Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-28 / 72. szám
196!). március 28. péntek 3. oldal Félegyháza fái A megyei fásítási hó- p nap megnyitójának szín- §§ helyéül 1969-ben Kis- M kun félegyházát jelölte a p Bács-Kiskun megyei Er- g dészeti Felügyelőség. A g döntést többek között = azzal indokolták, hogy §§ Kiskunfélegyháza a Du- g na—Tisza köze egyik g legszebben, legnagyobb | ütemben fásított városa. = Akik ma olvassák Er- = dei Ferenc: Futóhomok |f című könyvét, és az ide =§ vonatkozó fejezeteket a p valóságban is ellenőriz- p nék, vagy — mondjuk — g egy tizenöt évvel ez- g előtti Félegyházára em- p lékeznek, aligha ismer- P nék fel a várost. Leg- p alábbis ami a fasorokat, g a ligeteket és az erdő- p két illeti. = A város képét sokszor leírták, és igen szemléletesen, a már említett Futóhomok-ban is. A többnyire lepelhomokkal borított területeken az erdészeti kultúra igen elmaradott volt, tizenöt évvel ezelőtt nemhogy erdőt, de még nagyobb facsoportot sem találtunk a negyvenötezer holdnyi határban. A dűlő- utak mentén és a tanyák környékén elszórtan telepített fák gondozatlanok voltak, tűzifánál egyébre alig használhatók. A városnak volt ugyan egy szép parkja, a Lövölde, de a há- oorú alatt ez is tönkrement. 1951-ben 30, 1956- ban 70 kh erdőt tartottak nyilván, ezeket sem előrelátó erdősítési terv, hanem pillanatnyi döntések alapján telepítették. 1957-ben indult csak meg a fejlődés, nem utolsósorban a nagyüzemi területrendezések hatására. Négy év múlva, mire befejeződött a város mezőgazdaságának szocialista átszervezése már 537 hold erdőt tartottak számon. A gyors ütemű fejlődés során természetesen nem ment minden zökkenőmentesen. Nem voltak átfogó és hosszabb távra szóló elképzelések. Emiatt kell a város déli részén kiirtani az ipartelepek terjeszkedésével párhuzamosan a parkerdő legnagyobb részét. A homokterületek hasznosításában, az erdóteleoí- tésben három évvel ezelőtt hozott forradalmi változást a cellulóznyár megjelenése. Kiskunfélegyházán egy év alatt 209 holdat telepítettek be ebből a rendkívül gyorsan fejlődő fafajtából. Ez év tavaszára pedig a nyárterületek elérték a 650 holdat, a megyei telenítés 20 százaléka tehát Félegyházára került. A számok valóban hatalmas fejlődést mutatnak, de a város erdősítésének és fásításának vezetői túlnéznek a megye határain. Az országos 15,6 százalékos erdősültség mellett a város földjein ez a szám még ma is alig éri el a három százalékot. Ezt az arányt csak további rdősítésekkel lehet javítani. Ezért a város fejlesztési tervével párhuzamosan elkészült az úgynevezett zöldövezeti terv is, amely a jelenlegi erdőterületek megkétszerezését tűzi célul. A terv elkészítője, az Állami Erdőrendezőségek Műszaki Irodája a város négykilométeres körzetében a jelenlegi rét- és legelőterületek teljes fásításával számol. Négy éven belül több mint hétszáz hold erdőt kell eltelepíteni. A munka befejezésével a belső és közvetlenül a várost övező területek képe igen előnyösen változik majd, szembetűnően kialakul a korszerű követelményeknek megfelelő kettős övezet. Az erdőterületek nagysága ezzel a húsz év előttinek ötvenszeresére (!) emelkedik, nemcsak Fél- egyháza levegőjét, de városképét is alaposan megváltoztatva. B. P. A világhírű szovjet szőrmék Az Összövctségi Szőrmcér tőkésítő Vállalat Icnlngrádl munkatársa, Natal ja Lifontova, szibériai hiúz prémjét mutatja be a szőrmeaukción. Napjainkban a Szovjetunió -hetven országba exportálja kitűnő minőségű prémjeit, melyek több díjat nyertek a nemzetközi kiállításokon. Szibériának és a Távol- Keletnek mesésen gazdag a prémesállat-állománya. A vadászatot szigorú rendelkezések szabályozzák, s tudományos alapon folyik az értékes állatok folyamatos pótlása, szervezett tenyésztésük. E bonyolult és sokrétű munkát az Összö- vetségi Szőrmeipari Tudományos Kutató Intézet számos helyi kirendeltsége végzi. Munkájuk eredményeképp a Szovjetunió évről évre fokozni tudja szőrmekivitelét és biztosan őrzi vezető helyét a világpiacon. A Jakut Autonóm Köztársaságban, pl., melyet joggal neveznek az ország „valutagyárának”, mintegy harminc fajta nemes szőr- méjű állat él a többi között a „szőrmék királya”, az orosz coboly is. Prémjéért a Szovjetunió évente néhány tonna aranyat kap. A vadászok és prémes- állat tenyésztők a leninSajtótájékoztató vezeti be szombaton azt a háromnapos nemzetközi kereskedelmi tudományos konferenciát, amely Budapesten március utolsó napján kezdődik. „Üj utakon a belkereskedelem” — ez a vezérlő gondolata a szocialista országok szakembereinek részvétele mellett sorra ke- rü'ő tanácskozásnak, amelynek gazdag és változatos programja felöleli a tergrádi szőrmeaukción, melyet évente háromszor rendeznek számos külföldi ország kereskedőinek részvételével nyerik el munkájuk erkölcsi és anyagi jutalmát. Az első árverést 1931 tavaszán tartották a lenin- grádi Asztoria Szállóban. Ma az azóta épült Leninvezés. a piackutatás módszereit. s foglalkozik egyebek közt a kereskedelmi szervezéssel, az anyagi érdekeltség elvének érvényesítésével. valamint a gazdasági reform kereskedelmi tapasztalataival is. A konferencián háromszázná' több hazai és külföldi meghívott vesz részt és a szekcióüléseken mintegy 65 elő adást vitatnak majd meg. grádi Szőrmepalotában tartják az árveréseket, melyek a szőrmeáruk iránti kereslet megbízható mutatójának, s egyben a világpiaci ár fontos mérőeszközének bizonyultak. APN — KS 28 millió tasak vetőmag Márciusban jelentősen megnőtt nemcsak a nagyüzemek, hanem a háztáji gazdaságok és a kiskerttulajdonosok nemesített vetőmag igénye. Az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat az elmúlt évben 22 millió tasak különböző konyhakerti és virágmagot hozott forgalomba, idén azonban már 28 millió tasakra érkezett megrendelés. A vállalat belföldi vetőmagellátó üzeme az elmúlt évben 4700 megrendelőnek szállított, idén az ilyen „csomagos” megrendelők száma már meghaladta a 7800-at. Nemzelközi kereskedelmi tanácskozás # Budapesten Csokiként a társadalmi talaj dóm ellem! bűncselekmények száma Interjú dr. Szalóki László rendőr ezredessel A megye közrendjének, közbiztonságának helyzetéről készített interjút dr. Szalóki László rendőr ezredessel, a megyei rendőr- főkapitányság vezetőjével lapunk munkatársa, Gémes Gábor. Az alábbiakban közöljük a kérdéseket és az arra adott válaszokat. Kérjük, jellemezze a megye közrendjének és köz- biztonságának helyzetét. — Bács-Kiskun megye közrendjének és közbiztonságának helyzete, megítélésem szerint, szilárd. A megyében — mint ahogyan országosan is —, törvényes rend van, zavartalan termelő munka folyik, a közhangulat jó. Olyan bűncselekmények, amelyek a köznyugalmat zavarják, ritkán fordulnak eiő, nincs táptalaja az államellenes bűncselekményeknek. Megyénkre az alacsony kárértékű ügyek a jellemzőek. Eddig nem tapasztalt mértékben — 30 százalékkal — csökkent a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények száma, örvendetes, hogy 1968-ban az előző évihez viszonyítva 11 százalékkal kevesebb ügyben volt szükség nyomozás elrendelésére, s jelentős mértékben csökkent a bűn- cselekmények által okozott anyagi kár értéke is. Mindezt — értékelésünk szerint — elősegítette a társadalmi és gazdasági szervek vezetőinek, dolgozóinak- és az állampolgároknak széles körű közreműködése a bűn- cselekmények megelőzésében, felderítésében. Erre a közrend és közbiztonság megiavítása érdekében a jövőben is szükség van, mert megyénkben a bűn- cselekmények csökkenésének tendenciája és a bűnözés intenzitása kedvezőtlenebb az országos átlagnál. Melyek a leggyakrabban előf irdaló bűncselekménytípusok? — Néhány bűncselekményfajta sok gondot okoz rendőri szerveinknek. Az ismertté vált bűncselekmények alapján megállapítottuk, hogy a személyek javai elleni bűntettcsoport mutatja az összeshez és az országos átlaghoz is legmagasabb arányszámot. A leggyakrabban előfordult bűn- cselekmények az állampolgárok különböző vagyontárgyai ellen irányuló lopás, gyakran kerékpárlopás, vagy ezzel összefüggő: kerékpár jogtalan használata. Évente 500—600 kerékpárt lopnak el a megyében. Kedvezőtlenül alakult a betöréses lopások száma is, de a személyek elleni bűnözés országos átlagnál rosszabb helyzete is figyelemre méltó. Gyakori a garázdaság, a testi sértés, az emberölés kísérlete és az emberölés bűntette. Ez utóbbi bűncselekménycsoportban még az elmúlt évben is növekedett a nyomozás elrendelésének száma. Ugyancsak magas a család-, az ifjúsági- és a nemi erkölcs elleni bűntett a megyében. Egyes községeinkben az ilyenfajta bűncse1ekmények több mint háromszorosan haladják meg az országos átlagot. Kirívóan nagy számban Fordult elő még a múlt év_ ben is az ittas állapotban való járművezetés, (393) és gyakori a közlekedésben a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (503) bűntette is. Néhány év óta kedvezőtlen a helyzet a deviza- és vámbűntettek vonatkozásában is, bár ezek aránya az összes bűncselekményekhez viszonyítva nem jelentős. Egyre több gondot okoz a korrupciós bűncselekmények szaporodása is. Véleménye szerint mi az oka annak, liogy a fenti büncselokményfaj'ák a megyében az országos átlagnál nagyobb arányban fordulnak elő? — Ez a kérdés a bűnüldöző szerveket hosszú idő óta foglalkoztatja, s ezért többször végeztünk mélyreható elemzést az okok kiderítésére. Előre kell bocsátanom, hogy a bűnözésnek számtalan oka lehet, s azok közül egyesek közvetlenül, mások közvetve hatnak. Az egymással kölcsönhatásban levő okok, körülmények nem minden talajon hatnak egyformán; sőt, az egyes okok nem minden időben érvényesülnek azonos intenzitással. Megyénkben, következtetésünk szerint, néhány olyan ok segíti elő a bűncselekmények elkövetését, amelyek országos viszonylatban nem jellemzőek, de nálunk kedvezőtlenül befolyásolják a bűnügyi helyzetet. Még jelentős mértékben hatnak nálunk a régi „hagyományokra” visszavezethető társadalmi és egyéni szemléleti módok, amelyek befolyásolják, meghatározzák az emberek tevékenységét. Egyes helyeken még ma is a férfiasság elismerésének tartják, ha verekedés, ösz- szetűzés során az egyik fél legyőzi a másikat, esetleg bicskázás árán is. Véleményem szerint, az ilyen elavult magátartási normák létezése mellett nem lehet azon csodálkoznunk, hogy á személy elleni bűncselekmények száma magas és meghaladja az országos átlagot. A régi tudati maradványokkal függ össze az alkoholfogyasztás más helyeken általában nem ismert mértéke. A megyében sok a bor és a pálinka. A legtöbb földműveléssel foglalkozó és bortermelő családnál, főleg a fiúgyermekeket, már az iskolás kor előtt rászoktatják a borozásra. Amikor hidegben, távoli iskolába megy a gyermek, borosteát, forralt bort itatnak velük, hogy ne fázzanak. Később a 16. 17 éves napszámosnak is napi 1 liter bor a megszokott járandósága. Az alkohol így az emberek egy részénél a személyiség fejlődésében kiemelkedő szerephez jut, amelynek hátrányos hatásai közismertek. További bűncselekményt elősegítő okként értékeltük a lakosság nagyarányú mozgását, a lakó- és munkahely között. A naponta, hetente, vagy havonta ingázókra a bűnözés csábító hatása jobban érvényesül. A társadalmi ellenőrzés a mozgásban levő, vagy még be nem illeszkedett rétegre nem, vagy csak kis mértékben hat. Elemzéseink azt is mutatják, hogy egyes bűncselekménycsoportba tartozó bűntetteknél, elkövetési okként jelentkezett a rendezetlen családi élet. A zilált lelkiállapot, a különélő házastársakat érő hatások, káros befolyások, nemcsak magatartásukra, de a gyermekek nevelésére is visszahatnak. Ennek az oknak a megyében való érvényesülését bizonyítja, hogy a válások gyakorisága az országos átlag fölött van. A bűncselekmények megelőzésével kapcsolatban milyen feladatok állnak a lakosság és a rendőrség előtt? — Ügy gondolom, hogy az eddig elmondottakból megállapítható, hogy a bűnözés megelőzésében csak a lakosság segítségével lehet előbbre lépni. Különösen a megye egyéni adottságára való figyelemmel, fokozottabban szükségesnek tartom, hogy az állami, gazdasági és társadalmi szervek a továbbiakban is nyújtsanak támogatást a helyes közgondolkodás alakításában, erősítésében. Szeretném kihangsúlyozni: a gondatlanságból, hanyagságból, mulasztásból eredő, főleg társadalmi tulajdont károsító, magas kárösszeget képviselő esetek — nem mindig bűn- cselekmények — megel őzének fontosságát. A társadalmi tulajdon elleni bűn- cselekmények megelőzésében kiemelkedő eredményt értünk el, meg vagyok győződve arról, hogy társadalmi összefogással más bűncselekmények csökkentésében is siker koronázza munkánkat. Külön szeretném kérni a megye lakosságát arra. hogy ingóságaira az eddigieknél jobban vigyázzon, könnyelműségükkel ne tegyék lehetővé a vagyontárgyak ellen irányuló bűn csel elemén veket. A rendőri szervek részéről az elkövetkezendő időkben erősíteni kívánjuk a dolgozókkal a kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatot. A iövőben is igényeüük az állampolgárok segítségét és mindent elkövetünk, hogy észrevételeikkel, javaslataikkal gyorsan és megnyugtató módon foglalkozzunk. Nagy figyelmet fordítunk arra is, hogy a rendőri szervek a dolgozók ügveit, kérelmeit gondosan intézzék. A megyei rendőr-főkapitányság a szüks «-rés segítséget megkapta és megkapja a Belügyminisztériumtól. Célunk az hogy a közrend és közbiztonság további javítása érdekében növeljük intézkedéseink gyorsaságát és szakszerűségét. — Végezetül szeretném megköszönni az állami, társadalmi és gazdasági szerveknek valamint a me’vp lakosságának munkánkba, eddig nyújtott sesíbri"** Külön szeretném me’1-'' szönni az önkéntes re~J őröknek és a munkásőm*^ tagjainak áldozatkész te--' kenységét. amellyel je1-»-, tős mértékben j 3T~n1+r-r hozzá a közrend. közb-- tonság fenntartásához. külözhe+etlen segósé-rma jövőben is számftun' mert ezzel a lakosság é~d kében végzett tevéken vs* giinket tökéletesebben tud iuk ellátni — feiezfe V nyilatkozatát dr. Szalóki László rendőr ezredes.
