Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-29 / 73. szám

1969. március 29. szombat 8. oldal A barátság újabb hatvan követe érkezik — A KISKUNMAJSAI Petőfi Sándor Úttörőcsapat­ban a nyolcadik osztályos pajtások a Tanácsköztársa­ság jubileuma alkalmával alaposan kivették részüket a történelmi gyűjtőakció­ból, A pajtások magneto­fonnal keresték fel az egy­kori vöröskatonákat, s a nagy idők más tanúit. Az érdekes beszélgetésen a ve­teránok visszaemlékezései nyomán megelevenednek a múlt dicső napjai. Szíve­sen és nagy érdeklődéssel vettek részt ebben az iz­galmas munkában, mert a feladat nagyszerűsége és az élmény történelemidéző mélysége minden fáradsá­gért kárpótolta őket — ol­vassuk Fekete Pál rajve­zető levelében. • — A Csikcriáról érkezett levélben Sztancsics Ibolya írja: náluk is megalakult a batik szakkör. Egyelőre a pajtások rajzlapra festik a mintákat, hogy azután textilen is kipróbálják ügyességüket. * — PAJTÁSOK! Most egy tér­képrejtvényt közlünk. A tér­kép — bizonyára felismeritek — Magyarországot ábrázolja 10 város helyének megjelölésével, írjátok be a megfelelő helyre a tíz város nevét és a számok sorrendjében küldjétek be szerkesztőségünk elmére ápri­lis Z-Ig, levelezőlapon, szokás szerint Üttörőélet rejtvény Jel­zéssel. A nyertesek között könyvjutalmat sorsolunk ki. — Levelet kaptunk a szimferopoli „Barátság” szakkör pajtásaitól. Beszá­moltak túrról, hogyan ké­szültek a március 21-i ün­nepi estre. Az április 4-i ünnep tiszteletére városi „Ki mit tud Magyarország­ról és a Tanácsköztársaság­ról” vetélkedőt rendeznek, melyre máris szorgalmasan készülnek. Több levelet kaptak Bács megyéből, de várják további leveleiteket. • — A KÖZELMÚLTBAN tar­totta a UácsszöUősl Úttörőcsa­pat álarcos bálját. Az iskola nevelőiből és az úttörőtanács tagjaiból álló zsűri minden jel­mezt dicséretben részesített. A kisdobosok közül a virágtün­dérek nyerték el az első dijat (egy nagy tábla csokit), az út­törők közül a vietnami parti­zánoknak öltözött nyolcadikos pajtások nyerték az elsőknek járó könyvjutalmat, olvassuk Dózsái Tibor csapatkrónikás levelében. — A kerekegyházi Pető­fi Sándor Úttörőcsapat Ri­porter őrse megható ered­ményről küldött tudósítást. A Tanácsköztársaság tiszte­letére rendezett ünnepé­lyen a kerekegyházi úttö­rők szellemi vetélkedőn mérték össze erejüket, me­lyen Bertusz Pali bácsi, a 19-es veterán megjelent. Nagy csönd volt. amikor az első helyezettnek járó díjat maga Pali bácsi ad­ta át — TIZENÖT kiskunhala­si úttörő képviselte a Bács megyei pajtásokat a mis­kolci úttörőtalálkozón. Az ünnepély keretében a 12. sz. páncélvonaton utaztak Aggtelekre, ahol a Tanács- köztársaság évfordulójára rendezett emlékműsort néz­ték meg a cseppkőbarlang hangversenytermében. — A Tanácsköztársaság 50. évfordulójára a kiskő­rösi Petőfi Sándor Úttörő­csapat méltón felkészült — írja Polareczki Mária csa­pattudósító. A rajtitkárok naplót készítettek a dicső­séges 133 napról, az iro­dalmi színpad és a kama­rakórus tudásának legjavát nyújtotta. Az év első negyedében járunk, s máris arról adha­tunk számot, hogy Krím- beli barátainkkal örvende­tesen mélyülnek tovább a testvérmegyei , városi kap­csolatok. Nemrég — a Ta­nácsköztársaság évforduló­ja alkalmából — köszönt­hettük Kecskeméten — s más helységekben a szim- feropoliak követeit. Kelle­mes napokat töltöttek ná­lunk, s az őszinte barátság számtalan emlékével tér­tek vissza szép hazájukba. Az április 4-i ünnepségek­re ismét békevonat érke­zik hozzánk a Szovjetunió­ból. az Ukrán SZSZK-ból. Utasai köri 60 szimferopo­Honvédelmi előadások A Magyar Honvédelmi Szövetség kerekegyházi szervezetének vezetősége, a községi pártbizottság és ta­nács vezetőivel együttmű­ködve a napokban tanács­adó testületi ülést tartott. Seremet László, az MHSZ járási titkára a jelenlegi katonapolitikáról és a hon­védelmi feladatokról tájé­koztatta a megjelenteket, felhíva a figyelmet az ifjú­ság honvédelmi elő- és utóképzésének feladataira. Az MHSZ községi szer­vezete egyébként a terme­lőszövetkezetekben filmve­títéssel egybekötött honvé­delmi előadások megtar­tását határozta el, ame­lyet a tartalékos klub irá­nyít. A lövészklub a nyári honvédelmi tömegsport szervezése mellett, haté­kony segítséget nyújt az ál­talános iskolákban nemré­giben bevezetett, honvédel­mi képzés személyi, techni­kai feltételeinek biztosítá­sához, elsősorban azonban az iskolai honvédelmi na­pok megszervezéséhez. Má­jusban Kerekegyházán a tartalékos tisztek és tiszt- helyettesek részére pisztoly és géppisztolylövészetet, jú­lius közepén pedig a már hagyományossá vált hon­védelmi napot rendezik meg. li turista is lesz. akik áp­rilis 2-ától 6-áig tartóz­kodnak testvérvárosukban, Kecskeméten. Barátainkat a Kecskeméti Konzervgyár április 2-án látja vendégül. 5-ére a Helvéciái Állami Gazdaságba hívták meg őket a felszabadulási em­lékünnepségre. A többi napra is gazdag program­ról gondoskodik részükre a Hazafias Népfront, illetve a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. A testvérmegyei kapcso­latok folytatódnak azzal is. hogy e vendéglátások vi­szonzásaként krími bará­taink várják a nyár folya­mán hazájukba az itteni tu­ristákat. Ennek értelmében szervez a népfront és az MSZBT 30—30 résztvevő­vel — július 11-től 18-ig és augusztus 1-től 8-ig — látogatást a Krímbe, Mint testvérmegyénk, '11'-váro­sunk küldöttei eddig is je­lezték. az ittenihez hason­ló szerettettél, színes, érde­kes programmal készülnek magyar barátaik fogadá­sára. Gyümölcskosár Svájcba Termékeinek több mint kilencven százalékát nyugati országok megrendelésére készíti az alpári kosárfonó háziipari szövetkezet. A 170 dolgozóval működő szövet­kezet évi négymillió forint értékű árut termel, s a jól jövedelmező szakma iránt érdeklődést mutatnak a fia­talok is. Jelenleg 14 fiú és lány tanul a htsz-ben, lesz tehát utánpótlás. A képen látható ízléses, fehér és fekete vesszők kom­binációjával készülő gyümölcskosarakat svájci megren­delőnek gyártják. Ebben az évben tízezer darab készül belőle. Boros Béláné kosárfonó éppen az egyik munka­darab szegélyén dolgozik. (Kovács János felvétele.) A Hotel Cilve csuda előkelő szálló volt, s úgy jutott eszembe, hogy Ruth ott hordta az italokat a vendégeknek, mielőtt még a jelenlegi munkahelyére, -a Bar Paradisóba került volna. Már itt megjegy­zem, hogy Ruth soha nem hagyta volna ott a Hotel Cliver-ot, ahol kitűnően érezte magát, ha Mr. Cucke, a szálloda igazgatója nem akarta volna jól érezni ma­gát Ruthtal. Ruthnak se­hogy se tetszett a dolog, és addig menekült Mr. Cucke elől, amíg elmenekült a szállóból. Pedig a Hotel Clive fényben és pompá­ban az első tíz New York-i szálló közé tartozik. Az ezredes úr ismét meglepődött, amikor meg­hallotta, hogy ott lakom, s végre elfogadta az ötdol­lárosomat, egy teajegvet adva érte cserébe. Előbb azonban gondosan felje­gyezte egy ívre a nevemet és a címemet. Ez vasárnap történt, dél­után moziban voltam. Egye­dül. Ruth nélkül. Azon a héten délután dolgozott a drága, csak futólag talál­kozhattunk, mert éjfélkor végzett, én pedig reggel hétkor kezdtem, s így nem adódott alkalom a talál­kozásra. Hétfőtől ő is reg­gel héttől dolgozik, egy hé­ten át. És ez nem akár­milyen hét lesz! Végre be­leegyezett. S akármilyen hosszú és tartós dolognak ígérkezett is az ügy, alig vártam az első alkalmat. Illetőleg az első alkalma­kat. Ha nem is esküdtünk Ö6sze, mézeshétfélére szá­mítottam. Az vesse rám az első követ, aki harminc­éves, ki ne várna egy ta­lálkozást egy olyan pompás lánnyal, mint Ruth. A haja fekete volt, a szeme kék, a dereka karcsú, a lába for­más. A moziban nagyon unat­koztam, valami ostoba fil­met játszottak. Arról szólt, milyen hősiesen viselkedik a CIA embere az egyik vasfüggöny mögötti ország­ban. Ä mozi közönsége ko­rántsem unta úgy a dol­got, mint én. Ök nagyon drukkoltak a kémnek, aki természetesen, folyton győ­zött, s végül is elvitte a vörösök fegyverének titkát Washingtonba. Persze, könnyű dolog volt. A tör­ténet írója és a filmrende­ző csupa ügyefogyott figu­rát állított vele szembe. A nézőknek ez aligha tűnt fel, hiszen ők a mozikban és az újságokból szerezték ismereteiket. Én viszont magam is odaátról érkez­tem, s valóban meg tudtam ítélni, mennyi az igazság az ilyen filmekben. Az egyik ismerősöm dajkame­séje jutott eszembe. Azt ál­lította, hogy a Bükkben puszta kézzel fogságba ej­tett egy oroszlánt, amely a háború idején a londoni állatkertből szabadult el, s onnan került Szilvásvárad mellé... Vasárnap este abban a boldog tudatban hajtottam párnámra a fejem, hogy másnap este Ruth vállán fogom pihentetni. Erről ál­modtam egész éjjel. Nem volt velem álmoskönyv, de hamarosan tapasztalnom kellett, hogy kellemetlen­séget jelent, ha az ember kék szemű, fekete hajú, Ruth nevezetű lánnyal ál­modik. Reggel hatkor harsány berregés vert fel. Az éb­resztőóra otthonomban is megmérgezte az életem. Gyorsan bekaptam a reg­gelimet, amelyet Mrs. Brown már előkészített, és elindultam a gyárba. Út­közben azon gondolkoztam, mennyivel jobb reggeli a gyulai kolbász, mint a zab- . pehelykása. A háziasszo­nyom ugyanis zabpehely- kását etetett velem, való­színűleg abból az elgondo­lásból, hogy akit Kásának hívnak, úgy kell neki: egyen kását! A gyárban aztán hozzá­látt—n. hogy a halálosan unalmas ébresztőórákat el­lássam a szükséges kallan- tyúkkal. Szerencsére, már behunyt szemmel is tud­tam minden egyes mozdu­latot. hiszen akkor már sok százezer kaTlantyű állt mö­göttem. lsy hát ébren foly­tathattam az álmodozást: mí történik majd este hat órától, attól a nerctől kezd­ve. hogv Ruth-tal találko­zom, addig a percig, ami­kor a szálló portása éb­resztőül bekopogtat az aj­tón. s én visszatérek a kal­lantyúk kicsiny, de szá­momra sajnos napi nyolc órát betöltő világába. A dolgot már Ruth-tal is alaposan elterveztük. A lány is keddre tette a sza­badnapját, hogy alaposan kipihenhesse magát és ne kelljen végigszenvednie a karikás szemekre tett meg­jegyzéseket. Az efféle meg­jegyzések ugyanis felettébb kínosak lehetnek egy lány számára. Én alig vártam, hogy valaki eltréfálkozzon velem a szemem alatti ka­rikákról. Nemcsak a férfi­dicsőség miatt kívántam ezt, társra vágytam. Az amerikaiak egymással sem nagyon barátságosak és közlékenyek. Jöttek, mun­karuhába öltöztek, neki­láttak az ébresztőórák ösz- szeszerelésének, aztán átöl­töztek és hazamentek. Akadtak itt emberek, akik tíz év óta ültek a szalag mellett, de összesen tíz mondatot sem szóltak a társaikhoz. Munka után fütyörészve indultam el. Még volt más­fél órám a randevúig, s ezért elhatároztam^ hogy sétálok egyet. Nem leve­gőzni akartam, mert azt New Yorkban nem lehet. (Folytatása következik.) B Hazafias Népfront megyei elnökségé­nek legutóbbi ülésén — a sok-sok izgalmas érdeke közérdekű téma között szó ba került a törvények, ren deletek nyelvezete, megszö vegezése is. Mert bizon ezek közérthetősége körű még sok minden ninc- rendben. Külön érdekessége a do­lognak. hogy éppen azok­nak az igényeknek, javas1 a toknak a felsorakozna* ás n közben tért ki erre Csenki Ferenc elvtárs. a mérvéi tanács vb mb. titkára, me­lyek a választópolgárok közreműködését szorgal­mazták a különböző tör­vényjavaslatok előkészíté­sében. Elválaszthatatlan a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztésétől — han­goztatták a jelenlevők —. hogy a törvénytervezete­ket a lakossággal is ismer­tessék. így kérve ki véle­ményüket. észrevételedet, javaslataikéi a maidani törvény, rendelet, jogsza­bály végső formába önté­séhez. Igen hasznos és gyümöl­csöző volt ebből a szem­pontból az új M’mka Tör­vénykön we megvitatása az ország dolgozóival. A jogszabályok. rendelé­sek kido’eozásánzk ez a demokratikus média nem­csak tartalmi, hanem for­mai vonatkozásban ?■: ered­ményes. A közvélemény hangia abban is érvénye­sül homr a törvények szö­vegezése is közérthetőbb lesz. Mert még nem az mindig illetve «oksmrnem az. Annidra nem. he<*v — miként Csenki elvtárs em­lítette — egy-emr ren ó-irt biz.nrtvos para'mabisninak ésfeimezösén maguk a ere. írom berek is napokat vit'-^-oznak. M '-mon jőle'ő vn’t eze­ket a gondoWeV-d tanácsi Vezető pzái-SHáj botlani — és a népfront fórumán —. hiszen es a szövegezés körüli rveblérno !S SZOroS kanec.nl athso veri a demokratizmussal üi érv jogszehálvt, renácllfs- eóst a szabm őhou iár+ecek sem értenek világoson. ho­zván árhat asset eremben ss átiovnnleár? Ha a ren- delet. hivatalra s-s-.pr M- he+ptlen. va°v fw úgy, amúgy is érteimeshető —. aVkor egy csomó embert eltávolít. kirekeszt. el- -iaszt — mind az érőokiő- .S-Se+n!. mind a meeórtA*+ől. Közönyt szül. nehesfti a ‘örvénv megtartását stb. Ez nedig már antidemok­ratikus. Nemrég, valamilyen szak­ágazati hivatali tanácsko­zás szünetében hallottunk egy féhg tréfás, de így még kornoWabb kifakadást: — Tudjátok, voltak olyan ré­szei a beszámolónak, hogy a legszívesebben felálltam volna: „Mond’átok meg őszintén, elvtársak —. ti értitek ezt?” — Pedig dip­lomás ember volt a méltat­lankodó. li népfronttanáeskozáson — s más alkalmakkor is — kiviláglott: nagyon aktuális téma még nindie a hivatalos szövegek köz- érthetősége. Tehát, ha az4 akarjuk, hogv a rendeleté, ket, törvényeket, jogszabá­lyokat, hivatalos ha4ároza- mkat — lévén ezek köz. érdekűek — a köz isme" értse, fogalmazzák köz érthetően. Tóth István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents