Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-23 / 91. szám
& oTflat m». tm-m* es. «*»rd* A tanácselnök ismerteti: GÁTÉR oroméit Togliatti — Fiat Volgái Gépkocsigyár Elmosott a víz félmillió forintot Gátér egyike azoknak a községeknek, amelyekről viszonylag ritkán hallani. A Kiskunfélegyházáról Csongrádra vezető műút mellett fekvő, ezerháromszáznyolcvan lakosú községben talán nincs érdekesség? Bálint Mihály, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke az ellenkezőjét bizonyítja. — Az idei év nagyon mozgalmasnak ígérkezik, — mondja beszélgetésünk során. — A község fejlődésének jelentős állomásához érkezett Több éve tartalékolunk bizonyos ösz- szeget a községfejlesztési alapból kultúrház építésére s az idén már megkezdődhet a megvalósítás. Jelenleg az állami támogatással együtt 720 ezer forint készpénzünk van, s mire felépül ez a kulturális intézmény, és fizetni kell, együtt lesz az egymillió. A tervek április végére készülnek el, a második félévben már az alapozás is megkezdődik, 1970-ben pedig remélhetőleg átadják az építők rendeltetésének. Milyen is lesz? Nagyterme kétszáz néző befogadására lesz alkalmas, épül egy nyolcvanszemélyes tv- és tanácsterem, két klubszoba, könyvtár és olvasóterem. Ebben az épületben kap majd helyet a községi párt- és KlSZ-szer- vezet is. A kultúrház büféje és presszója úgy készül, hogy nem csak a rendezvények idején, hanem egész nap nyitva tart majd, kielégítve a községbeli igényeket. Mindnyájan nagyon várjuk már az építkezés megkezdését, amelyhez az előzetes felmérések szerint községünk lakói jelentős értékű társadalmi munkával is hozzájárulnak. Víz-, villanyvezeték Több mint fél kilométerrel bővül ebben az évben a Kendőzetlenül Bosszúság a palotában Aprüis 2í-én — a dátum fontos — délelőtt felkerestem Kecskeméten a szolgálta tóház szabóré-.z*egét, azzal az előre megfontolt szándékkal, hogy a napokban vásárolt zakóm ujjábol néhány centiméternyit felhajtassak. Gondoltam, délután visszamegyek érte, s este már ebben a normális ujjhosszúságú zakóban tf Irszelgek. Miután felkocogtam a harmadik emeletre, s kifu.ladva előad .am kívánságomat az egyik kar társnőnek, letettem elé i szóban forgó ruhadarabot. Nemcsak reményeimet, de a lépcsők okozta izzadtságomat is iehűtötte a következő szavakkal: — Május elseje előtt nem lesz kész. Addig tessék így hordani... A dühkitörés helyett — nem értem miért kell tíz nap egy ilyen csekélyke munkához — megkö zöntem a szíves felvilágosítást, « elrohantam egy magáakisiparoshoz. A szabómester megkérdezte: — Megvárja uraságod, vagy később visszajön? Megvár am. eközben arról elmélkedtem, hogy mit ér az impozáns oalota, a modern berendezés, ha „döcög” a szolgál atás, x megrendelő kielégítése a filléres munkák elvégzése? Lehet, hogy a szolgáratóház szabórészlegének ez még nem Jutott eszébe? G. G. gondjait községi vízhálózat. Jelenleg mintegy 2 ezer 200 méter a hossza, nyolc utcai kútriál juthat vízhez a lakosság, és mindössze hat házba van bevezetve a víz. A bővítés, és az új kút fúrása után. még három nyilvános kút lesz, de az év végére legalább harmincöt házból már nem kell vízért járni. Az új házakat általában már fürdőszobával együtt építik. Tavaly tizenhat új házat építettek, az idén is lesz legalább ennyi. Három utcája van a községnek, szinte teljes hosz- szukban húzódik a villany- vezeték. — Érdekes, — mondja elgondolkodva az elnök —, a négyszáztizen- két családból mintegy hatvannak a lakásában még most is petróleummal világítanak. Nagy többségük háza előtt pedig ott a vezeték, és még anyagilag is bírnák az áram bevezetését. Megszokták a lámpát, egyelőre nem akarják az áramot... Üj üzemág a tsz-ben Gondok? Problémák? Akadnak azok is. községünkben egy termelőszövetkezet van, de nem nagyon dicsekedhetünk az eredményeivel. Tavaly elég nagy volt a terméskiesés, az állatbetegség miatt is „sokat fájt a fejünk”. — Szóval mehetnének jobban a dolgok. Az év elején létrehoztak egy kis fa- feldolgozó üzemet, amely különböző asztalos félkész termékek előállításával foglalkoztat mintegy tizenkét dolgozót. Szeretnék bővíteni az üzemet, amelynek jövedelme a közösnek is hasznára lesz. A közös gazdaság építőbrigádja is az év elején látott munkához, remélhetőleg az anyagi egyensúly helyreállításában ők Is kiveszik a réEmlékeimben Volga-partl csendes kisvárosként él. Így emlékszem Szfcavropol- ra, a mai Togliatti városra. 1951-ben kezdték meg itt az akkori idők legnagyobb erőműve — a Kujbisevi, ma volgal Lenin Erőmű — építését. A régi várost elborították a Zsiguli-tenger hullámai. A „Tenger” partján pedig hatalmas üzemek, gyárak épültek. Az új város, a mai Togliatti, tizenkét kilométernyire fekszik az erőmű duzzasztójától. Kocsink a szénfeketére csiszolódott autópályán robog. Jobbról sorra magunk mögött hagyjuk az Elektrotechnikai Gyár épületeit, megannyi alumínium, üveg és beton- csarnokot A szürkületben feltünedeznek a szintetikus gumigyár épületei. Arráb, a vegyikombinát üzemegységei. A hőerőművek kéményei tüzes füstöt okádnak. A város hatalmas ipari központtá fejlődött és azóta is állandóan terjeszkedik. A horizonton feltűnt a bűvös szó: „FIAT’. Elhatározták, hogy Togliattiban építik fel az ország legnagyobb autógyárát — a Volgái Gépkocsigyárat. A berendezést és a technológiát a híres olasz cégtől veszik. Az építkezés, amely jelenleg itt folyik, kiosit visz., szavisz minket 1951-be. A mostani építkezés akkora, mintha második vízierőművet kellene építeni. A határidő azonban most több, mint két évvel rövidebb. Az első autónak 1969-ben kell kigördülnie a gyár kapuján. Az új gyár több, mint 500 hektár területet foglal el. A főcsarnok több száz méter hosszú. A termelési épületek előregyártott vasbetonból, fémből és üvegből épülnek a legmodernebb ipari esztétikai követelményeknek megfelelően. 1968 — volt a döntő év a gyár építkezésében. Ebben az évben kellett elkészülni az egész komplexum főbb létesítményeinek. Az év végére indultak a kisegítő üzemek — a kovácsoló, az öntöde. A város lakossága rohamosan gyarapszik: mintegy 600 000 ember kap majd itt otthont Csak a múlt évben 30 000 fővel szaporodott a város. A Volgái Gépkocsigyár építkezése gyökeresen megváltoztatja Togliatti város életét Sürgősen gondoskodni kellett az idejövő szakemberek elhelyezéséről. Hamarosan készen áll egy négyemeletes szállodaépület, és megkezdték egy további hatemeletes épület építését hasonló célra. A tervek szerint még egy huszonegy emeletes szállodát emelnek. A városban csak állandó lakóházak épülnek. A hagyományos három-négyemeletes lakóépületekben munkásszállókat rendeznek be. Ez igen kényelmes: egy-egy lakásba négy-öt fő költözik, rendelkezésükre áll a lakás konyhája, fürdőszobája: a lakásban gáz- és melegvíz-szolgál+u- tás van. A munkásszállók lakói idővel feltehetően családot alapítanak, s a gyárban maradnak. A. P. HA MEG LEHETNE röntgenezni egy nagyváros utcái, utai alatti földet, igen furcsa látvány tárulna a szemlélő elé: kábelek, csövek, vezetékek, csatornák bonyolult hálózata. Az elkoptatott hasonlattal élve azt mondhatjuk, hogy a város érhálózata ez a rendszer, rajtuk keresztül jut a lakásokba az elektromos áram, a víz, a gáz stb. Ha tehát bármelyik vezetékben hiba keletkezik, fel kell bontani az útburkolatot, megkeresni a törést, szakadást, elzáródást, különben tekintélyes károk keletkezhetnek, főként akkor, ha vízvezeték romlik el. Ilyenkor szivárog a víz, elönti a környező talajt, alámossa a közelében levő házat Egy ilyen vízvezeték hibájából származó tetemes kárral kapcsolatos perben döntött nemrégiben a megyei bíróság. Az eset Kecskeméten történt A Talfája és a Budai utca sarkán, pontosabban a Budai utca 39. számú házzal. E ház mellett, az úttest alatt már tizennégy éve működött zavartalanul egy 150 milliméteres vízvezeték, a sarkon úgynevezett T-elága- záss&l A múlt év elején a Vízügyi Építő Vállalat szakemberei megjelentek a helyszínen és az említett vízvezeték mellé egy 400 milliméter átmérőjű főnyomóvezetéket fektettek le. Röviddel ezután a vékonyabb vezetékből a föld alatt őmleni kezdett a víz, alámosta az említett ház alapját, a falak megsüllyedtek, megrepedeztek, a járda elmozdult a faltól. Az épület életveszélyessé vált, a bérlőket azonnal ki kellett költöztetni. KEZDŐDÖTT A PER. A Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat, mint a megrongálódott épület karbantartója, eljárást indított az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat ellen és kérte a bíróságot, hogy a vállalatot, mint a megrongálódott vezeték üzemeltetőjét kötelezze a vízmosás által az épületben keletkezett kár — 600 ezer forint — megfizetésére. A Vízmű Vállalat képviselője a tárgyalás során azzal érvelt, hogy a megrongálódott vezeték mindaddig tökéletesen működött, amíg a Vízépítő Vállalat mellette el nem helyezte a 400 milliméteres főnyomóvezetéket, E munkálatok során meglazították a talajt, s az úgynevezett T-idomcső — amely rögzítve volt — ezáltal elmozdult, s megkezdődött a szivárgás. A megyei bíróság — amely tekintettel az összeg nagyságára első fokon tárgyalta az ügyet — szakértőt hallgatott ki. ELŐZŐLEG azonban perbe vonta a Vízügyi Építő Vállalatot is, amelynek a képviselője elmondta, hogy a vízkitörés után két nappal a Vízmű Vállalattal együtt megállapították: a 400 milliméteres fővezetéket a jóváhagyott tervek szerint fektették le, a munka során nem tapasztaltak semmi arra utalót, hogy a kisebb vezeték ezen a helyen van idomcsővel ellátva. Ha Ugyanis a Vízügyi Építő Vállalat szakemberei hibát követnek el, még az árok betemetése előtt észlelniük kellett volna a víz szivárgását, kitörését. Csongrádi Kornél vízügyi szakértő úgy nyilatkozott a kérdésben, hogy a víz kitörését a régi hálózat elavultsága valószínűsíti, s a hiba előbb-utóbb bekövetkezett volna, függetlenül attól, hogy mellette másik vezetéket fektettek le. Sőt, az idomcső utólagos megvizsgálásakor kiderült, hogy annak elhelyezésekor a kivitelező semmiféle alátámasztást nem alkalmazott, s ez a műszaki hiányosság okozta a kitörést A MEGYEI bíróság mindezek alapján az Észak- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat úgynevezett objektív felelősségét állapította meg, s kötelezte, hogy az épület helyreállítási költségeit — amely Révész Pál igazságügyi építészszakértő véleménye szerint 555 ezer forint — tizenöt napon belül fizesse meg a perben felperesként szerepelt Kecskeméti Ingatlan- kezelő Vállalatnak. Kötelezte továbbá arra is, hogy viselje a felmerült 39 ezer forint perköltséget. Az ítélet még nem jogerős. Az elmondottakból azonban világosan kitűnik, hogy a rosszul végzett munka, a pillanatnyilag kényelmesebbnek látszó megoldás, ha évek múlva is, de visszaüt. Ez pedig — mint a jelen esetben is — százezrekbe kerülhet. Gál Sándor szűkét Opanszky László MAGYAR NYELV HETE Izgulik? — Ne izgulj ék! A cím meghökkentő. ] „izgulik” igealak nincs. \ így tehát helytelen az „izgulják" felszólító alak is. Pedig az utóbbit használta a tv Fekete, fehér — igen, nem? budapesti vetélkedő népszerű játékvezetője is, nyilván az izgalom hevében, természetesen — helytelenül. A cím helyesen tehát így hangzik: Izgul? — Ne izguljon! A Z1M kecskeméti üzemének falán olvasom a feliratot: „Éljen és virágozzék a szocialista országok testvéri együttműködése és megbonthatatlan barátsága.” Virágozzék? igen, virágozzék, mert van „virágzik” ige. A két példa alapján könnyen meggyőződhetünk arról, hogy itt az úgynevezett ikes igékről van szó. Az „eszik, iszik, alszik, igyekszik, jelentkezik”-féle ikes igék felszólító módja tehát: egyék, igyék, aludjék, igyekezzék, jelentkezzék”, de természetesen ma már nem helytelen az „egyen, igyon” stb. alak sem. Az ikes igéknek ma még meglevő másik sajátsága, hogy az újabb „eszek, iszok, alszok alakok mellett megvannak az egyes szám első személyben a hagyományos m-ragos alakjaik is „eszem iszom, alszom” stb. Természetesen ma már itt sem lehet helyteleníteni az előbbi alakokat sem. A nyelvészek már több mint egy évszázada hirdetik, hogy az ikes igék ragozása kiveszőben van nyelvünkből. De mégis sokan használják ezt a hagyományos ragozást, akik szeretjük és megbecsültük édes anyanyelvűnket. Különben is: nyelvünkben sok ilyen alakban megszilárdult szólás van (például: lesz nagy „eszem-iszom”) Használjuk tehát nyugodtan az ikes ragozást, mert ez nyelvünk gazdagságát, sokszínűségét, sajátos izét jelenti. Kiss István Tatárjárás — domborművűn A híres népművész, a 71 éves Kiss Ernő befejezte legújabb munkáját, a Tatárjárás című domborművel. Képünkön az alkotó a 110x70 centiméteres 70 alakos kompozícióval.
