Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-08 / 56. szám

t oldal 1989. március 8. szombad — A kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskolában a közelmúltban lezajlottak a szaktárgyi versenyek vá­rosi döntői. A pajtások fi­zikából, matematikából, oroszból, magyarból 'és tör­ténelemből versenyeztek. A következők értek el he­lyezést. Fizika és matema­tika győztesek: Suri József és Monori Antal. A ma­gyar- es történelemverse­nyek kiválói:. Simon Já­nos, Csorba Zsolt. Domo­kos Judit Cseh Erzsébet és Varga Zsuzsa. A Kis- kushalason megrendezésre kerülő orosz nyelvű me­gyei versenyre Kolthay Il­dikó, Szmolenszky Judit, Balogh Éva. Fekete Erzsé­bet Kardos Ildikó, és Ma­rosfalvi Éva pajtások utaz­nak, — olvassuk Cseh Er­zsébet levelében. — SZUHAI ZSOLT Bácsal- másról írja: Kocsis Csaba mó­kamester őrsi foglalkozásun­kon Finnországról tartott be­számolót. Megemlékezett „Ka­levala napjá”-ról is. Egy ki­csit furcsának tűnik, hogy egy , mókamester földrajzi beszá­molót tart, de Csaba az isko­lai földrajzverseny győztese. * — PÄJER KATI, az izsák-majláthtelepi Álta­lános Iskola csapatkróniká­sa jól sikerült farsangi kar­neválról küldött tudósítást. A pajtások a legötletesebb jelmezek viselőit jutalom­ban részesítették. A karne­vál anyagi bevételét nyári országjáró kirándulásra for­dítják. • — „Régi iskolámban, a Petőfi Sándor Űttörőcsa- pat nyolcadikosainak tar­tottam előadást a Tanács- köztársaság "nelyi esemé­nyeiről. Ismertettem tör­ténelmi szakkörünk gyűj­tőmunkájának eredményét, beszéltem kutatásainkról. Újságcikket mutattam be, „Történelmi tavasz” című, Tanácsköztársaságról szóló dolgozatomból részleteket olvastam fel. Azt hiszem, a Tanácsköztársaság helyi eseményeit sikerült a paj­tásokkal dióhéjban megis­mertetni, — írja Kutyifa Ilona Kiskőrösről. * — TAKARÖT VIETNAM­NAK akcióba a hetényegy- házi pajtások is bekapcso­lódtak — jelenti Gál Ildikó őrsvezető. A hetedik-nyol­cadik osztályos lányok egy takaró elkészítését vállal­ták. Az akció keretében Kecskeméten a Zrínyi Ilo­na Általános Iskola „Hí­rős” őrse teljesítette válla­lását, az őrs minden tagja sajátkezűleg készítette el a kis négyzetet. * — PAJTASOK! Három talá­lóskérdést küldünk nektek és ebben az esetben kisdobosok válaszát várjuk, hiszen tudjá­tok, úttörők fogasabb kérdé­sekre is tudnak válaszolni. A három szóból álló megfejtést levelezőlapon küldjétek be március 12-ig szerkesztőségünk címére. A levelezőlapra írjátok rá: Üttörőélet-rejtvény. íme a három kérdés: 1. Égből hullik, színe fehér, nem fáj, hogyha arcodhoz ér. Mi az? 2. Négy évenként viszontláttok, bár én közben messze járok, ha el­jövök februárban, több lesz eggyel a naptárban. Mi az? 3. Melyik hónapban esznek az emberek kevesebbet? A helyes megfejtésért beküldők között könyvjutalmakat sorsolunk ki. *- EZEN A HÉTEN a Kecskeméti Czollner téri Általános Iskola V/b osztá­lyában, a Petőfi rajban jártunk. A Mókus és a Gömböc őrs foglalkozását j nagyon ötletesen, jó rit­musban Hirsch Erika, az Alföldi Cipőgyár ifiveze­tője irányította. Történe­lemvetélkedővel kezdődött a foglalkozás, az őrsöket három-három pajtás kép­viselte. Egy-egy szabatos, helyes feleletért 7 pontot adott Magony tanárnő. A tűbef űzési versenyt a lá­nyok nyerték, a léggömb­fújásban persze a fiúk je­leskedtek. Nagy nevetéssel indult az ügyességi próba: csokievés késsel, villával. A pajtások itt is, és a bambiivásban is nagyon igyekeztek, csupán három ponttal sikerült a Gömböc Örsnek megelőzni a Mókus őrsöt. A pajtások készül­nek az 50 éves jubileumi évfordulóra, az erre vonat­kozó terveket is megbe­szélték. Sok hasonló, tar­talmas, jóhangulatú fog­lalkozást kívánunk a Pe­tőfi rajnak. Reméljük, hogy a jövőben — ígéretükhöz híven — a Czollner téri pajtások is jelentkeznek tu­dósításaikkal, így továbbra is figyelemmel kísérhetjük úttörőmunkájukat. B. Szepelnyak: 4 O Kassai Ferenc fordítása 4. Ebben a pillanatban va­kító tűzoszlop csapott a raktár fölé, mellette fellob­banó gyufaszálnak tűntek a villámok. — Már nem lesz idejük — mosolygott Kreiss. — Szerencsénk volt... Szobko az igazat megvall­va, nem hitt benne, hogy a raktárt sikerült levegőbe rö­píteni. Ez lett volna Kre­iss megbízhatóságának leg­nagyobb bizonyítéka. Szob- kót mégsem hagyta nyu­godni a kétely. Tisztában volt vele természetesen, hogy a németek sem egy­formák. Georgij Szobko, az egykori poltavai tanító azonban annyi mindent lá­tott a háború egy éve alatt, hogy a fasiszták és németek közti különbséget csak elméletileg ismerte el. Másvalami is nyugtalaní­totta. „Túlságosan is simán zajlott le az akció — gon­dolta, miközben Kreissre sandított. — Belépési enge­délyt nem kértek, az irato­kat sem ellenőrizték ... Az őrszemeket pedig maga Kreiss intézte el. Nincs ki­zárva, hogy megrendezett színjáték volt... A robba­nás pedig... Az ördög tud­ja, mi repült a levegőbe! Lehet, hogy valóban a rak­tár, de az is lehet, hogy benzines hordók. A fasisz­ták minderre készek an­nak érdekében, hogy a par­tizánok bizalmába csem­pésszék ügynökeiket, és se­gítségükkel lebuktassák az egységeket. Szívesen felál­Megyei bélyegkiállítás nyílik A tanácsköztársasági mű­vészeti szemle keretében a megyei tanács művelődés- üpví osztálya, a Hazafias Népfront megyei titkársá­ga, a MABÉOSZ Bács- Kiskun megyei csoportja és a megyei népművelési tanácsadó megrendezi az I. megyei bélyegkiállítást. A Piarista Gimnázium nagytermében március 16- án, vasárnap délelőtt 10 órakor dr. Glied Károly, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese nyitja meg a ki­állítást. Minden szervezett bé­lyeggyűjtő és szakkör részt vehet a kiállításon egyéni és kollektív anyag­gal. Beküldhetők kötetlen témakörből motívumgyűj­temények. Elbíráláskor kü­lön értékelik a forradalmi témájú kiállítási anyagot. A kiállítók emléklapot és bronzplakettet kannak. A kiállításon alkalmi postahjvatal működik erre az alkalomra készített kü­lönleges bélyegzővel. Min­den szükséges tudnivalót a megyei népművelési ta­nácsadónál lehet beszerez­Ä kollektív kutatás meghozta gyümölcsét TÍZ évvel, ezelőtt, 1959- ben alakult meg a Kecske­méti Népkutató Honisme­reti Kör, amelynek mun­káját, eredményeit immár tudományos körökben is számon tartják. Üjabb el­ismerésnek könyvelhetik el a Magyar Néprajzi Tár­saság folyóirata, az Eth- nographia legutóbbi számá­ban róluk megjelent terje­delmes cikket, amely ala­pos értékelést ad eddigi te­vékenységükről. A kör jubileumán idéz­zünk a tudományos folyó­irat legfontosabb megálla­pításaiból: A kecskemétiek kialakí­tották a kollektív kutatás komplex formáját; három­négy tagú csoportokban ku­tatták a Duna menti fal­vak történetét, néprajzit és embertani sajátosságait. Az antropológus dr. Henkey Gyula már több mint 7000 felnőtt személy embertani adatait dolgozta fel. Kivívták a hazai és a külföldi tudósok elismeré­sét. Kiemelkedő. jelentősé­gű szakmáit és faiszí mun­kájuk. Szakmáron az ant­ropológuson kívül Kuczy Károly és Bóta Zoltán a település történetét. Csaj- tányi István pedig a csa­lád- és ragadványnevek összefüggéseit vizsgálta. Fajszon csatlakozott hoz­zájuk Fehér Zoltán nép­rajzgyűjtő is. Szintén, csoportosan dolgoztak Szeremlén, Sza­badszálláson. Homokmé- gyen és Foktőn. A,z utóbbi helyen néprajzgyűjtésben Lakatosné Kákonyi Margit jeleskedett Arra a figyelemre méltó megállapításra jutottak, hogy ezekben a falvakban napjainkig kimutatható honfoglaláskori lakosság folyamatossága. Értékeli az Ethnographia a megyei tanács támogatá­sát, amely lehetővé tette a tanulmányok rendszeres publikálását: 1963-ig „Népkutató füzetek”-ben azóta pedig a kecskeméti művelődési központ kiadá­sában megjelenő évköny­vekben. Munkájuk legnagyobb ér­téke — írja a tudományos folyóirat —, hogy mateirá- lis adatokkal járulnak hoz­zá a magyarok („megye- rek”) etnogenézisének ki­derítéséhez. Tegyük hozzá: most a délvidéki falvakban a nem­zetiségek körében kezdtek nagyobb szabású munká­hoz. Céljuk a népcsopor­AII. Duna íolklórfesztivál Emlékezetes az a nagy siker, amelyet a tavaly Ka­locsán és Baján rendezett folklórfesztivál aratott: nemcsak megyénkből, ha­nem az ország minden ré­széből jöttek művészeti együttesek az ünnepségre, sőt több külföldi együttes is részt vett a rendezvé­nyeken. Ez a siker arra késztette a rendező megyei és városi szerveket, hogy az idén is megrendezzék a Duna men­ti folklórfesztivált. A rész­letes program megbeszélé­sére tartottak a napokban értekezletet Baján. Részt vett a megbeszélésen Ká­das! László, a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyának vezetője, valamint Kalocsa és Baja járási, vá­rosi vb-vezetői, művelődés­ügyi osztályvezetői és nép­művelési felügyelői. A tanácskozáson összeál­lították a kétnapos ünnep­ség programját, amelynek során számos előadás, an­két, vita kerül megrende­zésre. A népművészet mes­terei ismét találkozóra jön­nek össze, Kalocsán láthat­juk maid az alkotó népmű­vészek kiállítását. Az idén hirdetik meg első ízben az aratókoszorú versenyt. Lát­ható lesz majd a népművé­szettel kapcsolatos foto- és képzőművészeti kiállítás és tervezik egy országos ta­nácskozás megtartását gyermektánctanításról. A fesztivál időpontja egyébként: augusztus 19— 20. Barátság-vonat A kiskunhalasi járásból hatvan szövetkezeti tag, Kiskunhalasról tíz üzemi dolgozó utazik április 7-én — Barátság-vonaton — a Szovjetunióba. A Hazafias Népfront megyei bizottsága és a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság által szerve­zett hétnapos utazás részt vevői négy napot Moszkvá­ban, egy napot pedig Ki- jevben töltenek. doznak ezért néhány láda mánnyal tért vissza éjsza- pisztolyához nyúlt. Ha lőszert és egy halam ki- kai vadászkirándulásairól, gyorsabb a mozdulat — öregedett puskát... Egy A tisztek arcát jóllakott keresztüllövik. A német bá- biztos: a teherautónyi rob- elégedettség töltötte el: mulatraméltó hidegvérrel banóanyag nem utolsó do- aligha sejtették, hogy egy csatolta le fegyverét és log! Az Oberleutnanra pe- egész partizánbrigád szál- nyújtotta át a parancsnók- dig ügyelni fognak. Meglát- lítja nekik a kosztot. Kre- nak. juk, mi lesz a következő issnek már rég nem volt „Nem lövöm agyon — húzása...” ideje vadászni. Teherautó- határozta el Szobko, miköz­Ettől a naptól a „Ko- ja hol itt, hol ott bukkant ben az egység az erdő felé tovszkij” partizánalakulat fel a sztyeppén, s ahol vonult. — Átkísértetem a újra harci egység lett. Rob- megjelent, enyhén szólva Nagy Földre. A hátország- bánások reszkettették meg a nyugtalan éjszakára számít- ban kiderítik, miféle ma­levegőt, német hadiszerel- hattak a megszállók... dér ...” vények hullottak a mélybe Egy este teljesen várat- Egy pillanatra átfutott a a hidakról, lángnyelvek lanul fékezett Kreiss a par- parancsnok agyán, hogy csaptak fel a német pa- tizánok szállásánál. Tíz ka- bármilyen körültekintő is rancsnokság épületeiből. tona ugrott le a teherautó- legyen egy német ügynök, A Gestapo értetlenül állt ról. A katonák felsorakoz- aligha járulhatott volna a jelenség előtt. Száz kilo- tak, Kreiss pedig az izga- hozzá ennyi híd, hadisze- méterre körös-körül — tott parancsnokhoz futott, relvény és parancsnokság üres sztyeppe. Mindeneset- _ Nyomomra bukkantak, megsemmisítésehez. De ez re átfésülték a környező garázst egész gépparkjá- a gondolat épp hogy csak szakadékokat, de egy lel- Val együtt felrobbantottuk, átvillant rajta. Most az két sem találtak bennük. Egy tábori csendőrosztag e§ység sorsa foglalkoztatta A partizánok — nem lé- üldöz bennünket. mindenekelőtt. ^Sikerül-e teztek... De minden éjsza- „Ügy! — gondolta a pa- bejutniok az erdőbe, nem ka levegőbe repült egy híd, rancsnők. — Most megfi- kerülnek-e csapdába? Hi- felrobbant egy lőszerraktár, zetünk a jóhiszeműségün- szein. a németek nyilván hol Krasznográdnál... kért. Átkozott! Nyakamra megjegyezték az emlekeze- hol Jagotyinó környékén, hozza a tábori csendőrö- ^es éjszakai ütközet helyét. Ezekben a napokban kü- két!...” Ha büntetőosztagba^ ütköz­lönösen sok vadhúst tálal- — Fegyvert letenni! — nfk> a „Kotovszkij parti- tak a perejaszlavi Gebiets- parancsolta Szobko. zanegyseg a.ighanem meg­komissariat tisztjeinek Kreiss értetlenül vonta szűnik letezm... asztalára. Kreiss dús zsák- össze szemöldökét, és ... (Folytatjuk> tok származásának, a köl­csönös beolvadásnak és ke­veredésnek a megállapítá­sa. Pár hét múlva meg­jelenik legújabb évköny­vük; ebben Kecskemétről szóló érdekes tanulmányo­kat olvashatunk maid. Rapi Miklós Kern az a két forint! Áhítattal és nem kin belső remegéssel várom, hogy egyszer a hivatalok­ba is betörnek az „új időnek új dalai”, vagyis értelmes embernek tekin­tik az ügyfelet és nem háborodnak fel azon, ha tisztelettel és minden hát­só gondolat nélkül kéri: magyarázzák meg neki az intézkedést, mert nem érti. Mindezt azért tartot­tam szükségesnek elmon­dani, mintegy bevezető mentegetőzésként, mert magam is — mint állam­polgár, ügyfél, alany és minden — abba a kínos helyzetbe jutottam, hogy nem tudtam megmagya­rázni a hozzám bizalom­mal forduló polgártársa­imnak, miért volt szük­ség egy intézkedésre Kecskeméten. — Tessék elolvasni az értesítést! — próbáltam kibújni a vá­laszadás alól. teljesen eredménytelenül, mert az értesítésen nincs indoklás az csupán értesítés. Otthon aztán én is meg­találtam a papírt s mo­hón olvasni kezdtem: A Kecskeméti Ingatlankezelő V állalat Házkezelősége. értesíti a T. címet (ez én vagyok), hogy Kecskemét Város Tanácsa V. B. 1181 —3/1968. sz. rendelkezé­sével a háziszemét össze­gyűjtésével kapcsolatos 11/1958. sz. tanácsrendelet 5. § (3) és (4) bekezdésé­ben foglaltakat módosí­totta ... Nem idézem tovább, lényege az egésznek az, hogy a módosítás értel­mében 1969. január 1-től havonta — a korábbi négy forint helyett — hat forintot kell fizetnem a szemét elhordásáért. Rög­tön hozzáteszem: egyál­talán nem sokallom még a hat forintot sem. Lá­tom reggelenként a sze­metes autót, ismerem az ott dolgozó embereket — nem könnyű munka! Amit nem értek, egé­szen más. Nevezetesen az, hogy miért kellett módosítani az említett ta­nácsi rendeletét, még kö­zelebbről: miért nem in­dokolták meg — ha csu­pán egy mondatban is — a szemétdí.i felemelését? Annak idején, amikor az ember beköltözött a bér­házba, szerződést kötött a házkezelőséggel. Ezt a szerződést nincs joga az ingatlankezelőnek, vagy a városi tanácsnak egyol­dalúan módosítani. Hang­súlyozom, nem az a két forint, hanem az elv, a módszer. Egyetlen szót sem szól­na senki ha az Értesítés­ben például megemlíte­nék magyarázatképpen, hogy új szemétgvűitő autót vásárolt a vállalat, vagy emelik az ott dolgo­zó munkások bérét, vagy kukákat kellett beszerez­ni stb. — dorgál —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents