Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-11 / 81. szám
1969. äprflts 11. péntek 9 OtU«M Milyen legyen az új alapszabály Tanácskoztak a fogyasztási szövetkezetek vezetői Megyei lapok írják A FEKETEHALMI „MINDENES” Fél kerékkel már Bács megyét járjuk, amikor a csen- gelei bekötőúton a kordonos művelésű szőlőtáblák között a Munka Érdemrenddel kitüntetett tanyai pedagógust, Harmath Istvánt és feleségét, az Oktatásügy Kiváló Dolgozóját keressük. Akármelyikükről lehetne szép riportot írni, hiszen 11 éves múltjuk a Kistelekhez kapcsolódó feketehalmi iskolában elég adatot szolgáltat hozzá, de nehéz lenne a választás, ök ketten együtt pedagógusok. Hívták már nagy iskolába is tanulmányi felügyelőnek is, közéleti funkcióba is, de maradtak. Miért? — A pedagógus ott álljon helyt, ahol a legnagyobb szükség van rá — mondják. A környék kulturális centruma lett ez az iskola. Ennek az épületnek akkor sem fordít hátat a gyerek, ha már messze elkerülhetné. Hétfőtől-hétfőig állandó a nyüzsgés. Volt már olyan alkalom, hogy az előszobában politikai akadémiát tartottak, a tanteremben a dolgozók esti iskolája folyt, a kiskonyhában pedig polgári védelmi oktatás. A szobában gazdag könyvtár, ezekből meríti tudományát az előadásokhoz Harmath István. Szabadkozik, hogy nem nagy munka az, hiszen ő végeredményben csak feketehalmi dialektusra „fordítja” a benne foglaltakat. Itt nem lehet csak általánosságban beszélni, például a földtörvényről, egyénenként meg kell mondani, ki mire számíthat. ötszáznegyven ember mindenese a tanyai pedagógus. Ha valakinek hivatalos ügye van, ide jön először lajeKozódni. A tanácskérés azt is jelenti, hogy „szóljon már az érdekünkben tanár bácsi, néhány jó szót”. Ide jönnek, ha nyugdíja körül van valakinek elintézni való, ha kérvényt kell írni, sokszor csak azért is, mert itt van írógép és azzal hivatalosabb a kérés. — Hivatalos elismerésben is bőven van részünk, ismerik a munkánkat, s ha csak a kitüntetéseket tekintjük, akkor is számontartják eredményeinket. — A gyerekek és a szülők szeretnek bennünket, persze azért panaszunk is van, de azon nem olyan egyszerű segíteni — mondja Harmathné. — A tanyai pedagógust némelyek a világ végén élő, begyöpösödött fejű embernek tartják. Megtanítják a gyereket a betűvetésre, aztán kész. És milyen jól keresnek! Bárkinek mondom, próbálja meg ő is, van rá lehetőség bőven! Dél-Magyarország ANYÁK VETÉLKEDŐJE SZIGETVÁRON TEGNAP Kecskeméten, a MESZÖV-székházban dr. Molnár Frigyes, a SZÖ- VOSZ elnöke konzultációs értekezletet tartott a megyei fogyasztási szövetkezetek vezető munkatársai részére. Részt vett a tanácskozáson dr. Pál József, a SZÖVOSZ főosztályvezetője és Bátori Loránd. a SZÖVOSZ titkárságának vezetője is. Brachna Jánosnak., a MÉSZÖV elnökének megnyitó szavai után dr. Molnár Frigyes elvtárs elmondotta, hogy a tanácskozás célja: tapasztalatokat és véleményeket gyűjteni a SZÖVOSZ és a megyei szövetségek most készülő ala pszabályá nak megalkotásához, valamint tájékozódni a szövetkezetek problémáiról. Ennek megfelelően több érdekes hozzászólás hangzott el. A felszólalók megegyeztek abban, hegy a szövetségek megfelelő érdekképviseleti tevékenysége fontos feltétele az egész mozgalom további fejlődésének. Az érdekképviselet középpontjába kell állítani a szövetkezetek önálló vállalati gazdálkodási feltételeinek megteremtését. amelyet jelenleg olyan okok hátráltatnak, mint a minden vállalatra egyaránt érvényes közgazdasági szabályozók. Ezek nem veszik figyelembe a szövetkezetek speciális körülményeit, kisvállalat jellegét. Példaként elmondották. hogy míg a fogyasztási szövetkezeteknek, a mezőgazdasági- jellegű tevékenységhez szükséges eszközök után is kell eszközlekötési járulékot fizet-' ni, ugyanakkor a termelő- szövetkezeteknek sem ipari, sem kereskedelmi tevékenységét nem terheli eszközlekötési járulék. Vagy például: mostanában sok kíséretében, úgy viselkedtek, mint akik egyszerűen nem értik, miért nem jutnak a franciák közelébe. Felváltva vezényeltek a légiós század altisztjei: — Tűz! Tűz! Összeomlott a mexikói támadás. Elcsendesedett minden, s mexikóiak elvonultak, elhordták sebesültjeiket és összefogták a száguldozó lovaikat. A légiósok élő négyszöge előtt új színt kapott a fű: Óriási sötét foltok. Az első csata nyomán feketék, a második után még csak - jrösek. Az egyoldalú csata nyomai. Danjou felhasználta a szünetet és átgondolta százada helyzetét. A levegő óráról órára forrósodott, egyre inkább elviselhetetlenebbé vált. Katonái még árnyékba sem húzódhattak, mer fák nem voltak a közelben. Azon a dombháton, ahonnan a mexikóiak már kétszer rohamra indultak, ott zöldéi! néhány kaktusz, de a terepnek azt a részét szilárdan tartotta megszállva az ellenség. Fokozta a francia tiszt gondjait az is, hogy embereinek a kulacsát reggel már nem töltethette meg vízzel és az öszvérek megvadulása miatt az utolsó számottevő tartalékot Is elveszítették. szó esik a ráfizetéses tanyai boltokról. Arról keveset beszélünk viszont, hogy egy-egy tanyai boltot ugyanaz a költségtényező terhel, mint egy pesti belvárosi üzletet. Amíg változás nem történik, nehéz lesz megoldani a tanyai lakosság áruellátását. Itt feltétlenül indokolt lenne megkülönböztetést alkalmazni. A SZÖVETSÉG feladata, hogy az ilyen és ehhez hasonló kérdésben a mozgalmat támogassa. Ezentúl piackutatást, információs tájékoztatást, gazdasági elemzést, az árubeszerzés koordinálását várják a megyei szövetségtől. A szövetkezetek jelenlegi gondjaival kapcsolatban bírálták a monopolhelyzetüket kihasználó nagykereskedelmi vállalatokat. Többen beszéltek arról is, hogy a termelőszövetkezetekkel való jobb együttműködést sok esetben nehezíti a tsz-ek passzivitása és bizalmatlansága. A tanácskozás Molnár elvtárs zárszavával ért véget. Hangsúlyozta, hogy a társadalmi demokrácia szélesedésének része a szövetA Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a szocialista országok igazságügyminisztereinek és legfőbb ügyészeinek a háborús és emberiség elleni bűntettek üldözésének kérdéseiről Moszkvában tartott nemzetközi konferenciájáról előterjesztett jelentését. Az Országos Tervhivatal elnöke, a munkaügyi miniszter és az Országos — ESfoglaljuk a hacien- dát — mondta a tiszt az altisztjeinek. — A falak mögött véd-kezünk. lyanakodva néznek körül a légiósok a hacienda udvarán. Pillanatok a’att átkutatják, mert azzal a lehetőséggel is számolnak, hogy ellenséges katonák rejtőztek el. A romok azonban elhr-va'ottak, csak okokat és kígyókat találnak a s~" ott kocsik riási kerekei alatt. Az altisztek intézkednek és a katonák teljesen birtokba veszik a hacienda valamennyi részét. Seszí- nűek a falak, a nap teljesen kifakította. Talán húsz éve üresek az épületek. Nyilván egy hosszú, száraz időszak riasztotta el innen a lakókat. A légiósok átvizsgálják fegyvereiket, felkészülnek az újabb harcra. A mexikóiak azonban nem siettek, mert mint igazi lovasok, először lovaikról gondoskodtak. Állataikról leszedték a nyerget és kipányvázták őket az árnyékban, mert most már gyalogosan akarták folytatni a küzdelmet. Danjou ha'ározottan adja ki a parancsait: — Egy raj álljon az egyik kapuhoz ... egy másik helyezkedjék cl a másik kapuhoz ... Mielőtt elindulkezeti demokrácia mind teljesebb kibontakozása is. A most készülő alapszabályok megalkotásánál erre nagy figyelmet kell fordítani. Az, hogy a választott vezetőség és a tagság joga növekedni fog, nem ellentétes, azzal, hogy a mozgalomnak szövetségekre is szüksége van, érdekképviseleti és szolgáltatási feladatok ellátására. A szövetségi rendszer kialakításánál a termelőszövetkezeti rendszer felépítéséből kell kiindulni, figyelembe véve az eltérő sajátosságokat. A SZÖVETSÉGEK tevékenységi körét véglegesen a gyakorlat fogja meghatározni. Kiindulni abból kell, hogy melyek azok a problémák, amelyek megoldása a mozgalom továbbfejlődését eredményezik. Szólt arról, hogy a gazdasági Ösztönzők kialakításánál alkalmazott jogi egyenlőség nem vezetett minden esetben gazdasági egyenlőséghez. A szövetségeknek az a feladata, hogy az érdekképviselet alapjr'n ebben a kérdésben eljárjanak az illetékes ágazati minisztériumnál és a kormánynál. Anyag- és Árhivatal elnöke jelentést tett a népgazdaság 1060. évi. failődáséről és az új gazdasági mechanizmus szabályozó rendszerének tapasztalatairól: a tavalyi munkaerő-gazdálkodásról, illetve a fogyasztó1 árak alakulásáról. A kormány a beszámolókat megvitatta és elfogadta. A Minisztertanács meghallgatta és tudomásul vette a Fü-oonti Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének tok, kiosztom a maradék borunkat. A százados az övéről leakaszt egy kulacsot. Felemeli a magasba, hogy mindenki jól lássa. — Ennyi az egész készletünk — mondja a tiszt. — Egy liter. Mindenki igyon belőle. Sok nem juthatott egy embernek. De mindenki ivott. A két raj elindult a kapuhoz. Tíz légiós viszont ott helyezkedett el, ahol a haciendát körülvevő fal kövei szétgurulva a földön hevertek. — Ezt a lést biztosítani kell. Mindenáron — szólt a százados. — Két raj szállja meg a hacienda lakószobáit. A század maradéka legyen az udvarban. Tartalékként. Morzickl őrmesternek fontos szerep jutott. Ö felmászott a tetőre, onnan figyelte és azonnal jelentette a mexikóiak minden mozdulatát. Nem ismerte a félelmet. Az őrmestert az ellenség jól látta és így minden pillanatban köny- nvedén lelőhetne volna. Mécsem vették célba. Ki’enc óra öt perc az idő. Eey parlamenter ie’ent meg a ha"’enda e’őtt. Már mesz- sürőt hatalmas fehér kendőt lobogtatott és fe’k'ál- tott a tetőre. S^ava't Mor- zickihoz intézte, nyilván Elleme'tsk Kristen Ferencet Csütörtökön nagy részvét mellett temették el Kriston Ferenc elvtársat, a Kalocsai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának volt elnökét. A szertartás, Kalocsán délután 3 órakor kezdődött. A városi tanács dísztermében felállított ravatalnál díszőr- séget álltak a megyei pártás tanácsszervek vezetői, közéleti személyiségek. Köztük Erdőst József az MSZMP megyei bizottságának első titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke. A koporsót körülállták a közvetlen hozzátartozókon kívül kollégái, tisztelői, barátai. Eljöttek a megye járásainak, városainak párt- és tanácsvezetői, a társadalmi szervek, intézmények képviselői. A város lakossága, valamint a helyi tanács nevében Gert István, a kalocsai tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese mondott búcsúbeszédet. A megyei párt- és tanács végrehajtó bizottsága nevében Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyettese ismertette Kriston Ferenc érdemeit. A köztemetőben Dániel Géza, a városi párt végrehajtó bizottság tagja a kommunisták nevében mondott végszót. A megye tanácsainak dolgozói nevében dr. Dobos László, a Félegyházi Városi Tanács V. B. elnöke búcsúztatta Kriston Ferencet. jelentését a népi ellenőrzés múlt évi tevékenységéről. A nehézipari miniszter és az Országos Tervhivatal elnöke előterjesztést tett a kormánynak a szénbányászat korszerűsítésével kapcsolatos távlati feladatokról. A Minisztertanács a javaslatokat elfogadta és megbízta a nehézipari minisztert, hogy a tervek megvalósítására a konkrét tennivalókat dolgozza ki. azért, mert csak őt látta, mert a többiek biztos védelmet nyúitó fedezék mögé rejtőztek. — Franciák! — kiáltotta a parlamenter. — Adjátok meg magatokat. Mi túlságosan sokan vagyunk. Minden harc értelmetlen ... Semmi értelme az ellenállásnak. Csend. Csak a keselyűk szárnyának suhogása hallatszott. A parlamenter szünetet tartott,, mintha válaszra várna. A mexikói nem tudhatta, hogy a falak mögött olyan emberek várják a küzdelem folytatását, akik nem sokra becsülik az életüket, Nem jött semmi válasz. A parlamenter végül ezt mondta: — Milan ezrendes garantál! a az életeteket. Danjou felszólt Morzlcki- hez: — Intsen őrmester, hogy a parlamenter távozzon. harcot folytatjuk. Az őrmester sző nélkül teljesíti a narancsot. A mexikói megfordul és visszaindul a csapatához. — Eltávozott a parlamenter — íe’enti Morzicki. — Mi katonák vagyunk. A köte'esság"nk. hogy har- cMúink — rrnnd'a a százados. — A d,nt'vv''’ták dolga a tárgyalás. örm~Ue’\ 1 ni iöp ]e a megfigyelőállásából. (Folytatjuk.) Szokatlan kép fogadta minap a szigetvári művelődési ház nagytermében a látogatót- Gyermekfürdőkád, csecsemőholmi, tápszerek és babaételek, a székeken pedig izgatott kismamák és védőnők, akik elkísérték a versenyzőket erre az igen hasznos és nemes versengésre. A vetélkedőn Szigetvárról három, a járásból tíz csapat vett részt, háromhárom taggal. A városban és a járás falvaiban nemrég befejeződött anyák iskolájának legjobb hallgatói mérték össze elméleti és gyakorlati tudásukat az öttagú szakemberekből álló zsűri előtt. A háromfordulós verseny első részében a résztvevők 12 kérdésből álló szellemi totót töltöttek ki, ezt követték a gyakorlati feladványok, majd az elméleti kérdések az anya- és a csecsemővédelem területéről. A Szigetvári Városi és Járási Tanács egészségügyi csoportjának és a Vöröskeresztnek kezdeményező készségéről elismerően nyilatkozott a zsűri. Tavaly a szigetváriak kezdeményezték ezt a mozgalmat, s az idén Baranya megye minden városában és járásában megrendezik. A megyei dön‘ő a jövő. hónapban Pécsett lesz. Dunántúli Napló SZABOLCS-SZATMÁRI ^TÁJAKON TISZACSÉCSE Akik ott élnek, s arra járnak, azt mondják, ott a leg. szebb a Tisza. Füzes berkek, meghitt zugolyok övezik. Helyi halászok, horgászok harcsára, csukára vetik a hálót, s a horgot. Móricz Zsigmond azt írta: Énnekem Csécse a tündérsziget. Hogy miért ezt írta? Talán a Tisza miatt, a ligetek miatt, a jó földek, a dolgos és szorgalmas emberek miatt. A 116 házból álló, ma 465 lelkes községben a lakosok többsége vallja, Móricz bármire is értette a tündérszigetet, igaza volt. Csécse patinás fészek. Egyszeri rálátással mai arcát is úgy mutatja, hogy nem lehet elfelejteni, nem lehet nem szeretni. A községben új, vagy felújított nagyablakos házak mindenütt. Régi csak Móricz Zsigmond szalmatetős, kürtőkéményes szülőháza és az 1800-as évek elején épült református templom fatornya. A község minden házában vi'lany, a porták utcai frontját betonjárda szegélyezi. Önálló egészségházzal,, szép kultúrházzal rendelkézik a falu. A csaknem 3 millió forintos költséggel épült kultúrházban filmeket vetítenek, televíziót néznek, a több száz kötetes könyvtárból könyveket kölcsönöznek. Móricz Zsigmond, bár hatéves korában került el szülőfalujából, gyakran visszajárt ide néonesegyűjtésre, s útjai mindig eredményesek voltak. Ma is akadnak élő történetek, amelyek móriczi tollhegyre kívánkoznának. A törf“netek közül kuriózum, ami Pa- ládi Ferenccel esett, ö a háztáji tehenek gulyása, aki tavasszal kihajt és csak ősszel tér meg. Egvszer üzent a feleségének, hogy menjen ki helyettesíteni, amíg negnyíratkozik. Az asszony nem ment. Pa’ádi Ferenc akkor megfogadta, hogy soha többé nem nyíratkozik Ma már „Rákóczi” haja van. Kelet-Magyarország A Minis&íertsunáes ülése
