Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-01 / 75. szám
1969. április 1. kedd 5. oldal Országosan is egyedülálló Gyermek- is ifjúsáividelem Kecskeméten AZ ÉV ELEJÉN a Kecskeméti Városi Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya létrehozta a városi gyermek- és ifjúságvédelmi társadalmi bizottság területi albizottságait. A gyakorlati hasznosságuknál jóval gyorsabban burjánzó bizottságok ismeretében nem sokat mond ez a tény, bizonyára a legtöbb olvasó unottan továbbsiklik az ilyen hosszú testületi elnevezésen, pedig | ebben az esetben igen fontos ügyről van szó. Mintegy 20 ezer 20 éven aluli gyermek és ifjú él a megyeszékhelyen közülük a leginkább rászorulók szociális, egészségügyi védelmét, az erkölcsi és tanulmányi fejlődésükben veszélyeztetettek gondjainak feltárását és a hathatós segítségre vonatkozó javaslattételt vállalta magára a tizenöt tagú bizottság és a Riói karnevál, mai rabszolga-kereskedelem és Einstein elmélete Miről ír az Univerzum ? Olvasóink közül bizonyára sokan emlékeznek még a jó pár évvel ezelőtt nálunk is bemutatott, költői szépségű brazil filmre, a Fekete Orfeüszra. Az ókori mítoszt modern változatban láttuk megjeleníteni, aholis a cselekmény a pezsgő, az életörömtől habzó riói karnevál táncos-zenés forgatagában bontakozott ki. E páratlan népünnepélyről, hátteréről, Körülményeiről közöl Érdekes cikket az Univerzum márciusi száma. Az embermilliókat megmozgató farsang nem az előkelőség, nem az arisztokraták mulatsága, hanem a felhőkarcolókat övező bádogkunyhó telepek, a slu- mok népéé. Karneválkor Rio de Janeiróban a legényekből királyfiak, a hamupipőkékből szépségkirálynők lesznek. A városok szívébe vezető meredek ösvényeken ereszkednek le, hogy részt vegyenek a farsangi menetben. Sok múlik persze a megrendezésen, s erre az utóbbi időben mind nagyobb gondot fordítanak. A rendezésből oroszlánrész jut az úgynevezett ,.szambaiskoláknak” — amelyekből ma már vagy félszáz működik —, s egynémelyiknek saját zeneszerzője, koreográfusa is van. Így folyik a versengés az értékes díjakért, amelyek megszerzése nemzeti dicsőségszámba megy. Rendeznek történelmi felvonulásokat, ezek ismeret- terjesztő szerepe is jelentős, a fiatalság többnyire itt tanulja meg az ország történelmét. Minthogy száz beiratkozott népiskolásből mindössze hat fejezi be tanulmányait. Ez a sokat mondó statisztikai adat is hozzátartozik a karnevál összképéhez. , Korántsem a mulatságos témák között szerepel a füzet másik cikkének témája, amely az afrikai földrész egyes- vidékein ma is dívó rabszolga-kereskedelemről számol be, a szerző helyszíni élményei alapján. Sivatagi karavánok szállítják a megbilincselt néger fiatalokat, ezer kilométereken át, a szaúd-arábiai „megrendelőknek.” Igaz, ma már Afrikában sincs ország, ahol az emberkereskedelmet ne tiltaná törvény, ám az ellene való harc roppant nehézkes, mivel a „felhajtők” a szülőkkel szabályszerű üzleti megállapodást kötnek. A fulbé nevű népcsoport tagjai pedig kimondottan önmagukat bocsátják áruba, néhány éves szolgálatra. E jelenségek nem számolhatók fel máról holnapra. ezer szállal kötődnek a gyarmati múlthoz. A számos egzotikus témájú cikk közepette feltűnésre számíthat az az írás, amely a világmindenség felépítésével és időben való fejlődésének einsteni elméletével foglalkozik. A szerző, Ginzburg szovjet akadémikus meggyőző érveléssel fejtegeti: évszázadunk első felében miként dőltek halomra a korábban örökérvényűnek vélt fizikai és geometriai törvények, ám az Utóbbi időben mind több olyan jelenségre figyelnek fel az ég titkainak vallatói, amelyekre Einstein mégoly zseniális felismerései sem adnak választ A cikk befejező részét a következő szám közli. A füzetek legújabb számában újból helyet kap a korábbi számokból ki-kima- radozó fantasztikus széppróza, s az említetteken kívül érdekfeszítőnek mutatkozik még az a£ írás is, amely a titokzatos gömbvillám eddig megfejtett rejtelmeiről ad beszámolót E természeti tüneményben, egyesek szerint egészen új fajta, az ember által is hasznosítható energiaforrás rejlik. H. D. 134 aktivistát számláló 24 albizottság. A RÁSZORULOK meglehetősen sokan vannak. Közismert az a sajnálatos tény, hogy a fiatalkorúak bűnözése Bács-Kiskun megyében, ezen belül is Kecskeméten a leggyakoribb. Egy másfél évvel ezelőtt készült 10 és fél ezer iskolás gyereket érintő felmérés adatai szerint a tanulók 26 százaléka villanyvilágítás nélküli, 7 százalékuk egy helyiségből álló lakásban lakik. 32 százalék esetében nincs a családban olyan felnőtt, aki elvégezte az általános iskola 8 osztályát, a szülők 10 százaléka elvált, 5—5 százaléknál pedig bizonyítható a felnőtt családtagok alkoholizmusa, erkölcsi züllött- sége, illetve kirívóan helytelen politikai és életszemlélete. az albizottságok tagjai vállalták, hogy állandóan . szemmel kísérik körzetükben ezeket a problémákat, a legsúlyosabbakra minden esetben figyelmeztetik az illetékes hatóságot, szervet. Különös figyelmet szentelnek az állami gondozott, családoknál elhelyezett gyerekekre és azokra a szülőkre, akiknek állami gondozott gyermeke van; hasonlóképpen a veszélyeztetett gyermekek, fiatalok nagy számáról ismert városrészekre CMéhes- lapos, Ürgés, Erzsébetváros) és a tanyákra. Az albizottságok központja egy-egy iskola, mindegyiknek pedagógusok az irányítói, tagjaik közt a szülői munkaközösségek legjobb aktivistái és főként orvosok, védőnők, jogászok vapnak. A TERVEK SZERINT még ebben az évben a legnagyobb üzemekben intézményekben is megalakítják a gyermek- és ifjúság- védelmi bizottságokat. A Művelődésügyi Minisztérium egyetértéssel fogadta a kecskeméti Kezdeményezést, mert ilyen széles körű társadalmi összefogásra eddig még nincs más példa az országban a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatban. Sz. J. Bartók-életmű magyar hang Az alig húsz esztendős magyar hanglemezgyártás fennállása óta olyan hatalmas vállalkozásba nem fogott még, mint legutóbb, Bartók valamennyi kompozíciójának teljes kiadásával. Zeneszerzői életművek lemezre rögzítése az utóbbi esztendőkben világszerte szokássá vált. A hanglemezes összkiadások haszna kettős, egyfelől kibocsátásuknál egységes művészi szempontokat lehet érvényesíteni. másfelől, mert a zeneszerzői életmű rejtettebb. kevésbé ismert alkotásaira is felhívhatja a figyelmet Bartók műveinek teljes magyar sorozata olyan mondanivalóval fordul a világhoz, amelyet sehol másutt hasonló hitelességgel elmondani nem tudnak. A vállalkozás impozáns méreteit érzékelteli, hogy néhány esztendő alatt 50 hanglemezre rögzítik a zeneszerző teljes hagyatékát, beleértve azokat a máig is kiadatlan ifjúkori műveket, amelyek a zenehallgató közönség előtt teljesen ismeretlenek. Bartók művei sok hanglemezkiadást értek meg az utolsó negyedévszázadban. Zenekari és kamarazenei alkotásait neves karmesterek, zenekarok és vonósnégyesek tolmácsolásában rögzítették. Az életmű olyan zártabb egysége, mint a zongoradarabok monumentális sorozata, a teljesség igényével került felvételre. Mindez azonban cseppet sem csökkenti a magyar vállalkozás jelentőségét, sem nemzetközi visszhangjának értékét Az eddig megjelent hét hanglemez. a hat vonósnégyes, a gyermek- és női karok, valamint a zongoraműveket és zenekari darabokat tartalmazó lemezek rendkívül kedvező fogadtatásra találtak a külföldi szaksajtóban, éppúgy, mint a lemezgyűjtők körében. Egy-két későbbi felvételen közreműködnek majd külföldi, vagy külföldön élő magyar muzsikusok, a sorozatra mégis a hazai előadóművészet produkciói a jellemzők. Valahányszor az utóbbi tíz évben magyar zenekar, ■ együttes, vagy szólista külföldön Bartókot játszott, a kritika mindenkor hangsúlyozta, azt a specifikus értéket, amelyet művészeink Bartók zenéjében megmutattak Vannak ugyanis a bartóki muzsikának olyan elemei, amelyeket a kotta önmagában nem rögzít. Bármilyen pontossággal tervezte is meg Bartók zenéjének tempóváltásait. jelölte meg utasítás formájában a kifejezésre vonatkozó elképzeléseit, a kotta nem egyéb, mint vázlat. olyan csontozat, amelyre a mindenkori előadó rak fel ideget, izmot, vérkeringési rendszert. Aki nem énekelt, hallott soha a magyar nyelv tempóhullámzásával egybeforrt lassú, régi stílusú népdalainkból. az előtt — tisztelet a kivételnek — nemigen nyílnak meg a bartóki lassú tételek végső rejtelmei. S ugyanígy, a táncos lejtésű, gyors zenék igazi lüktetésére sem igen érezhet rá az. aki a kottát ugyan a legalaposabban elsajátítja, de nem élte át azt a közösségi néptáncélményt, amely átitatja Bartóknak azokat a darabjait is, amelyekben egyetlen hangnyi népzenei idézet sincs. Nálunk viszont nemcsak fennmaradt, hanem fel is virágzott egy olyan Bartók-stílus, amely harmonikusan magába foglalja a muzsika teljes benső világát Érzékeltetni képes a népzenei hátteret, felismeri a dallamvonalat a legkeményebb rajzú zongora- darabokban. nemcsak érzi. hanem érti is. miről van szó. Bartók műveinek hanglemezösszkiadása tehát arra hivatott hogy előadóművészeink tolmácsolásában világszerte gazdagítsa a Bartók zenéjéről kialakult képet B. J. Bankó Pista Fülöpházán Vajon hogy kerül Dankó Pista 1969. márciusában ebbe a kis községbe! — kérdezhetnénk. A rejtély nyitja nagyon egyszerű. Az Állami Déryné Színház Dankó Pista előadása révén. Az előadás előtt beszélgettem Magyar Rózsával, aki a helyi KISZ-szervezet szervező titkára. — Egy-egy színházi előadás alkalmával megmozdul a 8000 holdas tanyavilág — mondta. — A környező tanyákról, szomszédos termelőszövetkezetekből teherautókkal jönnek az emberek. Az előadásra zsúfolásig megtelt a nézőtér. A művészek szívvel, kedvvel játszanak. Figyelem az arcokat, élvezik az előadást, s egy-egy régi Dankó-nóta közben maguk is dúdolni kezdenek. Amikor a függöny lemegy, dörgő vastaps hívja vissza a művészeket. A szünetben Herpay László iskolaigazgató, az előadás szervezője mondta: — Lassan hozzászokunk, hogy a művelődési otthonban telt ház van. Most is a 350 ülőhely mellett sok pótszéket kellett betenni. A jegyek már elővételben elkeltek. — Ám nemcsak ilyen rendkívüli alkalommal jön a közönség, mint a mai színházi előadás. Napi dolguk után kikapcsolódásra vágynak ma már a falusiak is. Jólesik egy kis szórakozás, beszélgetés, találkozás ismerősökkel. Megszólal a csengő, s a közönség ismét elfoglalja helyét. Az előadás folytatódik — óriási sikerrel. Gulyás Erzsébet 5. Most mit tegyek? — nyögtem megsemmisülten, ébren megértve álmaim szertefoszlását. — Udvarolj nekem egy órácskát, aztán menj szépen haza. Majd holnap este találkozunk, addigra talán már nem követnek. Lehet, hogy Cucke úr csak egynapos megbízást adott a detektíveknek. — Csak azt nem értem, hogy miért nem a te nyomodban vannak drágám ? — Hogy érted ezt drágám? — csattant fel Ruth hangja, s éreztem, hogy pillanatok alatt elhidegült tőlem. — Hát úgy, hogy Cucke úr beléd szerelmes, és nem belém. Ha arra kíváncsi, hogy te hogyan élsz, miért engem követnek az emberei ? — Mert Cucke úriember. Csak nem képzeled, hogy egy úriember arra vetemedjen, hogy egy nőt figyeltessen? Az ilyesmi udvariatlanság lenne. Sőt. sértés. Ha csak az illető hölgy nem az illető úr felesége. Ilyen esetben természetesen egészen más .a helyzet. Nem akartam vitatkozni, 'nehogy elrontsam esélyeimet, hogy a közeljövőben Ruthtal szemben férfi jogokat gyakorolhassak. Ügy tettem, mintha érteném a dolgot. Még egy órácskát elbeszélgettünk, közömbös dolgokról, aztán elkísértem a lányt a buszmegállóig. Elbúcsúztunk, és én felszálltam a metróra, hogy otthonomba térjek. Mielőtt lefeküdtetn, kinéztem az ablakon, s láttam: az egyik tagbaszakadt ott sétál fel és alá. Fogalmam sem volt, hová tette a társát. Sokáig nem jött álom a szememre. Amikor pedig végül is elaludtam, azt álmodtam, hpgy üldöznek. Felriadtam, felgyújtottam a villanyt: három óra volt. Az ablakhoz léptem. Sehol sem láttam kísérőimet. Már-már csodálkoztam, hogy Cucke úr felügyelet, nélkül enged aludni, pedig | esetleg az általa áhított nővel álmodom, de egy nyitott sportkocsiban felfedeztem a férfit. Megint másodmagával volt, de nem azzal, akivel délután láttam. A magándetektíviroda tulájdonosa bizonyára váltja az embereit. Csak váltsa is, ha már egyszer így megzavarták első igazi egyiittlétemet Ruthtal! Fizessen Cucke úr minél többet! Reggel, amikor zörgött a vekker, a két delikvens még mindig a nyitott sportkocsiban üldögélt, csak azt sajnáltam, hogy július van és nem fogcsikorgató december. Ahogy kiléptem a kapun, azonnal kiszálltak a kocsiból, gyalog követtek a metróig és a metrón a gyárig. A műhelybe azonban nem jöttek be. Sajnáltam a dolgot, hiszen segíthettek volna egy kicsit a kallantyúkat felcsavarni. Elképzeltem, mennyire unatkoznak szegénykék ott, a gyár előtt, amíg rám várnak. Még szerencse, hogy nem ingyen teszik. Tulajdonképpen nekem is valami ilyen állást kéne keresnem! Igyekeztem elfelejteni díjbirkózó külsejüket, és inkább Ruthra gondoltam. Meg tudtam volna fojtani ezt a két medvét. Ám, amint kiléptem a gyárkapun, rájöttem, hogy ha erővel bírnám, akkor sem gyűrhetném le őket: a két tegnapi úriember eltűnt. Mások álltak munkába helyettük, s így aztán ismét díszkísérettel ballagtam a vendéglőhöz, ahol Ruthtal volt találkám. Megint jóval előbb érkeztem. Szórakozásképpen — és persze bosszantásul — ismét megsétáltattam néhányszor kísérőimet a mellékhelyiség és az asztaluk között. De most már valahogy kevesebb kedvem telt a dologban, mint előző nap. Hívatlan vendégeim határozottan kezdtek az idegeimre menni. Még húsz percem volt Ruth érkezéséig. Ezalatt azon töprengtem, miként szabadulhatnék meg ezektől az alakoktól. Annál is inkább szerettem volna lerázni őket, mert tudtam, hogy Ruth ezután sem lesz hajlandó ilyen díszkísérettel belépni velem egy szálloda kapuján. Szerencsére New Yorkban is akadnak átjáróházak. Gondoltam, hogy azok segítségével talán megszabadulok tőlük. Mindenesetre meg kellett vámom Ruthot, hogy megbeszéljem vele a haditervet. Az volt az elképzelésem, hogy... De belépett Ruth, és minden dugába dőlt. — Neked volt igazad — mondta minden bevezető nélkül. — Cucke nem úriember. Előző nap, miután elváltunk, az egyik kopó felszállt ugyanarra az autóbuszra, amelyen ő utazott. Aztán reggel már ketten követték. De most szólni sem kellett, mert néhány másodperc múlva belépett a nyomában két férfi, akik közül az egyiket már ismertem. Nagyon jól értették a szakmájukat, mert leültek egy asztalhoz, és eszük ágában sem volt még csak oda se biccenteni azoknak, akiket az én jelenlétem vonzott a vendéglőbe. Pedig hát Ruth egyik kísérője és az én egyik kísérőm tegnap együtt üldögélt itt, ugyanebben a vendéglőben. (Folytatása következik.)