Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-25 / 69. szám

1089. március OS. kedd S. oldal Napjaink állattenyésztési gondjai Monopolhelyzet a húspiacon — Kevés tejet fogyasztunk Solton, a megyei tanács üdülőjében — egyhetes vál­tással — továbbképző tan­folyamot rendezett az Ál­lattenyésztési Felügyelőség, a termelőszövetkezetek ál­lattenyésztői részére. Té­mája: napjaink állatte­nyésztési gondjai, a gazda­ságos árutermelés feltéte­lei. a kereskedelmi tevé­kenység fejlesztése. A szakelőadásokat köve­tő vitákban a megye állat- tenyésztésének helyzete is napirendre került Elmond­ták. például, hogy a háztá­ji gazdaságokban az állat- állomány nagyarányú csök­kenése nincs arányban a nagyüzemi gazdaságok ál­lományának gyarapodásá­val. A legutóbbi ánatssámlá- láskor a háztájiban h előzőnél 23 százalékkal talál tak kevesebb sarrat- mitrhát Ezzel szemben, a nagyüze­mekben alig néhány száza­lékkal nőtt csak az állo­mány. Az állattartás fej­lesztésének a helyhiány is határt szab. Ezzel viszont ellentétben van az a tény, bogy a gazdaságokban az újabb szarvasmarha-istál­lók birtokbavétele után, a régit más célokra használ­ják fel. Téma volt a szarvasmarha-tenyésztő üzemágak gazdaságossága is. s az. hogy a továbbiak­ban milyen arányú fejlesz­tést bír el a hazai és a kül­földi piac. A tejfelhozatal, amely elsősorban a hazai fogyasztást szolgálja, még növelhető. Jelenleg az egy főre jutó tejfogyasztás évente csupán 110 liter, s a kívánatos 180 liter volna. Az eddigi piackutatások szerint a vágómarha kül­földi értékesítésére hosszú ideig mód lesz. A terme­lés költségeit azonban sür­gősen csökkenteni kell. Különösen sokba kerül a borlúnevelés. főleg azokon a helyeken, ahol a hagyo­mányom módszereket alkal­mazzák. Jelenleg 104 gazdaságban igyekeznek mesterséges borjúneveléssel olcsóbbá tenni a tenyésztést, 98 mezőgazdasági üzemben pedig tápszeres borjúneve­lést alkalmaznak e célból. Az utóbbinál 500—700 fo­rinttal csökkenthető borjú­ként a nevelési költség. Az utóbbi évben szám­szerűleg nem növekedett a megye hires juhállománya. A miértre választ adtak az állattenyésztők. Az új ár­rendszer kedvez a pe­csenyebárány-nevelésnek, ugyanakkor háttérbe szo­rul a tenvészállat-szaporí- tás. A különös gondosság­gal szelektált több hóna­pig nevelt tenyészutódo- kért gyakran még annyit sem fizetnek, mint a pe­csenyebárányért. Nem hasz­nálják ki az átlátok több­hasznú jellegét sem. A gyapjú értékesítésével és a bárányneveléssel majdnem mindenütt kimerül a juhá­szától bevételi forrása, pe­dig a juh tejelő állat is, s termékét kitűnően lehet értékesíteni. Minthogy ke­vés a juhhodály. a korsze­rű felszerelések Is hiány­zanak a Juhászatokban. A megyében egyedül a Solti Állami Gazdaságban ren­dezkedtek be a juhok gépi fejéséra A több. olcsóbb hús elő­állítására. iparszert sertés- tenyésztésre. illetve hizla­lásra készülnek a megye gazdaságai. A gazdaságok 14 féle ser­téstelep tervei kősül vá­laszthatják ki a részűkre legalkalmasabb, leggaz­daságosabbnak ígérkező épftméayterreket. A gazdaságos hústermelés azonban nemcsak a Jól fel­szerelt, gépesített telepeken múlik: a sertéstenyésztés fajtákén!«* la Köztudott hogy a jelenleg tenyésztés­ben levő sertésfalták nem alkalmasak az üzemi te­nyésztésre. és piacuk sincs. A vékony szalonnájú, gyor­san fejlődő, nagy sonkájú sertéseké a jövő. s az ilyen típusú állatoknak még él­ve is van piacuk külföldön. Figyelmeztetőül elhang­zott az is, hogy az állattenyésztésben nem érvényesül az új gazda­sági rendszer piaetőrvé- nyn. Mig az egyéb mezőgazda­sági termékeknél — a zöld­ség-. gyümölcs- és a ke­nyérellátásban — kialakult a több csatornás értékesíté­si forma, addig a hús­áron ton” még mindig tart a monopolhelyzet Ezt az árukínálat sem indokolja. A termelőszövetkezetekben, gyakran hetekig vár vevő­re a hízott sertés és a vá­gómarha. Ugyanakkor a városok és a falvak húsel­látása akadozik, előfordul, hogy nagyobb centrumok, mint például Kecskemét húsboltjaiban is kevés az áru és a minősége sem megfelelő. A tej felvásárlás rendsze­re is élénk vitatárgy volt a tanfolyamokon. Az átvé­teli formán kívül, a mi­nősítéssel elégedetlenek a tenyésztők. Válaszként a tanácskozáson részt vevő tejipari vállalat képviselő­je, elmondotta, hogy a tej­feldolgozó üzemek nyere­ségét — amely a nem megfelelően minősített tej­ből származik — elvonják a vállalattól. A kéthetes vitán részt vevő. 92 állattenyésztő is­mereteinek tovább bővíté­sétől váriák azt is, hogy végre megszűnjék a gazda­ságokban a növénytermesz­tés és az állattenyésztés ér­telmetlen szemben állása. A régi vita megoldódna, ha a növénytermesztőket is ér­dekeltté tennék az állatte­nyésztés eredményeiben. A* adott szántóföldi terü­lettől. az előállított takar­mány minőségétől és meny- nyiségétől is függ az állat- tenyésztés jövedelmezősége. V. E. Amit érdemes elmondani A kecskeméti szalagház | — mondja az egyik segéd­hatodik szintjén dolgozik munkásnak és visszaadja a tizenhat tagú brigádjával „fándiit”. — Csak aztán vi- Cseh László kőműves. Sim- I gyázzon a szemére! lis kék sapkája alól szem- ügyre veszi az egyik la­kásban a csupasz téglafa­lat, lehajol, megmeríti a vakol óserpenyőt és a mennyezetre fröccsend a tartalmát, — Így kell ezt csinálni A brigádját mindig oda vetik be, ahol a legsür­gősebb feladatok várják a Bács megyei Állami Épí­tőipari Vállalatot ök vé­gezték el például tavaly az új kecskeméti szolgál­tatóház valamennyi kőmű­Elkésett riport A huszadik évforduló után az Ősszel volt húsz éve. hogy egy új vállalat kirendeltséget létesített Kiskunfélegyházán. A Gyapjú és Textilnyers­anyag Forgalmi Vállalat akkor kezdte meg műkö­dését, vette kezébe az or­szág megfogyatkozott juh­állományának istápolását Nem kis feladat várt ak­kor a Bács megyeiekre sem. Erről beszélgettem a napokban Bárdos Ferenc kirendeltségvezetővel. — A két évtized alatt többször történt területi átszervezés, ámbár a mos­tani körzetünk már évek óta állandó — mondja a kirendeltségvezető. — Mi­énk a félegyházi, kecske­méti, dunavecsel járás, sőt a kiskőrösi egy része is, a többi a bajai kirendeltség hatáskörébe tartozik. Ér­deklik a számok is? — néz rám kérdően, majd azon­Bővült a növényvédelem „fegyvertára1 (( Az idő hirtelen jobbra fordulásával nagy erővel indultak meg a mezőgaz­dasági üzemekben a nö­vényvédelmi munkák. A hivatalos szervek újabb ké­miai anyagok felhaszná­lását engedélyezték, a MÉM Növényvédelmi Fő­osztálya 15 készítmény ide­iglenes forgalmazásához és felhasználásához járult hozzá. A vegyi termékek legnagyobb részben külföl­di eredetűek, beszerzésük­ről az AGROTRÖSZT gon­doskodott. A listán kivétel nélkül olyan vegyszerek szerepelnek, amelyek ta­valy még hiánycikknek számítottak, az igények tö­redékét sem tudták belőlük kielégíteni. Az új vegyszerek leg­többjét már a tavaszi nö­vényvédelmi munkáknál „bevetik” megyénkben is. Bereute István, a megyei Mezőgazdasági Ellátó Vál­lalat áruforgalmi előadó­jának tájékoztatása szerint a legkeresettebb cikk való­színűleg az amerikai ere­detű Treflán lesz. Ezt a gyomirtót a paradicsom- és a paprikaföldek védelmére használják fel. Az idén Bács-Kiskun megye 25 má- zsányit kapott és ezzel a pillanatnyi igényeket ki tudják elégíteni. A svájci Dimecron készítményeiből több változat is van. A Se- vin 85 nagyhatású rovar­irtó szerből a burgonyabo­gár ellen az utóbbi évek­ben ezzel védekeztek leg­hatásosabban — száz má- zsónyit kaptak, és ez az egész megyére elégendő. A hagyományos védeke­ző szerek — a Krezonit és a Neopol — szállítását a legtöbb közös gazdaság már befejezte és a napokban megkezdték felhasználásu­kat is. A később „bevetésre” ke­rülő növényvédőszerek kö­zül a legnagyobb várako­zás az angol PP—781-es bemutatkozását előzi meg, amellyel külföldön igen eredményesen védekeznek a gabona-lisztharmat ellen. A Klorofer—4, a nitroké- mial ipartelepek világszín­vonalon álló készítménye is megtalálható a megyei nővén yvédőszer-raktárak- ban. Ezzel a vegyszerrel a magas mésztartalmú, lú­gos kémhatású talajokon Jelentkező szőlő- és gyü- mölcskiorózist gyógyíthat­ják közös gazdaságaink. B. P. nal folytatja. — Százhúsz termelőszövetkezet, hét ál­lami gazdaság és mintegy nyolc-tízezer egyéni juhtar­tó állománya tartozik hoz­zánk. Feladatunk a monopol­cikket jelentő gyapjú ma. radéktalan begyűjtése. A múlt évben 84 vagonnal „termett" a körzetünkben. A másik fontos feladatunk a forgalmazás. Adunk, ve­szünk, hizlaltatunk, szállí­tunk, kül- és belföldre egyaránt. A múlt évben például 37 ezer birkát ex­portáltunk, s 19 ezret szál­lítottunk vágásra, a te­nyésztők pedig 14 ezret kaptak. — Azt hiszem, — teszi hozzá elgondolkodva —, az új rendszer ellenére az idén sem lesz kevesebb. — Űj rendszer? — Az új gazdaságirá­nyítási rendben a forga­lommal kapcsolatos egyed­uralmunk megszűnt. A hús­ipari Vállalatok is szerző­déseket köthetnek és vá­sárolhatnak vágóállatot. — Komoly konkuren­ciát jelent ez? — Egyelőre nem. Már így is alig győzzük a munkát, hiszen a szerző­déskötés, ellenőrzés, ta­nácsadás egyre inkább igénybe veszi a kirendelt­séget. Létszámunk ugyan­is — annak ellenére, hogy a juhállomány szépen gya­rapszik — változatlan. Ügy mi, mint a vállalatok ex­porttevékenysége a Terim. pexen keresztül történik. Olasz és görög exportra az idén negyvenezer bárányt és juhot szállítottunk. — Nem beszéltünk még a tenyészakcióról. — Arról már csak múlt időben beszélhetünk. Ez ni, hogy 1951-től 1968-ig hány tenyészjuhot vásá­roltunk és adtunk ki ked­vezményesen a tenyész­tőknek. Most, miután a ju- hászatok megerősödtek, ez az akció is megszűnt. — A kirendeltségveze- tő ezek szerint elége­dett? — Sok termelőszövetke­zetet tudnék felsorolni ahol különösen nagy gondot for­dítanak a juhászatok fej­lesztésére. A félegyházi Dó­zsa, a solti Szikra, a szalk- szentmártoni Petőfi és a Hunyadi, a kecskeméti Tö­rekvés és a Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszövet­kezet mind megérdemli az elismerést. A szabadszállá­si Lenin Tsz-ben igen szép negyvenöt kilogrammos pe­csenyebárányokból tesznek szert szép jövedelemre. Kü­lönösen említésre méltó a szanki Haladás Tsz példája, ahol két év alatt 2500-ra növelték az állományt. Na­gyon helyesen kezdik hasz­nosítani a juhászattal azo­kat a területeket, amelye­ket évek óta nem tudtak másra használni. Azt hi­szem, ha körülnéznénk a megyében, találnánk még jócskán olyan területeket, ahol megélnének a juhok. CSENG A TELEFON, a kirendeltséget Budapest keresi. Olaszországba indu­ló tejesbárányokról folyik a sző... O. L. vés munkáját. Hét külön böző épület őrzi az elmúl évből a kezük nyomál. Kétszeres tulajdonosai a szocialista címnek. Jelenleg vakolnak. Ápri­lis 30-ra átengedik a nyo­mukban járó szerelőknek, festőknek és asztalosoknak a karcsú, hosszú ház utol- só 177. lakását. Elege, tesznek egy vállalati meg­bízásnak is, miszerint elő­készítik a gépi vakolás ál­talános bevezetését. Két. közös szórófejben egyesülő gumicsövet vonszolnak be a szobákba, s a habarcs porlasztva kenődik a fa­lakra. A hagyományos, ké­zi eljárásra csak a befeje­zésnél van szükség. Eköz­ben formálódnak azok a mondatok, amelyeket a Petőfi szocialista brigád vezetője a szocialista bri­gádvezetők országos ta­nácskozásán elmondani szándékozik, amin Cseh László az építők kül­dötteként részt vesz. Olyan ez a készülő felszólalás, mintha valakivel vagy va­lakikkel való szüntelen vi­tatkozás közben születne. — A szocialista brigád­mozgalomnak — igenis — megvan a létjogosultsága. Egyaránt hasznos a részt­vevőknek és a társadalom­nak. Érezzük, hogy az át­lagosnál mindig többet kell adnunk. Ugyanakkor: aki többet dolgozik, az' többet is keres. A kőmű­veseink az elmúlt évben átlagosan 2600-at, a segéd­munkások pedig szintén 2000 forintnál többet vit­tek haza havonta. 1 — A közös programok összetartják a társaságot. Kollektíván nézünk meg kiállításokat, bemutató'-ot, színdarabokat. Az összetar­tásnak is köszönhető, how tőlünk ment nyugdíjba né!- dáhl az idén februárban idős Hevér Antal. És evv- szer sem hallottam tőle, hogy elkívánkozott volna a vállalattól. Két fiatal ugyan kilépett a könnyebb mun­ka és nagyobb kereset re­ményében, de nemrég visszakérték magukat. — Másfél éve, amikor elsők lettünk a szocialista brigádok szellemi vetélke­dőjének kecskeméti döntő­ién, a jutalomként kaorit könyveknek jobban örül­tünk, mint az ezer forint készoénznek. A munkás- szálláson az ágyam két vé­génél — bárki megnézheti — egész ktskönwtárat tar­togatok, hogy olvassak, ha kedvem tartia. A brigád többsévé rendszeresen m»’. hallgatia a munkásakadé­mia előadásait. Két dolgo­zónk pedig 10 hónaoos szakmunkásképző tanfo­lyamra jár. — Ezért furcsa, how csak akkor vesznek elő bennünket, amikor sürgős munka akad valahol. El­sősorban a művezető1-*-« gondolok. A brivádvv ülé­sekre sem ivén jönnek el. hogy tárgyalnánk velünk a gondjainkról. Hát. körül­belül erről beszelek m-’-d. ha szót kanok az országos tanácskozáson. Halász Fercrv Koktélműsor fiataloknak Bács-Kiskun, Békés, Borsod, Heves és Tolna, valamint Bu­dapest KISZ fiataljai közül 175-en érkeznek március 29-én, szombaton Kecskemétre az Fxnre^sz Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda által rendezett ..ju­bileumi kj&rmű'Or” kerekben 1 a rr* f í ,,, A fiatalok a délutáni órákban volt tulajdonképpen válla- városnézésen vesznek részt, tatunk legnagyobb felada­ta. Nagyon nehéz lenne most hirtelen megszámol­mafd es:e az Arenyhomok ter- -neben vacsorát rendeznek számukra. A vacsorát vetélke­Tanácsköz'ársa-ággal és az Expressz Utazási Irodával köp- cso'a’os kérdésekre kell vála­sz-lni totó formájában. Másnap, vasárnap délelűtt a 'Ca'ona József s-kő-ázba- k-k- élmüsor lesz. amel-en fe"6n a Juventus-zenekor Pápai ra- Lász’ó vezetésével,’ továb­bá Ezé esi Pá! té-cia’ ének 1 'Wlvölgyl János narod’s'a é- goás Vokán kökó. A műsort Szilágyi János, a Magyar Rá­dővel kötik össze, amelyen a i dió riportere vezeti.

Next

/
Thumbnails
Contents