Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-29 / 73. szám

1969. március 29. szombat 3. oldal Új alapszabályt készítenek a fogyasztási és a kisipari szövetkezetek Fejlődésének rendkívül fontos időszakát éli a ma­gyar szövetkezeti mozga­lom. Gazdaságirányításunk új rendszerének megfele­lően, szocialista szövetke­zetpolitikánk egységes elvei szerint, magas szintű jog­szabályok és nagy hord­erejű gazdaságpolitikai in­tézkedések nyitották meg az utat a szövetkezetek működésének újabb fellen­düléséhez. Először a mező- gazdasági termelőszövetke­zeti mozgalomban kezdő­dött meg és ment végbe ez a folyamat. Az a kormány- határozat pedig, amelyet egy hónappal ezelőtt ho­zott a Minisztertanács, a fogyasztási és a kisipari szövetkezetekre nézve tar­talmaz jövőt formáló in­tézkedéseket. Ennek a határozatnak az a leglényegesebb tartalma, hogy az új körülményekhez igazodva szabályozza egyrészt az állam és a szövetkezetek viszonyát, másrészt a szövetkezeti szövetségek szerepét, ren­deltetését. Mindkettőt úgy, hogy aka­dálytalanul és következe­tesen érvényesülhessen a szövetkezetek önálló, vál­lalatszerű gazdálkodása, belső életük demokratiz­musa. Hogy ez a cél elér­hető legyen, ahhoz termé­szetesen szükséges a fo­gyasztási és a kisipari szö­vetkezetek eddigi alapsza­bályának módosítása is. Ezért hatalmazta fel a kor­mány az Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Országos Tanácsát, s az OKISZ Vá­lasztmányát, hosv ne kö­telező érvényű irányelve­ket és mintát adjon a szó- hanforgó szövetkezeteknek, úi alapszabályuk kidolgo­zásához. A közelmúltban mindkét testület közzétette az irány­elveket és a mintákat, s most a szövetkezeteken a sor, hogy elkészítsék alap­szabályukat. A minták — mivel nem kötelező jelle­gűek — alkalmasak arra, hogy valamennyi szövetke­zet tagsága a helyi viszo­nyoknak legmegfelelőbb alapszabályt alkosson magá­nak. Magától értetődik, hogy mivel a fogyasztási és a kisipari szövetkezetek más­más gyakorlati, gazdasági célokat szolgálnak, egy­mástól eltérő feladatok megoldására vállalkoztak, az ebből fakadó különbsé­gek alapszabályaikban is kifejezésre jutnak. Éppen az egységessé vált szövet­kezetpolitikai elvekből kö­vetkezik azonban, hogy az alapszabályok leglényege­sebb vonásai megegyeznek a két ágazatban. Az új alapszabályban ki­fejezésre kell jutnia an­nak, hogy a szövetkezet gazdája, tulajdonosa a tagság. A szövetkezet minden tény­kedése a tagok alapvető ér­dekeit szolgálja. Az összes fontos kérdésekben a ta­gok döntenek, ök határoz­zák el a szövetkezet meg­alapítását, készítik el az alapszabályt, döntenek tag- felvételi és kizárási ügyek­ben. Az ő hatáskörükbe tartozik a követendő üz­letpolitika meghatározása.' a vezető testületek megvá­lasztása, elmozdítása, a mérleg jóváhagyása, a tisz­ta nyereség felosztása. Eze­ket a jogaikat közgyűlésü­kön gyakorolják a tagok. Ha a szövetkezet méretei, taglétszáma szükségessé te­szi, akkor a közgyűlés sze­repét részközgyűlés és kül­döttgyűlés töltheti be. Minden tag anyagilag is érdekelt a szövetkezet munkájában. A korszerű igények kielégítése megkö­veteli a szövetkezet saját anyagi alapjainak növelé­sét. Ezért kívánatos, hogy a tagok az eddiginél na­gyobb mértékben járulja­lak hozzá szövetkezetük működéséhez. Ezáltal ter­mészetesen fokozódik anya­gi érdekeltségük is. Az anyagi hozzájárulás mér­tékét, módját, az érdekelt­ség formáit, s a visszatérí­tés feltételeit is a közgyű­lés állapítja meg. önálló­an dönt a tagság arról is, hogy a kölcsönös előnyök alapján, a külön-külön ren­delkezésre álló anyagi esz­közök jobb hasznosítása ér­dekében, milyen gazdasági együttműködést, vállalko­zást hoz létre más szövet­kezetekkel. Erősíteni, szélesíteni a demokratizmust a szö­vetkezet éleiében, gaz­dálkodásában. Olyan követelmény ez, amely a szövetkezés lénye­géből fakad, s az új körül­mények között még na­gyobb jelentőségű, mint bármikor volt. Az alapsza­bály akkor lesz jó, ha ez az elv és szándék végigvonul benne. A választott vezető­testület, s a különféle bi­zottságok egyaránt a köz­gyűlésnek felelősek min­den tevékenységükért, még akkor is, ha egyes esetek­ben ez a felelősség közve­tett. Nem „felettes” szer­veknek, hatóságoknak, ha­nem a szövetkezet tulajdo­nosainak hatáskörébe tar­tozik tehát bármilyen be­osztású szövetkezeti vezető. Mind a fogyasztási, mind a kisipari szövetkezetek­nek más lett a viszonya a megyei, illetve az országos szövetséghez. Megszűnt az úgynevezett „központkény­szer”, a szövetségi tagság önkéntes. Hogy belép-e a szövetkezet a szövetségbe, arról a tagok összessége, a közgyűlés dönt. A szövet­ségeik és tagszövetkezeteik között nincs alá-, illetve fö­lérendeltség. A szövetke­zetekre kötelező erejű ha­tározatot nem hozhatnak a szövetségek, állásfoglalása­ik ajánlás jellegűek. Alap­vető elv, hogy a szövetke­zetekre kötelezettséget csak a jogszabályok, az alap­szabály, valamint saját vá­lasztott testületeik által ho­zott határozatok, s önkén­tesen kötött szerződések állapíthatnak meg. A követkző hónapokban minden fogyasztási, illető­leg kisipari szövetkezetben elkészítik az új alapsza­bályt. Ez a munka akkor lesz igazán eredményes, ha az egész tagság részt vesz benne és csorbítatlanul ér­vényre juttatja szövetke- zetpolitikáhk elveit. G. P. Széndioxidot termel . Nitrogénművek Májusban palackozzák a gázt A répcelaki robbanást követő termeléskiesés sok nehézséget okoz az egész országban. Ezen a gondon kíván segíteni, hazánk egyik legnagyobb vegyi üzeme, a Péti Nitorogén*- művek. A vezető szakem­bergárda megfeszített mun­kával rövid idő alatt ter­vet dolgozott ki arra vo­natkozóan, hogy a műtrá­gyagyártás során felszaba­duló nagy mennyiségű széndioxiddal miképpen tudnák pótolni a hiányt A meglevő berendezések segítségével és körülbelül egymillió forintos beruhá­zással, a tervek szerint megoldják a széndioxid to­vábbi tisztítását. A nagy­szabású szerelési munkála­tokat megkezdték, és előre­láthatóan május elejétől már napi több tonnás ka­pacitással megkezdik a széndioxid palackozását, az ipari üzemek részére. Megyei szavalóverseny A tanácsköztársasági jv bileum tiszteletére vasár nap délelőtt 10 órai kéz dettel megyei szavalóver senyt rendez a megyei ta nács, a KISZ-bizottság é a KISZÖV Kiskunfélegi házán, a Móra Ferenc Mű velödési Központ nagytér méhen. Asszonyok a brigádkan A termelőszövetkezetben dolgozó brigádok munkájá­ról, az évek óta sikeres termelési verseny tapasz­talatairól beszélgettünk a közelmúltban Tóth V. Im­rével, a hartai Béke Ter­melőszövetkezet elnökével, Hálák János párttitkárral, és Fricska Mihálynéval, a Hámán Kató nevét viselő szocialista brigád vezetőjé­vel. A szövetkezetben 1962. óta minden évben 10—12 brigád van versenyben a szocialista címért és egy­ben a tsz legjobb brigádja számára kitűzött, jelentős díjakért. Valamennyi közül a Hámán Kató asszonybri- ~d dicsekedhet a legtöbb sikerrel, hat éven át min­den alkalommal teljesítet­ték a szocialista cím köve­telményeit Fricska Mihályné: — Sokan kérdezik tőlem, hogy mitől vagyunk mi szocialista brigád. Csak azt tudom válaszolni — ilyen­né formálódtunk. A tsz- ben mindenki jól tudja, ho­gyan kezdődött. Ahányan voltunk, annyifelé dolgoz­tunk, mert sorshúzással ki­osztott parcellákat művel­tünk. Nem is voltunk ak­kor Igazi brigád, hiszen el­múlt a nyár és alig talál­koztunk egymással. A kö­vetkező évben már sikerült a tervünk: két csoportban dolgoztunk. 1963-től pedig valóban sikerült brigáddá szerveződnünk, egész évben együtt végeztük a munkát. Elértük azt, ami a legtöb­bet jelenti: felelősséget merünk vállalni egymás munkájáért, a rosszabb minőségű területen is. Eb­ben van a mi összetartá­sunk lényege és úgy gon­dolom, a többi mellett ez tesz bennünket közösséggé. Tóth V. Imres — Nyugodtan mondha­tom, hogy mi még ezekben az asszonyokban nem csa­lódtunk. Szóváltás persze volt, de azért mindig meg­Drága g sz A csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezet, teherautója feb­ruár közepétől március közepéig nyolc esetben jelent meg az Oxigén- és Dissousgázgyár bajai cseretelepén, hogy acetilén- iázt, illetve oxigént vételezzen. Csak két esetben sikerült. A várakozással el öl ött órák száma összesen: 82,5, amely a szo­kásos 55 forint óránként gépkocsikölíséggel számítva 4537,50 fo- -int kiadást jelenteit a termelőszövetkezetnek. Tehát egy-egy s keres beszerzés szállítási költsége az említett időszakban :268,75 forint. Ez bizony drága gáz. Ha valaki vállalkozna arra, hogy ki- r.jűjtené több mint száz vásárló gázbeszerzésre fordított költ­ségét, az összeg bizonyosan egy év alatt több százezer forin- ot tenne ki. Lehetne ezen segíteni. Először is a jobb ellátással. Másrészt .’alom lyen rn 'don meg k -1! -ne keresni a lehetőséget arra, hogy az érinielt üzemeket értesítsék: mikor lehet gázt kapni. Sok értékes munkaórát lehetne ily módon megtakarítani. K. S. egyeztünk abban, ami a legjobb nekik is, meg a tsz-nek. Szövetkezetünk két fő növénye a cukorrépa és a dughagyma, a Hámán Kató brigád mindkettőből kiemelkedő átlagtermést ért eh De nemcsak ezekért az eredményekért jó a brigád. Ha valaki megbetegszik, helyette is dolgoznak, rend­szeresen látogatják a nyug­díjasokat. olvasnak, tanfo­lyamokra járnak. Fricská- né. a brigádvezető egysze- mélyben a tsz nőbizottsá­gának vezetője is, emellett tanácstag és a szociális bi­zottság elnöke. Hálák János: — A rendszeres anyagi elismerés mellett az er­kölcsi megbecsülés sem hiányzik termelőszövetke­zetünkben. Jelentős pénz­jutalmakat, bel- és külföl­di utazásokat szervezünk, jut idő pihenésre, üdülésre egyaránt. A fentiek ellené­re is hiányzik még vala­mi, ami teljesebbé tehetné a munka megbecsülését: a nyilvánosság. Azt kellene elérnünk, hogy a tsz vala­mennyi tagja ismerje a bri­gádok tényleges munkáját, eredményeit. Végül még valamit: egy községen belül a különböző tsz-eknél mű­ködő brigádok sem isme­rik egymás munkáját, mód­szereit kellőképpen. Külö­nösen hiányzik ez itt, Har- tán, ahol pedig volna alka­lom a tapasztalatszerzésre, mert a másik két tsz-ben is sok-sok kiváló brigád dolgozik. Sz. A. Negyedév végén Mint mindenütt, a Kis­kőrösi Vegyesipari Vállalat­nál is megfeszített munkát kíván a tervek teljesítése. Ilyenkor a negyedévek vé- gefelé különösen nagy az igyekezet, sok esetben az előző hetek lemaradását is pótolni kell. A 300 mun­kást foglalkoztató üzemben a múlt évben 21 millió fo­rint termelési értéket hoz­tak létre, az idén viszont ennél többet kell teljesíte- niök. Az első negyedév 5,5 millió forintot érő termé­keinek utolsó darabjait ké­szítették felvételünk idején. Jobb oldali képünkön: A vállalat egyik legjobb üz­letfele a MÄV. Az első ne­gyedévben a különböző lámpákból 1400-at gyártot­tak részükre. Novák Vilmos az egyik lámpa befejező munkáját végzi. A 3x40 wattos ipari armatúrából idejében elkészült a megrendelt 300 darab. Szabó Sándor már az utolsó példányokat „vizsgáztatja”. LáJie toub községben és városban világítanak a Kis­kőrösön gyártott higanygőz-lámpatestek. Az év első három hónapjában újabb 1200 kerülhet a tartóoszlopok­ra. A jó minőséget nem utolsósorban az is biztosítja, hogy rendkívül nagy gonddal készítik, illetve szerelik össze a lámpákat. Salamon Miklósné munka közben. (Kovács János felvételei.)

Next

/
Thumbnails
Contents