Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-25 / 69. szám

Világ pro letárjai, egyesüljetek! \ A MAGYAR StÓCfALISTA M’UTlftÁSPÁ RT B Á C S* K I i M £ o Y EI B IZ ÜT TS ÁGÁNAK NAPILAPJA XXIV. évf. 69. szám 1969. március 25, KEDD Arat 80 fillér A napokban készült el az összesítés a megyei ta­nács pénzügyi osztályának termelőszövetkezeti cso­portjánál a tsz-ek 1968. évi gazdálkodásáról. Az adatok azt mutatják, hogy a me­gye termelőszövetkezetei­ben összességében is nőtt a közös vagyon, és emelke­dett a tagság jövedelme. A közös gazdaságok ál­lóeszközeinek bruttó értéke 1968. december 31-én 3 mil­liárd 731 millió forint volt, az előző évinél csaknem félmilliárd forinttal maga­sabb. Az új támogatási rendszer kedvezően befo­lyásolta a beruházásokat, az állam a szarvasmarha- és a sertéstartás létesítmé­nyeire 70 százalékos, a szőlő járulékos beruházá­saira pedig 50 százalékos támogatást nyújtott. Ü.j épületeket 120 millió forint értékben létesítet­tek. ültetvénytelepítést és felújítást 100 millió fo­rintért végeztek terme­lőszövetkezeteink. Az AGROKER-től és más szervektől kapott tájékoz­tatás szerint tavaly csök­kent a gépi berendezések­re fordított összeg, sok tér­Növekvő igények A kor követelményei­hez tartozik az anyagi és szellemi erőforrások olyan összhangjának megterem­tése, amely lehetővé teszi a tudomány, a technika eredményeinek gyors, szé­les körű alkalmazását a me­zőgazdasági termelésben is. Ezt az összhangot pedig csak az általános és szak­mai 1 műveltség állandó emelésével lehet megvaló­sítani. A mezőgazdasági szak­mát az egyetemektől egé­szen a szakmunkásképző iskolákig az elmúlt tanév­ben kereken 40 ezer hall­gató tanulta. Megyénkből is több ezren képezték magu­kat ezekben az oktatási intézményekben. Ezenkí­vül nagy számban vettek részt a szövetkezeti gaz­dák, mezőgazdasági dolgo­zók a különböző őszi-téli oktatásokban. A megyében több mint 60 ilyen tanfo­lyamon csaknem 1700-an képezték magukat. Az öt ifjúsági szakmunkásképző iskolában pedig majdnem ezren tanultak. Már megkezdődtek az előkészületek, megtörtén­tek a jelentkezések a kö­vetkező tanévre. Az elmúlt két esztendőben az oktatá­si reform folyamatának eredményeként lényeges fejlődés tapasztalható a mezőgazdasági szakokta­tásban, amely a szervezeti változásokban is kifejezés­re jutott. Az egyetemi kép­zésben mindenütt öt évre emelték a tanulmányi időt. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola a múlt évben Kertészeti Egyetemmé fej­lődött. Az idén ez az egye­tem tartósítóipari szakot indít, amely egyúttal^ a többszintes képzés feltéte­leinek kialakítása és kísér­leti bevezetése szempont­jából is érdekes, mert há­rom év után üzemmérnöki, öt év után pedig okleveles mérnöki diplomát kapnak a hallgatók. Külön szak­ként vezetik be a üzem- szervezési agrármérnökök képzését, az Agrártudomá­nyi Egyetem Mezőgazda­ságtudományi Karán. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium irányítása alá tartozó fel­sőfokú technikumok egysé­gesen áttértek a hároméve# képzési időre. A negyedik ötéves terv első felében napirendre kerül főiskolá­vá történő átszervezésük. A fejlesztés következtében üzemmérnöki diplomával rendelkező szakemberek képzésére nyílik lehetőség. A középfokú technikumok helyett pedig általánosan bevezették az új típusú szakközépiskolai képzést. Az 1969—70. évi tanév elő­készítése itt is jó részt már megtörtént A jövő tanév­re a szakemberigény, to­vábbá a demográfiai viszo­nyok figyelembevételével az országban csaknem 2500 fiatalt vesznek fel ezekbe az iskolákba, s csaknem 10 százalékuk a megyében tanul. Legtöbb gondunk a szak- és betanított mun­kások képzésében van. Egyes ágazatokban sokkal több a jelentkező, mint a tanulási lehetőség, másutt pedig indokolatlanul ke­vés. A növénytermesztési gépész szakra például Fü- löpszálláson 40 helyett 144- en, Jánoshalmán 80 he­lyett 114-en, Kiskunfélegy­házán az állattenyésztési szakra 80 helyett 149-en jelentkeztek. A kertészeti szakmunkások képzése iránt, sajnos, nincs meg az az érdeklődés, ami indo­kolt lenne. Ugyanez a helyzet a növényvédelmi szakmunkás képzésben is. A megyében 1400 növény­védő gép van és összesen 800 szakmunkást képeztek ki eddig. A képzési lehetőségeket mindenképpen növelni kell. Ehhez szükség van szakoktatókra, helyiségek­re, anyagi befektetésre. Enélkül nem érhetünk el javulást. Reméljük néhány megoldatlan gondunk rövi­desen rendeződik. Ehhez szükség van a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékeseinek támogatására. Természete­sen a helyi kezdeményezé­sek is sokat segíthetnek. A mezőgazdasági üze­mek szakemberek nélkül nehezebben oldhatják meg feladataikat. A gazdálko­dás folyamatos fejlesztését csak az Ismeretek bővítésé­vel lehet megvalósítani. K. & melőszövetkezetben — hely telenül — elhasználódó! gépekkel dolgoztak, ígér rossz hatásfokkal. 1969-ber az 50 százalékos támogatás helyett már csak 20 szá­zalékot ad az állam a gép­javításra, ezzel is serkent­ve az új. korszerű erőgé­pek elterjedését Tavaly 640 millió forinttal nőtt szövetkezeteinkben a hal­mozott termelési érték, így az esztendő végére el­érte a 4 milliárd forintot. A nagyarányú emelkedés részben a megnövekedett segédüzemi tevékenység ja­vára írható, bár — az ele­mi károk ellenére — a nö­vénytermesztés eredmé­nyei is (javultak. A megye 181 termelőszö­vetkezetének mérlegében összesen 606 millió forint nyereség szerepek Tizenhat gazdaság zárta veszteséggel az elmúlt évet, összesen 28 millió forint hiánnyal. A tagság és az alkalma­zottak személyes jövedel­me tavaly 98 millió forint­tal. a részesedési alap 141 millió forinttal növekedett az 1967-es évhez viszo­nyítva. B. P. építési állandó bixotlsága A megyei tanács építési llandó bizottsága tegnap lést tartott, amelyen több bntos téma szerepelt na­pirenden. Először a negye­dik ötéves terv lakásépíté­si programjának előkészí­téséről tárgyaltak. Az ál­landó bizottság egyetértett azzal az elgondolással, hogy a megyében 1970—75 kö­zött 12 ezer lakást több szintes lakóházakban, lá- kótelepszerűen kell meg­építeni. Ezenkívül mindent meg kell tenni annak érde­kében, hogy még nyolcezer lakás épüljön fel. Az állandó bizottság ez­után az olyan lakótelepek felszámolásáról tárgyalt, amelyek nem felelnek meg az emberi lakhatásági kö­vetelményeknek. Ilyen la­kótelepek találhatók Kis­kunfélegyházán, Kiskunha­lason és Kalocsán. Az ál­landó bizottság javasolta, hogy a probléma megoldá­sa érdekében a rendelke­zésre álló anyagi kereteket koncentráltabban használ­ják fel. Az állandó bizottság úgy döntött, hogy a megyei mű­emlékvédelmi albizottságot átszervezi. Az albizottság munkájába bevonják a me­gye legjobb történész és építész szakembereit, s ki­dolgozzák a műemlékvé­delmi tervet. Az állandó bizottság végül a magán- tervezés hatósági felülvizs­gálatáról és ellenőrzéséről tárgyalt. A készletek elegendőek az újig Törekvések a zöldség és gyümölcs árának csökkentésére A. Zöldség-Gyümölcs Ke­reskedelmi Egyesülés igaz­gatósága az országos kész­letek alakulásáról, a szer­ződéskötések helyzetéről tárgyalt hétfői ülésén. Az országos készletek — a várható igényekkel szá­molva — elegendőek az új termésig, s rövidesen na­gyobb mennyiségben kerül­nek forgalomba a primőrök is. Burgonyából mintegy 140 vagonos többlettel szá­Cukorborsó négyszáz holdon s, borsót a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet KépÜnküú: Gémed József és Szabó Sándor gépkezelők töltik fel ín­(Pásztor Zoltán felvétel?) Vetik tábláin. dulás előtt a mag tartályokat. mólnak, ennek ellenére a teljesen biztonságos ellátás érdekében újabb 400 vagon burgonya importját hatá­rozták el. Az idei szerződéskötések kedvezően alakulnak, s — az eddigi eredmények alap­ján — megnyugtató, jó el­látást ígérnek. A tervek szerint az egyesülés válla­latai összesen 108 650 va­gon burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt vásárolnak fel. a tavalyinál mintegy 22 ezer—23 ezer vagonnal töb­bet. Zöldségfélékből és gyümölcsből a terv a ta­valyinál és az azt megelő­ző évinél is nagyobb meny- nyiséggel számol. A lakos­ság részére mintegy 52 ezer vagonnyi burgonyát, zöld­séget és gyümölcsöt szán­nak, a tavalyinál 7 száza­lékkal többet, ezenkívül számítanak a szabadpiaci felhozatal nagyobb mérté­kű növekedésével is. Az igazgatótanács állás- foglalásában megállapítot­ta, hogy a felvásárlási és értékesítési előirányzat reális, annál Is inkább, mert az időjárás, a tavasz késedelme ellenére is, ked­vezőnek ígérkezik. Felhív­ja vállalatainak figyelmét, hogy a lakosság jobb ellá­tása érdekében fejlesszék üzlethálózatukat. minden leszerződött árut vegyenek át a termelőktől. Segítsék elő, hogy a minőség meg­óvása. a költségek csökken­tése érdekében — minél több zöldség és gyümölcs kerüljön a termelőtől a közvetlen fogyasztóhoz. Az igazgatótanács irány­elvként adta ki a zöldség-, gyümölcs-árszínvonal csök­kentését. Véleménye szerint a tervezett átlagtermések realizálásával, még köze­pes termés esetén is, az 1967. évi szint alá lehet . szorítani a fogyasztói ára­Ikat

Next

/
Thumbnails
Contents