Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-30 / 97. szám

I. «Mal 1949. április SO. nerd» Növekszik a külföldi utak iránti érdeklődés 11100 útlevél Kanári-szigetek, bolgár tengerpart Az elmúlt években a kulturális szolgáltatások igen fontos ágazatává fej­lődött a társasutazások szervezése. Az emberek egyre jobban igénylik, hogy pénzükért megfelelően szervezett körülmények kö­zött látogathassanak el az ország különböző tájaira, vagy juthassanak el kül­földre. Hogyan elégítik me­gyerikben ezeket az igénye­ket? — erről beszélgettünk Sándor Imrénével. a kecs­keméti IBUSZ-iroda veze­tőjével. — A múlt évben há­nyán látogattak Bács- Kiskunból külföldre? — Annyit mindjárt az elején elmondhatok, hogy 1968-ban tovább növeke­dett a külföldre utazók száma — mondotta a többi között Sándor Imréné. — Ez annál is szembetűnőbb, mert tavaly a vállalatok és tsz-ek jó része kevesebb hozzájárulást nyújtott dol­gozóinak ilyen célokra. A megyében az IBUSZ- hoz 11100 útlevélkérelmet nyújtottak be Ezek közül 8500-an Jugoszláviába. 2600-an a nyugati országok­ba utaztak. A szocialista országokra vonatkozó ada­tokat azért nem tudom, mert az odaszóló útlevele­ket a járási rendőrkapi­tányságok adják ki. Külföldi társasutazásain­kon 3600-an vettek részt az elmúlt évben. Közülük több mint 800-an a nyugati or­szágokba utaztak. Voltak, akik Egyiptomban, Szíriá­ban, sőt a Kanári-szigete­ken is jártak. Tizenhat autóbusz-társasutazást in­dítottunk Bécsbe. Grazba. Három csoport 12 napos jugoszláv tengerparti üdü­lésen vett részt. Népsze­rűek voltak a bolgár, a ro­mán tengerpartra indított repülőutak. a csehszlová­kiai, lengyelországi autó­busztúrák. 1 — Megyénk lakossága milyen átázások iránt érdeklődik leginkább? — A Krímben levő jalta- szimferopoli utakra Bács- ív iskun megye testvérte­rületére. Csupán repülőgép­pel nyolc csoportot indítót­— Milyen érdeklődés nyilvánul meg az idei külföldi utazások iránt? — A Petőfi Népe által korábban felsorolt utakra a helyek nagy része már be­telt Nyugati utainkra csak elvétve akad hely, a szo­cialista országokba szerve­zett társasutazásokra is már csak korlátozott számban, pedig ezeket nagyobb lét­számmal rendezzük. — Aki tehát utazni kí­ván. annak mihama­rabb jelentkezni kell, ha nem akar itthon maradni... — így van. Természete­sen közben mindig kere­sünk újabb lehetőségeket is. Az IBUSZ központi szer­vezéséből kértünk két al­kalomra keretet a bolgár tengerparti, várnai 8 napos üdülésre, amelyek július közepén és augusztus köze­pén indulnak. A román tengerpartra — Mamaiába — június közepén és július elején lehet utazni. Kecs­kemétről indítjuk a ko­lozsvár—marosvásárhelyi ötnapos autóbusz-kirándu­lást, június 21-én és július 9-én. Augusztus elején a Cseh-Lengyel Tátrát láto­gathatják az érdeklődők. S az igen nagy érdeklődésre való tekintettel az idén is in­dítunk nyolc csoportot re­pülőgéppel Jaltába és Szim- feropolba. Még csak any- nyit, hogy a 2000 forinton felüli — szocialista orszá­gokba induló — társasuta­zásokra OTP-hitelt lehet igényelni — mondotta vé­gül az IBUSZ-iroda veze­tője. N. O. Egymillió hangszóró a Videotonból A székesfehérvári Vide­oton Rádió- és Televízió- gyár rekonstrukciója so­rán épült új hangszóró üzem végszereldéje elké­szült. Az előkészítő alkat­részgyártó részleget né­hány hónap múlva ad­ják át rendeltetésének. A tervek szerint az első fél­év végétől már teljes ka­pacitással dolgozik az üzem és ebben az évben egymillió hangszórót gyárt. Képünkön: munka a vég­szerelőé korszerű mozgó szalagjánál. (MTl-foto — Szilágyi Pál _ KS) 11 közlekedés negyedévi statisztikája Másfélszerese a tavalyinak a könyvterjesztő vállalatok árleszállítási kedvezményes akciója, amelynek kereté­ben számos kiadvány 50 százalékos áron volt kap­ható a boltokban. Az akció eredményeinek összesítése még nem ké­szülhetett eL de máris megállapítható, hogy a ked­vezményes könyvvásárnak nagy sikere volt. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat kecskeméti boltjában a ta­valyi akció során 105 ezer forint volt a forgalom, az idén ennek másfélszerese, összesen 164 ezer forint. A Művelt Nép Könyvterjesz­tő Vállalat Arany János utcai üzletében és az üzemi bizományosoknál a tavalyi tunk, mintegy 240 utassal.1 37 ezer forintos fargalom­Sikerrel zárult az árleszállítás A múlt hét végén zárult ■ veszik meg azokat a drá­Ezenkívül igen sokan vol­tak Moszkvában. Lenin- grádban és más szovjet vá­rosokban. mai szemben 50 ezer forint az idei eredmény. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy sokan ilyenkor gább könyveket, verseskö­teteket és szakmai — fő­ként műszaki és mezőgaz­dasági — műveket, ame­lyekre közvetlenül a meg­jelenés után nehezebben áldoznak. Szokatlan volt a közönség számára, hogy a könyvterjesztő vállalatok nem ugyanazoknak a köny­veknek az árát szállították le, így gyakran megesett, hogy amit az egyik boltban továbbra is a régi áron le­hetett kapni, azt másutt féláron árulták. A könyv­gyűjtőknek, böngészgetők- nek talán még örömük is telt a keresgélésben. A Művelt Nép kecskemé­ti üzlete az idén először a vasútállomáson is megpró­bálkozott az árusítással. Igen szép forgalmat bonyo­lítottak le. különösen az ol­csóbb kiadványokból. Ez azt mutatja, hogy bizonyos rétegek még ma sincsenek megfelelőképpen ellátva könyvvel, de ha olyan he­lyen kínálják nekik, ahol gyakran megfordulnak, szí­vesen vesznek olvasnivalót A sikeren felbuzdulva a Művelt Nép kecskeméti ki- rendeltségének dolgozói el­határozták, hogy a jövőben rendszeresen árusítanak könyveket a vasútállomá­A rendőrség negyedéven­ként összesíti a bárom hó­nap alatt történt közúti szerencsétlenségek adatait, amelyek alapján — ha nem is pontosan — de főbb irá­nyokban meghatározhatók a következő időszak meg­előzési tennivalói. A sta­tisztikai felmérés nemcsak a közlekedés dinamikai ré­szét (járműállomány gya­rapodása, a szabálytalan­ságok, műszaki okok), ha­nem statikai oldalát is (utak állapota, teherbírá­sa, átbocsátó képessége) elemzi. Jelenleg a statikai rész publikálásától elte­kintünk, ugyanis a legin­tenzívebben — legalábbis a balesetek alakulása szem­pontjából — a dinamikai oldal jelentkezik. Megyénkben a legtöbb baleset a következő négy járásban történik: kecske­méti, kiskunfélegyházi, kiskőrösi, dunavecsei, ezért e járások adatait bo­csátjuk közre. Az első meg­állapítás az, hogy a múlt év hasonló időszakához vi­szonyítva a közlekedési szerencsétlenségek abszo­lút száma 21,8 százalékkal csökkent. Ezen belül azon­ban a sérüléssel járó bal­esetek 0,75 százalékkal nö­vekedtek. Ebből hat halá­los, 39 súlyos, 28 pedig könnyű sérüléssel járt. Igen jelentős a személyi sérülés nélküli balesetek számának 49 százalékos csökkenése. A felmérés — teljesen logikusan — elemzi azo­kat az okokat, amelyek miatt a közúti szerencsét­lenségek bekövetkeztek. Az első helyen a gyorshajtás áll. Legtöbben a gyors­hajtás-meghatározást ol­vasva arra gondolnak, hogy az emiatt bekövetkezett szerencsétlenségek okozói az országutakon, a lakott területeken száguldoznak. A dolog nem egészen így áll, ugyanis az adott for­galmi és útviszonyok fi­Hatvcmezer dolláros üzlet Zágrábban a tavaszi vá­sárön 400 féle magyar já­tékot- mutatott be a Kon- sumex. Az árkínálat csak­nem 40 hazai vállalat és szövetkezet termékeiből te­vődött össze. A Konsumex kiállításán a fémjátékok­nak, ezenbelül a lendkere­kes és holdautóknak, vala mint a Jáva és a Ceylon elnevezésű összerakható já­tékoknak volt a legnagyobb sikerük. A vállalat a vá­sár alkalmával 60 ezer dol­lár értékben kötött üzle­tet gy elem bevétele mellett gyorshajtásnak számíthat 20 kilométeres sebesség is. A következő gyakori baleseti ok az elsőbbségi jog meg nem adása. E ka­tegóriában főleg a kerék­párosok — balra kanyaro­dáskor a KRESZ ismere­tének hiánya miatt nem húzódnak az úttest közép­vonalára, nem jelzik e szándékukat — és a lovas- kocsi-hajtók idéznek elő baleseteket A rendőrség felmérései azt is igazolják, hogy a legtöbb szabálytalanság előidézője — közvetett mó­don — az ittas állapot. Megyénkben mostanában eléggé gyakoriak az iga­zolvánnyal nem rendelke­ző, gyakorlatlan motorke­rékpár-vezetők okozta bal­esetek. Mondani sem kell, hogy a motorkerékpár igen labilis, veszélyes jár­mű, s ha gyakorlatlan, a. KRESZ szabályait nem is­merő vezető használja, a baleset bekövetkezésének lehetősége 90 százalékos. Nagyon érdekes a bal­esetek napszak szerinti alakulása. A legtöbb sze­rencsétlenség hétfőn Kecs­keméten, szerdán Kiskun­félegyházán és kedden Kecskeméten történik. Reggel 6 órától délután 2 óráiig az elmúlt három hó­napban 49, délután 2-től este 10 óráig ugyancsak 49 baleset történt. Viszonylag kevés — mindössze hat — szerencsétlenség történt es­te 10-től reggel hat óráig. Ha az órák szerinti meg­oszlást vizsgáljuk, meg­döbbentő eredményt ka­punk. Este hat és 7 óra között, tehát 60 perc alatt az összes balesetek 19,2 százaléka következett be. Ebből azt a következtetést szűrhetjük le, hogy este 6 és 7 óra között a legfá­radtabbak a gépjárműve­zetők, ekkor következik be a vércukor csökkenésével kapcsolatban fellépő ide­gesség, türelmetlenség. Érdemes megvizsgálni ezek után a járművek sze­rinti megoszlást. Az első helyen — 27 — a személy­gépkocsi-vezetők, a máso­dik helyen -— 25 — a te­hergépkocsi-vezetők áll­nak. A motorosok 18, a ke­rékpárosok 10, a gyalogo­sok pedig 13 esetben voltak okozói közúti szerencsét­lenségnek. Gémes Gábor Kisjó Sándor: Praliné Hetenként dob újdonságot piacra az édesipar és mind­annyit megkósto­lom. Az egykori pralinét keresem. Varázsszó volt. Már. hallatára mesés il­lat, zamat töltötte el az ínyt, a száj­padlást. Szakadat­lanul ez volt a té­mánk, amiközben Rácz Gyurival csa­tangoltunk, amerre csak cukrászda és csokis üzlet volt található. Tíz is akadt a Nagytemp­lomtól a Nagyállo­másig. A legtöbb a Nagykőrösi utcán, ahol a három cuk­rászda sorakozott, a Gyenes (ma is cukrászda), srégen szemközt a Dunszt- féle és a Budai ut­cán túl Rivészy bá­csié. Nagyokat nyelve nézegettünk be az üvegen, s Gyuri ki- gyúlt szemmel biz­tatott, hogy rövide­sen meglesz a pisz­tolya, s attól kezd­ve naponta nyi­tunk föl egy-egy kirakatot. A legcsodálato­sabb látnivalók a Nagyállomáson akadtak, öt auto­matája volt. Az egyiknek lépcsőjére fel kellett állni, be­kukucskálni és ha bedobtál egy kraj­cárt és forgattad a kereket, láthattál benne zöld erdő­ket, barna bérce­ket, hegyet-völgyet, Rómát, Velencét. Aztán lelépett az ember és nagyon sajnálta' a krajcárt. Hogy miért nem in­kább a stolverkes masinába dobta. Mert a másik egy krajcárért, egy szem Stollwerck-cukrot pottyantott, mely­nek az volt az elő­nye, hogy sokáig lehetett rágni, ki lehetett a szájból venni, vissza lehe­tett dugni, végül úgy beragadt fo­gaid közé, hogy ne­gyed óra múlva is érezted az izét Volt aztán, amelyik az apró erős cuk­rot, a kasut adta, de azt már egy hatosért (nikkel húszfilléres) s a vastyúk, amelyik cukorkával teli pléh tojást gurított a vályúba. Az igazi szenzáció az elő­csarnok nagy auto­matája volt. A tük­rös, a rámás. Rá­csai mögül dobo­zos csokoládék kan­dikáltak ki. Négy nyilas szolgált a pénz számára, s aszerint, melyiket választottad, csú­szott ki alul egy kis doboz mogyorós csokoládé, vagy nu­gát, praliné, eset­leg ha illatszert kí­vánt az utas, kis üvegcsében kölni­víz. Naphosszat ott őgyelegtünk, s hú­zogattuk a fogan­tyút. Igaz, csak úgy, szárazon, mert ha­tosa, hajaj, kinek volt hatosa? De azért húzogattuk, mert nap-nap után keltek szárnyra le­gendák, hogy vala­mi pénzes utas ke- zenyomán fennakadt a billentyű és hul­lott a csokoládé mint a jégeső. Per­sze ez csak afféle mende-monda volt és Bandi nem is azért tanulmányoz­ta a szerkezetet, mintha csodákban hitt volna. Tervei voltak, s egy szép napon megmutatta találmányát. Egy görbe drótot: — Felnyúlunk ve­le, s lesz praliné rogyásig. Tudtam, hogy bűncselekmény, amire készül és minden tagom resz­ketett, de vitt ma­gával, mint a vég­zet. A forró nyári délben kihalt volt az állomás környé­ke, az öreg konflis­kocsis szunyókált a bakon, a pénztár ablakán le volt húzva a fakó zöld függöny, csak egy nagy kékdongó- zú­gott föl-alá a fül­ledt helyiségben. Beliczay bácsi, a nagyhatalmú por­tás, az automaták kezelője, ilyenkor ment haza ebédel­ni. Az egyetlen em­ber volt, akitől fél­tünk. Szálas-vállas alakjától, lengő bajszától, de főként egetrázó baritonjá­tól. Amint Pest fe­lől befordult a ne- gyedtizes óriás moz­donya, jobbjába csengőt ragadva száguldott végig a peronon és harsog­ta, hogy rezgeti minden ablak: — Gyorsvonat Félegyháza, Szeged, Temesvár, Orsóvá felé harrrmadik vá­gány!! Ám ilyenkor, dé­li tizenkettő és egy közt nem érkezett és nem indult vo­nat, lélek sem mu­tatkozott. — Figyeld, nem jön-e valaki — mondta Gyuri és az ajtóba állított. Se élő, se holt nem voltam. Csak félszemmel mertem odasandítani és azt hittem, roskadok össze. Az automatá­ból egymásután es­tek ki a dobozok. Tán hármat vártam meg, s futásnak eredtem. Gyuri a Katona József park kapujában ért utói, kezembe nyomott egyet, s jobbra vág­tatott, én balra, a Kioszk irányába, ki a kapun, be a Vi­gadó kert kapuján, egészen a víztoro­nyig, annak is a bokrai alá. Ez volt a mi Bakonyunk. Vagy negyedóráig zihálva lestem, jön-e rendőr, parkőr, vasutas. Messziről közeledő. távolodó kocsizörgések hal­latszottak, s egy tolató szerelvény zaja a vasúti rak­tárak felől, de a kertbeji nem járt senki. Tízszer is megta­pogattam a dobozt, amíg elő mertem venni. Akkor aztán lázas sietséggel sza­kítottam föl. Papír következett, újabb papír, azt is szét­bontottam és fé­nyes, pici tégely bukkant elő. Csodálkozva néz­tem. Forgattam előre-hátra, s las­san betűzni kezd­tem föliratát. Aztán csendesen vissza­nyeltem a praliné­ízre gyülekező nyá­lakat. Fedelén cifra be - tűkkel ez állt: TISZAFÜREDI BAJUSZPEDRŐ

Next

/
Thumbnails
Contents