Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-29 / 73. szám
1969. március 29. szombat 3. oldal Új alapszabályt készítenek a fogyasztási és a kisipari szövetkezetek Fejlődésének rendkívül fontos időszakát éli a magyar szövetkezeti mozgalom. Gazdaságirányításunk új rendszerének megfelelően, szocialista szövetkezetpolitikánk egységes elvei szerint, magas szintű jogszabályok és nagy horderejű gazdaságpolitikai intézkedések nyitották meg az utat a szövetkezetek működésének újabb fellendüléséhez. Először a mező- gazdasági termelőszövetkezeti mozgalomban kezdődött meg és ment végbe ez a folyamat. Az a kormány- határozat pedig, amelyet egy hónappal ezelőtt hozott a Minisztertanács, a fogyasztási és a kisipari szövetkezetekre nézve tartalmaz jövőt formáló intézkedéseket. Ennek a határozatnak az a leglényegesebb tartalma, hogy az új körülményekhez igazodva szabályozza egyrészt az állam és a szövetkezetek viszonyát, másrészt a szövetkezeti szövetségek szerepét, rendeltetését. Mindkettőt úgy, hogy akadálytalanul és következetesen érvényesülhessen a szövetkezetek önálló, vállalatszerű gazdálkodása, belső életük demokratizmusa. Hogy ez a cél elérhető legyen, ahhoz természetesen szükséges a fogyasztási és a kisipari szövetkezetek eddigi alapszabályának módosítása is. Ezért hatalmazta fel a kormány az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Országos Tanácsát, s az OKISZ Választmányát, hosv ne kötelező érvényű irányelveket és mintát adjon a szó- hanforgó szövetkezeteknek, úi alapszabályuk kidolgozásához. A közelmúltban mindkét testület közzétette az irányelveket és a mintákat, s most a szövetkezeteken a sor, hogy elkészítsék alapszabályukat. A minták — mivel nem kötelező jellegűek — alkalmasak arra, hogy valamennyi szövetkezet tagsága a helyi viszonyoknak legmegfelelőbb alapszabályt alkosson magának. Magától értetődik, hogy mivel a fogyasztási és a kisipari szövetkezetek másmás gyakorlati, gazdasági célokat szolgálnak, egymástól eltérő feladatok megoldására vállalkoztak, az ebből fakadó különbségek alapszabályaikban is kifejezésre jutnak. Éppen az egységessé vált szövetkezetpolitikai elvekből következik azonban, hogy az alapszabályok leglényegesebb vonásai megegyeznek a két ágazatban. Az új alapszabályban kifejezésre kell jutnia annak, hogy a szövetkezet gazdája, tulajdonosa a tagság. A szövetkezet minden ténykedése a tagok alapvető érdekeit szolgálja. Az összes fontos kérdésekben a tagok döntenek, ök határozzák el a szövetkezet megalapítását, készítik el az alapszabályt, döntenek tag- felvételi és kizárási ügyekben. Az ő hatáskörükbe tartozik a követendő üzletpolitika meghatározása.' a vezető testületek megválasztása, elmozdítása, a mérleg jóváhagyása, a tiszta nyereség felosztása. Ezeket a jogaikat közgyűlésükön gyakorolják a tagok. Ha a szövetkezet méretei, taglétszáma szükségessé teszi, akkor a közgyűlés szerepét részközgyűlés és küldöttgyűlés töltheti be. Minden tag anyagilag is érdekelt a szövetkezet munkájában. A korszerű igények kielégítése megköveteli a szövetkezet saját anyagi alapjainak növelését. Ezért kívánatos, hogy a tagok az eddiginél nagyobb mértékben járuljalak hozzá szövetkezetük működéséhez. Ezáltal természetesen fokozódik anyagi érdekeltségük is. Az anyagi hozzájárulás mértékét, módját, az érdekeltség formáit, s a visszatérítés feltételeit is a közgyűlés állapítja meg. önállóan dönt a tagság arról is, hogy a kölcsönös előnyök alapján, a külön-külön rendelkezésre álló anyagi eszközök jobb hasznosítása érdekében, milyen gazdasági együttműködést, vállalkozást hoz létre más szövetkezetekkel. Erősíteni, szélesíteni a demokratizmust a szövetkezet éleiében, gazdálkodásában. Olyan követelmény ez, amely a szövetkezés lényegéből fakad, s az új körülmények között még nagyobb jelentőségű, mint bármikor volt. Az alapszabály akkor lesz jó, ha ez az elv és szándék végigvonul benne. A választott vezetőtestület, s a különféle bizottságok egyaránt a közgyűlésnek felelősek minden tevékenységükért, még akkor is, ha egyes esetekben ez a felelősség közvetett. Nem „felettes” szerveknek, hatóságoknak, hanem a szövetkezet tulajdonosainak hatáskörébe tartozik tehát bármilyen beosztású szövetkezeti vezető. Mind a fogyasztási, mind a kisipari szövetkezeteknek más lett a viszonya a megyei, illetve az országos szövetséghez. Megszűnt az úgynevezett „központkényszer”, a szövetségi tagság önkéntes. Hogy belép-e a szövetkezet a szövetségbe, arról a tagok összessége, a közgyűlés dönt. A szövetségeik és tagszövetkezeteik között nincs alá-, illetve fölérendeltség. A szövetkezetekre kötelező erejű határozatot nem hozhatnak a szövetségek, állásfoglalásaik ajánlás jellegűek. Alapvető elv, hogy a szövetkezetekre kötelezettséget csak a jogszabályok, az alapszabály, valamint saját választott testületeik által hozott határozatok, s önkéntesen kötött szerződések állapíthatnak meg. A követkző hónapokban minden fogyasztási, illetőleg kisipari szövetkezetben elkészítik az új alapszabályt. Ez a munka akkor lesz igazán eredményes, ha az egész tagság részt vesz benne és csorbítatlanul érvényre juttatja szövetke- zetpolitikáhk elveit. G. P. Széndioxidot termel . Nitrogénművek Májusban palackozzák a gázt A répcelaki robbanást követő termeléskiesés sok nehézséget okoz az egész országban. Ezen a gondon kíván segíteni, hazánk egyik legnagyobb vegyi üzeme, a Péti Nitorogén*- művek. A vezető szakembergárda megfeszített munkával rövid idő alatt tervet dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy a műtrágyagyártás során felszabaduló nagy mennyiségű széndioxiddal miképpen tudnák pótolni a hiányt A meglevő berendezések segítségével és körülbelül egymillió forintos beruházással, a tervek szerint megoldják a széndioxid további tisztítását. A nagyszabású szerelési munkálatokat megkezdték, és előreláthatóan május elejétől már napi több tonnás kapacitással megkezdik a széndioxid palackozását, az ipari üzemek részére. Megyei szavalóverseny A tanácsköztársasági jv bileum tiszteletére vasár nap délelőtt 10 órai kéz dettel megyei szavalóver senyt rendez a megyei ta nács, a KISZ-bizottság é a KISZÖV Kiskunfélegi házán, a Móra Ferenc Mű velödési Központ nagytér méhen. Asszonyok a brigádkan A termelőszövetkezetben dolgozó brigádok munkájáról, az évek óta sikeres termelési verseny tapasztalatairól beszélgettünk a közelmúltban Tóth V. Imrével, a hartai Béke Termelőszövetkezet elnökével, Hálák János párttitkárral, és Fricska Mihálynéval, a Hámán Kató nevét viselő szocialista brigád vezetőjével. A szövetkezetben 1962. óta minden évben 10—12 brigád van versenyben a szocialista címért és egyben a tsz legjobb brigádja számára kitűzött, jelentős díjakért. Valamennyi közül a Hámán Kató asszonybri- ~d dicsekedhet a legtöbb sikerrel, hat éven át minden alkalommal teljesítették a szocialista cím követelményeit Fricska Mihályné: — Sokan kérdezik tőlem, hogy mitől vagyunk mi szocialista brigád. Csak azt tudom válaszolni — ilyenné formálódtunk. A tsz- ben mindenki jól tudja, hogyan kezdődött. Ahányan voltunk, annyifelé dolgoztunk, mert sorshúzással kiosztott parcellákat műveltünk. Nem is voltunk akkor Igazi brigád, hiszen elmúlt a nyár és alig találkoztunk egymással. A következő évben már sikerült a tervünk: két csoportban dolgoztunk. 1963-től pedig valóban sikerült brigáddá szerveződnünk, egész évben együtt végeztük a munkát. Elértük azt, ami a legtöbbet jelenti: felelősséget merünk vállalni egymás munkájáért, a rosszabb minőségű területen is. Ebben van a mi összetartásunk lényege és úgy gondolom, a többi mellett ez tesz bennünket közösséggé. Tóth V. Imres — Nyugodtan mondhatom, hogy mi még ezekben az asszonyokban nem csalódtunk. Szóváltás persze volt, de azért mindig megDrága g sz A csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezet, teherautója február közepétől március közepéig nyolc esetben jelent meg az Oxigén- és Dissousgázgyár bajai cseretelepén, hogy acetilén- iázt, illetve oxigént vételezzen. Csak két esetben sikerült. A várakozással el öl ött órák száma összesen: 82,5, amely a szokásos 55 forint óránként gépkocsikölíséggel számítva 4537,50 fo- -int kiadást jelenteit a termelőszövetkezetnek. Tehát egy-egy s keres beszerzés szállítási költsége az említett időszakban :268,75 forint. Ez bizony drága gáz. Ha valaki vállalkozna arra, hogy ki- r.jűjtené több mint száz vásárló gázbeszerzésre fordított költségét, az összeg bizonyosan egy év alatt több százezer forin- ot tenne ki. Lehetne ezen segíteni. Először is a jobb ellátással. Másrészt .’alom lyen rn 'don meg k -1! -ne keresni a lehetőséget arra, hogy az érinielt üzemeket értesítsék: mikor lehet gázt kapni. Sok értékes munkaórát lehetne ily módon megtakarítani. K. S. egyeztünk abban, ami a legjobb nekik is, meg a tsz-nek. Szövetkezetünk két fő növénye a cukorrépa és a dughagyma, a Hámán Kató brigád mindkettőből kiemelkedő átlagtermést ért eh De nemcsak ezekért az eredményekért jó a brigád. Ha valaki megbetegszik, helyette is dolgoznak, rendszeresen látogatják a nyugdíjasokat. olvasnak, tanfolyamokra járnak. Fricská- né. a brigádvezető egysze- mélyben a tsz nőbizottságának vezetője is, emellett tanácstag és a szociális bizottság elnöke. Hálák János: — A rendszeres anyagi elismerés mellett az erkölcsi megbecsülés sem hiányzik termelőszövetkezetünkben. Jelentős pénzjutalmakat, bel- és külföldi utazásokat szervezünk, jut idő pihenésre, üdülésre egyaránt. A fentiek ellenére is hiányzik még valami, ami teljesebbé tehetné a munka megbecsülését: a nyilvánosság. Azt kellene elérnünk, hogy a tsz valamennyi tagja ismerje a brigádok tényleges munkáját, eredményeit. Végül még valamit: egy községen belül a különböző tsz-eknél működő brigádok sem ismerik egymás munkáját, módszereit kellőképpen. Különösen hiányzik ez itt, Har- tán, ahol pedig volna alkalom a tapasztalatszerzésre, mert a másik két tsz-ben is sok-sok kiváló brigád dolgozik. Sz. A. Negyedév végén Mint mindenütt, a Kiskőrösi Vegyesipari Vállalatnál is megfeszített munkát kíván a tervek teljesítése. Ilyenkor a negyedévek vé- gefelé különösen nagy az igyekezet, sok esetben az előző hetek lemaradását is pótolni kell. A 300 munkást foglalkoztató üzemben a múlt évben 21 millió forint termelési értéket hoztak létre, az idén viszont ennél többet kell teljesíte- niök. Az első negyedév 5,5 millió forintot érő termékeinek utolsó darabjait készítették felvételünk idején. Jobb oldali képünkön: A vállalat egyik legjobb üzletfele a MÄV. Az első negyedévben a különböző lámpákból 1400-at gyártottak részükre. Novák Vilmos az egyik lámpa befejező munkáját végzi. A 3x40 wattos ipari armatúrából idejében elkészült a megrendelt 300 darab. Szabó Sándor már az utolsó példányokat „vizsgáztatja”. LáJie toub községben és városban világítanak a Kiskőrösön gyártott higanygőz-lámpatestek. Az év első három hónapjában újabb 1200 kerülhet a tartóoszlopokra. A jó minőséget nem utolsósorban az is biztosítja, hogy rendkívül nagy gonddal készítik, illetve szerelik össze a lámpákat. Salamon Miklósné munka közben. (Kovács János felvételei.)
