Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-19 / 88. szám
Befelezte tanácskozását az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) Az új törvényjavaslat most már törvényes rendelkezésekkel is biztosítani kívánja többek között azt. hogy a szerző jogos érdekei a felhasználási szerződésekben érvényesüljenek. Ilyen jellegű rendelkezések lesznek a továbbiakban a végrehajtási jogszabályokban i is. Természetesen annak is tudatában kell lennünk, I hogy napjainkban olyan óriási léptekkel halad a j technikai fejlődés, hogy í újabb 48 évre bizonyára I nem tekinthetjük megváltoztathatatlannak a szerzői jogi törvényt. Például már a legközelebbi jövőben várható, hogy műholdak segítségével lehetővé válik egyre nagyobb számú rádió- és televízióműsor vétele gyakorlatilag az egész világon. Ez természe- iesen hatással lesz a nem- :etközi szerzői jogi fejlődésre, ezért e problémával sok országban, így nálunk 's már foglalkoznak a szakemberek. Jogszabályalkotásunkban alapvető elvi és pálinkái cél, hogy a törvény a megfelelő jogos magánérdekeket összhangba hozza a közérdekkel, a társadalmi érdekkel. így jogos szerzői érdekeket a felhasználó állami szervek indokolt igényeivel kel- ’ett egyeztetni. Általános szabály, hogy a szerző művét engedélye nélkül, nem szabad felhasználni. A már nyilvánosságra hozott művek tekintetében azonban bizonyos kivételeket állapít meg a törvényjavaslat. A kivételeket a törvényjavaslat pontosan meghatározza, nehogy bárki ezekkel a rendelkezésekkel, a szerző terhére, visszaélhessen. Tisztelt országgyűlés! A törvényjavaslat — tekintettel a társadalom és a kultúra fejlődésére — olyan korszerű szabályozást kíván nyújtani, amelyben a szerzői jog a kultúra, és ezzel közvetve a társadalom és a gazdaság, új hajtóerejévé válhat. — Az új törvény eléri a kitűzött célokat: segíti az irodalom, a művészetek és a tudomány fejlődését. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a szerzői jogról szóló törvényjavaslatot fogadja el. Napirendre tűzzük jogrendszerünk átfogó továbbfejlesztését Dr. Korom Mihály beszéde Expozéjának bevezető részében a miniszter rámutatott: a Magyar Népköz- társaság jogrendszere a szocializmus felépítésén dolgozó, a munkásosztály vezette egész népünk érdekeit és akaratát fejezi ki. A szocialista jog alapvető feladata ma a szocializmus teljes felépítésének elősegítése. Az idén lesz húsz éve, hogy az országgyűlés törvénybe iktatta az alkotmányt. A két évtized ala“ nagyszabású jogalkotó munka bontakozott ki hazánkban, és ennek eredményeként az alkotmányban mint alaptörvényben rögzített elveknek megfelelően,. átfogó jogszabályok rendezik társadalmi, gazdasági és kulturális életünk csaknem minden területét. Társadalmi-gazdasági viszonyaink gyors fejlődése azonban oda vezetett, hogy a korábbi időszakban létrehozott jogszabályok számos területen részben vagy egészben elavultak. Ez szükségessé tette, hogy általában napirendre tűzzük jogrendszerünk átfogó továbbfejlesztését. Így indokolt az állami .. . . ,s s v^i.aiátokra, a szövetkezetekre, a gazdasági és pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó magas szintű jogszabályok — törvények, vagy törvényerejű rendeletek — előkészítése és megalkotása. E jogszabályok előkészítése, a tapasztalatok összegezése elkezdődött. A gazdaságirányítás új rendszerének továbbfejlesztése érdekében jogilag új módon kell szabályozni olyan területeket, mint a szocialista szervezetek társulásai, a védjegyek oltalma, vagy a tisztességtelen verseny. Fejlődésünk új Narvik után újra alkalmuk nyílt a 13. félbrigád tagjainak arra, hogy bebizonyítsák harci készségüket. Pontosan egy esztendővel a jéghideg fjordokban vívott harcok után a forró sivatagi hadszíntéren kerültek szembe a tengelyhatalmak csapataival. Negyvenegy áprilisában a „Szabad Francia Légió” az olaszok ellen harcolt. A parancsnok Monetär tábornok, aki ugyan ingadozott. hogy kinek az oldalára álljon a második világháborúban, az angolok mellett küzdjön, vagy pedig csak csapatai harci készenlétét és értékét őrizze meg, hogy azután egy később adandó alkalommal az mellé álljon, akinek több a kilátása a végső győzelemre. Massaouah mellett a légiósok és az angolok látványos sikert értek el az olaszok ellen. Négyezer foglyot eitettek. Monclar a csata után kiadta a parancsot: — Szíriába megvünk. A csapatok halóra szálltak. Az angoloknak nem tetszett ez a lépés, mert úgy érezték, hogy a franciák nem kívánnak részt venni az afrikai hadműveletekben. Monetär tábornok valóban azt tervezte, más Idegenlégiós alakulatok parancsnokai viszont továbbra is kitartottak a nyugati szövetségesek mellett. 1941 nyarán a légió történetében egyedülálló, különleges helyzet alakult ki: Szíriában szembe került egymással az angolok mellett harcoló 13. félbrigád és az idegenlégió 6. ezrede, amelynek tisztjei a Vichy- ben székelő kormánnyal rokonszenveztek. A franciák közel-keleti drámája Saint- Jeanne- d’Arc-ban ért véget, ahol július 18-án fegyverszünetet kötöttek. Ez csak fokozta a feszültséget. Az ingadozó alakulatoknak dönteniük kellett: London vagy Vichv? A 13. félbrigád álláspontja világos volt, ők továbbra is a szövetségesek mellett kívántak harcolni. Határozott fellépésük kedvező irányba befolyásolta a 6. ezredet is Az alakulat 1900 katonája kijelentete: — Harcolunk a szövetségesek oldalán! A 6. ezred tisztikara azonban másképp vélekedett. Ök nem aka-tálc követni katonáikat. Mindösz- sze ketten tartottak velük. (Folytatjuk) követelményei napirendre azték a nemzetközi ma- ín jogi törvény megalkotását is. Az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány ez év március 5—6-i együttes ülésén szükségesnek ítélte társadalmunk és államszervezetünk néhány alkotmányos kérdésének elemzését. Ebből a célból napirendre került alkotmányunk módosítása, és azzal összefüggésben több magasszintű jogszabály megfelelő átalakítása. Így pl. ki kell majd dolgoznunk az új tanácstörvényt és azokat a jogszabályokat, amelyek magas szinten szabályozzák a tanácsok megnövekedett hatáskörét, és felelősségét. A jogalkalmazás néhány időszerű kérdéséről szólt ezután a miniszter —majd így folytatta: A jogalkalmazó ‘ szervek tevékenységének nagy faszé van abban, hogy hazánkban a törvényesség szilárd. Szilárd még akkor is, ha annak további erősítését állandóan, s itt az országgyűlés előtt is hangoztatjuk és követeljük. A tanácsok elsőfokú határozatainak 96 százaléka lesz első fokon jogerős. A bejelentett fellebbezésnek jelentős része is alaptalannak bizonyul. Törvényességi óvás emelésére 1968-ban mindössze 503 büntető, és 913 polgári ügyben, vagyis a tárgyalt ügyek elenyészően csekély hányadában került sor. Az eddigi megtett intézkedések azonban még mindig nem elég hatékonyak, s jogszabályok adta egyszerűsítési lehetőségekkel sem mindenütt élnek megfelelően. Azt sem hallgathatjuk el, hogy számos esetben találkozunk még ridegséggel, közömbösséggel, „akta” szemlélettel, formális jogszemlélettel. A bürokratikus formális jogszemlélet tükröződik az olyan — ma is előforduló — döntésekben, amelyekre azt lehet mondani, hogy megfelelnek a jogszabályok betűjének, de mégsem igazságosak [ mert a nem megfe’elő jog- j alkalmazás szem elől téveszti a törvény valód* ■zándékát. Végezetül a miniszter hangsúlyozta, hogy szocialista jogunk megfelelően betölti hivatását. Eddigi utunk kritikai elemzése, valamint a társadalom szükségletei alapján tovább kell fejlesztenünk munkánkat. I Ennek ma jó feltételei van- ! nak. Csak rajtunk múlik, hogy terveinket, elképzeléseinket mekkora sikerrel váltjuk valóra. Ebt>en nagy szerepe és felelőssége is van mindannyiunknak, jogalkotókat és jogalkalmazóknak egyaránt — mondotta, s kérte az ország- gyűlést, hogy beszámoló jelentését vegye tudomásul. Dr. Korom Mihály nagy tapssal fogadott beszéde után az elnöklő Vass Istvánná, dr. Harrer Ferencnek adta meg a szót. Ezután ebédszünet következett. A szünet után dr. Beresz- tóczy Miklós elnökletével folytatódott az ülés. Dr. Nezvál Ferenc Zala megyei, Katona Sándor Csong- rád megyei, dr. Zslgmond László Vas megyei, dr. Má- tay Pál Fejér megyei képviselő fogadta el a miniszteri beszámolót, s ajánlotta elfogadásra az Országgyű- j lésnek is. Majd ismét szü- ! net következett. Szünet után Kállai Gyula ] elnökletével folytatódott a tanácskozás. Dr. Korom Mihály igazságügvminisz- i tér válaszolt a vitában elhangzott észrevételekre, javaslatokra. Az országgyűlés a jogalkotás és a jogalkalmazás időszerű kérdéseiről szóló beszámolót és dr. Korom Mihály válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Napirend szerint ezután a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének megválasztása következett. Az elnöklő Kállai Gyula bejelentette, hogy a N épköztársaság Elnöki Tanácsától az országgyűléshez átirat érkezett Az átirat értelmében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége együttes ajánlás alapján — az Alkotmány 43. paragrafusa (1) bekezdésének megfelelően — javasolta, hogy az országgyűlés dr. Szénást Gézát, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészévé hat évre válassza újra. Az országgyűlés a képviselők egyhangú szavazata alapján a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészévé megválasztott^ dr. ^zénási Gézát Ezután interpellációk következtek. Interpellációk Gódor János Pest megyei képviselő interpellációjára dr. Csanády György közlekedés- és postaügyi miniszter válaszolt. Fegyveres István. Vas megyei képviselő interpellációjára pedig Vályi Péter pénzügyminiszter adott választ Mindkét választ az interpelláló képviselők és az országgyűlés egyaránt tudomásul vette. Az országgyűlés ülésszakát Kállai Gyula rekesztette be. Szénási Géza eskütétele Az országgyűlés által hatévi irőtartamra megválasztott dr. Szénási Géza legfőbb ügyész pénteken délután Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt. Fél hónappal a jelentkezési Tájékozódás az oktatási igazgatóságon 6 előtt Április 30-ig lehet jelentkezni a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán a marxizmus—leniniz- mus esti egyetemére, a különböző szakosítókra és speciális kollégiumokra. A közelgő határidőre való tekintettel fölkerestük Szabó Lajost, az oktatási igazgatóság vezetőjét és helyettesét Ágoston Andrást, hogy tájékoztassák olvasóinkat a szeptemberben kezdődő tanév beiskolázási problémáiróL — Milyen oktatási formák indulnak 1969-ben? — Változatlanul marad a már több éve jól bevált rendszer. Az általános esti egyetemen 10 osztályt indítunk (25 hallgatóval osztályonként), egy-egy filozófia, politikai gazdaságtan illetve munkásmozgalmi szakos osztállyal kezdenek a szakosítók, hasonlóképpen a kiegészítő szakosok is. öt speciális kollégiumnak lesz, egv szocioló- ”*81. egy vezetőképző, egy iparpolitikai, egy etikai és egy nemzetközi témájú. — Mit mutatnak az eddig beérkezett jelentkezések? — Egyelőre a területileg illetékes pártbizottságok gyűjtik őket, hozzánk még -sak a kecskeméti járásból küldték be, a többi is napokon belül vágható. Minden bizonnyal felülmúlja a ;elentkezők száma a betölthető létszámkeretet. — Az oktatási igazgatóság milyen foglalkozási csoportok részvételét tartaná kívánatosnak megerősíteni? — Nem csupán foglalko- -ási csoportokról van szó. c’~eretnénk. ha a párttagok •nintegv 50 száza’“kos aránya tovább növekedne. A marx’sta esti egyeterhp“ -pinái több ipari és mezőgazdaság; szakembert vá- ■unk. a filozófiai szakosító ‘ránt nedig a pedagógusok érdeklődését szeretnénk még intenzívebbé tenni. — Mikor lesznek a felvételi vizsgák? — Erről május 15-ig minden jelentkezőt írásban értesítünk. A felvételi vizsgákat június 2. és 9. között tervezzük, a szakosítóra pályázók úgynevezett felvételi beszélgetéseit pedig június 12—14-én tartjuk. Tehát április 30-ig még lehet jelentkezni. Mi roll az áltatbeadási szerződés mögött'? Nagyarányú csalást leplezett le a rendőrség A kecskeméti rendőrkapitányság előzetes letartóztatásba helyezte, társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett csalás és egyéb bűntettek miatt Molnár Gyula 53 éves, Izsák, Móricz Zsigmond utca 1. szám alatti lakost, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kecskeméti kirendeltségének szerződtető felvásárlóját. Ugyancsak letartóztatták Fodor Imre 49 éves, Kecskemét, Tizedes utca 5. szám alatti lakost,' az Állatforgal- mi és Húsipari Vállalat kecskeméti kirendeltségének fizető felvásárlóját. Mi volt a bűnük? Molnár és Fodor visszaélve beosztásukkal kecskeméti és a kiskőrösi járásban különböző manipulációkkal jelentős összegű illetéktelen haszonra tettek szert. Módszerük a következő volt: szerződést kötöttek a termelőkkel marhass sertésbeadásra és hizlalásra. A termelőktől — ha ->zok nem tudták a szerződésben megállapított időpontra a jószágot leadni — visszavették a szerződést, illetve a 400 forintos előleget. F^t követően más gaz- '-u-t szabadon vásárolták cel a jősráwokát. amélve- '-et a vállalatnak szerző- lőttként adták át. Molnárnak és Fodornak egy-egy ilyen alkalommal megmaradt a 400 forint előleg, és a 6zabad-, illetve a szerződéses ár közötti differencia, amely általában 500-tól 2000 forintig terjedt. Ezenkívül súlycsökkentéssel és leminösítéssel is gyarapították bevételüket A nagyarányú társadalmi tulajdont károsító csalást Molnár és Fodor 1965. óta folytatták, s eddig ötven esetet vallottak be. A letartóztatottak már maguk sem emlékeznek pontosan arra, hogy mikor, és kivel jártak el hasonló módon. A rendőrkapitányság kéri Kecskemét, Tiszakécske, Lajosmizse, Kerekegyháza, Fülöpszállás, Izsák, Orgo- vány, Ágasegyháza, Bugac, Páhi és Kaskantyú községekben lakó előadókat, illetve állattartókat, akiket Molnár és Fodor megkárosított, tanúkihallgatás céljából jelentkezzenek, a kecskeméti rendőrka ni tány- ságon. az első emelet 22-es számú szobában, vagy az il- 'etékes körzeti megbízottnál. A nagyarányú, s igen sok gazdálkodót megkárosító csalásra a ter"'“’ők panasza alapján sikerült a rendőrségnek fényt derítenie. G.G
