Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-20 / 66. szám
1 oldal 1969. március 20. csütörtök Uj korszerű tej kombinát Székesfehérvárott, a Fejér és Komárom megyei Tejipari Vállalat központi tej kombinátot létesített A korszerűen felszerelt új üzem naponta százezer liter tej feldolgozására alkalmas. Az üzemi próbákat a napokban kezdték meg. Az új üzem legelső terméke a flakonos tej. hazánkban újdonság. A három gépsoron március közepétől naponta 80 000-et tudnak készíteni. Ez az üzem látja el a székesfehérvári, dunaújvárosi és tatabányai iskolákat flakonos tejjel. A fővárosba egyelőre napi 10 000 flakont, később napi 40 000 flakont szállítanak. Képünkön: A tejkombinát automatagépsorán hatosával töltik a 2,5 decis flakonokat. Egy rendelő megváltásra vár Feljegyzések, emlékeztetők, jelentések és különféle beszámolók garmadája foglalkozik a bácsalmási rendelőintézet áldatlan helyzetével. A vizsgálatok során mindenki — a KÖJÁL képviselője is — megállapította: a hajdani parasztház hat helyiségében nincsenek meg a zavartalan betegellátás előfeltételei. íme egy gond a sok közül. A körzeti orvos még tavaly felhívta a községi tanács végrehajtó bizottságának a figyelmét: „Nagy hiányossága az intézetnek, hogy a vízvezeték nincs bekötve.” Az észrevételt írásban továbbították a bajai kórház gazdasági főorGondolatok a volán mellett /" sizmarek Mátyás, az ötvenes évek híres operettszerzője szerint egyetlen módon ismerhetjük meg igazán embertársainkat: utazni kell velük. Utazni reggel, didergés, görgős villamosokon, kánikulában, gázolajszagú autóbuszon, és permetező nyári esőben az államvasutak valamelyik szárnyvonalán. Ilyen helyzetekben kibukkan a valódi én, az utazás ugyanis minden emberben több-kevesebb feszültséget Idéz elő. Olvasóink a legkülönbözőbb panaszokat írják meg szerkesztőségünk címére, a közlekedéssel kapcsolatos észrevételeiket viszont szinte minden alkalommal telefonon köz- lik. Mi ezeknek a panaszoknak is igyekszünk lelkiismeretesen utána nézni. Most azonban a másik felet, a gépkocsivezetőket, közlekedési szakembereket kérdezzük meg, milyen az utas? Milyennek látja Rákosi Árpád, aki havi 260— 280 órán keresztül szállít utasokat. H a a városi forgalomban dolgozó „pilóták” részére rendszeresítenének egy panaszkönyvet, elsőnek azt a siető utast írnák be, aki feltolakszik az autóbuszra és erélyesen közli, hogy nagyon siet, más úgysem fér fel, induljon! Szerepelne a vesszőkosaras (jaj nektek harisnyák!) néni, aki a központ^ ban a még üres kocsi hátsó ajtajához áll, és topogva, nyomorogva utazik a végállomásig, de addig persze „rajta keresztül” zajlik a leszállás. Nagy problémát okoznak a gyermekek, főleg a kisfiúk, akik harci üvöltéssel közelítik meg a fékező autóbuszt és senki nem előzheti meg őket a felszállásban. Azután akad „közlekedési szakértő’. Középkorú férfi, aki a gépkocsivezető mellé áll és erélyes hangon műszaki, KRESZ-tanácsokat ad. LJ a statisztikát készí- tenénk, kiderülne, az ilyen utasok az évi 10 milliós helyi utasforgalomban csak ezrelékes töredékben léteznek. Mert az egyik oldalon mi, utasok állunk — jelenleg havonta 9 ezren élünk a bérletvásárlás lehetőségével és utazunk zsúfoltan, sorompókkal lassított útvonalakon, a másik oldalon pedig a gépkocsivezetők, akik reggel még frissen mondják: „Kérem, szíveskedjenek a kocsi belsejébe fáradni!” — de naponta tíz órát ülnek volánnál. Az élet gyakran pozitív előjelű kompromisszumos megoldásra kényszeríti az embereket. A kulturált közlekedés is csak így, közösen oldható meg. Türelemmel, megértéssel, emberséggel. Természetesen mindkét részről. Sefanecí Katalin vosánák, s a következő választ kapták: „... közlöm, hogy a „rendelő intézet” költségvetési címen nincs fedezet bácsalmási rendelő intézeti részlegünknek a községi vízhálózatba való bekapcsolására. Az összeget az 1969. évi költségvetésünkbe se tervezzük beállítani”. Koséi a beteghes Az igények szinte szétfeszítik a jelenlegi, egyébként is elavultnak minősülő épület falait. Bácsalmás 15 éven belül előreláthatólag 10 ezer lakosú településsé fejlődik, kereskedelmi centrum, és egyben közlekedési csomópont. A falusi, tanyasi ember ma sem mozdul különösebb lelkesedéssel messzire. A bajai végcélig buszról vonatra szállnak át, fél napokat rabol el az utazás, az alaposabb kivizsgálás érdekében pedig többször is meg kell tenni ugyanazt az utat. Ha súlyos a betegség, akkor persze nincs mese. Ily módon mégis épp a hatékony megelőzés lehetőségei maradnak parlagon. Enyhít a helyzeten, hogy négy éve Bácsalmáson működik a Bajai Városi Tanács kórházának II. számú belgyógyászati osztálya. Nagyon sok mindent elvégeznek azóta — helyben. Társadalmilag hasznos időt és költséget takarítanak meg azzal, hogy megcsinálják a járóbetegek EKG-vizsgálatait, szakavatott kezekben van a laboratórium, röntgenszakorvosuk van és a rövidhullám kezelésért sem kell a 30 kilométerre levő szomszédba menni. Az idén télen is fiatal életet mentett meg a „közel a beteghez” gyakorlata. A bácsalmási kórházig szerencsére eljutott a hóval vastagon fedett utakon az egyik tanyáról az apa, aki a hátán hozta be már áléit, nyolcesztendős kislányát. „Nem akarunk A betegek többnyire türelmesek és a maguk módján ragaszkodók. Az orvos, dr. Sebők János így vall róluk: — Általában mezőgazda- sági foglalkozású betegek kerülnek az osztályra. Sokkal nehezebb közelfér- kőzmi hozzájuk, mint az üzemi dolgozókhoz. Néha még az is hátrányt jelent a gyógyításban, hogy kevésbé igényesek, mint a városi lakosok. Itt sokszor szinte harapófogóval kell kiszedni a kívánságukat. Nem egyszer csak reggel derül ki, hogy valamélyi- kőjük rosszul volt. Ilyenkor már-már mentegetőd- ző hangsúllyal elmondják, hogy éjjel „nem akartak zavarni”. Furcsa és szokatlan ez, hiszen állandó készültségben várjuk a jelzéseket. Fele-fele A felmérések szerint mintegy 40 ezer ember tartozik Bácsalmás vonzási körzetébe. Kielégítő egészségügyi ellátásuk új létesítményt kíván. Még akkor is. ha az itteni páciensek kevésbé „követe- lödzőek”, amikor azokról az elemi jogokról van szó, amelyek megilletik őket. A jó szándékon, a segíteni akaráson nem múlik. A sebész, fogász, röntgen, laboratóriumi, fizikotherá- piás és gyermek-, illetve nőgyógyász szakorvosok pedig rendelkezésre állnak. — Mi Is akceptáljuk, hogy szükség van Bácsalmáson egy korszerű, az alapszakmákat átfogó új rendelőintézetre — közli dr. Pataki József, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának vezetője. — Az egyéb igényeket rangsorolva a bácsalmásiak ügye mégsem szerepel a legsürgősebben megoldásra váró feladatok között. Az új épület és a berendezés költségei körülbelül 5 millió forintot tennének ki. Az összegnek mi valószínűleg csak a felét tudjuk adni. A megvalósulás tehát attól függ, hogy a járási tanács mit vállal a ráfordítás költségeiből. Dr. Gajdócsi István, a járási tanács vb-elnöke nem sokkal az előző nyilatkozat elhangzása után kijelentette, hogy kiveszik részüket a költségek viseléséből. A várva várt Intézetet tehát felépítik. Az elképzelések szerint a kórház tő- szomszédságában magasodik majd. Megtudtuk azt is, hogy a kivitelezési tervek — a járási tanács megrendelésére — még az idén elkészülnek. Halász Ferenc Önkiszolgálás és lopás A VICCLAPOKNAK, az újságok humorrovatának állandó témája az önki- szolgáló boltok vizslaszemű eladóinak, illetve rettegve vásárló vevőinek „bemutatása”. Az igazság: — erre különböző statisztikák is utalnak — önki- szolgáló üzleteinkben eléggé elszaporodtak a kisebb kárértékkel járó lopások. S miután a pultnak két oldala van, meg kell vizsgálni: az eladók hogyan védekezzenek a tolvajok, illetve a vásárlók a gyanúsítás ellen. Kecskeméten az egyik önkiszolgáló boltba betért az üzlet régi vásárlója. Különböző árucikkekből mintegy száz forint értékűt rakott a kosarába, s amikor fizetett, indulni készült. EKKOR az egyik eladó melléje lépett, ráförmedt: „Mutassa a táskáját!” E felkiáltással egyidejűleg az eladó — mondani sem kell, az üzlet népes közönsége a vásárlás helyett e közjátékot figyelte — benyúlt a táskába, s elkezdte kirakni a vásárolt, sőt az illető személyes holmiját. A vásárlót mélyen megalázó „leltározás” a raktárban folytatódott, ahol kiderült: ok nélkül gyanúsítoták, rágalmazták meg a bolt régi vevőjét. A szóbanforgó bolti dolgozó — amikor a vevő ártatlanságának tudatában, az ellene elkövetett becsületsértő magatartás miatt panaszt akart tenni — kijelentette: ő pedig látta, hogy egy doboz cipőpasztát „emelt el”, s ő nem szokott tévedni... Igaz, hogy a lopások miatt keletkező károkat — néha ezek igen jelentősek —, a bolt dolgozóinak kell megtéríteni. A megelőzés ilyen módszere mégsem jó. MIT LEHETNE tenni hasonló esetben, ha csupán gyanakszik az eladó? A vásárló nem sértődhet meg — az élet ezt igazolja —, ha diszkréten, udvariasan felszólítják: fáradjon abolt raktárába. Ott már meg lehet kérni a vevőt, hogy rakjon ki mindent a táskájából. Ha ártatlan, szó nélkül eleget tesz a kérésnek, hiszen minden becsületes embernek az a célja, hogy más, a társadalmi tulajdon ne károsodjon. Ilyen eset kapcsán az eladó, üzletvezető megmagyarázhatja tettének indítékát, bocsánatot, elnézést kérhet, ha tévedett. A vásárló — teljes bizonysággal állíthatjuk — megérti a bolt dolgozóinak ezt az intézkedését. Ha azonban valóban tolvajt fogtak, s az vonakodik, lehetőség van a rendőrség közbelépését kérni. KELL-E ilyenfajta különbségtétel? Feltétlenül! Kereskedőnek sem a saját, sem a vásárló hírnevét, önérzetét nem szabad kiszolgáltatnia a szóbeszédnek, felelőtlen feltételezésnek! Gémes Gábor Ismerjük meg Grabónát és társait A MÜBÖRGYÄRTÄS már hosszú évekkel ezelőtt is foglalkoztatta a tudósok, kutatók seregét, de a textilanyagokat helyettesítő műbőr, alig néhány évvel ezelőtt kezdte elérni egyre nagyobb sikereit. A hazai műbőrgyártás is erőteljesen fejlődik, egyre jobb minőségű alapanyaggal látja el a feldolgozó ipart. A Kiskunfélegyházi Kézműipari Vállalat alig három éve kezdte meg a műbőrből való gyártást. Kovács Sándor, a vállalat igazgatója érdekes dolgokat mond az azóta eltelt időről. — Szinte nem is hittük még akkor — emlékezik a kezdetre —, hogy viszonylag rövid idő alatt ilyen szép eredményeket érünk el. Az első évben a Grabóna nevű műbőrből készítettük termékeinket, mindössze 3 ezer kabátot. A négy színben gyártott kabátok eljutottak az ország szinte minden részébe, s nagy sikert arattak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a második évben már több mnt 9 ezerre kaptunk megrendelést, de gyártottunk ezenkívül 7 ezer 500 rövid dzsekit is. Ebben az évben gyártmányaink már túljutottak haéánk határain; az NDK-ba és Csehszlovákiába 6 ezer kulikabátot szállítottunk, a megrendelők legnagyobb megelégedésére. A harmadik évben — tavaly —, a Grabónának továbbfejlesztett változatai is jelentkeztek. Megkezdtük a Grabolux női kosztümök készítését, zsugorított műbőrből, úgynevezett Gra- boskinból pedig lánykakabátokat és ruhákat gyártottunk. Külföldi ügyfeleink közé csatlakoztak a múlt évben lengyel cégek is — műbőráruinknak most már a lengyel nők is őrülhetnek. — Az idei tervek? — Igen sok megrendelésünk van műbőrárukra, amelyeknek választéka is bővül. Az előbb említett anyagok mellett megkezdtük a Grabolon és a Gra- bona-Flip nevű anyagok felhasználását. A Grabo- luxnak is szinte változatlanul nagy a sikere, az egyik nagykereskedelmi vállalat részére éppen most kezdtük meg nagyobb tételben női kosztümök és szoknyák gyártását. — Mi a titka a műbőr sikerének? — Ezek a műbőrök már tökéletesen pótolják a textíliákat és több olyan előnnyel rendelkeznek, amelyek igen komoly ve- télytárssá avatják őket. nézzük csak: A műbőr vízhatlan, könnyen tisztítható és jó hőszigetelő. Az ára is alacsonyabb, mint a textilkészítményeké. — A gyártás nem okoz gondot? — Természetesen annakidején megfelelően átalakítottuk a gépparkunkat és dolgozóinkat is megtanítottuk a szükséges tudnivalókra. Horváth József főmérnök vezetésével műszaki kollektívánk most egy érdekes technológiai eljárás kidolgozásán fáradozik. Ha ezt bevezetjük, műbőráruinkat varrás helyett hegesztéssel készítjük. Gyorsabb is lesz a gyártás és az áruk vízhatlansága teljesen tökéletessé válik. Ezt az eljárást különben bemutatjuk a Budapesti Nemzetközi Vásáron is. — A vállalat termékei újabban Félegyházán is megvásárolhatók... — Igen, rég gondunk volt az, hogy^több mint 900-as létszámmal termelő üzemünk dolgozói nehezen juthattak hozzá a saját gyártmányainkhoz. Februárban létesítettünk itt — Kiskunfélegyházi irodaházunkban — egy ideiglenes boltot, s remélhetőleg néhány hónap múlva a város közepén, a Petőfi Sándor utcában megnyílik a korszerű, végleges üzletünk. AZ.ÉV ELEJÉN átvettük a Kecskeméti Vegyesipari Vállalattól a méretes férfi és női szabóságot, s itt vállalunk műbőrből is munkát. Örömmel mondhatom, hogy egyre több megrendelést kapunk, főleg műbőr női kosztümökre. A csau, drapp és a barna az uralkodó divatszín. Nyersanyagunk van bőven, olcsón és gyorsan dolgozunk... (x) Itt a tavasz! KERTÉSZÜVEGET. MELEGÄGYI KERETET. mindenféle ÉPÍTÉSI ANYAGOT ideiében vásároljon az Általános Fogyasztási Szövetkezet községi TÜZÉP-teleoein. 516
