Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-08 / 56. szám
t oldal 1989. március 8. szombad — A kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskolában a közelmúltban lezajlottak a szaktárgyi versenyek városi döntői. A pajtások fizikából, matematikából, oroszból, magyarból 'és történelemből versenyeztek. A következők értek el helyezést. Fizika és matematika győztesek: Suri József és Monori Antal. A magyar- es történelemversenyek kiválói:. Simon János, Csorba Zsolt. Domokos Judit Cseh Erzsébet és Varga Zsuzsa. A Kis- kushalason megrendezésre kerülő orosz nyelvű megyei versenyre Kolthay Ildikó, Szmolenszky Judit, Balogh Éva. Fekete Erzsébet Kardos Ildikó, és Marosfalvi Éva pajtások utaznak, — olvassuk Cseh Erzsébet levelében. — SZUHAI ZSOLT Bácsal- másról írja: Kocsis Csaba mókamester őrsi foglalkozásunkon Finnországról tartott beszámolót. Megemlékezett „Kalevala napjá”-ról is. Egy kicsit furcsának tűnik, hogy egy , mókamester földrajzi beszámolót tart, de Csaba az iskolai földrajzverseny győztese. * — PÄJER KATI, az izsák-majláthtelepi Általános Iskola csapatkrónikása jól sikerült farsangi karneválról küldött tudósítást. A pajtások a legötletesebb jelmezek viselőit jutalomban részesítették. A karnevál anyagi bevételét nyári országjáró kirándulásra fordítják. • — „Régi iskolámban, a Petőfi Sándor Űttörőcsa- pat nyolcadikosainak tartottam előadást a Tanács- köztársaság "nelyi eseményeiről. Ismertettem történelmi szakkörünk gyűjtőmunkájának eredményét, beszéltem kutatásainkról. Újságcikket mutattam be, „Történelmi tavasz” című, Tanácsköztársaságról szóló dolgozatomból részleteket olvastam fel. Azt hiszem, a Tanácsköztársaság helyi eseményeit sikerült a pajtásokkal dióhéjban megismertetni, — írja Kutyifa Ilona Kiskőrösről. * — TAKARÖT VIETNAMNAK akcióba a hetényegy- házi pajtások is bekapcsolódtak — jelenti Gál Ildikó őrsvezető. A hetedik-nyolcadik osztályos lányok egy takaró elkészítését vállalták. Az akció keretében Kecskeméten a Zrínyi Ilona Általános Iskola „Hírős” őrse teljesítette vállalását, az őrs minden tagja sajátkezűleg készítette el a kis négyzetet. * — PAJTASOK! Három találóskérdést küldünk nektek és ebben az esetben kisdobosok válaszát várjuk, hiszen tudjátok, úttörők fogasabb kérdésekre is tudnak válaszolni. A három szóból álló megfejtést levelezőlapon küldjétek be március 12-ig szerkesztőségünk címére. A levelezőlapra írjátok rá: Üttörőélet-rejtvény. íme a három kérdés: 1. Égből hullik, színe fehér, nem fáj, hogyha arcodhoz ér. Mi az? 2. Négy évenként viszontláttok, bár én közben messze járok, ha eljövök februárban, több lesz eggyel a naptárban. Mi az? 3. Melyik hónapban esznek az emberek kevesebbet? A helyes megfejtésért beküldők között könyvjutalmakat sorsolunk ki. *- EZEN A HÉTEN a Kecskeméti Czollner téri Általános Iskola V/b osztályában, a Petőfi rajban jártunk. A Mókus és a Gömböc őrs foglalkozását j nagyon ötletesen, jó ritmusban Hirsch Erika, az Alföldi Cipőgyár ifivezetője irányította. Történelemvetélkedővel kezdődött a foglalkozás, az őrsöket három-három pajtás képviselte. Egy-egy szabatos, helyes feleletért 7 pontot adott Magony tanárnő. A tűbef űzési versenyt a lányok nyerték, a léggömbfújásban persze a fiúk jeleskedtek. Nagy nevetéssel indult az ügyességi próba: csokievés késsel, villával. A pajtások itt is, és a bambiivásban is nagyon igyekeztek, csupán három ponttal sikerült a Gömböc Örsnek megelőzni a Mókus őrsöt. A pajtások készülnek az 50 éves jubileumi évfordulóra, az erre vonatkozó terveket is megbeszélték. Sok hasonló, tartalmas, jóhangulatú foglalkozást kívánunk a Petőfi rajnak. Reméljük, hogy a jövőben — ígéretükhöz híven — a Czollner téri pajtások is jelentkeznek tudósításaikkal, így továbbra is figyelemmel kísérhetjük úttörőmunkájukat. B. Szepelnyak: 4 O Kassai Ferenc fordítása 4. Ebben a pillanatban vakító tűzoszlop csapott a raktár fölé, mellette fellobbanó gyufaszálnak tűntek a villámok. — Már nem lesz idejük — mosolygott Kreiss. — Szerencsénk volt... Szobko az igazat megvallva, nem hitt benne, hogy a raktárt sikerült levegőbe röpíteni. Ez lett volna Kreiss megbízhatóságának legnagyobb bizonyítéka. Szob- kót mégsem hagyta nyugodni a kétely. Tisztában volt vele természetesen, hogy a németek sem egyformák. Georgij Szobko, az egykori poltavai tanító azonban annyi mindent látott a háború egy éve alatt, hogy a fasiszták és németek közti különbséget csak elméletileg ismerte el. Másvalami is nyugtalanította. „Túlságosan is simán zajlott le az akció — gondolta, miközben Kreissre sandított. — Belépési engedélyt nem kértek, az iratokat sem ellenőrizték ... Az őrszemeket pedig maga Kreiss intézte el. Nincs kizárva, hogy megrendezett színjáték volt... A robbanás pedig... Az ördög tudja, mi repült a levegőbe! Lehet, hogy valóban a raktár, de az is lehet, hogy benzines hordók. A fasiszták minderre készek annak érdekében, hogy a partizánok bizalmába csempésszék ügynökeiket, és segítségükkel lebuktassák az egységeket. Szívesen felálMegyei bélyegkiállítás nyílik A tanácsköztársasági művészeti szemle keretében a megyei tanács művelődés- üpví osztálya, a Hazafias Népfront megyei titkársága, a MABÉOSZ Bács- Kiskun megyei csoportja és a megyei népművelési tanácsadó megrendezi az I. megyei bélyegkiállítást. A Piarista Gimnázium nagytermében március 16- án, vasárnap délelőtt 10 órakor dr. Glied Károly, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese nyitja meg a kiállítást. Minden szervezett bélyeggyűjtő és szakkör részt vehet a kiállításon egyéni és kollektív anyaggal. Beküldhetők kötetlen témakörből motívumgyűjtemények. Elbíráláskor külön értékelik a forradalmi témájú kiállítási anyagot. A kiállítók emléklapot és bronzplakettet kannak. A kiállításon alkalmi postahjvatal működik erre az alkalomra készített különleges bélyegzővel. Minden szükséges tudnivalót a megyei népművelési tanácsadónál lehet beszerezÄ kollektív kutatás meghozta gyümölcsét TÍZ évvel, ezelőtt, 1959- ben alakult meg a Kecskeméti Népkutató Honismereti Kör, amelynek munkáját, eredményeit immár tudományos körökben is számon tartják. Üjabb elismerésnek könyvelhetik el a Magyar Néprajzi Társaság folyóirata, az Eth- nographia legutóbbi számában róluk megjelent terjedelmes cikket, amely alapos értékelést ad eddigi tevékenységükről. A kör jubileumán idézzünk a tudományos folyóirat legfontosabb megállapításaiból: A kecskemétiek kialakították a kollektív kutatás komplex formáját; háromnégy tagú csoportokban kutatták a Duna menti falvak történetét, néprajzit és embertani sajátosságait. Az antropológus dr. Henkey Gyula már több mint 7000 felnőtt személy embertani adatait dolgozta fel. Kivívták a hazai és a külföldi tudósok elismerését. Kiemelkedő. jelentőségű szakmáit és faiszí munkájuk. Szakmáron az antropológuson kívül Kuczy Károly és Bóta Zoltán a település történetét. Csaj- tányi István pedig a család- és ragadványnevek összefüggéseit vizsgálta. Fajszon csatlakozott hozzájuk Fehér Zoltán néprajzgyűjtő is. Szintén, csoportosan dolgoztak Szeremlén, Szabadszálláson. Homokmé- gyen és Foktőn. A,z utóbbi helyen néprajzgyűjtésben Lakatosné Kákonyi Margit jeleskedett Arra a figyelemre méltó megállapításra jutottak, hogy ezekben a falvakban napjainkig kimutatható honfoglaláskori lakosság folyamatossága. Értékeli az Ethnographia a megyei tanács támogatását, amely lehetővé tette a tanulmányok rendszeres publikálását: 1963-ig „Népkutató füzetek”-ben azóta pedig a kecskeméti művelődési központ kiadásában megjelenő évkönyvekben. Munkájuk legnagyobb értéke — írja a tudományos folyóirat —, hogy mateirá- lis adatokkal járulnak hozzá a magyarok („megye- rek”) etnogenézisének kiderítéséhez. Tegyük hozzá: most a délvidéki falvakban a nemzetiségek körében kezdtek nagyobb szabású munkához. Céljuk a népcsoporAII. Duna íolklórfesztivál Emlékezetes az a nagy siker, amelyet a tavaly Kalocsán és Baján rendezett folklórfesztivál aratott: nemcsak megyénkből, hanem az ország minden részéből jöttek művészeti együttesek az ünnepségre, sőt több külföldi együttes is részt vett a rendezvényeken. Ez a siker arra késztette a rendező megyei és városi szerveket, hogy az idén is megrendezzék a Duna menti folklórfesztivált. A részletes program megbeszélésére tartottak a napokban értekezletet Baján. Részt vett a megbeszélésen Kádas! László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője, valamint Kalocsa és Baja járási, városi vb-vezetői, művelődésügyi osztályvezetői és népművelési felügyelői. A tanácskozáson összeállították a kétnapos ünnepség programját, amelynek során számos előadás, ankét, vita kerül megrendezésre. A népművészet mesterei ismét találkozóra jönnek össze, Kalocsán láthatjuk maid az alkotó népművészek kiállítását. Az idén hirdetik meg első ízben az aratókoszorú versenyt. Látható lesz majd a népművészettel kapcsolatos foto- és képzőművészeti kiállítás és tervezik egy országos tanácskozás megtartását gyermektánctanításról. A fesztivál időpontja egyébként: augusztus 19— 20. Barátság-vonat A kiskunhalasi járásból hatvan szövetkezeti tag, Kiskunhalasról tíz üzemi dolgozó utazik április 7-én — Barátság-vonaton — a Szovjetunióba. A Hazafias Népfront megyei bizottsága és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság által szervezett hétnapos utazás részt vevői négy napot Moszkvában, egy napot pedig Ki- jevben töltenek. doznak ezért néhány láda mánnyal tért vissza éjsza- pisztolyához nyúlt. Ha lőszert és egy halam ki- kai vadászkirándulásairól, gyorsabb a mozdulat — öregedett puskát... Egy A tisztek arcát jóllakott keresztüllövik. A német bá- biztos: a teherautónyi rob- elégedettség töltötte el: mulatraméltó hidegvérrel banóanyag nem utolsó do- aligha sejtették, hogy egy csatolta le fegyverét és log! Az Oberleutnanra pe- egész partizánbrigád szál- nyújtotta át a parancsnók- dig ügyelni fognak. Meglát- lítja nekik a kosztot. Kre- nak. juk, mi lesz a következő issnek már rég nem volt „Nem lövöm agyon — húzása...” ideje vadászni. Teherautó- határozta el Szobko, miközEttől a naptól a „Ko- ja hol itt, hol ott bukkant ben az egység az erdő felé tovszkij” partizánalakulat fel a sztyeppén, s ahol vonult. — Átkísértetem a újra harci egység lett. Rob- megjelent, enyhén szólva Nagy Földre. A hátország- bánások reszkettették meg a nyugtalan éjszakára számít- ban kiderítik, miféle malevegőt, német hadiszerel- hattak a megszállók... dér ...” vények hullottak a mélybe Egy este teljesen várat- Egy pillanatra átfutott a a hidakról, lángnyelvek lanul fékezett Kreiss a par- parancsnok agyán, hogy csaptak fel a német pa- tizánok szállásánál. Tíz ka- bármilyen körültekintő is rancsnokság épületeiből. tona ugrott le a teherautó- legyen egy német ügynök, A Gestapo értetlenül állt ról. A katonák felsorakoz- aligha járulhatott volna a jelenség előtt. Száz kilo- tak, Kreiss pedig az izga- hozzá ennyi híd, hadisze- méterre körös-körül — tott parancsnokhoz futott, relvény és parancsnokság üres sztyeppe. Mindeneset- _ Nyomomra bukkantak, megsemmisítésehez. De ez re átfésülték a környező garázst egész gépparkjá- a gondolat épp hogy csak szakadékokat, de egy lel- Val együtt felrobbantottuk, átvillant rajta. Most az két sem találtak bennük. Egy tábori csendőrosztag e§ység sorsa foglalkoztatta A partizánok — nem lé- üldöz bennünket. mindenekelőtt. ^Sikerül-e teztek... De minden éjsza- „Ügy! — gondolta a pa- bejutniok az erdőbe, nem ka levegőbe repült egy híd, rancsnők. — Most megfi- kerülnek-e csapdába? Hi- felrobbant egy lőszerraktár, zetünk a jóhiszeműségün- szein. a németek nyilván hol Krasznográdnál... kért. Átkozott! Nyakamra megjegyezték az emlekeze- hol Jagotyinó környékén, hozza a tábori csendőrö- ^es éjszakai ütközet helyét. Ezekben a napokban kü- két!...” Ha büntetőosztagba^ ütközlönösen sok vadhúst tálal- — Fegyvert letenni! — nfk> a „Kotovszkij parti- tak a perejaszlavi Gebiets- parancsolta Szobko. zanegyseg a.ighanem megkomissariat tisztjeinek Kreiss értetlenül vonta szűnik letezm... asztalára. Kreiss dús zsák- össze szemöldökét, és ... (Folytatjuk> tok származásának, a kölcsönös beolvadásnak és keveredésnek a megállapítása. Pár hét múlva megjelenik legújabb évkönyvük; ebben Kecskemétről szóló érdekes tanulmányokat olvashatunk maid. Rapi Miklós Kern az a két forint! Áhítattal és nem kin belső remegéssel várom, hogy egyszer a hivatalokba is betörnek az „új időnek új dalai”, vagyis értelmes embernek tekintik az ügyfelet és nem háborodnak fel azon, ha tisztelettel és minden hátsó gondolat nélkül kéri: magyarázzák meg neki az intézkedést, mert nem érti. Mindezt azért tartottam szükségesnek elmondani, mintegy bevezető mentegetőzésként, mert magam is — mint állampolgár, ügyfél, alany és minden — abba a kínos helyzetbe jutottam, hogy nem tudtam megmagyarázni a hozzám bizalommal forduló polgártársaimnak, miért volt szükség egy intézkedésre Kecskeméten. — Tessék elolvasni az értesítést! — próbáltam kibújni a válaszadás alól. teljesen eredménytelenül, mert az értesítésen nincs indoklás az csupán értesítés. Otthon aztán én is megtaláltam a papírt s mohón olvasni kezdtem: A Kecskeméti Ingatlankezelő V állalat Házkezelősége. értesíti a T. címet (ez én vagyok), hogy Kecskemét Város Tanácsa V. B. 1181 —3/1968. sz. rendelkezésével a háziszemét összegyűjtésével kapcsolatos 11/1958. sz. tanácsrendelet 5. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakat módosította ... Nem idézem tovább, lényege az egésznek az, hogy a módosítás értelmében 1969. január 1-től havonta — a korábbi négy forint helyett — hat forintot kell fizetnem a szemét elhordásáért. Rögtön hozzáteszem: egyáltalán nem sokallom még a hat forintot sem. Látom reggelenként a szemetes autót, ismerem az ott dolgozó embereket — nem könnyű munka! Amit nem értek, egészen más. Nevezetesen az, hogy miért kellett módosítani az említett tanácsi rendeletét, még közelebbről: miért nem indokolták meg — ha csupán egy mondatban is — a szemétdí.i felemelését? Annak idején, amikor az ember beköltözött a bérházba, szerződést kötött a házkezelőséggel. Ezt a szerződést nincs joga az ingatlankezelőnek, vagy a városi tanácsnak egyoldalúan módosítani. Hangsúlyozom, nem az a két forint, hanem az elv, a módszer. Egyetlen szót sem szólna senki ha az Értesítésben például megemlítenék magyarázatképpen, hogy új szemétgvűitő autót vásárolt a vállalat, vagy emelik az ott dolgozó munkások bérét, vagy kukákat kellett beszerezni stb. — dorgál —