Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-20 / 66. szám

1 oldal 1969. március 20. csütörtök Uj korszerű tej kombinát Székesfehérvárott, a Fe­jér és Komárom megyei Tejipari Vállalat központi tej kombinátot létesített A korszerűen felszerelt új üzem naponta százezer li­ter tej feldolgozására al­kalmas. Az üzemi próbákat a napokban kezdték meg. Az új üzem legelső termé­ke a flakonos tej. hazánk­ban újdonság. A három gépsoron március közepétől naponta 80 000-et tudnak készíteni. Ez az üzem látja el a székesfehérvári, duna­újvárosi és tatabányai is­kolákat flakonos tejjel. A fővárosba egyelőre napi 10 000 flakont, később napi 40 000 flakont szállítanak. Képünkön: A tejkombi­nát automatagépsorán ha­tosával töltik a 2,5 decis flakonokat. Egy rendelő megváltásra vár Feljegyzések, emlékezte­tők, jelentések és külön­féle beszámolók garmadá­ja foglalkozik a bácsalmá­si rendelőintézet áldatlan helyzetével. A vizsgálatok során mindenki — a KÖ­JÁL képviselője is — meg­állapította: a hajdani pa­rasztház hat helyiségében nincsenek meg a zavarta­lan betegellátás előfeltéte­lei. íme egy gond a sok kö­zül. A körzeti orvos még tavaly felhívta a községi tanács végrehajtó bizottsá­gának a figyelmét: „Nagy hiányossága az intézetnek, hogy a vízvezeték nincs be­kötve.” Az észrevételt írás­ban továbbították a ba­jai kórház gazdasági főor­Gondolatok a volán mellett /" sizmarek Mátyás, az ötvenes évek híres operettszerzője szerint egyetlen módon ismerhet­jük meg igazán embertár­sainkat: utazni kell velük. Utazni reggel, didergés, gör­gős villamosokon, kániku­lában, gázolajszagú autó­buszon, és permetező nyári esőben az államvasutak va­lamelyik szárnyvonalán. Ilyen helyzetekben kibuk­kan a valódi én, az utazás ugyanis minden emberben több-kevesebb feszültséget Idéz elő. Olvasóink a legkülönbö­zőbb panaszokat írják meg szerkesztőségünk cí­mére, a közlekedéssel kap­csolatos észrevételeiket vi­szont szinte minden alka­lommal telefonon köz- lik. Mi ezeknek a pana­szoknak is igyekszünk lel­kiismeretesen utána nézni. Most azonban a másik felet, a gépkocsivezetőket, közlekedési szakembereket kérdezzük meg, milyen az utas? Milyennek látja Rá­kosi Árpád, aki havi 260— 280 órán keresztül szállít utasokat. H a a városi forgalom­ban dolgozó „piló­ták” részére rendszeresíte­nének egy panaszkönyvet, elsőnek azt a siető utast írnák be, aki feltolakszik az autóbuszra és erélyesen közli, hogy nagyon siet, más úgysem fér fel, indul­jon! Szerepelne a vessző­kosaras (jaj nektek haris­nyák!) néni, aki a központ^ ban a még üres kocsi hátsó ajtajához áll, és topogva, nyomorogva utazik a vég­állomásig, de addig persze „rajta keresztül” zajlik a leszállás. Nagy problémát okoznak a gyermekek, fő­leg a kisfiúk, akik harci üvöltéssel közelítik meg a fékező autóbuszt és senki nem előzheti meg őket a felszállásban. Azután akad „közlekedési szakértő’. Kö­zépkorú férfi, aki a gépko­csivezető mellé áll és eré­lyes hangon műszaki, KRESZ-tanácsokat ad. LJ a statisztikát készí- tenénk, kiderülne, az ilyen utasok az évi 10 mil­liós helyi utasforgalomban csak ezrelékes töredékben léteznek. Mert az egyik oldalon mi, utasok állunk — jelenleg havonta 9 ezren élünk a bérletvásárlás le­hetőségével és utazunk zsúfoltan, sorompókkal las­sított útvonalakon, a má­sik oldalon pedig a gép­kocsivezetők, akik reggel még frissen mondják: „Ké­rem, szíveskedjenek a kocsi belsejébe fáradni!” — de naponta tíz órát ülnek vo­lánnál. Az élet gyakran pozitív előjelű kompromisszumos megoldásra kényszeríti az embereket. A kulturált köz­lekedés is csak így, közö­sen oldható meg. Türelem­mel, megértéssel, ember­séggel. Természetesen mind­két részről. Sefanecí Katalin vosánák, s a következő vá­laszt kapták: „... közlöm, hogy a „rendelő intézet” költségvetési címen nincs fedezet bácsalmási ren­delő intézeti részlegünk­nek a községi vízhálózat­ba való bekapcsolására. Az összeget az 1969. évi költ­ségvetésünkbe se tervez­zük beállítani”. Koséi a beteghes Az igények szinte szét­feszítik a jelenlegi, egyéb­ként is elavultnak minő­sülő épület falait. Bácsal­más 15 éven belül előre­láthatólag 10 ezer lakosú településsé fejlődik, keres­kedelmi centrum, és egy­ben közlekedési csomópont. A falusi, tanyasi ember ma sem mozdul különö­sebb lelkesedéssel messzi­re. A bajai végcélig busz­ról vonatra szállnak át, fél napokat rabol el az utazás, az alaposabb kivizsgálás érdekében pedig többször is meg kell tenni ugyan­azt az utat. Ha súlyos a betegség, akkor persze nincs mese. Ily módon mégis épp a hatékony meg­előzés lehetőségei marad­nak parlagon. Enyhít a helyzeten, hogy négy éve Bácsalmáson mű­ködik a Bajai Városi Ta­nács kórházának II. szá­mú belgyógyászati osztá­lya. Nagyon sok mindent elvégeznek azóta — hely­ben. Társadalmilag hasz­nos időt és költséget ta­karítanak meg azzal, hogy megcsinálják a járóbetegek EKG-vizsgálatait, szakava­tott kezekben van a labora­tórium, röntgenszakorvo­suk van és a rövidhullám kezelésért sem kell a 30 kilométerre levő szomszéd­ba menni. Az idén télen is fiatal életet mentett meg a „közel a beteghez” gya­korlata. A bácsalmási kór­házig szerencsére eljutott a hóval vastagon fedett utakon az egyik tanyáról az apa, aki a hátán hozta be már áléit, nyolceszten­dős kislányát. „Nem akarunk A betegek többnyire tü­relmesek és a maguk mód­ján ragaszkodók. Az or­vos, dr. Sebők János így vall róluk: — Általában mezőgazda- sági foglalkozású betegek kerülnek az osztályra. Sok­kal nehezebb közelfér- kőzmi hozzájuk, mint az üzemi dolgozókhoz. Néha még az is hátrányt jelent a gyógyításban, hogy ke­vésbé igényesek, mint a vá­rosi lakosok. Itt sokszor szinte harapófogóval kell kiszedni a kívánságukat. Nem egyszer csak reggel derül ki, hogy valamélyi- kőjük rosszul volt. Ilyen­kor már-már mentegetőd- ző hangsúllyal elmondják, hogy éjjel „nem akartak zavarni”. Furcsa és szokat­lan ez, hiszen állandó ké­szültségben várjuk a jelzé­seket. Fele-fele A felmérések szerint mintegy 40 ezer ember tartozik Bácsalmás vonzá­si körzetébe. Kielégítő egészségügyi ellátásuk új létesítményt kíván. Még akkor is. ha az itteni pá­ciensek kevésbé „követe- lödzőek”, amikor azokról az elemi jogokról van szó, amelyek megilletik őket. A jó szándékon, a segí­teni akaráson nem múlik. A sebész, fogász, röntgen, laboratóriumi, fizikotherá- piás és gyermek-, illetve nőgyógyász szakorvosok pedig rendelkezésre állnak. — Mi Is akceptáljuk, hogy szükség van Bácsal­máson egy korszerű, az alapszakmákat átfogó új rendelőintézetre — közli dr. Pataki József, a megyei tanács vb egészségügyi osz­tályának vezetője. — Az egyéb igényeket rangsorol­va a bácsalmásiak ügye mégsem szerepel a legsür­gősebben megoldásra váró feladatok között. Az új épület és a berendezés költségei körülbelül 5 mil­lió forintot tennének ki. Az összegnek mi valószí­nűleg csak a felét tudjuk adni. A megvalósulás te­hát attól függ, hogy a já­rási tanács mit vállal a ráfordítás költségeiből. Dr. Gajdócsi István, a járási tanács vb-elnöke nem sokkal az előző nyi­latkozat elhangzása után kijelentette, hogy kiveszik részüket a költségek viselé­séből. A várva várt Intézetet tehát felépítik. Az elkép­zelések szerint a kórház tő- szomszédságában magaso­dik majd. Megtudtuk azt is, hogy a kivitelezési ter­vek — a járási tanács meg­rendelésére — még az idén elkészülnek. Halász Ferenc Önkiszolgálás és lopás A VICCLAPOKNAK, az újságok humorrovatának állandó témája az önki- szolgáló boltok vizslasze­mű eladóinak, illetve ret­tegve vásárló vevőinek „bemutatása”. Az igazság: — erre különböző statisz­tikák is utalnak — önki- szolgáló üzleteinkben elég­gé elszaporodtak a kisebb kárértékkel járó lopások. S miután a pultnak két ol­dala van, meg kell vizs­gálni: az eladók hogyan védekezzenek a tolvajok, illetve a vásárlók a gyanú­sítás ellen. Kecskeméten az egyik önkiszolgáló boltba betért az üzlet régi vásárlója. Kü­lönböző árucikkekből mint­egy száz forint értékűt ra­kott a kosarába, s amikor fizetett, indulni készült. EKKOR az egyik eladó melléje lépett, ráförmedt: „Mutassa a táskáját!” E felkiáltással egyidejűleg az eladó — mondani sem kell, az üzlet népes közönsége a vásárlás helyett e köz­játékot figyelte — benyúlt a táskába, s elkezdte ki­rakni a vásárolt, sőt az il­lető személyes holmiját. A vásárlót mélyen megalázó „leltározás” a raktárban folytatódott, ahol kiderült: ok nélkül gyanúsítoták, rá­galmazták meg a bolt ré­gi vevőjét. A szóbanforgó bolti dolgozó — amikor a vevő ártatlanságának tu­datában, az ellene elköve­tett becsületsértő magatar­tás miatt panaszt akart tenni — kijelentette: ő pe­dig látta, hogy egy doboz cipőpasztát „emelt el”, s ő nem szokott tévedni... Igaz, hogy a lopások mi­att keletkező károkat — néha ezek igen jelentősek —, a bolt dolgozóinak kell megtéríteni. A megelőzés ilyen módszere mégsem jó. MIT LEHETNE tenni hasonló esetben, ha csupán gyanakszik az eladó? A vásárló nem sértődhet meg — az élet ezt igazolja —, ha diszkréten, udvariasan felszólítják: fáradjon abolt raktárába. Ott már meg lehet kérni a vevőt, hogy rakjon ki mindent a táskájából. Ha ártatlan, szó nélkül eleget tesz a kérés­nek, hiszen minden becsü­letes embernek az a célja, hogy más, a társadalmi tu­lajdon ne károsodjon. Ilyen eset kapcsán az eladó, üz­letvezető megmagyarázhatja tettének indítékát, bocsá­natot, elnézést kérhet, ha tévedett. A vásárló — tel­jes bizonysággal állíthat­juk — megérti a bolt dol­gozóinak ezt az intézkedé­sét. Ha azonban valóban tolvajt fogtak, s az vona­kodik, lehetőség van a rendőrség közbelépését kérni. KELL-E ilyenfajta kü­lönbségtétel? Feltétlenül! Kereskedőnek sem a saját, sem a vásárló hírnevét, ön­érzetét nem szabad kiszol­gáltatnia a szóbeszédnek, felelőtlen feltételezésnek! Gémes Gábor Ismerjük meg Grabónát és társait A MÜBÖRGYÄRTÄS már hosszú évekkel ezelőtt is foglalkoztatta a tudósok, kutatók seregét, de a tex­tilanyagokat helyettesítő műbőr, alig néhány évvel ezelőtt kezdte elérni egyre nagyobb sikereit. A hazai műbőrgyártás is erőtelje­sen fejlődik, egyre jobb mi­nőségű alapanyaggal látja el a feldolgozó ipart. A Kiskunfélegyházi Kéz­műipari Vállalat alig há­rom éve kezdte meg a mű­bőrből való gyártást. Ko­vács Sándor, a vállalat igazgatója érdekes dolgo­kat mond az azóta eltelt időről. — Szinte nem is hittük még akkor — emlékezik a kez­detre —, hogy viszonylag rövid idő alatt ilyen szép eredményeket érünk el. Az első évben a Grabóna ne­vű műbőrből készítettük termékeinket, mindössze 3 ezer kabátot. A négy szín­ben gyártott kabátok elju­tottak az ország szinte minden részébe, s nagy si­kert arattak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a második évben már több mnt 9 ezerre kaptunk megrendelést, de gyártot­tunk ezenkívül 7 ezer 500 rövid dzsekit is. Ebben az évben gyártmányaink már túljutottak haéánk határa­in; az NDK-ba és Csehszlo­vákiába 6 ezer kulikabátot szállítottunk, a megrende­lők legnagyobb megelége­désére. A harmadik évben — ta­valy —, a Grabónának to­vábbfejlesztett változatai is jelentkeztek. Megkezdtük a Grabolux női kosztümök készítését, zsugorított mű­bőrből, úgynevezett Gra- boskinból pedig lánykaka­bátokat és ruhákat gyár­tottunk. Külföldi ügyfele­ink közé csatlakoztak a múlt évben lengyel cégek is — műbőráruinknak most már a lengyel nők is őrülhetnek. — Az idei tervek? — Igen sok megrendelé­sünk van műbőrárukra, amelyeknek választéka is bővül. Az előbb említett anyagok mellett megkezd­tük a Grabolon és a Gra- bona-Flip nevű anyagok felhasználását. A Grabo- luxnak is szinte változat­lanul nagy a sikere, az egyik nagykereskedelmi vállalat részére éppen most kezdtük meg nagyobb té­telben női kosztümök és szoknyák gyártását. — Mi a titka a műbőr sikerének? — Ezek a műbőrök már tökéletesen pótolják a tex­tíliákat és több olyan előnnyel rendelkeznek, amelyek igen komoly ve- télytárssá avatják őket. nézzük csak: A műbőr víz­hatlan, könnyen tisztítható és jó hőszigetelő. Az ára is alacsonyabb, mint a tex­tilkészítményeké. — A gyártás nem okoz gondot? — Természetesen annak­idején megfelelően átala­kítottuk a gépparkunkat és dolgozóinkat is megtanítot­tuk a szükséges tudniva­lókra. Horváth József fő­mérnök vezetésével műsza­ki kollektívánk most egy érdekes technológiai eljárás kidolgozásán fáradozik. Ha ezt bevezetjük, műbőráru­inkat varrás helyett hegesz­téssel készítjük. Gyorsabb is lesz a gyártás és az áruk vízhatlansága teljesen tö­kéletessé válik. Ezt az el­járást különben bemutat­juk a Budapesti Nemzetkö­zi Vásáron is. — A vállalat termékei újabban Félegyházán is megvásárolhatók... — Igen, rég gondunk volt az, hogy^több mint 900-as létszámmal termelő üze­münk dolgozói nehezen jut­hattak hozzá a saját gyárt­mányainkhoz. Februárban létesítettünk itt — Kis­kunfélegyházi irodaházunk­ban — egy ideiglenes bol­tot, s remélhetőleg néhány hónap múlva a város köze­pén, a Petőfi Sándor utcá­ban megnyílik a korszerű, végleges üzletünk. AZ.ÉV ELEJÉN átvettük a Kecskeméti Vegyesipari Vállalattól a méretes férfi és női szabóságot, s itt vál­lalunk műbőrből is mun­kát. Örömmel mondhatom, hogy egyre több megrende­lést kapunk, főleg műbőr női kosztümökre. A csau, drapp és a barna az ural­kodó divatszín. Nyersanya­gunk van bőven, olcsón és gyorsan dolgozunk... (x) Itt a tavasz! KERTÉSZÜVEGET. MELEGÄGYI KERETET. mindenféle ÉPÍTÉSI ANYAGOT ideiében vásároljon az Általános Fogyasztási Szövetkezet községi TÜZÉP-teleoein. 516

Next

/
Thumbnails
Contents