még az első félévi vizsgák előtt a városi pártbizottság munkatársa ellenőrizte az osztályfoglalkozást és a szóbeli elismerés mellett az osztálynaplóba ezt a bejegyzést írta: „Alapos felkészülés, eredményes munka, aktivitás. Az elvi tisztánlátás dicséretes.” Az első félévi vizsga eredménye a várakozásnál magasabb tudásról tett tanúbizonyságot. A hallgatók fele jól megfelelt, heten kiváló és ugyanennyien megfelelt minősítést kaptak. Ezzel az öt osztály közül a legjobb eredményt érték eh Az osztály ma is szorgalmasan tanul. Az „ösztönzők” között ott van már az elért eredmény, amelyet a tanév végén is ki akarnak érdemelni. Megéri a befektetett munkát a tanulás. Máris gyümölcsözik a magasabb szintű politikai tudás az ügyek emberségesebb, gyorsabb intézésében, és nem kevésbé a tanácsi érdekek érvényesítésében, védelmezésében. Az is fontos, hogy ezzel a politikai iskolával a tanácsi dolgozók megszerzik a munkakörükhöz szükséges politikai képzettséget. Amit az ősszel elkezdtek, a nyár elején befejezik. S eredményeként megalapozottabb tudással, nagyobb politikai hozzáértéssel, megnövekedett aktivitással végzik államigazgatási feladataikat. Horváth Ignác Könyvekről röviden Sorköteleseknek, sorkatonáknak A HADKÖTELEZETTSÉG a magyar állampolgárságú férfiak számára annak az évnek a január 1. napjával kezdődik, amelyben a fiatal a 18. életévét betölti. Ettől kezdve a hadköteleseket — és sok esetben a hozzátartozóikat is — kötelezettségek, de ugyanakkor jogok és kedvezmények is megilletik. A 18 éves fiatalok életének ebben a szakaszában sok probléma vár megoldásra. Jelentős részük ugyanis munkaviszonyban áll. Másik részük ebben a korban tanulmányokat folytat, vagy tanulmányok megkezdésére készül é6 választ vár: folytathatja-e a megkezdett tanulmányokat, illetve megkezdheti-e azokat, vagy katonai szolgálatra kell bevonulnia? Mikor lehet szolgálati halasztást kérni, és mennyi időre? 11. — Mit szólnék? — kérdeztem vissza kihívóan. — Mit fecseg itt összevissza? Hülyének néz bennünket? Jobbnak láttam, ha hallgatok. Igent nem mertem, nemet pedig nem akartam mondani, mert ha nem muszáj, nem szoktam hazudni. Valóban, őrültnek tartottam Burtot meg a társait. Mi a nyavalyát akarnak tőlem? Hiszen én aztán igazán biztos voltam benne, hogy semmi közöm sincs az egészhez. Hagyjanak engem békén, és kész! — Ügy, tehát nem válaszol?!... Ügy is jó! Majd én mindjárt bebizonyítom magának, hogy nem va- gj'unk hülyék! Örültem ennek- az ígéretnek. Elmeállapota tökéletességének legfőbb bizonyítékát akkor adhatta volna, ha azonnal szabadon enged, s abbahagyja ezt a felesleges és értelmetlen faggatózást. De Burtnak esze áaában sem volt elengedni. Diadalittasan harsogta r — Miből szállt meg a Hotel Clive-ban? ... Miért nem jelent meg egyszer sem ezen a lakhelyén, és miért töltötte az éjszakákat albérletben? ... Miért szereltették le a magyar hadseregből? ... Miért nem volt hajlandó válaszolni honfitársainak, amikor otthoni tevékenysége felől érdeklődtek? Búrt villámgyorsan hadarta a kérdéseket, szünet nélkül, nem engedett időt a válaszra. Sőt, a végén is belémfojtotta a szót. — Hallgasson! Ezek a kérdések már a maga főbenjáró bűneire vonatkoznak. Törvényeink szerint kötelességem felvilágosítani, hogy a válaszadásnál jelen lehet az ügyvédje. Kérem, közölje ügyvédje nevét és címét. — Nincs ügyvédem — mondtam. A faggatás mestere olyan meghökkenéssel nézett rám. mintha fürdőnadrágban és színes napernyővel jelentem volna meg az államelnök tanácsadóinak szőkébb értekezletén. Véleménye szerint minden jobb embernek rendelkeznie kell ügyvéddel, különösen egy merénylőnek. — Hogyhogy nincs ügyvédje? — háborodott fel. — Ügy, szóval húzni akarja az időt. De figyelmeztetem, hogy hiába manőverezik. Egyetlenegy olyan bíró sincs New Yorkban, aki akár másfél millió dollár óvadékért engedélyezné a szabadlábra helyezését. Itt az Egyesült Államok biztonságáról van szó. Mi, amerikaiak, szeretjük a tréfát. De ebben nem tréfálunk! Szerettem volna, de nem mertem azt mondani, hogy igenis tréfálnak. Éppen tőlem féltik az Egyesült Államok biztonságát. Én aztán igazán ártalmatlan szegénylegény vagyok, aki örül, ha él. Persze, ha ilyen súlyos vádat emelnek ellenem, azzal is számolnom kell, hogy megfosztanak ettől az örömtől. Az időhúzásra vonatkozó célzást nem értettem, pedig szerettem volna egy kis időt nyerni. Jó lett volna végiggondolni helyzetemet, hiszen alighanem jókora csávába kerültem. Búrt kérdéseiből láttam, hogy a bukméker irodában tett látogatásom hozta a fejemre a bajt. Az ezredesből lett paripaszakértőnek valahogyan felkeltettem a gyanúját. Így kerültem a pácba. És most hogyan mászom ki belőle? Ki segítene rajtam? Hiszen alig ismer itt valaki. Senki sincs, akinek a barátságára és támogatására számíthatnék. Hacsak Ruth nem. De hát nem hiszem, hogy a lány bármit is tehetne értem. Éppoly ágrólszakadt, mint én, és alighanem akadt már egy-két hozzám hasonló szerelme az életében. És akadnak majd újabbak. Sőt, talán már van is valakije, akivel több szerencséje lesz. Jó lenne az egészet végiggondolni, de hogyan? Búrt akaratlanul is segítségemre sietett. Kijelentette: — Ha most azt mondja, hogy él az ügyvédválasztás jogával, és ezért igényli a huszonnégy órai haladékot, amelyet a törvény ez esetben biztosít, vagyis ha csak egy nap múlva és az ügyvédje jelenlétében hajlandó válaszolni a kérdéseinkre, kijelentését jegyzőkönyvbe vesszük, de az esküdtszék ezt magára nézve hátrányosan értékelheti. Megállapíthatják, hogy igyekezett késleltetni, hátráltatni a nyomozást, és ezért megátalkodott bűnözőnek bélyegezhetik. Az ilyesmi pedig nem kellemes, különösen akkor, ha a tisztelt bíróság tagjai éppen azon meditálnak, hogy húsz vagy huszonöt évi börtönt, avagy pedig villamosszéket sózzanak-e a nyakába. Szóval, én barátilag azt tanácsolom magának, hogy ne kérje a huszonnégy órás haladékot... — Ragaszkodom hozzá! — vágtam rá. Ügy okoskodtam, hogy ha ez az ellenszenves alak valamit barátilag tanácsol, akkor legjobb áz ellenkezőjét cselekednem. Igaz, fogalmam sem volt róla, mit változtatott a helyzetemen, ha holnap kell folytatnom ezt a tortúrát és válaszolnom ezekre az ostoba kérdésekre. De azért reménykedtem. (Folytatása következik.) A BEVONULÓ fiatalok egy része már nős, esetleg gyereke is van. Más részük nősülés előtt áll. Sokan közülük szüleiket, vagy testvéreiket tartják el, illetve támogatják. Mi lesz a hozzátartozókkal, a feleségekkel, vagy a szülőkkel, továbbá milyen támogatást kaphatnak és kitől? A „Sorköteleseknek, sorkatonáknak” című könyvet a Honvédelmi Minisztérium csoportfőnökségének munkatársai állították össze. A könyv első fejezete a hadkötelesek feladatait foglalja össze. A második fejezet a sorkötelesek, a sorkatonák és a hozzátartozóik részére biztosítható kedvezményeket, a szolgálat- halasztással, a sorkatonai szolgálat félbeszakításával kapcsolatos kérdéseket, illetve jogszabályokat, valamint a gyógykezelést, a szabadságot, az illetményeket, a családi pótlékot, a családi segélyt ismerteti. A ZRÍNYI Katonai Kiadó gondozásában megjelent könyv alkalmas arra, hogy a katonai szolgálattal kapcsolatos kérdéseket a lakosság széles körével megismertetve a honvédelmi nevelést szolgálja.
