Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-16 / 85. szám
4. oldal 1969. április 16. szerda öt" iermefö&ilvetlttzfii gondjai /. Következtetések egy vizsgálat alapján Százkilencvenhárom termelőszövetkezet készített zárszámadást a megyében az elmúlt esztendőről, ebből 52 kapott 5—25 százalékos ártámogatást egyes árucikkek értékesítése után. Az ártámogatás feltételei: az egy ka- tasztrális hold szántóra jutó kataszteri tisztajövedelem XI aranykoronánál nem lehet magasabb, az egy dolgozó tagra jutó évi jövedelemnek 12 ezer forint alatt kell lennie, és az egy szántóegységre jutó szövetkezeti bruttó jövedelem nem lehet több 1500 forintnál. Természetesen a besorolásnál nemcsak ezeket a feltételeket, hanem más körülményeket is figyelembe vesznek a tanácsok. Ez a támogatási forma 1970-ig érvényben marad. k kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelő- szövetkezetek, amelyek főként a Homokhátságon gazdálkodnak, az ártámogatás ellenére nem sokat jutottak előre. Több közös gazdaságnak sikerült növelni a bevételeket, de emelkedtek a kiadások is, az állami költségvetéshez való hozzájárulás. A különböző adók, az SZTK-járulék összege növekedett. Ez nehezítette a gazdálkodás fejlesztését Szükség van tehát egy átfogó, alapos támogatási rendszer kidolgozására, amely az eddiginél hatékonyabb. Ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága felkérte a mezőgazdasági állandó bizottságot, hogy nyújtson segítséget a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzetének megvizsgálásához. Tanulmányozzon alaposan egy homoki termelőszövetkezetet, amelynek gazdálkodásából általános következtetéseket lehet levonni. Ez a téma a megye számára igen fontos, hiszen a termelőszövetkezetek közös területe 650 ezer kataszt- rális hold, és ebből csaknem 200 ezer holdon gazdálkodnak rossz körülmények között. Az állandó bizottság — az érdekelt területi szervekkel egyetértésben — a lajosmizsei Népfront Termelőszövetkezetet vizsgálta meg. Dr. Gajdócsi István,_ a megyei mezőgazdasági állandó bizottság elnöke elmondta: — Munkánkban arra törekedtünk, hogy a vizsgált üzem helyzetét, alaposan elemezzük. A jelenségekből számos olyan tapasztalatot szűrtünk le, amely alapul szolgál más, hasonló helyzetben levő termelőszövetkezet gazdálkodásának segítéséhez. A mezőgazdasági állandó bizottság jelentését a megyei tanács végrehajtó bizottsága alaposan megvitatta, kiegészítette, és számos fontos határozatot hozott. Nézzük meg közelebbről mit tapasztaltak a bizottság szakemberei a lajosmi- asei Népfront Termelőszövetkezetben. A közős gazdaság területe csaknem 6200 hold, vagyis a kecskeméti járás egyik legnagyobb mezőgazdasági üzeme. Területének 15 százaléka homokos agyag, több mint fele futóhomok. A szántóterület mintegy egybarmada, a legelőnek több mint 50 százaléka belvízveszélyesnek nyilvánított. A gazdaság 40 kilométer hosszan terül el a lajosmizsei határban, 4 majorközpontja van. Tagjainak száma 349, a gazdák harminc százaléka 65 éven felüli, az átlagos életkor 56 esztendő. Egy dolgozó tagra 19 hold mezőgazdasági terület jut. A község iparosodik, a munkaerő jelentős hányada Budapesten és Kecskeméten, az ipari üzemekben van lekötve. A függetlenített apparátus létszáma 27, hárman végeztek felsőfokú technikumot, többen még alapfokú végzettséggel sem rendelkeznek. A termelőszövetkezet a Új rendszer a vállalatok adóbevallásában Dr. Kiss Gábor, a Pénzügyminisztérium bevételi főigazgatóságának helyettes vezetője kedden a Pest megyei Tanács székhazában tájékoztatta a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok pénzügyi és adóhivatali vezetőit az első negyedévi mérlegbeszámolókkal és az adóbevallásokkal kapcsolatos teendőkről. A tavalyi gyakorlatot most részben módosítják, a többi között egységesítik az adóbevallások benyújtásának határidejét. Tavaly az állami vállalatok és szövetkezetek az úgynevezett költségvetési kapcsolataikról kilencféle bevallásban számoltak el az adóhatóságokkal. A Pénzügyminisztérium bevételi főigazgatósága most kidolgozta a mérlegbeszámolókhoz szorosan kapcsolódó összevont adóbevallás rendszerét. Az összevont bevallási és az első negyedévi mérlegbeszámoló benyújtásának határideje egységesen április 25-e. így az esetleges eltéréseket azonnal felfedezhetik, az adatokat gyorsabban tudják ösz- szesíteni. Halálfejes tojások Dél-Dunántúlon új módszerrel irtják a fészekrabló madarakat: méreggel injektált tyúktojásokat helyeznek el a mezőkön — a rendkívüli mértékben elszaporodott szárnyas dúvadak — főleg a szarkák és a varjak — ugyanis tavaszonként mérhetetlen károkat okoznak az énekes madarak, valamint a fácánok és a foglyok költőhelyein. A méreg mennyiségét úgy szabályozzák, hogy a befecskendezett méreganyag körülbelül egy kilónyi testsúlyú madár elpusztítására alkalmas. Mégis nagyobb mennyiségben emberre — főleg gyermekekre — is ártalmas lehet, ezért a tojásokat halálfejes rajzzal látták el. vonatkozó rendelkezések alapján egyes árucikkek után 20 százalékos árfdegé- szítéses támogatásban részesül. Ezen a címen az elmúlt esztendőben csaknem két és fél millió forint bevételhez jutott. A vizsgálat szerint ez a gazdaság a kedvezőtlen adottságú üzemek átlagos színvonalát képviseli. A szakvezetés tapasztalati alapon gazdálkodik, ágazati ráfordításokat nem vizsgál, termelési ügyvitele szervezetlen. A mindennapi megélhetés gondjai kötik le a vezetést, távlati elképzelésekkel nem foglalkozik. A számvitel és a pénzgazdálkodás alacsony színvonalú. Az állatállomány szétszórt, a szarvasmarhák 17 istállóban vannak elhelyezve, a hat juhhodályban 2200 férőhely van, de a jelenlegi állomány ennek felét sem éri el. Á gépállomány összesen 31 traktor, amelyek között mindenféle típus megtalálható. A karbantartás szervezetlen, a nagyjavításokat a szétszedett gépek alkatrészeiből oldják meg. íme a tények, amelyekhez hasonlókkal számos homoki termelőszövetkezetben találkozunk. (Folytatjuk.) Közérzetjavító beruházások A reform bevezetése előtt sokan — nem is alaptalanul -* attól tartottak, hogy a vállalatok ezután saját fejlesztési eszközeiket, a kölcsönvett bankhiteleket, méginkább a termelést, a nyereséget növelő beruházásokra összpontosítják. A munkavédelmet, a szociális- és munkakörülményeket javító befektetéseket a központi beruházási politika is gyakran mellőzte, s a kerettúllépés, a határidő- csúszás rendszerint ezeket sújtotta. Az új gazdasági mechanizmus kezdeti tapasztalatai viszont cáfolják az aggályoskodókat és az eddigi gyakorlatot. Az eltelt rövid idő alatt is megfigyelhettük, hogy növekszik a munkakörülményeket, a szociális és a kulturális ellátást javító beruházások szerepe, aránya, az önálló vállalati döntésekben, íme egy számszerű példa. Vizsgálatot tartottak 12 nagy vasipari vállalatnál, ahol 1967-ben összesen 133 millió forintot költöttek közvetlenül vagy közvetve munkavédelemre. Ugyanennél a 12 vállalatnál tavaly 150 milliót fordítottak hasonló célokra. Idei előirányzatuk pedig 166 millió forint., Gyarapodtak az öltözők, a mosdók, a munkásszállók építésére, fejlesztésére fordított összegek. Több vállalat vett fel máris kedvezményes bankhitelt ilyen, nyereséget közvetlenül nem hozó invesztícióra. Az idén pedig az új kormányrendelet nyomán valóságos társadalmi mozgalommá szélesedett az előzetesen csupán szórványos vállalati lakásépítési akció. Vállalataink, szövetkezeteink vezetőinek többsége tehát nem hajszolja mindenáron a nyereséget, hanem szocalista módra gondolkodik, felelősséget érez a munkások iránt Ez a humánum és felelősségérzet persze nem mond ellent a gazdaságossági törekvéseknek, sőt, végső soron — közvetve, számszerűleg pon. tosan ki nem mutatható módon — hozzájárul a nyereség növeléséhez. Az új Munka Törvénykönyve, amely a reform elveivel összhangban megszüntette a munkahelyváltoztatás dolgozóra hátrányos következményeit, egyben gazdasági feladattá tette a messzemenő gondoskodást az emberekről. A bővített újratermelés zavartalan személyi feltételei csak úgy biztosíthatók, ha az adott vállalatnál mindent megtesznek a dolgozók anyagi helyzetének munkahelyi és társadalmi közérzetének javításáért. Az egyik nagyvállalatnál, amikor vizsgálni kezdték az ugrásszerűen megnövekeA berlini „Alex” átalakul Berlin történelmi múltú Alexanderplatzán hónapok óta alig van forgalom. Itt most az építőgépek, a szállítóautók vették át az uralmat. Gyalogosok, akiknek sietős az útjuk, bizony nehezen vergődnek keresztül rajta. A régi, egykor igen sűrűn beépített és a második világháború során súlyos károkat szenvedett Alexanderplatz egy része lesz a főváros újonnan kialakuló szocialista város- központjának. Sok más fővárostól eltérően Berlin eljövendő „Ci- ty”-je a társadalmi élet központja is lesz. Ez annyit jelent, hogy a főváros számára elengedhetetlen köz- igazgatási épületeken kívül lakóházakat is építenek a központba, továbbá színházak, mozik, iskolák, üzletek és vendéglők is kerülnek majd ódat. Aki a 9-es autóbusszal — amely egyébként egyike azon kevés nyilvános közlekedési eszközöknek, amelyek még közvetlenül érintik a mai építkezés közeiét — végighalad a városon, az már ki tudja venni a Az épülő Stadt Berlin Hotel. majdani Alexanderplatz es sz(jinek az épület falaival, 1970-re tervezik. 1970 után a szomszédos utcák körvo- jgy az építkezés ideje na- — amikorra elkészül már nalait. Dominál _ a tv-to- gyon megrövidül. A Hotel véglegesen az Unter der rony, amely a második leg- _ stadt Berlin” külseje kék Linden útja is — megkez- magasabb ilyen jellegű jes2; a legvilágosabbtól a dődik az ugyancsak törtéépítmény Európában, s rö- legsötétebb színárnyalat- nelmi múltú Friedrichstras- videsen eléri végső magas- jjan Egy épülő új áruház se rekonstruálása és az új ságát: 360 métert. ugyancsak kék színű lesz, városközpontba való beilMár messziről barátságo- rajta kívül számos négy- lesztése. összesen kereken san integet piros-fehér emeletes irodaépület, lakó- 600 hektárnyi területen kell mintázatú antennahordozó- ház-magasápületek és két az elkövetkező évek során ja és az óriási ezüstös kú- központi üzemi étkezőépü- teljes rekonstrukciót végez- pola, amelyben a szükséges let. ni. A főváros átalakításátechnikai berendezéseken Az új városközpont ki- ban az építők határideje az kívül vendéglő is lesz. alakításába betervezték a első szakasz befejezésére: 1968. október 1-re nyers- meglevő két régi toronyhá- 1969 októbere. Ekkor ün- építkezésben elkészült a zat, amelyek 1929 és 1932 nepli megalakulásának 20 Stadt Berlin” szálloda, között épültek, ezeket re- évfordulóját a Német De- amelynek 39 emelete 2000 konstruálták és részben moratikus Köztársaság. szállodai vendég számára megemelik. íPanorama nnrt Marbiztosít helyet. A belső Már megkezdték az épí- U anorama uuk, Mar építési és szerelési munká- tését mindazon épületek- lpne Bunker cikke — latok csaknem együtt ké- nek, amelyek elkészítését KS) dett munkaerővándorlás okait, arra a felismerésre jutottak, hogy sok a nehéz fizikai munka, s viszonylag nagy az egészségi ártalom és a baleseti veszély. Az elemzések alapján megfelelő beruházási intézkedési terv készült — több változatban. A leghatékonyabb variáció kiválasztását — körkérdések alapján — a dolgozókra bízták ők, érzik leginkább, hol szorít a cipő. A munkahelyi közérzetet javító beruházásoknál, mivel az optimális megoldás többnyire nem választható ki hatékonysági számításokkal, tanácsos a közvélemény- kutatás módszereivel élni. A korlátozott beruházási lehetőségek miatt is célszerű tájékozódni, hogy vajon az üdültetés, avagy az üzemi étkezés, a munkás- szálló- vagy a lakásépítés találkozik-e nagyobb helyesléssel. Bár kétségtelen, hogy népszavazással, mindenki szája íze szerint nem lehet eldönteni, de abból sem szabad kiindulni, hogy a vezetők, vagy akár a szakszervezett funkcionáriusok minden esetben csalhatatlanul ismerik a dolgozók igényeit Az üzemi demokrácia fejlesztése, a dolgozók beleszólási jogának érvényesítése az őket érintő ügyekbe ezúttal sem valamiféle öncélú ceremónia. A közvéleménykutatás módszereinek közvetítésével a dolgozók többek között megismerhetik az önálló vállalati gazdálkodás módszereit, lehetőségeit. Impulzusokat kaphatnak a munka- és életkörülményeket javító beruházások helyi forrásainak feltárására, a belső tartalékok mozgósítására. Persze nem minden vezető ismerte még föl saját módszereinek, az elvtársias közösségeknek és bizonyos beruházásoknak társadalmi-munkahelyi közérzetet javító szerepét. Ezért például az új dolgozók felvételére helyezik a hangsúlyt és elhanyagolják a régi törzsgárdatagok megtartására irányuló erőfeszítéseket. A létszámgondok enyhítését pedig kizárólag bérkérdésre egyszerűsítik le, és ezzel gyakran csak növelik a belső bérfeszültségeket, a régi és az új dolgozók ellentétét. Valójában pedig nem lehet olyan magas bért fizetni sem az új, sem a régi dolgozóknak, amelyre a szakembercsábítás reális reményében más vállalatok rá ne licitálhatnának. De ha nem csak a pénz és nem is csak a megszokás köti munkahelyükhöz a dolgozókat, hanem az anyagi, erkölcsi előnyök, az emberi értékek egész láncolatának tudatos számbavétele, akkor többnyire hatástalan marad a csábítás. így a vállalatok között kibontakozó verseny a dolgozók megtartásáért, hatásos vonzásáért, nemcsak a béremelés eszközével folyik, hanem feltételezi a munka-, a szociális körülmények javítását, az elvtársias kapcsolatok fejlesztését is. K. J.
