Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-04 / 52. szám
1969. március 4. kedd S. oldal RohaiBik a firralalaaka III. Az ágyúkat a hadügyminisztérium felé fordították... A zenetanárok nevében Egy kis lé’számú szakszervezet gondjai A fiatal kommunista párt teljes mértékben tudatában volt annak, hogy a munkásosztály nem szerezheti meg a hatalmat, ha nem támaszkodik a fegyveres erők többségének forradalmi támogatásra. Ezért különösen nagy figyelmet fordított a katonák megnyerésére. A frontokon a katonákat mesterségesen elzárták a hátország eseményeitől, híreitől. A párt a hazatérő katonák előtt feltárta az országban kialakult helyzet valódi képét, és a munkásosztály harcának támogatására szólította fel őket. A kormány az öt legfiatalabb korosztályból akarta az új hadsereget megszervezni. Hamarosan bebizonyosodott azonban, hogy a behívott fiatalok nem hajlandók a polgá- . ri társadalom fegy- * veres védelmezőinek szerepét eljátszani. a behívást sokan tudomásul sem vették, akik pedig bevonultak, nem mutatkoztak túlságosan készségesnek a nagyobbrészt ellenforradalmi beállítottságú tisztikar parancsainak végrehajtására. Bartha Albert hadügyminiszter, aki Linder Bélát november 9-én felváltotta. a kormány legreakciósabb tagjai közé tartozott. Látva, hogy a hadsereget semmi esetre sem lehet a forradalmi tömegek ellen felhasználni, december 6-án utasítást adott különleges, az ellenforradalmi célokra megbízható riadóalakulatok szervezésére. A katonatanácsok. a kormány és a szociáldemokrata párt minden igyekezete. ellenére, egyre inkább forradalmi szervekké kezdtek válni. A katonatanácsok élén kereste Károlyi Mihályt. és átadta neki a helyőrség követeléseit tartalmazó 7 pontból álló memorandumot. A tüntetők mindenekelőtt Bartha leváltását kívánták, de nem érték be a hadügyminisztéA kecskeméti forradalom mintha teljesen elaludt volna. Álomsipka cseng rajta. A polgárság a novemberi események után gyorsan hozzásimult az új rendhez, először csöndesen meghúzta magát annak árnyékában, azután szerényen nyilatkozott, később pedig egyes árnyalataiban vad rugdalásba csapott át. Nagyon tévednek, akik azt hiszik, hogy az új korszak csupán egy felületes politikai változást jelent. Nagyon tévednek azok, akik azt hiszik, hogy néhány személyi változással az új csírázásokat el lehet intézni. Mélyreható politikai, gazdasági és erkölcsi átalakulásokról van itt szó, amely sokban nemcsak reformálni, de gyökerestől kitépni és újjáalkotni akar. Nem tűrhetjük tehát tovább, hogy a vagyonosoknak és birtokosoknak a közgyűlése vezesse a várost és intézze a népnek sorsát. Jöjjön az új törvényhatóság. Jöjjön és söpörje el a régi városházát. Magyar Alföld, IX. évf. 1919, január 11. 2-ik szám. álló Pogány József, a katonák hangulatának hatására, maga is egyre gyakrabban szállt szembe a hadügyminisztérium reakciós vezetőivel. December 12-én a főváros helyőrségének mintegy 12 000 katonája, a katona- tanács kezdeményezésére, fegyveresen, ágyúkkal felszerelve felvonult a Várba. Az ágyúkat a Hadügyminisztérium felé fordították. A katonák küldöttsége a miniszterelnökségen felrium vezetésén belüli egyszerű személycserével. Ezen messze túlmenő, az egész hadügy forradalmi demokratikus átszervezésére irányuló követeléseik voltak: a minisztérium átszervezése, a vezetésnek a vezérkar kezéből való kivétele, a reakciós tisztek eltávolítása; a katonatanácsok szerepének a hadsereg és a csapatok életében való növelése; az ellenforradalmi aspirációkkal létrehozott tiszti különítmények feloszlatása: a parancsnokoknak a legénység által való választása; a tiszti rendfokozatoknak a legénységi állományúak számára is elérhetővé való tétele. a katonák életkörülményeinek megjavítása. A következő napokban vidéken is katonagyűléseket tartottak, ahol a katonák a budapesti helyőrség követeléseivel lényegében megegyező határozatokat hoztak. Bartha leváltása után egy ideig Károlyi vezette a hadügyminisztériumot, majd december 30-án gróf Festetics Sándor földbirtokost (aki a Horthy-korszakban a nyilaskeresztes mozgalom egyik vezetője lett) nevezték ki a hadügyek élére. Az új miniszter semmivel sem volt jgbb elődjénél; folytatta az ellen- forradalmi különítmények szervezését, és előkészületeket tett a kommunista befolyás alatt álló alakulatok feloszlatására.. A forradalmi szellemű alakulatok leszerelésére tett kísérletek mellett Festetics tovább folytatta az ellenforradalmi különítmények létrehozását. E tevékenységében segítséget kapott Böhm Vilmos szociáldemokrata hadügyi államtitkártól. aki például maga intézkedett a Tanácsköztársaság idején oly gyászos szerepet játszó székely különítmény létrehozásáról. Megyénkben is — mint másutt — egyre nagyobb az érdeklődés az iskolai zeneoktatás iránt. És mivel az ének-zenei szakiskola kevés, sokan az állami zeneiskolákba iratkoznak be, hogy az általános és középiskolai tanulmányaik mellett ott képezzék magukat egy-egy hangszeren. Ez fordítja az érdeklődést a zenepedagógusok gondjai felé. A Zenepedagógusok Szakszervezete a napokban tartotta vezetőségválasztó taggyűlését. Mészáros Klárát, a Kecskeméti Állami Zeneiskola tanárát választották ismét a szakszervezeti bizottság titkárává. Ebből az alkalomból kerestük fel, hogy a beszámolóban felsorolt problémákról beszélgessünk vele. Mészáros Klára fiatal kora ellenére immár tíz esztendeje titkára a szakszer- vezeti bizottságnak. Nem most ismerkedik tehát azokkal a megoldásra váró kérdésekkel, amelyeket a vezetőségválasztó taggyűlés megtárgyalt. — A mi szakszervezetünk kis létszámú, az egész megyében mindössze 86 tagja van, legtöbben — 55-en — a zeneiskolai tanárok. A többiek részben nyugdíjasok, de nem kevés az idősek száma, akik valamelyik zeneoktatói munkaközösségben tanítanak. Az ő gondjaik sem közömbösek, hiszen olyan emberek, akik egész életükben dolgoztak, de kötött munkaviszony híján nem szerezhettek nyugdíjjogosultságot. Elmondja Mészáros Klára: hat állami zeneiskola működik Bács-Kiskun megyében : Baján, Dunapata- jon, Kalocsán, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason. Üjabbakat is terveznek, még pedig Bácsalmáson, Kiskőrösön és Kunszentmiklóson. Ezek megnyitását elsősorban a helyiséghiány akadályozza. A tanácsok és a zeneiskolák kapcsolatára terelődik a szó, hiszen az isko- ' Iák fenntartói a helyi taMészáros Klára, a szakszervezet titkára. nácsok. Éppen ezért a jó munka alapja elsősorban a tanácsokkal való jó viszony. — Ahol jó a kapcsolat, ott jól isi megy a munka — mondja Mészáros Klára. — Példának említhetjük erre Baját, Kiskunhalast és Kalocsát. Itt, jó a hangszerellátás, a helyiségekkel sincs semmi baj. Nem mondható ez például Kiskunfélegyházáról. Szeretnénk, ha a városi tanács itt jobban szívébe és gondjaiba fogadná a zeneiskolát. Mert, mi a helyzet? A Petőfi Gimnázium épületében kaptak helyet, ám a gimnáziumban a tanítás csak délután fejeződik be, ezért a zeneoktatás három órakor kezdődhet és estébe nyúlik. Természetes, hogy a tanulók elmaradnak az iskolából. Meg aztán kevés a hangszer is. A kecskeméti zeneiskola elhelyezése sem megfelelő, itt is hangszerhiány van, a meglevők pedig megpenészednek a vizes falaktól. Egyéb nehézségekről is szó esik. Többek között arról: a zeneiskolák sokfelé tartoznak. Elvi irányítás és kinevezés: a megyei tanács. Pénzügyek: a városi tanács. Szakfelügyelet: a szegedi körzet. Számos egyéb dologban: a Művelődésügyi Minisztérium. Ez megnehezíti a munkát. Azonkívül: a zeneiskola oktatási intézmény, mégis a megyei tanács népművelési csoportjához tartozik. E vonatkozásban egyébként nincs panasz, a népművelési csoporthoz fűződő kapcsolat igen jó. Hasznát is veszik ennek, hiszen a szakszervezeti bizottság szétszórtsága miatt többször kell utazni és ehhez a megyei tanács ad járművet. A továbbképzéshez szükséges útiköltséget is a tanács fedezi. — Igen, a továbbképzés. Hallhatnánk erről valamit? — Kecskeméten és Baján szoktuk tartani a továbbképzést. Négy szakmai és négy ideológiai előadás van évente. A hangszeres továbbképzést a szegedi körzet látja el. Jó lenne, ha ezekre nem mindig ugyanazokat küldenék az iskolák igazgatói. — A községekben működő munkaközösségekkel milyen a kapcsolat? — Szakmai irányításunk alatt állnak. Még csak any- nyit: jó lenne, ha a művelődési házakban minél több zenei szakkör működne zenetanárok irányításával. Ez is segítene az egyre fokozódó igények kielégítésében. Balogh József Villanyt kap a puszta Most készül a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezetben a védett Bugac puszta fejlesztésének, rendezésének programja. A villamosítás révén az esti vendégfogadás is lehetővé válik. Terveikben egy szabadtéri csárda építése is helyet kapott. a dolog vége — sóhajtott fel Milda. Fredisz azonban nem hagyta el magát. Kieszelte, hogy lakást cserél, és ezen fog nyerészkedni. Az ügy valahol mégis elakadt, s Fredisz pénz nélkül tengődött és szidta a bürokratáikat, mint a bokrot. Végül már Prieditisz- nek kellett adnia néhány rubelt, hogy jóllakassa 17. ségteljesen hozzátette: — egy vendéglőben. Teltek-múltak a napok, ^em /s élnek olyan rosszul — Meglátod, öreg nem az egyik olyan volt, mint a Dániában a kőművesek! maradok adósod — mond- másik. Prieditisznek meg- Vasárnap együtt utaztak ta Fredisz. — Csak kapjam tetszett Fredisz. Minden a tengerpartra. Fredisz is- meg a lakáscsere-enge- szavát és tettét megjegyez- rnft rendkívül bőkezű volt, délyt. Tizenkétezer rubel üti te attól az esettől kezdve, mindent ő akart fizetni, a markomat! amikor először látta nővé- Milda otthon aggodalmas- Fredisz derülátó volt, de re hódolóját. Divatos, angol födött, fogalma _ sincs, hon- látszott rajta, hogy kutyául szövetből készült öltönye nan lehet a fiúnak ennyi érzi magát pénz nélkül, volt rajta, s egy kristály- Pénze? __ Milda teljesen elhidegült vázát hozott ajándékba Anyagbeszerző von- tőle, s a fiú egyre inkább Mildának. Milda nem akar- ^ meS a vállát Prieditisz. csak a bátyja kedvéért járt ta elfogadni a drága aján- Nyilván magának is be- már hozzájuk. Prieditisz- dékot, Fredisz azonban szerez egyet és mást. Ma- nek nemhogy barátja, de megnyugtatta, hogy szarná- naPság mindenki úgy bol- még ismerőse sem volt. ra ez semmiség. Sokat ivott, dogul, ahogy tud. Vonzódott Frediszhez. Jes hamar meg is látszott Fredisz gyakran járt hoz- lenlétében nyugodtabb volt, rajta. Amikor elfogyott a zájuk, s változatlan hévvel elfelejtette gondjait... Vé- bor, Prieditisszel együtt udvarolt Mildának. A lány- gül az anyagbeszerző ivás- lementek vodkáért. Útköz- nak azonban egyre kevés- ra adta a fejét. Prieditisz ben a nő bátyja kifaggatta, bé tetszett a fiú élet^. Egy- vett néhe egy-egy üveg honnan is szerezte ezt a szer egy egész hónapra el- vodkát, s egész este poha- csodálatos öltönyt? Fredisz tűnt, majd egy este, visel- rozgattak. Fredisz náluk is bizalmasan elárulta, hogy tes, ócska öltönyben jelent aludt olykor... az anyagot a nagybátyjá- meg újra. Amikor Prieditisz azt a tói kapta, aki most tele- — Az angolt el kellett feladatot kapta a felderítő pült át Dániából. adnom — mondta bánato- központtól, hogy gondos— Pedig egyszerű kőmű- san. — Elbocsátottak. kodjon „helyettesről”, rögves — mondta, s jelentő- — Tudtam, hogy ez lesz tön Frediszre gondolt. A fiú mindenképpen megfelelőnek látszott, s más választása amúgy sem volt. Prieditisz közölte tehát következő jelentésében, hogy az ügynököt beszervezte. Hazudott? Csak részben. Bizonyos volt ugyanis abban, hogy a fiú lassan besétál hálójába. ANDI ÚTNAK INDUL Andi nem követett el egyetlen hibát sem, miközben Lettország belseje felé haladt. Senki nem látta fellobbani a lángot, amikor tüzet rakott az erdőben, sehol sem mondott egyetlen felesleges, vagy áruló szót sem. Óvatosan, megfontoltan cselekedett, ahogy azt sok éves tapasztalatai diktálták. És mégis, Momberg, alias Andi minden lépését figyelték. Letartóztathatták volna a határon és később az erdőben, az erdei-temetőnél, bárhol, ahol csali megjelent. ... A megjelölt időben Fredisz ott állt a Nagyóra alatt. Megállapodásuk szerint egyik kezében sálat, a másikban játékmackót tartott. Figyelmesen tekintge- tett jobbra-barna, és mégsem vette észre, amikor odalépett melléje a langa- léta férfi. ■> — Elnézést — fordult Frediszhez —, hol van a közelben borbély? Fredisz, hogy el ne felejtse a helyes választ, egyre csak ismételgette magában. — Itt a sarkon — mondta most gyorsan —, de nagyon gyengén borotválnak. — Jó napot, Fredisz. Én vagyok akire várt — mondta Andi és szó nélkül, csupán egy kurta kézmozdulattal jelezte, hogy induljon utána. Jó darabot mentek, míg végül egy elhagyott mellékutcába értek. — Itt beszélhetünk. Dohányzik? — Andi cigarettával kínálta Frediszt. Rágyújtottak. Andi gondosan szemügyre vette a fiatalembert, nyílt arcát, férfias tekintetét és erős izmait, amelyek majd szétfeszítették vékony ingét. Andi bizonyosra vette, hogy a fiatalember erős akaratú és jó idegei vannak. — Jól ismeri maga Pet- risz Janovics Prieditiszt? — kérdezte Andi. — Igen, a barátom — felelte Fredisz. — Amikor munka nélkül maradtam, Petrisz Janovics támogatott. Rajta kívül nincsen se rokonom, se barátom Rigában. — És most dolgozik? — érdeklődött Andi. — Nem találtam még kedvemre való munkát — mondta egykedvűen Fredisz. — Ez baj. Mihamarabb el kell helyezkednie. — Andi az órájára nézett. — Rendben van, Fredisz, én megyek. A következő találkozás helyéről és idejéről majd értesítem. — Miért válnánk el ilyen hamar — adta a hülyét Fredisz. — Hiszen még annyi mindent meg kéne beszélnünk, nem igaz, Bromberg úr? Andi először azt hitte, nem jól hallott. Honnan tudná ez az ember a valódi nevét? Hisz azt meg Prieditisz alias Herbert sem tudta. Boriszról és a töb- biekről. nem is szólva. Aztán egyszeriben felfogta, hogy valami borzalmas dolog történt. Hátralépett: — Egy lépést sem! — kiáltott rá Fredisz. Pisztoly- cső villant. Abban a pillanatban két koosi csikorogva fékezett mellettük. — Szedje össze magát Bromberg úr — mondta Fredisz. valódi nevén: Li- dumsz őrnagy. — A kocsija előállt. Azt hiszem, indulhatunk ... VÉGE
