Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-29 / 96. szám
TM9. április 39. kedd S. oldal Régi forradalmi május elsejék Május elsején már az 1 na—Tisza köze dolgozói — 1919-et megelőző években vágyakozásuknak a szabad- is hangot adtak a magyar ság, a béke és a nagyobb proletárok — köztük a Du- I kenyér iránt. Háborús fenyegetés közepette Feszült légkörben került sor a májusi megmozdulásra 1913-ban. Azokban a hetekben az Osztrák—Magyar Monarchia kormánya háborúval fenyegette a délszláv népeket. Hazánk egész területén a május 1-i ünnep az agressziós előkészületek elleni tiltakozás jegyében zajlott le. Kecskeméten aznap délelőtt tízezres tömeg lepte el az utcákat. Kilométer hosszú menetük impozáns látványt nyújtott. „Még ellenségeink is kénytelenek elismerni mozgalmunk erejét” — állapította meg beszédében Preusz Mór budapesti kiküldött. Szónoklata alatt a tömeg háborúellenes kiáltásai betöltötték az egész várost. A kiskunhalasi ünnepi felvonuláson háromezren vettek részt. Hibó Sándor beszédében élesen támadta a militarizmust. Kiskunfélegyházán Kalmár budapesti kiküldött — a jelenlevő ezres tömeg helyeslése közepette — „egy oktalan háború szörnyű veszedelméről” beszélt. Hasonló jellegűek voltak a május 1-i megmozdulások Baján, Kiskőrösön, Dunapatajon és másutt is. Miután az előző évi háborús veszély elmúlt, s még újabb nem jelentkezett, 1914-ben a májusi ünnepség kevésbé feszült légkörben zajlott le. Főként a demokratikus választójogot, és a reakciós kormány távozását követelték e megmozdulásokon. Kecskeméten a délelőtt folyamán a Munkástestedző sportversenyeket rendezett a széktói pályán. A délutáni felvonuláson több ezren vettek részt. A főtéren megtartott népgyűlésen Fejős Béla, Fischer József és Boda János a beszédében belpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Kiskunhalason május 1- én délután zeneszó mellett, zárt négyes sorokban vonult a tömeg a vasút melletti Vásártérre. Hibó Sándor beszédét a hatóság képviselője félbe akarta szakítani — de a Népszava tudósítása szerint — „elvtársaink erélyes rendreutasítása után jobbnak vélte elhallgatni.” Egy tehetséges kislány, Garbai Zsófika, hatásosan adta elő Várnai Zseni r „Nőkhöz” című költeményét. Kiskunfélegyházán is délután vonult a menet zeneszóval a Városi Parkba. Baján és másutt kisebb arányú volt a májusi ünnepség. Néhány hónappal az előző évi békés májusi ünnepség után világháború vérzivatara zúdult hazánkra is. Ez átmeneti hanyatlást idézett elő a magyar munkás- mozgalomban. Szomorú, „háborús május elsejét” ünnepelhetett hazánk proletársága 1915-ben. Felvonulást, nyilvános gyűlést a hatóság nem engedélyezett. A zárt körű ünnepélyeken az előző évekhez képest jóval kevesebben vettek részt, hiszen a katonai behívások alaposan megtizedelték a munkás- mozgalom sorait. Kecskeméten is elég kevesen jelentek meg a májusi ünnepségen, majd ezt követően este a Műkertben rendezett sétakiránduláson, A legfigyelemreméltóbb a kiskunhalasi összejövetel volt. A Népszava tudósítása szerint itt „a lehetőségekhez képest szépen ünnepelték meg május elsejét. A még itthon levő elvtársak és elvtársnők színe-java megjelent az esti összejövetelen, amelyen Hibó Sándor elvtárs tartott ünnepi beszédet, ismertetve azon Okokat, amelyek miatt most nem lehet olyan impozánsan • megünnepelnünk májust, a szabadságnak, a nemzetközi szolidaritásnak gyönyörű ünnepét, mint máskor lehetett, és majd lehet.” A kegyetlen háború tovább tartott 1916-ban. Az elnyomás nem csökkent. Ebben az évben csak négy fal között lehetett ünnepelni a legszebb hónap első napján. Az orosz forradalom hatása Az 1917-es februári orosz forradalom megdöntötte a cári zsarnokságot. Ez a magyar munkásmozgalomra is élénkítőleg hatott. Abban az évben a hatóságok kénytelenek voltak enyhíteni az elnyomást. Május elsejét már ismét nyilvánosan lehetett megünnepelni. Kecskeméten több mint ezerfőnyi tömeg jelent meg a Munkásotthon előtt. „Békét akarunk! Éljen az orosz forradalom!” — e kiáltások gyakran törtek fel a sokaság soraiból. A városban egyébként aznap teljes munkaszünet volt: valamennyi üzemet és üzletet zárva tartották. Kiskunhalason a Munkáskor helyisége kicsinek bizonyult a sok száz főnyi tömeg számára, sokan az utcára szorultak. Beszédébe Mig G. Károly az orosz forradalom jelentőségét méltatta, Hibó Sándor pedig elítélte a fegyverkezési őrületet. Mindkét szónoklat nagy tetszést keltett, s a hatást csak fokozta, Várnai Zseni: „Katonafiamnak” című versének elszavalása. E nap kisebb méretű ünnepségekre került sor Kiskunfélegyházán és Baján is. 1918-ban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom már reális kivezető utat mutatott a háborúból. Hazánkban is hatalmas reménységgel töltötte el az imperialista elnyomás és vérengzés ellen küzdő tömegeket Teljes ünnepi hangulat Az 1918-as májusi ünnepségek elválaszthatatlanul összefonódtak a békéért és a demokratikus átalakulásért folyó küzdelemmel. A Duna—Tisza közén a legharcosabb szellemű megmozdulás ismét Kiskunhalason zajlott le. Több ezer munkás háborúellenes jelszavakkal bejárta a várost, majd a Munkásotthon udvarára vonult. A tömeg betöltötte az épület környékét. Hibó Sándor élesen támadta a kormányt, és a háborút, s rokonszenvet nyilvánított a fiatal szovjet állam iránt. Beszéde annyira lázító hangú volt, hogy az erről szóló Népszava-tudó- sításból két sort törölt a cenzúra. Utána szépen sikerült kultúrműsorra került sor: Kiskopárdi Mi- hályné, Kazai Józsefné, Garbai Marika és Garbai Zsófika forradalmi verseket szavaltak. „Teljes volt az ünnepi hangulat” — jelentették a sajtótudósítások Bajáról. Az itteni munkások tömege a békét éltetve vonult a Kiserdőbe. A békét követelve, lelkes hangulatban indultak el a kecskeméti dolgozók is május elsején reggel a Műkertbe. (Sajnos, a gyűlést meglehetősen érdektelenné tette az, hogy Bódy János, és más szónokok egyoldalúan csak a demokratikus választójoggal foglalkoztak, a tömeget még inkább érdeklő békeharc kérdésével viszont nem.) Az előző évek vetése 1919-ben érett dús aratássá. Az őszirózsás forradalom kivívta a békét és a demokráciát, majd 1913. tavaszán megalakult a Tanácsköztársaság. Ebben az esztendőben a május 1-i ünnepség lényegesen különbözött az előzőektől. Már a hatalom birtokában örülhettek a dolgozók az első szabad május 1-nek. Dr. Merényi László, á a történettudományok kandidátusa MÁJUSBAN LESZNEK a IV. szolnoki kulturális hetek ünnepségei ÍZLÉSES füzet — nyomdai remekműnek is beillik — adja tudtul, hogy ebben az évben május hónap minden napjára esik Szolnokon egy vagy több kulturális rendezvény, a IV. szolnoki kulturális hetek keretében. A városi tanács végrehajtó bizottsága arra emlékezve, hogy Szolnok városa a Tanács- köztársaság 133 napjának felét frontvárosként élte át, „fegyverrel a kézben dolgozott, tervezett, épített, vállalva az új út minden szépségét és nehézségét”, különös gonddal és fénynyel rendezi meg az idén, az 50. évforduló tiszteletére az ünnepségeket. Nehéz volna részletezni, mi mindenre kerül sor májusban a Tisza-parti városban, ezért csak ízelítőnek említünk meg néhányat a rendezvények közül. A politikai és társadalmi események sorát május 10-én nyitja meg a MÁV Járműjavító Üzemek szocialista brigádjainak szellemi vetélkedője, 14-én pedig észt—magyar barátsági est lesz a Tallinn-kör- zeti iskolában. 24-én forradalmi menetdalversenvt rendeznek a fiatalok, majd 25-én avatják fel a város legifjabb úttörőit. A TUDOMÁNYOS ülésszakok sorában jelentősek lesznek az 5—6-án tartandó pedagógiai tudományos napok. A Magyar TörténelÜnnepi „bélyegtárlat” Magyar és mótívumbé- lyegek kiállítása nyílik április 30-án, szerdán délután 4 órakor Baján, a Türr István Múzeumban, a Hazafias Népfront városi bizottsága, a múzeum, valamint a város több intézménye bélyeggyűjtő köreinek közös rendezésében. A munkásosztály nagy ünnepe tiszteletére rendezett kiállítás — amelyen egyébként a posta alkalmi bélyegzőt is használ — május 5-ig naponta 10 és 18 óra közt tekinthető meg. Ankét — bolgár előadóval Ma délelőtt 10 órai kezdetei a mezőgazdasági gépesítés időszerű feladatairól tartanak ankétot Kiskunhalason, az állami gazdaság tanácstermében. A magyar—bolgár barátság jegyében sorra kerülő ankétot a Hazafias Népfront járási és városi bizottsága, valamint a népfront mellett működő mezőgazdasági bizottság közösen rendezi. A mezőgazdasági szakembereknek Mihailov Konstantinov, az AGRO- MAS Vállalat igazgató-helyettese tart előadást. Holnap — szerdán — Kecskeméten, a megyei népfrontszékházban találkozik bolgár vendégünk a járás, város mezőgazdasági szakembereivel. mi Társulat és a TIT Országos Történelmi Választmánya „A Vörös Hadsereg harcai a tiszai fronton” címmel rendez tudományos ankétot május 8—9-én. Országos érdeklődésre tarthatnak számot a 12—13— 14-én sorra kerülő mezőgazdasági tudományos napok, valamint 15-én az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület tanácskozása. MŰVÉSZETI rendezvényekben sem lesz hiány. Ezek sorát 2-án a Bányai Kornél irodalmi est nyitja meg, a Szolnok megyei könyvtár és a megyei lap rendezésében. Május 4-én kórushangversenyt tartanak az úttörők számára, 5-én lesz az alföldi szimfonikus zenekari bemutató, 11-én az alföldi tánczenekari fesztivál, 16—17—18-án pedig a Tanácsköztársasági művészeti szemle keretében bonyolítják le az országos szavalóversenyt. 18-án kezdődik a képzőművészeti rövidfilmek háromnapos bemutatója, majd a katonai főiskolák ás tanintézetek II. országos művészeti fesztiválját tartják meg a Szigligeti Színházban. Országos dalostalálkozóra kerül sor a fogyasztási szövetkezetek énekkarai részére 24—25- én, 26-án a Pécsi Balett műsorát látják a szolnokiak. Nagyszabású program keretében számos kiállítás nyílik, így május 1-én a Damjanich Múzeumban a tanácsköztársasági társulat, majd 19-én a tavaszi tárlat, ugyancsak 18-án a KISZÖV mutatja be termékeit. 22-én a Tiszaligetben erdészeti, vadászati és vízügyi kiállítás nyílik, 27-én pedig a megyei szakkörök mutatják be munkájuk eredményét. A SPORTRÓL sem feledkeztek meg a rendezők: lesz nemzetközi salak motorverseny, válogatott ökölvívó-mérkőzés, nemzetközi kézilabda- és röplabdatorna, vízilabda és nemzetközi ifjúsági válogatott labdarúgó-mérkőzés. B. J. 1 _______________======^==========*==*= w mm PpÍmtIswiV’AN re pen ve jjf 24 ros film zárójelenetében,- Egy itteni’festőnek ül- amikor hetven éven fel.üjj. tem, - mondta büszkén szmokingos urak tizenhét Terner. - Igaz, nem töké- fven alu 1 hlfnyos, ol‘ozetu letes, de művészileg hite- laI?yokkal tancolnak a les. Sajnos, az egyenruhát holdvilagos tengerparton .. kissé pontatlanul ábrázol- Kopott, szürke ruhám bi- ta, de hát nem tudtam minfával szolgálni neki. Az f szmokingkoltemény melenyémet ugyanis kénytelen voltam elásni, amikor fogságba estem, és a haza érdekében átöltöztem bakaruhába. Szóval, Terner is azok kölett. — Sajnos, az én ruhám nemigen illik az alkalomhoz — mentegetőztem. — Ne törődj vele, fiam! — Doberdónál még rongyosabbak voltak a huszárzés a horthysta tábornokok jajm közé tartozott, akik a vere- Nem fejezte be a monda- ség után igyekeztek elve- tot, mert közben az órájára gyűlni a közemberek kö- nézett. zött. így olcsóbban úszhat- _ Gyerünk, sietnünk kell. ták meg a dolgot. Lám, Nem szeretném elszalaszta- Terner is megúszta. Lát- nj csánkó szónoklatát. A tam, hogy gyáva fráter; végén lesz a megfelelő pil- legszívesebben felmondtam ianat volna a vele kötött egyez- Javasoltam, hogy hívjunk séget, de most már végig taxit, de Terner a mellékkellett vinnem a játszmát, utcában parkírozó saját ko- Megvártam, amíg Terner csijához vezetett. Az ócska átöltözik. Szmokingot vett Ford félóra alatt a Rith- fel. Úgy nézett ki, mint egy mus Hallba vitt bennünket, hollywoodi statiszta az Már többször láttam kisreg ember nem vénem- vülről az impozáns épületet, bér” című kétmillió dollá- de még soha nem volt rá pénzem, hogy belülről is megnézhessem. Elvis Prest- ley egyik hangversenyén, amelyet itt tartottak, tizenkét dollár volt a legolcsóbb jegy, a profi nehézsúlyú ökölvivódöntőn pedig húsz. Az újságokból tudtam, hogy a Rithmus Hallba negyvenezer ember fér be, a nagytermet azonban most sem láthattam, mert a portás az egyik harmadik emeleti mellékterembe utasított bennünket. Az is éppen elég nagy helyiség. Akkora lehet, mint a pesti sportcsarnok fele. Az egyik oldalon hosz- szú büfépult mögött, fehér- kötényes kiszolgálólányok álltak. A meghívó egyik szelvényére adtak egy csésze teát meg egy pár, a mi debreceninkhez hasonló főtt kolbászt. Örömmel láttam, hogy nem édes szószt, hanem jófajta tormát adtak hozzá Ízesítőül. Eszembe jutott, hogy reggel óta nem ettem. Én is ki akartam váltani az adagomat Terner azonban nem engedte. — Nem enni jöttünk ide! — morogta. — egyék meg a vacak lókolbászukatl Vagy négyszázan lehettek a teremben. Ternert né- hányan köszöntötték, de senki sem fogott vele kezet Mások, jóllehet látszott, hogy ismerik az exaltábor- nagyot, köszönés nélkül mentek el mellette. A szemük villámlott. Ternert azonban mindez nem izgatta. Az egyik sarokban álldogáló csoport felé mutatott: — Ott az a gazember! És még van pofája hordani a kitüntetéseket! Azonnal kitaláltam, hogy a gazember csak Csánkó lehet. A Nyugat-Németor- szágból érkezett vezérelnök frakkot viselt, és a bal melle telis-tele volt különböző plecsnikkel. — Azért sok kitüntetése van — jegyeztem meg. — Pár márkáért vette őket — legyintett Terner. És elmondta, hogy Nyu- gat-N émetországban. Münchenben él egy élelmes özvegyasszony. Huszártiszt volt a férje, de 1946-ban megszökött tőle, és kivándorolt Argentínába, ahol később meg is halt. A feleségét otthagyta egyedül, árván, minden jövedelem nélkül. Az asszonyt úrilánynak nevelték, egyetlen dologhoz értett, semmi máshoz. Abból a dologból azonban abban az időben Németország nyugatiak által megszállt részén a nála fiatalabbak, és szebbek is nehezen élhettek meg, oly nagy volt a konkurrencia. Az özvegy azonban mégsem halt éhen, mert remek ötlete támadt. Észrevette, hogy a kintmaradt tisztek felvágnak az annak idején a Horthy-időkben kapott kitüntetéseikkel, de egyikük sem hordja őket. A visszavonulás idején eldobálták az érdemrendeket, s mikor ismét szükség lett volna rájuk, nem tudták pótolni őket, Az asszony írt az egyik magyarországi rokonának, aki összeszedett egy csomó kitüntetést, és elküldte neki. Erre a bús özvegy kitüntetésüzletet nyitott, amely azóta is kitűnően megy. Négy-öt márkáért bármiféle régi ma gyár kitüntetést meg leh nála vásárolni. Alighanem Csánkó is ilyen egyszerűen és olcsón dekorálta ki magát a jelvényekkel. A teremben meglehető sen hűvös volt a hangú': Észrevettem, hogy Csér k mellett Nánássv áll, a~ egyetlen ember a jelen levők közül, akit személye sen is ismertem. (Folytatása következik.)
