Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-25 / 93. szám
Budapest a Duna király- keszegény agrár-ország ezer lakás átadását terve- nap jelentős részében túlnője és az egyik legszebb emelte ezt a nagy várost... zik és a fővárosi tanács a lépi a megengedett higiénés fekvésé európai város. Köz- Ez rögtön szembeötlik az legsürgősebb városrendezési határértéket. (Jö—10 de- hellyé koptatták már, hogy utcák minimális szélessé- feladatokra rombontásokra, cibel), s tartás hatásként Budapestet a természet tét- gén, a gangos, bérkaszár- műemlék-karbantartásra, jelentkezik. A Tanács körte széppé, az ember csak nya-típusú és olcsó anyag- szanálásra 22 millió forin- úton és a Rákóczi úton a rontott rajta, vagy azt — ból épített házakon.” Mit tot irányzott elő — több tíz- zaj reggel 6 órakor kerül hogy Budapest a legrosszabb tehet ehhez a mai króni- ezer a jogos, a sürgős la- a határérték közelébe es korszakban épült — nincs kás ? Igen, így volt. Ezt kásigény. délután 18 órakor jóval e múltja, karaktere. Akik kaptuk örökül. Azt tartják, nincs is olyan felett tetőzik. A perifér; n a Nagy vásártelepre vezoiő i Soroksári úton a zajsz.' it már reggel 4 órakor eléri a rendkívül magas 89 decibelt és a környék csak .késő délután kezd elcsen- Idasedni. Annak ellenére, hogy t E-tdapeaten összpontosul Magyarország iparának fele — gyárak, üzemek, man. mutválLalatok tarkítják a városképet, itt dolgozik az iparban foglalkoztatottak 40,7 százaléka — itt van az ország legnagyobb borpincészete (Budafok) és legnagyobb sertéshizlaldája j (Nagytétény). És bár vannak Budapestnek fényei — 143 ezer a közvilágítási fényforrások száma — fejlesztésére, energiafogyasztásra 98 millió forintot fordítanak az idén — ugyanígy vannak i árnyoldalai is. Van ugyan j 4500 nyilvános telefonállomása (csak akkor nincs, vagy rossz, ha éppen kelA Halászbástyát kínaiaktól az eszkimókig minden vendég meglátogatja, hogy lene) van 150 postahivata- gyönyörködjön a kilátásban. Azt hiszem, a turisták itt több filmet fényképez- la, 161 taxiállomása. Ezer nek el, mint az egész ország területén. lakosra majdnem 40 orvos Milyen város Budapest? Mini szökőkút, maxi forgalom a Blaha Lujza téren. ugyan európai szintű luxushotelek. S csak felépült a látványos Hotel Budapest, decemberben megnyitja kapuit a Duna Szálló is. Tervezik a margitszigeti új szállót. A Várban helyreállítják a műemlékházakat, megnyitotta egyik szárnyát múzeumként a budai Vár. Terveznek siklót és középkori kézműves műhelyt. Van night klub, sztriptíz bár, és vannak kétes hírű mulatók, züllött italboltok. Vannak reprezentatív ka- és borgőzös törzsvendégekkel, mindennapos verekedéssel, olykor bicskázással. Kevés a színház, a hangversenyterem, a kiállítási intézmény, de előadóművészeink, művészeink produktumai vonzzák a külföldieket ifi. Fővárosunk lakossága 1969. január elsején meghaladta a kétmilliót. Ez a népesség nagy területen, pontosan 525,5 négyzetkilométeren éL szeretik, az>t mondják, így szép, ahogy van. Akik jobban szeretik azt, hogy Budapestet széppé kell tenni. Mert minden itt van, megvan lényegében, ami ezt a várost szép metropolissá tette: a hegyek, a tágasan ívelő Duna, a partra kiülő házsorok, sétányok, megbecsült és még elrejtett műemlékei, világhírű kulturális intézményei, fényes üzletei. Persze, már a természeti szépséggel is baj van. mert nem mindegy honnan nézi a várost az idegen. Amilyen szép, magával ragadó a megérkezés például a balatoni műútról, olyan csúnya, lehangoló az észak felőli bejárat a külső Váci útról. Századéleji lapban olvasom Budapestről: „egy tóAzóta van már lágymányosi. Üllői úti, kelenföldi modem lakótelepünk. Budafoki, csillaghegyi, erzsébeti, óbudai új városrészünk. Távfűtéssel, beépített bútorokkal, tágas ablakokkal tervezett sok ezer la-1 kasunk. Épül Kőbánya, Józsefváros, Pesterzsébet, Újpalota, Csepel új városközpontja — parkokkal, széles utakkal, játszóterekkel. Budapestnek ma legnagyobb gondja a lakás és a közlekedés. Mindkettő alapvető, szerkezeti yáltozáso'i- kal járó megoldást, nagyarányú új lakótelepeket, elavult városrészek lebontását, újjáépítését, gyorsvas- utakat, új betorkolló autóutakat, alul- vagy fö- lüljárókat, metrókat igényel. Miközben az Idén 12—13 Úbuda rozzant, öreg házai közt mint hatalmas virágágy, terül cl az új lakótelep. Nemcsak a né. milliónyi c *i d : egész ország ad találkozót a város áruházaiban. időszaka a napnak, amikor a fővárosbaji ne lenne csúcsforgalom. Mindig sietünk, mindig utazunk. Munkába, munkából, iskolába, vásárolni, színháziba, haza. A közlekedési vállalat illetékesei azzal „ví- jt"Ztalnak”, belátható időn fee ül nem is oldódik meg • 'óváros közlekedési problémája. Persze, majd a metró! 3 ä tudat, hogy a kontinensen a miénk volt az első földalatti 1896-ban. A most épülő is tartogat szenzációkat: hogy áthalad a Duna alatt, hogy külön alagutakon bonyolódik a jövő és a menő forgalom. Forgalmas, zsúfolt üzletek. Hányszor látni, vidéki vásárlót egy-egy budapesti nagyáruházban. Olykor száz kilométert is utaznak a kedves vevők, hogy aztán otthon elmondhassák: „Pesten1 vettem”. A pesti ern- bor meg vidéken kutat — nem is eredménytelenül — hiánycikkek, ritkaságok után. Motorzúgás, fékcsikorgás, járművek, útburkolatvéső kompresszorok .zaja tölti be a pesti utcát. Az állandó zörgés, csörömpölés nemjak kellemetlen, káros is. A nagyvárosok köziekéi és c kozta zaja ma már olyan fokot ért el, hogy súlyos idegrendszeri zavarokat és halláiscsökkenést eredményezhet Hiszen a zaj n jut, egy körzeti orvosra vi- éttermek — Miamiban szent 2700 lakos. 100 óvó- nagydíjat nyert saakács- dai férőhelyre 108 gyereket csal — az egész várost átíratnak be. Van 25 hév- fogó eszpresszóhálőzat, han- forrás, de kevés a szálloda, gulatos kiskocsmák, és A kevés szálloda közt piszkos talponállók, pálinA nagyvárosok fejlődésé- I ben előrehaladó Budapest rr.ár a XIX. században ifi nagy vonzást gyakorolt a vidéki települések lakosságára. A felszabadulás után ez a folyamat meggyorsult és a Pestre vándorlás megáién kü’t. 1040 és .1350 között például 129 500- | an, s 1968-brsn is 20 ezren te'épülték vidékről a főváré sba. Legtöbben Pest. Szabolcs, Szolnok, Békés, Bács és Hajdú megyébőL Számítások szerint Budapesten az iparban foglalkoztatottak száma a negye- d;k ötéves terv Idején még k'sebb mértékben emelkedik, majd stagnál és aránya az ossz népgazdasági ágazaton belül csökken. Hagyományokból és tora örökségekből. természeti adottságokból okos fejlesztéssel, nagyvonalú tervezéssel — a mai falusiasé® világvárosi elemeket hordozó városból falsei lenek az igazi metropolis körvonalai. Kádár Márt» Ej e !-:!r "Inak a fények, ill gn'k a neon-k, megtel'’'''' a szórakozóhelyek. Ismét elmúlt egy nap az ország fővárosában. (Pásztor Zoltán felvételei^ A
