Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-14 / 61. szám

1968. március 14, péntek S. oldal Március 21-én és 22-én nincs tanítás Tavaszi szünet április 5—13-ig A Művelődésügyi Minisz­térium felhívta az illeté­kes oktatásügyi szervek fi­gyelmét, hogy a Miniszter- tanács határozatának meg­felelően szabályozzák a ta­nítás rendjét a Tanácsköz­társaság kikiáltásának 50. évfordulója kapcsán. Az iskolákban március 21-én és 22-én nem lesz tanítás, 23-a rendes tanítási nap. A tavaszi szünet ebben az esztendőben is a rend­tartásban előírtak szerint alakul, vagyis április 5-től 13- ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap ápri­lis 3., a szünet utáni első: 14- e. (MTI) A címzett válaszol A rádió — új kezdemé­nyezésként — havonta egy­szer nyilvános sajtókonfe­renciát rendez. Az első adás­ra március 24-én 18 órakor kerül sor, színhelye az Egészségügyi Minisztérium lesz, s dr. Szabó Zoltán mi­niszter és vezető munka­társai, valamint az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete és az or­vostudomány jeles képvi­selői válaszolnak a kérdé­sekre, amelyeket március 16-ig lehet postára adni a Magyar Rádió címére „Saj­tókonferencia” jelöléssel. Pereg a film... Kora délután toppan­tunk be a lászlófalvi Jász úti iskola igazgatójához, Pintér Károlyhoz. A kis ta­nyához hasonlatos iskola szolgálati lakása jöttünkor alaposan foglalt volt, tele fiúval, lánnyal, az egyik szoba, nézik a tv-t Kérdés nélkül is megmagyarázza Pintér Károly: — Nincs televíziója az iskolának, ezért a laká­sunkba hívjuk be a tanuló­kat. Az iskolatelevízió adá­sait nem mulasztjuk el. — Villany van az isko­lában. Hogyan lehetséges, hogy eddig nem sikerült még készüléket szerezni? — Sajnos, idáig még nem jutottunk el. Pedig sok mindent elértünk. És már mutatja is: — Az Alkotmány Ter­melőszövetkezet például 16 mm-es filmvetítőgépet adott az iskolának. Filmeket a TIT-től. az MHSZ-től, meg az Iskolai Filmintézettől kapunk. A legtöbb tan­tárgynál hasznát vesszük a vetítőgépnek. — Ki kezeli a gépet? — Természetesen a pe­dagógus, de a filmek befű­zését és a kezelést a ta­nulók is elsajátítják. — Csak az órákon hasz­nálják a vetítőgépet? .twummm VIL Földcsuszamlás Földrajzóra következik. A magyarázatot nagyszerűéül kiegészíti az a tízperces rövidfilm. amelyet az Északi- tengerről vetítenek. — Korántsem. A felnőt­tek részére is tartunk is­meretterjesztő előadásokat. Az iskola körzetében mintegy 50 tanya van, 130 —140 felnőttel és 100 ta­nulóval. Az ismeretterjesz­tés központja az iskola. Szerencsére a tanyák nin­csenek túlságosan messze, a legmesszebb lakó tanuló is csak 2—3 kilométert tesz meg naponta. Az előadáso­kon szép számmal jönnek össze az érdeklődők, a most folyó tsz-akadémiai előadásoknak például 80— 90 hallgatója van. Még há­rom téma van hátra a ti­zenkettőből. Újságolják: most kezdő­dik a hathetes vöröskeresz- tes tanfolyam, amelyre fő­ként traktorosok és moto­rosok jelentkeztek. Nemré­giben véradást tartottak az iskolában. A környékből huszonketten vettek részt. Újlaki Marika IV. osztá­lyos tanuló egymaga 14 véradót szervezett. B. J. Az 1919. február 21-től március 21-ig tartó egy hónap a magyar történelem­nek egyik legdrá­maibb időszaka. Február 21-én a proletárdiktatúra el­lenségei diadalt ül­nek: tízezrek tün­tetnek a kommunis­ta párt ellen, és ve­zéreire a börtönben puskatusütések zu­hognak. Március 21-én örömteli kiál­tás fut végig Buda­pest utcáin: Prole­tárdiktatúra! A kommunisták esz­méi meghódították a tömegeket, a pol­gári-szociáldemok­rata koalíció elis­meri teljes csődjét, és kapitulálni kény­telen előttük. Meg­születik a Magyar Tanácsköztársaság. A két nevezetes dátum között eltelt 28 nap a szocialista forradalom mint valami lavina, egy­re terjedve és egyre gyorsulva, elsöpört maga elől minden akadályt: a kizsák­mányoló osztályok ellenállását éppúgy, mint a munkásáruló szociáldemokrata pártvezérek kétség- beesett erőfeszíté­seit. Mindazoknak, akik a kommunista párt vezető gárdájának letartóztatása után elégedetten dörzsöl­ték kezüket abban a tudatban, hogy a „fejtől elválasztott törzs”, a kommu­nista mozgalom élet- képtelenné vált, na­gyon hamar ki kel­lett józanodniuk. 21-én már az Or­szágház előtt rende­zett tömeggyűlésen egy kisebb csoport, majd a délután fo­lyamán a Visegrádi utcában és a Ber­lint téren munká­sok, katonák, fiata­lok tüntettek a párt mellett. A következő na­pokban egyre ter­jedő tömegmozga- Különösen nagy lom bontakozott ki felháborodást vál- a kommunista veze- tott ki a dolgozók tők fogvatartása és soraiban Kun Bé- megkínzása ellen. A Iáék megkínzása. A A néptanács első ülése A törvényhatósági bizottság sok vi­hart felvert kérdését a kormány tudva­levőleg radikális intézkedéssel rendezte: néptörvény jelent meg, mely a th. bi­zottság hatáskörét a városi tanács mel­lé rendelt, a forradalmi pártok tagjai­ból alakított néptanácsra ruházta. A kecskeméti néptanács 20 tagból áll, a városi tanács 8, s a Károlyi-párt és szociáldemokrata párt 6—6 tagjából, ki­ket a pártok előterjesztésére a kormány- biztos nevezett ki. Minthogy a városi ta­nács tagjai közt — ellentétben a többi városok tanácsaival — egyetlen szociál­demokrata sincs, sőt a jó urak nagy ré­sze még a haladó gondolkodással is erő­sen hadilábon áll. a szocialista párt a néptanácsban törpe minoritással van képviselve. Ez a megállapítás a népta­nács ülésén némely kérdésben, amikor szavazásra került a sor, pregnánsan ki­fejezésre is jutott, amennyiben a szo­cialista néptanácsosokat egyszerűen le­szavazták. Magyar Alföld IX. évf. 1919. március 1., 9. szám. kormánynak és a jobboldali szociál­demokratáknak nem sikerült elhitetniük a dolgozókkal, hogy a kommunista párt ellen indított tá­madás oka a „Nép­szavánál” történtek­ben rejlik. Böhmék és Weltnerék túllőt­tek a célon: olyan visszataszító szem­forgatással siratták a provokáció során elesett „rendőr elv­társakat”, annyira megértő módon vi­seltettek a kommu­nista foglyokkal szemben kegyetlen- kedők iránt, hogy ez már maga gya­nússá vált a józan ítéletű munkások előtt. Nem sok idő­nek kellett eltelni ahhoz, hogy a mun­kások és katonák világosan lássák: a kommunistákra mért csapás a szocialista forradalom ellen irányult. munkások, akiknek már jó néhányszor volt alkalmuk meg­ismerkedni ugyan­ezeknek a rendőrök­nek a kegyetlensé­geivel, a „Népsza­va” minden igyeke­zete ellenére sem tudták magukat azo­nosítani újdonsült „elvtársaik” „elke­seredésével”. A pol­gári demokrácia fel­tárta igazi arcát a dolgozók előtt: a demokratikus sza­badságjogok csak addig terjednek, míg a vagyonos osz­tályokat nem veszé­lyeztetik, azután a szép szavak helyett jön a börtön, a pus­katus, az interná- lási törvény. Február végén és márciusban a kü­lönböző szervezetek, üzemek és katonai alakulatok gyűlései­nek egész sora til­takozott a kommu­nista párt elleni terrorhadjárat ellen. A leszerelt kato­nák a Vigadóban rendezett gyűlésü­kön tettek hitet a kommunista párt mellett és olyan ha­tározatot hoztak, hogy ha kell, fegy­veresen is kiszaba­dítják annak letar­tóztatott vezetőit. 24-én a munkások egyszerre több he­lyen tiltakoztak a kommunista párttal szemben alkalma­zott terror miatt. Hiába kísérelte meg a „Népszava” a provokáció során agyonlőtt rendőrök február 25-i temeté­sét felhasználni ar­ra, hogy ismét fel­szítsa a 21-i kom­munistaellenes han­gulatot, a munká­sok már nem hagy­ták magukat félre­vezetni. A főváros­ban és a vidéken egyaránt mind han­gosabbá vált a dol­gozók tiltakozása a brutális rendőri erő­szak ellen. E letartóztatott kommunisták védel­mében fellépett Szovjet-Oroszország kormánya is. Szik­ratávírón közölte Károlyi Mihállyal,- hogy amennyiben Kun Béláékat nem tekintik politikai foglyoknak, megfe­lelő retorziókat fog alkalmazni. A munkásság nyo­mására és a Szov­jetunió közbenjárá­sának hatására a kormány kénytelen volt enyhíteni a be­börtönzött kommu­nistákkal szemben alkalmazott rend­szabályokat, és el­rendelte, hogy poli­tikai foglyokként kell őket kezelni. A következő hetekben Kun Béláék börtön­életének körülmé­nyei úgy enyhültek, ahogy az országban a szocialista forra­dalom erői növeked­tek. Kémiai szertára nincs az iskolának, de a modellek elősegítik az anyag megértését. Pintér Károly igazgató segít a tanulóknak a kémiai képletek modelljeinek összeállításában. Látogatóban a kiállításon Csodálatos érzés, amikor föltárulnak az ember előtt a titkok. Amit ebben a vékony kötetben olvastam, arról tíz — mit tíz? öt! — évvel ezelőtt a legkiválóbb tu­dósok sem mondhattak volna semmi biztosat. Ho­gyan keletkezett az élet? Rejtély volt. Bizonyosak voltunk benne, hogy anya­gi okai vannak, hogy az élet az anyag fejlődésének egy bizonyos pontján jelent meg, de hogy hogyan, mi­ért, miképpen, arról semmi bizonyosat nem tudtunk. Kutatók ezrei dolgoztak, mind több ismeret halmo­zódott fel, egyre közelebb kerültünk a titokhoz, vé­gül sikerült megfejteni a rejtélyt. Ma már világos, kísérletileg is bebizonyoso­dott, hogy az anyag legegy­szerűbb formáinak célszerű és természeti törvényeikből egyszerűen levezethető cso­portosulása az, amit élet­nek nevezünk. Amikor Albert Ducrocq vékonyka kis kötetét meg­pillantom a Cifrapalota nagytermében rendezett kiállításon, elönt ismét a felfedezésnek az az öröme, amit nemrégiben a kötet olvasásakor éreztem. Címe: Az élet regénye. Ritkán okozott még ismeretterjesz­tő könyv ilyen lenyűgöző érzést. Nemcsak azt az örö­met éltem át, amit az új felismerések okoznak, ha­nem az is ámulatba ejtett, hogy érzékelhettem a tu­domány viharos fejlődését. Csupa olyan igazságról szól a könyv, amiről röpke né­hány évvel ezelőtt még senki a világon nem tud­hatott. Ez a viszontlátás egy kö­zeli olvasmányélménnyel ékesen bizonyítja, hogy mennyire friss a Kossuth Könyvkiadó a tudomány legújabb eredményeinek közvetítésében. A Cifrapa­lota nagytermében rende­zett kiállításon ismét meg­győződhet erről a látogató. A Kossuth ugyanis nem csupán szűk értelemben vett politikai irodalmat ad a kezünkbe. Hallatlanul széles skálán mozognak a kiadványai. A marxizmus klasszikusaitól az aktuális tájékoztatáson át a termé­szettudományokig, szépiro­dalomig számtalan lehető­séget talál a kiadó a köz­vetlen és közvetett tájékoz­tatásra. A brosúrákban és a tudományos művekben, a szépirodalomban és a propaganda anyagokban egyaránt a mi nézeteinket, a marxizmus—-leninizmus eszméit népszerűsíti. A ki­adványok sokoldalúsága — évente 260 mű, 8 millió példányban — azt mutat­ja, hogy ez a törekvés he­lyes, s az olvasók széles körében érdeklődésre talál. A Cifrapalotában vasár­napig megtekinthető kiállí­tásnak sok a látogatója. Együttesen nézik meg a szocialista brigádok, jön­nek az iskolások és körül­néznek az érdeklődők, akik tudják, hogy a Kossuth Kiadó termésére érdemes odafigyelni. Szép a kiállí­tás, a válogatás kitűnő, sa rendezők nagyon helyesen arról is gondoskodtak, hogy ami megtetszik az embernek, ott helyben meg­vehesse, vagy megrendelje. A kiállítást a jövő hét szerdáján Baján nyitják meg, majd a hónap végén Kalocsán is bemutat­ják.

Next

/
Thumbnails
Contents