Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-11 / 58. szám

1989. március 11. kedd 8. oldal Munkafegyelem és minőség Sikert aratott a Zenit A Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyára megkezdte a BNV-n sikert aratott Zenit garnitúra so­rozatgyártását. Első félév­ben 500-at rendelt belőle a kereskedelem. Mulykos Jó­zsef és Sörös István aszta­losok már a heverők ösz- szeszerelését végzik. A va­lóban könnyen nyitható he­verők különlegessége, hogy poliuretán hab mellett gu­miszőrt is felhasználnak a gyártásához. Tény, hogy Bácsalmáson, a Szegedi Ruhagyár üze­mében az asszonyok néha panaszkodnak műszak után hogy zúg a fejük, feszített a tempó. Az esetek nagy részében a háztartásbeli minősítést váltotta fel a személyi igazolványukban az új munkahely neve, de kétségtelen, hogy a mező- gazdasági tevékenykedés után sem könnyű megszok­ni az üzemi munkarendet. ősszel pedig további újon­cok léptek be, összesen száz asszonyt vett fel Bács­almásról és környékéről a ruhagyár. A szemükben Tapodi József üzemvezető elvei talán túlságosan is szigorúnak tűnnek, ő vi­szont büszke arra — és joggal — hogy a tavalyi első félévi lemaradás után az utolsó hat hónapban „hozták”, sőt túlteljesítet­ték tervüket Erős kés és ösztönzés — Amikor június 3-ával kineveztek, csaknem ötezer orkánkabát gyártásának az elmaradását kellett tudo­másul vennem — mondja Tapodi József, aki „ke­mény kezű műszaki em­bernek” nevezi magát. — A 7-es és a 8-as kivételé­vel „mínuszban” voltak a szalagok. Volt mit tenni azért, hogy a harmadik ne­gyedévet négyezer darabos többlettel zárjuk. Október 1-vel áttértünk a 44 órás munkahétre, s a kieső órá­kat a termelékenység fo­kozásával pótoltuk. Amellett hogy produktívabb gyors- varrógépeket szereztünk be, arra törekedtünk, hogy a 8 órás munkaidőt — a közbeeső szüneteken kívül — teljesen kihasználjuk. Folyamatos lett az anyag- ellátás, megszűnt a szala­gokon belüli munkanélkü­liség, ami végeredményben senkinek sem volt jó. A dolgozók teljesítményük, szorgalmuk alapján rászol­gáltak az elismerésre, s a korábbi bizonytalanság megszüntetése érdekében december 1-én bevezettük a biztosított bérrendszert, vagyis a megállapított óra­bért minden esetben kifi­zeti a vállalat. Mi tudtuk a legjobban Az egyenletessé vált tel­jesítmény a gyártmányok minőségében is tükröződik. A szerződések kötésekor gyakran előfordul, hogy a kereskedelmi partnerek eleve a bácsalmási ruha­üzemben készülő orkáno­kat, iskolaköpenyeket ké­rik. A minőség további emelésére az idén az első negyedévben egyebek közt 41 ezer forintnyi prémium­mal ösztönöznek. Vajon hogyan értékelik a megváltozott helyzetet a munkásnők, akik közvetle­nül érzékelik az intézkedé­sek hatását? Képviseletük­ben Visinka Dántelné mondja el a véleményét. — Lényegében nincs na­gyobb hajtás, mint azelőtt, csupán minden percünket beosztjuk, kihasználjuk — jelentette ki. — Mi tudtuk a legjobban, hogy koráb­ban kik bámészkodtak ki rendszeresen az ablakon, vagy ki tárgyalta meg munkaidőben a hozzátar­tozóival a magánügyeit, Köretkesetesség — értük íme még egy jellemző adat, ami magáért beszél. Míg az első félévben a ter­vezett összeg alatt maradt a munkások keresete, a második félévben a vártnál többet, átlagosan 1389 fo­rintot kaptak. Nem csoda, hogy a mun­kásnők az előző irányítás­sal elégedetlenek voltak. Vékonyabb borítékot vit­tek haza és — mint el­mondták — akadt példa az igazságtalan, felháborító kivételezésekre is. Most a hazai orkángyártás felleg­váraként emlegetik a szak­mában a bajai járás leg­nagyobb ipari munkahelyét, a bácsalmási ruhaüzemet, így értük, a munkásokért szigorú, következetes az új vezetés. H. F. Együttműködés a fogyasztási és termelőszövetkezetek között Követésre méltó kezdeményezés A különböző típusú szö­vetkezetek közötti együtt­működésről mostanában mind több szó esik. A szö­vetkezetek széles körű te­vékenységet fejtenek ki a tagsági, a helyi valamint a jellegüknek megfelelő nép- gazdasági célokat szolgál­va. Ugyanabban a közigaz­gatási körzetben, községek­ben, városokban működnek, legtöbbször még tagjaik is azonosak. A tapasztalatok indokolják, hogy a kölcsö­nös érdekek alapján, a ren­delkezésre álló eszközök és erőforrások jobb kihaszná­lásával, keressék az együtt­működés lehetőségeit. Mind­ez a termelőerők erőtelje­sebb fejlődését segíti elő. örömmel lehet tehát üd­vözölni a Kecskemét—Kis­kunfélegyháza környéki Termelőszövetkezetek és Termelőszövetkezeti Cso­portok Területi Szövetségé­nek, valamint a MESZÖV- nek’ a kezdeményezését. Közreműködésükkel öt na­gyobb általános fogyasztási D4K—70 típusú erőgéo áron alul eladó Erdőgazdaság, Kecskemét, telefon: 11-40. 1511 és értékesítő szövetkezet és öt termelőszövetkezet elnö­ke tanácskozott nemrég a kooperáció lehetőségeiről. Megállapították a tanács­kozáson, hogy a különböző szövetkezeti formák közöt­ti együttműködés szinte lo­gikus szükségszerűség, amely elősegíti a falvak és városok áruellátása közötti és egyéb különbségek csök­kentését. Egyúttal lehetősé­get teremt a még esetleg fennálló érdekellentétek megszüntetésére. Máris történtek lépések a megvalósítás felé. Napi­rendre került például a kü­lönböző baromfitenyésztő társulások — amelyeknek tagjai jórészt termelőszö­vetkezeti tagok, vagy csa­ládtagok — tevékenységé­hez nyújtandó segítség. Közismert, hogy számos ilyen társulás működik, amelyek a háztáji áruter­melést segíti, de egyúttal a népgazdaság ellátásához is jelentősen hozzájárul. Külön téma a helyi ellá­tás javítása. Egyes cikkek­ből, különösen primőr áru­ból több kellene a falvak­ba is. A pálmonostori Kele­ti Fény Termelőszövetkezet, a fogyasztási szövetkezettel együttműködve a helyi hal- ellátást akarja megoldani. A termelőszövetkezetnek ugyanis saját halastava van és ily módon az értékesí­tést könnyebben bonyolít­ják le. A termelőszövetkezetek melléküzemágaiban ter­melt árucikkek eladását is segíthetik a helyi fogyasz­tási és értékesítő szövetke­zetek. Az együttműködésbe be­vonják a kisipari termelő- szövetkezeteket is. Máris megkezdték az ezt célzó he­lyi tanácskozásokat. Ügy gondoljuk érdemes követni a példát. K. S. Szabadegyetem Izsákon Az izsáki mezőgazda­sági szabadegyetem ma dél­után tartja záró foglalkozá­sát. Előadó: dr. Lengyel Zoltán, a megyei bíróság elnökhelyettese, aki a gazda­sági mechanizmus és a bün­tetőjog kérdéseiről tart re­ferátumot, különös tekin­tettel a mezőgazdaságra. Hússs év után A városföldi Dózsa Tsz az elmúlt ősszel ün­nepelte megalakulásának 20. évfordulóját. A ter­melőszövetkezetet a Lá­zár-féle majorban tizen- ketten alakították 200 hold földön. Az alapító tagok nap­számosok, kommenció- sok, kishaszonbérlők vol­tak. A tizenkét alapító­ból ma is a Dózsa Tsz kötelékében él hét em­ber. őket szeretném fag­gatni, hogyan kezdték, A barátságos, meleg iro­dahelyiségben mondom el jövetelem célját. Mészáros József, a tsz nyugdíjasa 1949-ben kért Tóth László­tól — aki a tsz jelenlegi főkönyvelője — belépési nyilatkozatot. Elsőnek vele beszélgetek. így kezdi: — Én, kérem 12 hold jut­tatott fö’det hoztam. Nem boldogultam egyedül, arra gondoltam, itt a közösben könnyebb lesz. Magam sem képzeltem, milyen nehéz évek jönnek. Oskolás Ferenc, Sípos Ist­ván, Andrási Ferenc jelen­leg a szövetkezet állatállo­mányát gondozza. Moso­lyogva említik, hogy alaku­láskor két lovuk és két ök­rük volt. Emlékeznek még — az ötvenes évek első fe­léből — olyan zárszám­adásra, amikor az asszo­nyok egymást kiabálták túl: „Ez a pénz csak sóra és dohányra elég, ebből nem veszünk cipőt a gyere­künknek.” Érdek - és demokrácia SZOCIALISTA demokrá­cia ... Ahány oldalát vesz- szük szemügyre az emberi viszonylatoknak, annyiszor győződünk meg arról, hogy — minden út ide vezet napjainkban. A szocialista demokrácia: kulcs minden további előrelépésünkhöz. Sőt a „kulcson” belül is lépten-nyomon egy másik kulcskérdéshez iutunk: az érdekviszonyok figyelembe­vételének szükségszerűsé­géhez. Csak egy területen pil­lantsunk bele. mennyire egybefonódik: szocialista demokrácia — és érdek. Az építőipar egyik szocialista brigádvezetője mondotta nemrég: „Nem értem azo­kat a gazdasági vezetőket, akik annyira beletemetkez­nek a gazdasági problé­mákba, hogy nem képesek időt szakítani a szocialista brigádokkal való beszélge­tésre ... Hogy bekapcso­lódjanak életükbe.” — Az­után arról szólt ez az elv- társ, hogy mennyire hasz­nos lenne ez a kapcsolat — nemcsak a brigádnak, nem­csak az üzemnek, hanem az egész néngazdaságnak —, ha minden gyárban megvalósulna. AZT JELENTI EZ más megfogalmazásban. hogy ez a fajta vezetési stílus — közös érdek. De úgy közös érdek, hogy azon belül nem lehet figyelmen kívül hagyni az egyén — ez esetben a szocialista bri­gádtag — érdekét sem. Ha a — szocialista, vagy egyszerű „termelési” bri­gádtag hosszú hónapokon, esetleg éveken át azt ta­pasztalja, hogy őt a gyár felsőbb vezetői sosem lát­ták közelről, véleményét nem igényelték, akárcsak úgy, hogy a műhelyérte­kezleten személyesen meg­jelentek volna, s akkor fel­szólalását meghallgatják —, bajosan mélyül el benne az a tudat: ő is tulajdo­nosa az üzemnek. Nem, ilyesmin nem is jár az esze. Csak azzal törődik, hogy nap mint nap elvé­gezze a dolgát, „amiért a fizetést kapja”. Magyarán: nem a tulajdonosi, hanem a bérmunkás tudat domi­nál elsősorban. Ez pedig nem az. amit szocialista demokratikus személyiség­nek tartunk. Ami viszont szintén előfeltétel a szo­cialista demokrácia gyakor­lati érvényesüléséhez. Miért lehet ez íev — a néld-5nk- beli munkásnál? Röviden: mert nem érzi. ho<*v neki érdeke fűződnék az üzem egészének sorsához. Hogy is érezné. mikor egy­általán nem — vagy nagy­ritkán — kérdezik meg afelől, hogy ott. saját bri gádjában. műhelyében, ahol tehát a körülménye­ket ő ismeri legjobban, s észreveszi, hol, mi, miért akadozik —, mit is javasol­na? Hogy termelékenyebb gazdaságosabb. olajozot tabb legyen a munka. Ami­vé1 az ő keresete is ja­vulna, azaz neki is érdeke. a HA MAR a beosztot­tak, kétkezieK észrevételei­ről, véleményük kikérésé­ről van szó, említsük meg egyes vezetők téves, nem szocialista demokratikus szemléletét. Szoktak ilye­neket mondani: „Ez az a határ, amikor már nincs demokrácia, mert ide már szakértelem kell.” Nos, ez az a bizonyos élénk téve­dés. Először is: aligha van olyan „magas röptű” prob­léma, amelyet — bocsánat a kifejezésért — normális értelmi képességű embe­reknek, akik egyszerűbb képzettségűek, ne lehetne „lefordítani”. Minden a tá­lalástól — és persze a tá­lalótól — függ. Másrészt: emlékeztetve a klasszikus mondásra: Nem kell ahhoz cipésznek lenni, hogy vala­ki meg tudja mondani, hol szorít a cipő. Tehát nem kell az egy­szerű brigádtagnak — tsz­vagy hivatali dolgozónak — marketing-szakértőnek, sta­tikusnak, normatechnoló­gusnak, egyébnek lennie, hogy megállapítsa: egy mű­szak alatt ötször-hatszor le kell állnia a munkával, mert akadozik — például — az anyagellátás. Most- már az tartozik a szocia­lista demokratizmus szfé­rájába, hogy bátorítani kell őt, fórumot, alkalmat adni rá, ahol és amikor mindezt elmondhatja. Időnként sze­mélyesen akár az igazgató­nak, aki a brigádját — ér­telmes eml>er tudja azt, hogy rengeteg lekötöttsége van egy vezetőnek, de azért ha ritkán is, mégis rend­szeresen — meglátogatja. S úgy, szemtől szemben is el­beszélget: mint tulajdonos a tulajdonossal. MERT Hí Kádár elvtárs és a többi kormányférfi ezt olyan hasznosnak tartja, hogy az országos jelentősé­gű döntések, egy népért — s más népekért — érzett felelősség mellett is köte­lességének tartja,»hogy időt szakítson a munkapadok közti forgolódásra —. biz­tosan „van benne valami”. E nélkül nincs szocialista demokrácia. Tóth István — Abban az időben — szólal meg Pólyák Gergely bácsi — semmiféle gépünk nem volt. Akadtak olyan tagtársak, akik csak öt-hat órát dolgoztak naponta, így aztán az első zárszámadás­kor még 27 forintot ért egy munkaegység. A további években ment visszafelé, mint a rák, közeledett a 20 forinthoz. — Azt hittük, a sorsunk jobbra fordul, ha nagyobb lesz a földterület, ezért a Törekvés Tsz-szel egyesül­tünk. Holott a baj az volt, hogy az elnökök egymás­nak adták a kilincset — fűzi hozzá Forgó György, aki a legelsők között, 1948- ban írta alá a belépési nyi­latkozatot — 1960-ban — folytatja Mészáros József — meg­vettük az első erőgépet; egy körmös traktor volt. Azóta mindig csak gya­rapszunk, erősödünk. Sorra jöttek a gépek is. Most már az a célunk, hogy gép­színt építsünk, ne ázzanak a szabad ég alatt. És aztán, mint nyitott zsilipeken a víz, áramlanak a tervek. A közeljövőben kiépül a tanyaközpont, az első házak már állnak, a telekkialakítás folyamatos. A 400 holdas újtelepítésű szőlő most fordul termőre. Épül az ifjúsági tábor a gyümölcsszedő, szüretelő fiataloknak. A szövetkezet­nek jelenleg három ösz­töndíjasa tanul különböző főiskolákon. A tsz tagságá­nak élete valóban gyökere­sen változott meg. Munká­juk mellett üdülnek — van, aki a szomszédos Csehszlo­vákiában —, meglátogatják a lengyel tájakat, és éven­ként elmennek a szegedi szabadtéri játékokra. S. K.

Next

/
Thumbnails
Contents