Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-16 / 85. szám

«. »Mal ttm. iprflls 18. sxerd* Miért rosszak a gépkocsik? Műszaki vizsgálat a telephelyeken Az ötö Szemelvények a 600 éves Kecskemét gyógyszerészeti múltjából A megyei rendőr-főkapi­tányság közlekedésrendé­szeti alosztálya rendszeresen ellenőrzi a különböző állami vállalatok, termelőszövet­kezetek telephelyeit, hogy meggyőződjenek: megfelelő műszaki és esztétikai álla­potban levő gépjárműveket közlekedtetnek-e. Általában — az eddigi tapasztalatok ezt igazolják — a jelentő­sebb gépjárműparkkal ren­delkező vállalatok, szövetke­zetek másodrendű kérdés­ként kezelik a gépjárművek karbantartását, javítását. Az ellenőrzések sok, műszaki­lag nem megfelelő, baleset- veszélyes járművet találtak, amelyekkel a közúti forga­lomban való részvétel súrol­ja a bűncselekmény határát. Érdemes ezek után bonckés alá venni a tapasztalatokat, azaz konkrétan megvizsgál­ni, hol mit állapított meg a vizsgálat • lüilS VONTATÓVEZETŐM Solt vadkerten, a József Attila Termelőszövetkezet­ben 14 erőgépet, egy teher­kocsit, két személygépko­csit, és 11 pótkocsit vizsgált át a közlekedésrendészeti alosztály műszaki ellenőre. A 14 erőgép közül hat, olyan műszaki kifogás alá esett, amellyel ezek a járművek nem vehetnek részt a közúti forgalomban. Milyen hibá­kat állapított meg az ellen­őr, közösen a termelőszö­vetkezet vezetőivel? Az erő­gépek fék- és kormánybe­rendezései olyan állapotban voltak, amelyek már ön­magukban is baleset forrá­sává válhatnak. A kormány­művek toló- és összekötő rudazata. a kerekek gömb- esapszegeí lógtak. Az erő­gépek elhanyagoltságára vallott az is, hogy a forgó­részek zsírzógombjai szára­sak voltak. Az ellenőrzés szúrópróba­szerűen alkoholszondás vizsgálatnak vetette alá a vontatóvezetőket. Két veze­tő, Lakner Sándor, és Lak- ner József szondája elszfne- zßclött, S maguk a tsz-veze- Mk is megállapították: köze­pesen Ittasak voltak. Rossz járművel, ittasan közleked­ni pedig egyenlő az öngyil­kossá sgal ... A Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti gyár­egységében 30 teher-, 2 sze­mélygépkocsi és 2 vontató volt a vizsgálat tárgya. Sze­rencsére — ehhez a gépjár­mű-előadó jó munkája is hozzájárult — itt csupán 7 tehergépkocsi nem felelt meg a közlekedésben való részvételhez szükséges mű­szaki kívánalmaknak. Álta­lánosságban a tehergépko­csik gumiabroncsaival volt a legtöbb baj. A hét gépko­csi valamennyi kerekén ko­pott, agyonhasznált volt a gumiabroncs futózása. A lekoptatott abroncsok — az ezekből származó bale­setek száma az utóbbi időben megnőtt — nemcsak a nedves, síkos felületen hosszabbítják meg a fékutat, de a száraz, ideális útviszo­nyok mellett is. Akadt gyön­ge fékhatású gépkocsi is. Ez különösen a rendkívül nagy súlyú szállítmányoknál veszélyes, hiszen a lendület­ben levő jármű lefékezése, biztonságos megállítása na­gyon fontos. MIRE HASZNÁLJÁK A GÉPHOCSIMOSÓT ? A BOV kecskeméti gyár­egységénél is gond van a karbantartással. A gépko­csivezetők — az ellenőrzés során — elmondták, hogy azért nem tudják lemosni járműveiket, mert a gépko­csimosót ketrectisztításra használják. Nincs jogunk firtatni a gyári munkaszer­vezést, azonban hangsúlyoz­nunk kell, hogy a forgalom­ban részt vevő gépkocsik számára alapvető követel­mény a tisztaság. Ez egy­ben a műszaki állapotra is utal... GYENGE FÉKEK, FÜSTÖLGŐ KOCSIK Sok és fontos szállítási feladatot lát el a Bács-Kis- kun megyei Építőipari Vál­lalat tehergépkocsi- parkja. Elég, ha csak kütönböző anyagszállításra utalunk. Mondani sem kell, ezeknek a járműveknek műszaki szempontból kifogástalanok­nak kellene lenniük. A mű­szaki ellenőrzés 24 gépkocsi átvizsgálása után tíz teher­autót volt kénytelen kitiltani a közúti forgalomból. Mi volt a kifogás? A legsúlyo­sabban a kormányberende­zések hibája esett latba. Ha­sonlóképpen gyengék vollak a fékberendezések, külön ki kell emelni a kézifékek hi­báit. A szállítójárművek rögzítését a kézifékek bizto­sítják, s a 10 tehergépko­csinál ezek egyáltalán nem működteti. A levegő szennyeződésé­vel nemcsak Budapesten, hanem nálunk. Kecskemé­ten is foglalkozik. Nos, a Bács-Kiskun me V 3i Építő­ipari Vállalat 10 tehergép­kocsija közül 5 a megenge­dett föstszint felett üzemelt. Ennek a káros kipufogások- nak mérésére már korszerű berendezés áll a rendőrség segítségére. Ezekkel a gép­járművekkel — kijavításu­kig — a vállalat nem vehet részt a közúti forgalomban. A felsorolt példák azt igazolják, hogy ö gépjármű- vezetők. a műhely- és telep­felelősök, de maguk a gaz­dasági vezetők sem minde­nütt ismerték fel: a gépjár­művek is a társadalmi tu­lajdon részei, s azok kar­bantartásának. javításának elhanyagolása a közösnek okoz kárt. Ez azonban a do­lognak csak az egyik oldala. A gépjárművek embereket, árut szállítanak. Műszaki hibából történő baleset so­rán emberéleteket veszé­lyeztetnek, drága anyagokat tesznek ki pusztulásnak. Már ebből a két megállapí­tásból is lemérhető: milyen fontos a gépjárműveket megfelelő műszaki színvo­nalon. az esztétikai kívánal­mak szerint üzemeltetni. Gémes Gábor Hétfő este osztották ki Hollywoodban negyven­egyedszer az amerikai film- művészeti és fTmtudomá- nyi aikadémia díjait az 1968-as év legjobbnak ítélt filmjeinek, illetve alkotói­nak. 1968. legjobb filmje díját az Olivér című musicalnek ítélték. A Dickens-regény, a Twist Oliver zenés válto­zata ezen kívül még négy kategóriában kapott díjat. A legjobb női alakítás díiát megosztva két ame­rikai színésznőnek, Kathe­rine Hepbumnek és Barba­ra Streisandnak ítélték. Ka­therine Hepbum ezzel Csákány alá került a „Donkanyar” is. Fejlődő, épülő városunk rendezése szükségszerűen olyan vál­toztatásokat is kénytelen végrehajtani, melyeknek so­rán jellegzetes épületek is lebontásra kerülnek. Sokan ismerték, ám ma már csak kevesen tudják, hogy Kecskemétnek a Báni: bán világhírű szerzőjén kí­vül volt még egy Katona József nevű értékes fia. aki gyógyszerész volt. ö alapí­totta városunk ötödik leg­régibb patikáját, amiről a kecskeméti Friss Újság 1904. évi egyik számában az aláb­bi tudósításban számolt be. „Az ötödik gyógyszertár. Többször megírtuk, hogy a Vásári nagyutcát és a Vá­sári kisutcát összekötő Dob utcában gyógyszertár nyit- hatására a törvényhatósági bizottság közgyűlése enge- delmet kért a belügyminisz­tertől. amit az meg is adott. Valamint megadta a köz- igazgatási bizottságnak is azt a jogot, hog^t a gyógy­szerészt megválaszthassa. Ma ejtette ezt meg a köz- igazgatási bizottság... és a kilenc pályázó közül Ka­tona József gyógyszerész egyhangúlag nyerte el a jo­got a gyógsjszcrtár berende­zésére. Érdemes, finomlelkű és előzékeny embert ért ez a kitüntetés, aki önmaga is rászolgált erre a bizalomra, de felejthetetlen emlékű édesatyja Katona Zsigmond érdemei is hozzájárultak ahhoz, hogy a bizottság minden tagja Katona Jó­zsefre adta szavazatát. Ügy értesültünk, hogy az új gyógyszertár az ősszel már készen lesz.” Eddig a cikk. A patika felállítását és berendezését pedig részletesen írta meg Katona József leányának, Klárikának emlékére írott naplójellegű könyvében. Ka. tona József szolid, csöndes ember volt aki zárkózottsá­gából legfeljebb élettörténe­tének megírásában oldódott talán fel. Bár, amint ezt maga mondja, nem a nyil­vánosságnak szánta, mégis úgy vélem nem követek el indiszkréciót, ha ennek a drámai hangon megírt nap­lónak egyes fejezeteiből né­hány sort idézek, ezzel em­beri közelségbe hozva íróját és korának eseményeit. És most lapozzunk bele Klárika történetének három drámai kötetébe. „Örömmel kezdtem meg új gyógyszer- táram rendezését, amely sok akadállyal jár. dacára, hogy ióelőre gondoskodtam min­denről, s még Zsigánál elké­szítettem nagyobb mennyi­ségben a nem romló gyógy­szereket. Az asztalos késett az állványok szállításával, s ami még nagyobb bajt okrzott. az első segédem megbízhatatlan ember volt... így minden munka reám és becsületesen igyekvő kész­séges gyakornokomra. Csor­ba Jánosra hárult.. Alis Őt ÓV múltán át is adta Csorba Jánosnak pati­káját, és ezen a néven vált ismertté ez a gyógyszertár. De nézzük tovább Katona feljegyzéseit. „A gyógyszertár a kitűzött időben, példás rendben megnyílt. Ekkor mondta Ernő, hogy ha nem tudná min mentem keresztül, két­ségbeejtő lenne kinézésem, annyira kimerültem, tönkre mentem.” Majd másutt ezt olvashat­juk önvallomásában. „Sokan most azt hiszik, hogy nagyon szerencsés vol­tam, mert patikát kaptam, pedig hát az sem sikerült úgy, ahogy nagy ambitióval, rengeteg fáradsággal, min­taszerűen megalkottam ... s mégis öt év múltán az volt a legjobb megoldás, hogy eladtam...” A legnagyobb csapást leá­nyának, Klárikának korai elvesztése jelentette számá­ra. Kifelé azonban a belső feszültségéből, keserű tragé­diából semmit, vagy leg­alábbis igen keveset árult el Katona József. Belevetette magát a gazdasággal való foglalkozás fájdalomcsilla­pító forgatagába, mint az édesapja által alapított Hel­véciái Szőlőszövetkezet igaz­gatója. Többek között a Kecskeméti Közlöny 1921. év március 16-i számának címoldalán háromhasábos cikket írt Bugac fejlesztésé­ről és hasznosításáról. Majd 1930 iamtáriában róla írtak: „A Szölöszövetkezet sokol­dalú. kiváló és páratlan munkaképességű igazgatója rengeteg elfoglaltsága mel­lett egy felbecsülhetetlen értékű pomológiai gyűjte­ményt állított össze, mely 128 színes gyümölcskévet és leírást tartalmaz, ugyanak­kor a leghíresebb német munka is csak 102 képről tud.” Jeleskedett azonban a művészetek pártolásával és 'dkes támogatásával is, és a Kecskeméti Műnárto’ó Esé­sűiét nevében lelkes kezde­ményezője volt városunk­nak virágokkal való díszíté­sének. Szpmőlvpről. mun­kásságáról még számos ol­dalt lehetne írni, hiszen kö­teteket tesz ki azoknak a munkáknak a száma, me­lyek a sokak által ismeret­len nagy kincsesbányának, a városi levéltárnak polcain sorakoznak és tartogatják érdekesebbnél érdekesebb mondanivalójukat az érdek­lődő, a kutató utókor embe­re számára. Lóránd Nándor A Pál utcai fiúk az első öt között egyedülálló sikert ért el: háromszor nyerte el a ma- "as kitüntetést. Az 59 éves filmsztár egyébként „ha­gyományos módon” ezúttal sem jelent meg a díjkiosz­tó ünnepségen. A lesiobb idegewnyelvű film díját a Szergei Bon- darcsiuk rendezte Háború AI kólóié!epet rendeznek be a népmű­vész és népi iparmilvécz fiatalok részére a paksi Duna-szioeten. A Tolva me gyei KISZ-bizottság kezde­ményezésére létrejövő al­és béke című szovjet film­nek ítélték. Az előzetes válogatás alapján az 1968-ban az •'•kadémia által legiobbnak ítélt öt külföldi film közé a Fábrf Zoltán rendezésé­ben készült maevn’'—ame­rikai koprodukciós film. A Pál utcai fiúk is bekerült. hűtőtelepekre kéthetes tá­borozásra az ország min­ien részéből hívnak majd fiatal népművészeket és iparművészeket. Charles Chaplin: ^0!lókon$ei,encián Az United Artists rek­lámszakemberei latolgatták, tanácsos-e találkoznom az amerikai sajtóval. Méltat­lankodtam, mert a külföldi sajtónak már előző nap konferenciát tartottam, és meleg, lelkes fogadtatásban volt részem. Meg aztán en­gem nem is lehet egyköny- nyen megfé’említeni. Másnap délelőttre lefog­laltak az egyik nagy ter­met a szállodában, ott fo­gadtam srz amerikai saj­tót. Előbb koktélokat kí­náltattam körbe, majd ma­gam is megjelentem, de rögtön éreztem, hogy baj van. Emelvényről, egy kis asztal mögül beszéltem. A •Készlet Charles Chaplin „É’etem” c’’-i Bnéfeftrafzából. Az trást a világhírű művész 80. születésnapja alkalmából köz 01 JÓK. legbűbájosabb modoromat vettem elő: — Üdvözlöm önöket, höl­gyeim és uraim. Azért va­gyok itt, hogy mindenről beszámoljak, ami a filmem­mel vagy jövő terveimmel kapcsolatban érdekelheti a sajtót. Általános csönd. — Ne beszéljenek mind egyszerre — mondtam mo­solyogva. Nagy sokára megszólalt egy női hang az első so­rokból : — Kommunista maga? — Nem feleltem határo­zottan. — Kérem a követ­kező kérdést. Megszólalt egy motyogó hang. Azt hittem, a bará­tom a Daily News-től, de 6 ■4 alléiéval tüntetett. He- 'yette mocskos köbejő. ne ’ kabá s berke volt a felszólaló. Fel sem né­zett a papírlapról, ahonnan a mondói 'ját olvasta. — Bocsásson meg — mondtam. — Még egyszer fel kell olvasnia, mert egy szót sem értek abból, amit beszél. Újból nekifogott: — A katolikus háborús veteránok nevében ... Közbevágtam: — Nem azért jöttem, hogy a katolikus háborús veteránok kérdéseire fe­leljek; ez sajtókonferencia. — Miért nem lett ame­rikai állampolgár? — kér­dezte egy másik hang. — Semmi okot nem lá­tok, amiért megváltoztas­sam államnoigárságomat. Világpolgárnak tekintem magam — válaszoltam. Szép kis felzúdulás tá­madt erre. Hárman is be­széltek egymás szavába vágva. Az egyik hang azon­ban túlharsogta a többit. — De a jövedelmét Ame­rikában szerzi 1 — Nos — mond+am moso­lyogva —. ha ilyen anya­gias alapokra helyezke­dünk, tiszta a számlám. Foglalkozásom nemzetközi; jövedelmem hetven száza­lékát külföldön keresem, viszont az Egyesült Álla­mok száz százalékban meg­kapja utána az adót. Lát­hatja, hogy mint vendég egészen becsületesen fize­tek. Megint a katolikus lé­gió vette át a szót: — Akár itt keresi a pén­zét, akár nem, mi, akik végrehajtottuk a partra­szállást a francia tenger­parton, rossz néven vesz- szük, hogy nem állampol­gára ennek az országnak! — Nem maga szállt egye­dül partra Franciaország­ban — mondottam. — A két fiam is ott volt az első vonalban. Patton hadsere­gében, de magával ellen­tétben nem hányto"gatják fel ezt. és nem is akarnak előnyöket kovácsolni be­lőle. — Ismeri Hans Eistert’ — kérdezte egy másik ri­porteri — Ismerem; kedves jó barátom és nagy zenész. — Tudja-e, hogy Hans Eisler kommunista? — Nem törődöm vele hogy mi a pártállása; a barátságnak semmi köze a politikai meggyőződés­hez. — Ügy látszik, kedveli a kommunistákat — szólt közbe egy másik. — Senki sem írhatja elő neken, kit kedveljek és kit ne. Ott azért még nem tartunk. Az ellenséges indulat for­gatagában megszólalt egy hang: — Milyen érzés egy mű­vésznek, aki annyi boldog­ságot szerzett a világnak és annyira megértette a kis­ember gondját, baját, ha most azt keli hallania, hogy az amerikai sajtó úgy­nevezett képviselői gúnyt űznek belő1« és gyűlöletük céltáblájává teszik? Annyira nem vártam semnrrlyen együttérző meg­nyilatkozást, hogy megle­hetősen nyersen csak eny- nyit válaszoltam: — Bocsánat, nem tudtam követni, kérem ismételje meg a kérdést. Reklámfőnököm • megbö­kött, és a füiembe súgta: — Ez a fickó mellettünk áll, nagyon rendes dolgot mondott. — Jim Ageevolt a felszólaló, és abban az időben mint kritikus és szemleíró a Time maga­zinnál dolgozott. Sainos. már ideges voltam, kibil­lentem az egyensúlyomból. — Bocsánat — mondtam —, nem hallottam jó’, amit mondott, lenne szíves meg­ismételni? — Nem vagyok biztos benne, hogy sikerülni fog — mondta kissé eTogódot- tan, de aztán körülbelül ugyanazokat a szavakat is­mételte. Megfelelő válasz nem tel­lett tőlem, csak a felemet ráztam, és ennyit mondtam: — Nincs megjegyezniva­lóm ... — de köszönöm önnek..,

Next

/
Thumbnails
Contents