Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-11 / 58. szám

1989. március 11. kedd

8. oldal

Munkafegyelem és minőség

Sikert aratott a Zenit

A Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyára megkezdte a BNV-n sikert aratott Zenit garnitúra sorozatgyártását. Első félévben 500-at rendelt belőle a kereskedelem. Mulykos József és Sörös István asztalosok már a heverők ösz- szeszerelését végzik. A valóban könnyen nyitható heverők különlegessége, hogy poliuretán hab mellett gumiszőrt is felhasználnak a gyártásához.

Tény, hogy Bácsalmáson, a Szegedi Ruhagyár üzemében az asszonyok néha panaszkodnak műszak után hogy zúg a fejük, feszített a tempó. Az esetek nagy részében a háztartásbeli minősítést váltotta fel a személyi igazolványukban az új munkahely neve, de kétségtelen, hogy a mező- gazdasági tevékenykedés után sem könnyű megszokni az üzemi munkarendet.

ősszel pedig további újoncok léptek be, összesen száz asszonyt vett fel Bácsalmásról és környékéről a ruhagyár. A szemükben Tapodi József üzemvezető elvei talán túlságosan is szigorúnak tűnnek, ő viszont büszke arra — és joggal — hogy a tavalyi első félévi lemaradás után az utolsó hat hónapban „hozták”, sőt túlteljesítették tervüket

Erős kés és ösztönzés

— Amikor június 3-ával kineveztek, csaknem ötezer orkánkabát gyártásának az elmaradását kellett tudomásul vennem — mondja Tapodi József, aki „kemény kezű műszaki embernek” nevezi magát. — A 7-es és a 8-as kivételével „mínuszban” voltak a szalagok. Volt mit tenni azért, hogy a harmadik negyedévet négyezer darabos többlettel zárjuk. Október

1-vel áttértünk a 44 órás munkahétre, s a kieső órákat a termelékenység fokozásával pótoltuk. Amellett hogy produktívabb gyors- varrógépeket szereztünk be, arra törekedtünk, hogy a 8 órás munkaidőt — a közbeeső szüneteken kívül — teljesen kihasználjuk. Folyamatos lett az anyag- ellátás, megszűnt a szalagokon belüli munkanélküliség, ami végeredményben senkinek sem volt jó. A dolgozók teljesítményük, szorgalmuk alapján rászolgáltak az elismerésre, s a korábbi bizonytalanság megszüntetése érdekében december 1-én bevezettük a biztosított bérrendszert,

vagyis a megállapított órabért minden esetben kifizeti a vállalat.

Mi tudtuk a legjobban

Az egyenletessé vált teljesítmény a gyártmányok minőségében is tükröződik. A szerződések kötésekor gyakran előfordul, hogy a kereskedelmi partnerek eleve a bácsalmási ruhaüzemben készülő orkánokat, iskolaköpenyeket kérik. A minőség további emelésére az idén az első negyedévben egyebek közt 41 ezer forintnyi prémiummal ösztönöznek.

Vajon hogyan értékelik a megváltozott helyzetet a munkásnők, akik közvetlenül érzékelik az intézkedések hatását? Képviseletükben Visinka Dántelné mondja el a véleményét.

— Lényegében nincs nagyobb hajtás, mint azelőtt, csupán minden percünket beosztjuk, kihasználjuk — jelentette ki. — Mi tudtuk a legjobban, hogy korábban kik bámészkodtak ki rendszeresen az ablakon, vagy ki tárgyalta meg munkaidőben a hozzátartozóival a magánügyeit,

Köretkesetesség

— értük

íme még egy jellemző adat, ami magáért beszél. Míg az első félévben a tervezett összeg alatt maradt a munkások keresete, a második félévben a vártnál többet, átlagosan 1389 forintot kaptak.

Nem csoda, hogy a munkásnők az előző irányítással elégedetlenek voltak. Vékonyabb borítékot vittek haza és — mint elmondták — akadt példa az igazságtalan, felháborító kivételezésekre is. Most a hazai orkángyártás fellegváraként emlegetik a szakmában a bajai járás legnagyobb ipari munkahelyét, a bácsalmási ruhaüzemet, így értük, a munkásokért szigorú, következetes az új vezetés. H. F.

Együttműködés a fogyasztási és termelőszövetkezetek között

Követésre méltó kezdeményezés

A különböző típusú szövetkezetek közötti együttműködésről mostanában mind több szó esik. A szövetkezetek széles körű tevékenységet fejtenek ki a tagsági, a helyi valamint a jellegüknek megfelelő nép- gazdasági célokat szolgálva. Ugyanabban a közigazgatási körzetben, községekben, városokban működnek, legtöbbször még tagjaik is azonosak. A tapasztalatok indokolják, hogy a kölcsönös érdekek alapján, a rendelkezésre álló eszközök és erőforrások jobb kihasználásával, keressék az együttműködés lehetőségeit. Mindez a termelőerők erőteljesebb fejlődését segíti elő.

örömmel lehet tehát üdvözölni a Kecskemét—Kiskunfélegyháza környéki Termelőszövetkezetek és Termelőszövetkezeti Csoportok Területi Szövetségének, valamint a MESZÖV- nek’ a kezdeményezését. Közreműködésükkel öt nagyobb általános fogyasztási

D4K—70 típusú

erőgéo áron alul eladó

Erdőgazdaság, Kecskemét, telefon: 11-40.

1511

és értékesítő szövetkezet és öt termelőszövetkezet elnöke tanácskozott nemrég a kooperáció lehetőségeiről.

Megállapították a tanácskozáson, hogy a különböző szövetkezeti formák közötti együttműködés szinte logikus szükségszerűség, amely elősegíti a falvak és városok áruellátása közötti és egyéb különbségek csökkentését. Egyúttal lehetőséget teremt a még esetleg fennálló érdekellentétek megszüntetésére.

Máris történtek lépések a megvalósítás felé. Napirendre került például a különböző baromfitenyésztő társulások — amelyeknek tagjai jórészt termelőszövetkezeti tagok, vagy családtagok — tevékenységéhez nyújtandó segítség. Közismert, hogy számos ilyen társulás működik, amelyek a háztáji árutermelést segíti, de egyúttal a népgazdaság ellátásához is jelentősen hozzájárul.

Külön téma a helyi ellátás javítása. Egyes cikkekből, különösen primőr áruból több kellene a falvakba is. A pálmonostori Keleti Fény Termelőszövetkezet, a fogyasztási szövetkezettel együttműködve a helyi hal- ellátást akarja megoldani. A termelőszövetkezetnek ugyanis saját halastava van és ily módon az értékesítést könnyebben bonyolítják le.

A termelőszövetkezetek

melléküzemágaiban termelt árucikkek eladását is segíthetik a helyi fogyasztási és értékesítő szövetkezetek.

Az együttműködésbe bevonják a kisipari termelő- szövetkezeteket is. Máris megkezdték az ezt célzó helyi tanácskozásokat.

Ügy gondoljuk érdemes követni a példát.

K. S.

Szabadegyetem Izsákon

Az izsáki mezőgazdasági szabadegyetem ma délután tartja záró foglalkozását. Előadó: dr. Lengyel Zoltán, a megyei bíróság elnökhelyettese, aki a gazdasági mechanizmus és a büntetőjog kérdéseiről tart referátumot, különös tekintettel a mezőgazdaságra.

Hússs év után

A városföldi Dózsa Tsz az elmúlt ősszel ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját. A termelőszövetkezetet a Lázár-féle majorban tizen- ketten alakították 200 hold földön.

Az alapító tagok napszámosok, kommenció- sok, kishaszonbérlők voltak. A tizenkét alapítóból ma is a Dózsa Tsz kötelékében él hét ember. őket szeretném faggatni, hogyan kezdték,

A barátságos, meleg irodahelyiségben mondom el jövetelem célját. Mészáros József, a tsz nyugdíjasa 1949-ben kért Tóth Lászlótól — aki a tsz jelenlegi

főkönyvelője — belépési nyilatkozatot. Elsőnek vele beszélgetek. így kezdi:

— Én, kérem 12 hold juttatott fö’det hoztam. Nem boldogultam egyedül, arra gondoltam, itt a közösben könnyebb lesz. Magam sem képzeltem, milyen nehéz évek jönnek.

Oskolás Ferenc, Sípos István, Andrási Ferenc jelenleg a szövetkezet állatállományát gondozza. Mosolyogva említik, hogy alakuláskor két lovuk és két ökrük volt. Emlékeznek még — az ötvenes évek első feléből — olyan zárszámadásra, amikor az asszonyok egymást kiabálták túl: „Ez a pénz csak sóra és dohányra elég, ebből nem veszünk cipőt a gyerekünknek.”

Érdek - és demokrácia

SZOCIALISTA demokrácia ... Ahány oldalát vesz- szük szemügyre az emberi viszonylatoknak, annyiszor győződünk meg arról, hogy — minden út ide vezet napjainkban. A szocialista demokrácia: kulcs minden további előrelépésünkhöz. Sőt a „kulcson” belül is lépten-nyomon egy másik kulcskérdéshez iutunk: az érdekviszonyok figyelembevételének szükségszerűségéhez.

Csak egy területen pillantsunk bele. mennyire egybefonódik: szocialista

demokrácia — és érdek. Az építőipar egyik szocialista brigádvezetője mondotta nemrég: „Nem értem azokat a gazdasági vezetőket, akik annyira beletemetkeznek a gazdasági problémákba, hogy nem képesek időt szakítani a szocialista brigádokkal való beszélgetésre ... Hogy bekapcsolódjanak életükbe.” — Azután arról szólt ez az elv- társ, hogy mennyire hasznos lenne ez a kapcsolat — nemcsak a brigádnak, nemcsak az üzemnek, hanem az egész néngazdaságnak —, ha minden gyárban megvalósulna.

AZT JELENTI EZ más

megfogalmazásban. hogy ez a fajta vezetési stílus — közös érdek. De úgy közös érdek, hogy azon belül nem lehet figyelmen kívül hagyni az egyén — ez esetben a szocialista brigádtag — érdekét sem.

Ha a — szocialista, vagy egyszerű „termelési” brigádtag hosszú hónapokon, esetleg éveken át azt tapasztalja, hogy őt a gyár felsőbb vezetői sosem látták közelről, véleményét nem igényelték, akárcsak úgy, hogy a műhelyértekezleten személyesen megjelentek volna, s akkor felszólalását meghallgatják —, bajosan mélyül el benne az a tudat: ő is tulajdonosa az üzemnek.

Nem, ilyesmin nem is jár az esze. Csak azzal törődik, hogy nap mint nap elvégezze a dolgát, „amiért a fizetést kapja”. Magyarán: nem a tulajdonosi, hanem a bérmunkás tudat dominál elsősorban. Ez pedig nem az. amit szocialista demokratikus személyiségnek tartunk. Ami viszont szintén előfeltétel a szocialista demokrácia gyakorlati érvényesüléséhez. Miért lehet ez íev — a néld-5nk- beli munkásnál? Röviden: mert nem érzi. ho<*v neki érdeke fűződnék az üzem egészének sorsához.

Hogy is érezné. mikor egyáltalán nem — vagy nagyritkán — kérdezik meg afelől, hogy ott. saját bri gádjában. műhelyében, ahol tehát a körülményeket ő ismeri legjobban, s észreveszi, hol, mi, miért akadozik —, mit is javasolna? Hogy termelékenyebb gazdaságosabb. olajozot tabb legyen a munka. Amivé1 az ő keresete is javulna, azaz neki is érdeke.

a HA MAR a beosztottak, kétkezieK észrevételeiről, véleményük kikéréséről van szó, említsük meg egyes vezetők téves, nem szocialista demokratikus szemléletét. Szoktak ilyeneket mondani: „Ez az a határ, amikor már nincs demokrácia, mert ide már szakértelem kell.” Nos, ez az a bizonyos élénk tévedés. Először is: aligha van olyan „magas röptű” probléma, amelyet — bocsánat a kifejezésért — normális értelmi képességű embereknek, akik egyszerűbb képzettségűek, ne lehetne „lefordítani”. Minden a tálalástól — és persze a tálalótól — függ. Másrészt: emlékeztetve a klasszikus mondásra: Nem kell ahhoz cipésznek lenni, hogy valaki meg tudja mondani, hol szorít a cipő.

Tehát nem kell az egyszerű brigádtagnak — tszvagy hivatali dolgozónak — marketing-szakértőnek, statikusnak, normatechnológusnak, egyébnek lennie, hogy megállapítsa: egy műszak alatt ötször-hatszor le kell állnia a munkával, mert akadozik — például — az anyagellátás. Most- már az tartozik a szocialista demokratizmus szférájába, hogy bátorítani kell őt, fórumot, alkalmat adni rá, ahol és amikor mindezt elmondhatja. Időnként személyesen akár az igazgatónak, aki a brigádját — értelmes eml>er tudja azt, hogy rengeteg lekötöttsége van egy vezetőnek, de azért ha ritkán is, mégis rendszeresen — meglátogatja. S úgy, szemtől szemben is elbeszélget: mint tulajdonos a tulajdonossal.

MERT Hí Kádár elvtárs és a többi kormányférfi ezt olyan hasznosnak tartja, hogy az országos jelentőségű döntések, egy népért — s más népekért — érzett felelősség mellett is kötelességének tartja,»hogy időt szakítson a munkapadok közti forgolódásra —. biztosan „van benne valami”. E nélkül nincs szocialista demokrácia. Tóth István

— Abban az időben — szólal meg Pólyák Gergely bácsi — semmiféle gépünk nem volt. Akadtak olyan tagtársak, akik csak öt-hat órát dolgoztak naponta, így aztán az első zárszámadáskor még 27 forintot ért egy munkaegység. A további években ment visszafelé, mint a rák, közeledett a 20 forinthoz.

— Azt hittük, a sorsunk jobbra fordul, ha nagyobb lesz a földterület, ezért a Törekvés Tsz-szel egyesültünk. Holott a baj az volt, hogy az elnökök egymásnak adták a kilincset — fűzi hozzá Forgó György, aki a legelsők között, 1948- ban írta alá a belépési nyilatkozatot

— 1960-ban — folytatja Mészáros József — megvettük az első erőgépet; egy körmös traktor volt. Azóta mindig csak gyarapszunk, erősödünk. Sorra jöttek a gépek is. Most már az a célunk, hogy gépszínt építsünk, ne ázzanak a szabad ég alatt.

És aztán, mint nyitott zsilipeken a víz, áramlanak a tervek. A közeljövőben kiépül a tanyaközpont, az első házak már állnak, a telekkialakítás folyamatos. A 400 holdas újtelepítésű szőlő most fordul termőre. Épül az ifjúsági tábor a gyümölcsszedő, szüretelő fiataloknak. A szövetkezetnek jelenleg három ösztöndíjasa tanul különböző főiskolákon. A tsz tagságának élete valóban gyökeresen változott meg. Munkájuk mellett üdülnek — van, aki a szomszédos Csehszlovákiában —, meglátogatják a lengyel tájakat, és évenként elmennek a szegedi szabadtéri játékokra.

S. K.