Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-02 / 76. szám

i. «Mal 1989. április 8. szettla Májusban is indul barátságvonat Húsvét hétfőjén, április 7-én indul az idei első barátságvonat a Szovjet­unióba. Ezzel 310-en utaz­nak Moszkvába és Kijev- be. A szocializmus orszá­ga iránt egyre erősödő ba­rátságról és a szovjet nép iránti szeretetről, érdek­lődésről tanúskodik az, hogy az idei első barátság­vonatra mintegy 120-szal többen jelentkeztek, mint amennyien utazhatnak, Éppen ezért a Magyar— Szovjet Baráti Társaság és a Hazafias Népfront me­gyei elnöksége mindent el­követett, hogy mindazok, akik az első vonatról le­maradtak, minél előbb el­látogathassanak Moszkvá­ba. Örömmel közöljük, hogy a két rendező szerv fáradozása sikerrel járt: a második barátságvonat elő­reláthatólag május 14-én indul Kecskemétről. Gyo bb a tanácsi ügyintézés Borharapó az Aranyhomok A kecskeméti Aranyho­mok Szálloda rövidesen át­tér az olcsóbb és higiéni- kusabb gázfűtésre. Az alag­sorban a kazánok helyén borharapót nyitnak, amely­ben a Szikrai Állami Gaz­daság tájjellegű, fajtiszta borait kóstolhatja meg a vendég. A berendezés is tájjellegű lesz, népművé­szeti tárgyakkal díszítik a helyiségeket A borharapó előrelátha­tólag május végén nyílik. A gazdasági mecha­nizmus reformja következ­tében átalakulóban van a tanács hatósági, ügyintéző és ügyfélfogadási munká­ja is. A hatósági munka során — Kecskeméten — évente átlagosan minden kecske­méti lakossal háromszor kerülünk közvetlen és köz­vetett kapcsolatba. Világos, Vogy az ügyintézés szín­vonala igen sokat jelent a lakossággal való rendsze­res kapcsolat alakulása szempontjából is. Nem mindegy, hogy a tanácsi dolgozók milyen módon közvetítik és érvényesítik a párt és kormány politi­káját — a jogszabályok vég­rehajtása, intézkedéseik közben. Az elmúlt két évben, ha­tósági jogkörök gyakorlása folytán — szakigazgatási szerveink 37 569 ügyet in téztek határozattal. Mind­járt itt adhatunk arról is számot, hogy tavaly 9539 cél csökkent a határozatok száma. Ha azt számítjuk, hogy egy-egy ügyben csak három embert is kellett meghallgatni, akkor is 30 ezer állampolgárt érintett kedvezően ez a csökkenés, amely főleg az igazgatási, mezőgazdasági, valamint művelődésügyi eljárásban javította a helyzetet. A szakigazgatás szaksze­rűsége is fokozódott. Tör­vénysértés nem volt Ja­vult a meggyőző munka. Ennek eredményeként si­került például 140 birtok­vitás ügyben egyességet el­érni a felek közt. Az ügyintézők többsége igyekszik tisztázott tény­állás birtokában határoza­tokat hozni. Ennek is tu­lajdonítható, hogy a ható­Erő® emberek” Az „erős emberek” mű­veivel naponta találkozha­tunk az utcán, különösen a reggeli, vagy a hajnali órák­ban. Sokszor egész utca­hosszat megfigyelhető, mennyi erőt lobbantott fel bennük a mámor. Egy-egy kocsmai kiruccanás után összetört cégtáblák, derék- batört fák. falból kiszakí­tott postaládák, megrongált telefonok, feldöntött kukák jelzik, merre vonultak a garázdák. Sorolhatnánk tovább tet­teiket. hiszen a kártevés fajtáit illetően rendkívül találékonyak. Egyben azon­ban valamennyien meg­egyeznek: tettüket akkor követik el. amikor senki sem látja őket. Igen jelentős összeget tesz ki az a kár. amelyet évente a társadalomnak és a magánosoknak okoznak. Nem beszélve arról a ki nem fejezhető kárról, amely például egy tönkretett tele­fon hasznavehetetlensége okozhat, amikor beteghez kellene sürgősen orvost hívni. Képünk egy ledöntött ut­cai mérleget ábrázol, amely a kecskeméti tanácsháza sarkúnál volt útjában ilyen garázda alakoknak. Ök megmutatták, hogy „erejük teljében” elbírnak azzal az utcai mérleggel, amelyet közcélból állítottak oda. Az éjszaka sötétjében ga­rázdálkodó huligánok, a névtelen rongálok felderí­tése és példás megbünteté­se közérdek. Nem vitás, hogy az ellenük való küz­delemben a rendőrség lesz az erősebb. B. J. sági jog érvényesítésével kapcsolatos vita minimá­lisra csökkent az ügyfelek részéről. Rendszerint azok nem értenek egyet vala­milyen intézkedéssel, akik­nek n e m-et kell monda­ni, és elutasító határozat­tal távoznak a szakigazga­tási szervtől. Márpedig, ha mindenki igenlő választ kapna beadványaira — ak­kor is, ha nincs igaza — szocialista jogrendünk ér­vényesülése válna lehetet­lenné. A tanácsi apparátus pedig ennek szolgálatára hivatott, s akkor dolgozik jól, ha a törvényességnek megfelelően intézi az em­berek ügyes-bajos dolgait. Ez viszont nem mindig ta­lálkozik egyesek személyi kívánságával. Ezért min­den évben megfellebbeznek néhány száz határozatot az állampolgárok. A fegyelmezettebb, tör­vényesebb, kulturáltabb ha­tósági munkát bizonyítsuk néhány idevágó, viszonyító adattal. Az utóbbi két év­ben 37 569 határozatot hoz­tunk; a fellebbezések szá­ma viszont 1352, az összes­nek 3,3 százaléka. A me­gyei tanács vb szakosztá­lyai általában a törvényes­ségnek megfelelően, körül­tekintően zárták le a felleb­bezéseket. A két év alatt, az apparátusunkban első fokon hozott határozatnak mindössze 0,6 százalékát változtatták meg, s ez in­kább dicséri, mint elma­rasztalja hatósági munkán­kat. Az ügyfelekkel való fog­lalkozás, az ügyintézés az apparátus fontos politikai hivatása. Az ügyintézés szakszerűsége javult, de szervezése — több vo­natkozásban — még min­dig túlságosan bonyolult. Egyes területeken vonta­tott az eljárások egyszerű­sítésének üteme. Az ügyintézők többsége munkaidejének több mint felét tölti ügyfélfogadással. Városunkban rendkívül nagy terheket visel az ap­parátus, hiszen a 86 érde­mi ügyintézőre ügyiratból, ügyfélfogadásból is jóval több jut, mint a megye más városaiban. Az segít helyzetünkön, hogy az ap­parátus túlnyomó többsége tíz évnél hosszabb ideje dolgozik a tanácsnál és igen nagy tapasztalattal, szorgalommal végzi felada­tát. Vannak ügyintézők — nem is kevesen —, akik he­tenként 2—3 esetben kény­telenek rádolgozni a ren­des munkaidőre. Ez annak ellenére is fennáll, hogy 1966-hoz viszonyítva mint­egy 11 ezer ügydarabbal csökkent a forgalom. Eb­ből 9458 az igazgatási osz­tályon realizálódott — pél­dául a hatósági bizonyít­ványok kiadásának egysze­rűsítését célzó kormányha­tározat következetes végre­hajtása folytán. 1968-ban még 7348 hatósági bizo­nyítványt adtak ki; tavaly már csak 3057-et. A csök­kenés 58,4 százalékos s ez több ezer ember számára jelent sok ezer munkaóra megtakarítást. A mezőgazdasági és élelmezési osztályon 36, a kereskedelmi csoportnál pe­dig 83 százalékkal csök­kent az ügyiratforgalom, s ezek is jelentős eredmé­nyek. A megyei tanács szak- osztásaival jól alakultak kapcsolataink. A megvál­tozott irányítási rendszer azonban nem hozott csök­kenést a tőlük érkező ügy­iratok számában. Előfor­dultak túl rövid határidők egyes jelentések, statiszti­kák elkészítésénél. Az eljárási törvény — néhány ügyfajtát kivéve — 30 napos ügyintézési ha­táridőt állapít meg. E vo­natkozásban többször illet­ték bírálattal apparátusun­kat, mint legutóbb a ta nácsülésen is. Szóvátették, hogy vontatott, néhány esetben nem alapos a ta­nácstagi beadványok inté­zése. Az észrevételek helyt­állóak. A 'múlt év második ne­gyedétől számítva már ja­vulás tapasztalható: ekkor — az első negyedévhez vi­szonyítva — mintegy 80 százalékkal csökkent az ügyirathátralék. Tavaly, a 43 299 iktatott ügyiratból 3066-ot intéztek 30 napon túl, ami jó közepes ered­ménynek felel meg. (7 szá­zalék ez a mutató, az or­szágos 10 százalék mellett; a megye városainak átlaga 1968 első felében 6,8 szá­zalék volt.) — Kiemelkedő munkát, az ügyintézés gyorsaságára való törekvést tapasztaltunk egész eszten­dőben a terv- és pénzügyi osztályon, valamint a má­sodik félévben a művelő­désügyi osztályon, a mun­kaügyi, titkársági és ipari csoportoknál. összegezésként azt állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt évben jelentős elő­rehaladás történt az ügyin­tézésben. Mind színvonal, mind törvényesség, kultu­ráltság és gyorsaság szem­pontjából jó irányban fej­lődi k, Horváth Ignác Emberi kapcsolatok MINDEN munkahelyen nagyon sokat számít az, hogy milyen a „légkör”, milyen emberi kapcsolat alakult ki az évek során az ott dolgozó fiatalabb, idősebb emberek, a főnö­kök és a beosztottak kö­zött. Most azonban, anélkül hogy ennek a kérdésnek általános jellemzőivel fog­lalkoznánk, csupán egyik „ágára”, a főnökök és a be­osztottak közötti kapcsolat­ra összpontosítunk, ennek az egyáltalán nem elhanya­golható problémának vizs­gáljuk meg egy-két sajátos­ságát. Legtöbb munkahe­lyen nincs baj ezzel a kap­csolattal; bizalom, megér­tés, megbecsülés jellemzi, elvtársi és emberi tartalma van. A néhány kivétellel azonban vitatkozni kell, el­ítélve a kitenyésztett rideg­séget, a három lépés távol­ságot, a sértő és lealázó beszédmodort. Hogyan vetődött fel ez a kérdés éppen most, amikor általában arról beszélünk — a múlt évi eredmények birtokában — hogy az új gazdasági mechanizmus be­váltotta azokat a reménye­ket, amelyekkel az 1968-as esztendő januárjában in­dultunk? Ez kétségtelen. CSAKHOGY vannak olyan vállalati vezetők, boltfőnökök, osztályt és csoportot, intézményt irá­nyító emberek, akik abban a téves tudatban élnek, hogy az eredmények úgy­szólván kizárólag az ő te­vékenységüknek köszönhe­tők. s csak azért nem lett veszteséges a vállalat, mert a legkeményebb hangon és módon bántak a beosztot­takkal. Fegyelemre termé­szetesen szükség van, alap­vető tényező ez, de a fe­gyelmet nem kizárólag a beosztottak rettegésben tar­tásával lehet elérni, sőt így nehezebb. Erre a kitenyésztett és naponta táplált ridegségre sajnos, tudunk példát mon­dani. Megyénk egyik vas­boltjának vezetője például — a vásárlók füle hallatá­ra — hülyének, élhetetlen­nek „becézi” beosztottját. Mondanunk sem kell, hogy beosztott nem rajong ezért a munkahelyért, s különö­sen nem a főnökéért. Reg­gelenként a félelem és az idegesség görcseivel indul dolgozni. Az ügyet nem meri sehol jelenteni, in­kább szenved munkatársai­val együtt MÁSIK példa: kulturá- lis, nevelő tevékenységet folytat az az intézmény, ahol a fentihez hasonlóan — vagy ha lehet még go­rombábban — bánik a ve­zető a beosztottakkal. Az egyik ott dolgozó panasz­kodott, hogy bár ő legalább tíz évvel idősebb a főnöké­nél, az mégis reggelenként taknyosnak, idiótának ne­vezi és kirúgással fenye­geti. Pedig semmi oka nincs rá csupán azért, „ne­hogy elbízza magát a dol­gozó .. Az ilyen és ehhez hason­ló „példák” szerencsére nem fordulnak elő nagy számban, de ha a megyé­ben csupán az említett ket­tőt lehet megtalálni, ez is elegendő ok arra, hogy fi­gyeljünk rá, szembe száll­junk vele. A becsületsértő hangot, a lekezelő modort, nem menti az sem, hogy a vállalat, az intézmény, az üzlet teljesítette felada­tát egy-egy időszakban, sőt az sem, ha a legjobban tel­jesítette. Gál Sándor A Budapesti Kórus Kecskeméten ALIGHA tévedek, ha azt állítom, hogy az évad egyik legszebb zenei eseményét hallgatta végig Kecskemé­ten a hétfői hangverseny szokatlanul népes közönsé­ge. A nagyszabású, zene- karkíséretes vokális zene, melyet általában az orató­riumok családjaként szok­tunk emlegetni, hatalmas tömeghatásával, színlehető­ségeivel, széles ábrázoló és kifejező skálájával ma is a legnagyobb közönséget vonzza a hangversenyter­mekbe. Nem véletlen, hogy több huszadik századi ze­neszerző éppen ezekben a műfajokban talált rá arra a hangra, melyre a kortárs közönség is rezonált. A mise és a Te Deum latin nyelvű, eredetileg li­turgikus rendeltetésű szö­vegének megzenésítése mindkét elhangzott műben több. mélyebb, mint a ha­gyományos szöveg monda­nivalójának ábrázolása: benne emberi érzések — megrendültség és bizako­dás, szorongás és diadal, emlékezés és a jövőbe ve­tett hit — fejeződnek ki emberi módon, magas ren­dű művészettel. Az ember- központúság Haydn művé­szetében éppúgy mint Ko­dályéban a néppel való azonosulást is jelenti, ott — akarva-akaratlanul — a felvilágosodás szellemével átitatódva, itt a múltat a jövővel összekapcsoló kö­zösségi sors tudatos válla­lásának útián. Kitűnő volt a műsorvá­lasztás azért is. mert a Nel­son-mise az idős Havdn betetőző művészetéről alko­tott képünket egészíti ki a remekmű erejével, a Buda­vári Te Deum pedig ma­gyarság és európaiság szin­tézisében századunk világ- viszonylatban is jelentős művei közé tartozik, erről a mostani előadás is meg­győzhetett bárkit. FORRAI MIKLÓS az el­múlt évek folyamán több­ször vezényelt Kecskemé­ten, de mostani produkció­ja frisseségben, intenzitás­ban valamennyit felülmúl­ta. Ügy látszik, művészi mondanivalója és kifejező ereje a műfajjal való több évtizedes foglalkozás ta­pasztalatainak összegeződé­sével együtt érett és jutott el a most észlelt magaslat­ra. A Budapesti Kórus, melynek több mint 20 esz­tendeje áll az élén, az ora­tórium műfajának legkivá­lóbb hazai művelője, erről ez alkalommal is meggyő­ződhettünk. Különösen a Kodály-mű előadása volt megragadóan szép, gazda­gon -árnyalt, minden ízé­ben hiteles produkció. A Haydn-misének Forrai tol­mácsolásában elsősorban drámai karaktere kelifc életre. A 'SZÓLISTÁK közül László Margit nevét kell kiemelni technikailag biz­tos, hajlékony, kifejező éneke mindkét műben maradéktalanul érvénye* sült. Antalffy Albert a mű­fajban való jártasságát is* mét szép sikerrel gyümöl- csöztette, jól helytállt szó­lamában Erese Margit is. Szabó Miklós — bár óriási rutinnal rendelkező énekes — hangban és előadói stí­lusban kevésbé szerencsé­sen illeszkedett az együt-: tesbe, ez főként a Haydn- műben volt érezhető. Azzal akartam a beszá­molót kezdeni, hogy régi adósságot törlesztett a Fil­harmónia. amikor — csak­nem 33 évvel az ősbemu­tató után — Kodály szülő­városában megszólaltatta a Te Deumot. de azzal feje­zem be. hogy „adósságtör­lesztésnél” sokkal többet kaptunk: emlékezetesen szép, maradandó zenei él­ményt! Körber Tivadar Értesítjük a kedves vásárlókat, hogy Kecskeméten a 7 Virág háztartási bolt a Kada Elek u. 5. sz. alól átköltözött A KÜLSŐ SZABADSÁG V. 11. SZÁM ALÁ. (Katona József Gimnázium mögé.) Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat

Next

/
Thumbnails
Contents