Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-02 / 51. szám

Ne az egyenlősdi alapján M Ezekben a napokban nagy számolgatás folyik a vállalatoknál a részesedési alap felosztására. Most ér­vényesül erőteljesebben az új gazdasági mechanizmus alapelve, hogy a személyi jövedelmek a vállalati ered­mények szerint alakulja­nak. Igen lényeges, hogy a jövedelemelosztás a végzett munka arányában tegyen megkülönböztetést a dolgo­zók között. Természetesen a kollektíva együttes tevé­kenységétől is függ az egyén jövedelme, vagyis attól hogyan gazdálkodott a vállalat. A tavalyi tapasztalatok természetesen még nem elegendők ahhoz, hogy e tekintetben végleges meg­állapításokat tegyünk, még­is néhány lényeges mozza­natra nem árt felfigyelni. A vállalatok többségé például nagyobb ered­ményt ért el a tervezett­nél és több részesedési alapot is képezett. Mi jellemzi ennek felhasz­nálását? (A vizsgálatnál ezúttal csak a munkabérrel és az évvégi nyereségrésze­sedéssel foglalkozunk.) A bérből és fizetésből élőknél 1967-hez viszonyítva a bér- színvonal emelkedéséből eredő jövedelemnövekedés egy százalék körül mozog. Ez természetesen ágazaton­ként, s ezen belül állo­mánycsoportonként válto­zik. HPI A béremelésekkel egyes vállalatok ténylegesen a termelő munka hatékony­ságát igyekeztek növelni, sajnos, azonban ez nem volt általános jelenség. Sok helyen még mindig az egyenlősdi hat a bérezés^ ben. Emellett az ösztön­zőbb bérformák fejleszté­sét is elhanyagolták, ezért a differenciáltabb elosztás csak nagyon kevés helyen érvényesült. E helyzet meg­változtatását gátolja ma még, hogy a dolgozók több­sége nem érti a szocialista bérezés elvét, vagy félre­érti azt. Az értetlenség különösen a részesedési kategóriákkal szemben érezhető. A több­ség az arányok (80—50—15 százalék) helyességét vitat­ja. Arról alig esik szó, hogy az I-es és Il-es kate­góriákba tartozók a válla­lat veszteséges gazdálkodá­sa esetén alapfizetésüknek csak 80 százalékát kapják meg, míg a III. kategória ez esetben is hiánytalanul megkapja bérét. Ily módon a vitában több a szenve­dély, mint a tényleges tár­gyi ismeret. Milyen főbb érvelések hangzanak el? Azt mond­ják, hogy az I-es, Il-es ka­tegóriákba soroltak viszik el a részesedési alap túl­nyomó részét. A rendelke­zésre álló adatok azonban azt bizonyítják, hogy átlagosan a III. kategó­riára jut a felosztható részesedés összegének 75 százaléka. Természetesen eltérések vannak egyes vállalatok között. A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban pél­dául 65, a Kalocsai Sütő­ipari Vállalatnál, 73, az Al­földi Cipőgyárban 81 szá­zalék jut a III. kategóriára. A felosztásnál áz I-es, Il-es kategóriában csak az alapbér, míg a III-as ka­tegóriában a tényleges ke reset, — azaz minden olyan összeg, amelynek folyósítá­sa a béralapból történt — veendő számításba a része­sedés kiszámításánál. j$V Azt is figyelembe kell venni, hogy az I-es kate­góriába soroltak részére 1968-ban a prémiumok csak csökkentett összegben ke­rülhettek kifizetésre. Így például a vezetőknél egy 35—10 százalékos részese­dés az összjövedelmet 1967- hez viszonyítva csupán 20 —25 százalékkal növeli. Természetesen a III. ka­tegóriába sorolt dolgozók részesedése is csak nyere­séges gazdálkodás esetén növekszik. A Bács-Kiskun megyei Faipari Vállalatnál — amely jól gazdálkodott — például a III. kategóriá­ba sorolt dolgozók jövedel­me 1907-hez. .viszonyítva mintegy 10 százalékkal nőtj. A meghatározott -arányok (80—50—15) százalék) azonban nem egyes sze­mélyekre, hanem a kate­góriákba tartozók egé­szére vonatkoznak. Az egyes dolgozók részese­dése a kategórián belül nincsen felső határhoz köt­ve. Az elosztás módszerét egyébként a vállalati kol­lektív szerződés határozza meg. SS A tapasztalatok azt iga­zolják, hogy a yállalatpk általában a központilag ja­vasolt megkülönböztetést hajtják végre a kategóriák kialakításánál, a csoporton belül azonban már kevésbé törekednek erre. Az egyes részesedési kategóriákra jutó összegek 80—85 száza­lékát a csoportba tartozók között az éves keresetek, il­letve bérek, valamint a munkaviszonyban eltöltött évek alapján osztják el. A III-as kategóriában ez az elosztási elv többé-kevésbé helyes. Az I-es és Il-es kategóriákban azonban cél­szerűbb lenne a jövőben a részesedési alapnak ennél nagyobb hányadát elosztani a vállalati eredményekhez való hozzájárulás mértéke alapján. ápi Általában az elosztás erőteljesebb differenciálása ma még sok helyen ellen­állásba ütközik. Vannak, akik úgy vélekednek, hogy az új jövedelemelosztási rendszer sérti az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. Már pedig az új mechaniz­mus nem az egyenlőséget, hanem a még jócskán ér­vényesülő egyenlősdit kí­vánja felszámolni. Az egyenlő munkán nem az egy bizonyos időben kifej­tett munkamennyiséget, ha­nem a végzett munka tár­sadalmi hasznosságát kell érteni; Az új mechanizmus vi­szonyai között ugyanis nem általában a munka, hanem a társadalmilag hasznosabb tevékenység indokolhatja a magasabb jövedelmet. Ez tehát azt is jelenti, hogy a jövedelemelosztás­nál jobban kifejezésre kell juttatni a szakképzettség, a szorgalom, a találékony­ság stb anyagi megbecsü­lését. fii Az elkövetkező két év­re érvényes új kollektív szerződések megkötésénél ozéj't igen - nagy gondot kell fordítani a részesedés fel­osztásának kidolgozására, s a kategóriákba való beso­rolásra. A munka szerinti elosztás megvalósítása azt követeli, hogy a vállalati intézkedések a gyakorlat­ban is jól beváljanak. Csak így lehet a jövedelemelosz­tásban a megkülönböztetés­nek hitele, így lehet szá­mítani a dolgozók igazság­érzetére és támogatására. Az egyenlősdi leküzdése, az anyagi ösztönző rendsze­rek tökéletesítése a szak- szervezetek számára sem közömbös. A dolgozók fel­világosítása mellett segít­sék a gazdasági vezetőket olyan bérrendszerek kiala­kításában, amelyek na­gyobb gazdasági eredmé­nyek elérésére serkentenek. Kovács Pál, az SZMT közgazdasági bizottságának vezetője A megyei pedagógus-pályázat eredményei A megyei tanács vb mű­velődésügyi osztálya az utóbbi években rendszere­sen pályázatot hirdetett a nevelők számára, amivel az önképzést és a nevelés tudományágaiban való el­mélyülést szorgalmazta. Tavaly a pedagógiai pályá­zatot az 50 éves évforduló jegyében hirdették meg, így ezúttal számos helytör­téneti munka is érkezett. Tegnap hirdették ki a pályázat eredményeit 1500 forintos I. díjat nyert Zvit- kovics András dunavecsei járási népművelési felügye­lő, (Pályamunkája a ta­nulók és a környzet köl­csönhatásával foglalkozik.), János Mihály ballószögi ál­talános iskolai tanár (A honvédelmi nevelés lehető­ségei a matematika órá­kon), dr. Nagy Béla solti iskolaigazgató, helytörténe­ti gyűjtésével. Ezer forintos díjat nyer­tek Hegedűs D. Pál és He­gedűs D. Pálné lendnváro- si nevelők, valamint Réti Istvánná dunavecsei álta­lános iskolai tanár. Nyolc­száz forintos díjat nyert Nagy Géza kunszemtmikló- si gimnázium igazgató, Va- kulya Károly és Búza Sán­dor kiskunfélegyházi, to­vábbá Vörös Jánosné és Vörös János kunszentmik- lósi pedagógusok, ötszáz forintos díját nyerték Pó­lyák János mélykút) igaz­gató Rofa Tiborné kecs­keméti és Csinger Sándor- né lakiteleki nevelő. A díjakon kívül a bíráló bizottság számos pályamű­vet értékes könyvekkel ju­talmazott.------------™d--------­A z iskolása k kerékpáros KRESZ- vizsgája Hazánkban elsőnek Pest megyében szervezték meg az iskolásgyermekek kerék­páros KRESZ-oktatását. A megyei közúti balesetelhá­rítási tanács kezdeménye­zésére százezer tanuló is- merkedett meg a közúti közlekedés szabályaival. A tanács hasznos kezdemé­nyezése volt a lovaskocsi- hajtók KRESZ-vetélkedője, továbbá a motoros és autós­klubok megalakítása is. Hongkongi van - járvány nincs Mint korábban beszá­moltunk róla, az Egészség- ügyi Minisztérium illetéke­sei bejelentették, hogy há­rom esetben hazánkban is kimutatták az A—2 Hong­kong 68 vírust, amely csak szórványos megbetegedése­ket okozott. A miniszté­rium szombati tájékoztatá­sa szerint újabb fordulat nem következett be. A Ví­rust további három eset­ben is izolálták, influenzás esetek előfordulnak, de sem a fővárosban, sem vidéken nem jelentkezett a betegség járványszerűen. Az ebből a szempontból legérzékenyebb jelzőszám, az iskolásgyerekek hiány­zása, teljesen normális ké­pet mutat. Egyébként az egészség- ügyi világszervezet leg­utóbbi jelentése szerint újabban Belgiumban, első­sorban Brüsszelben és kör­nyékén járványosán jelent­kezett az influenza. Az ed­digi vizsgálatok szerint A— 2 típusú vírus, valószínűleg a hongkongi okozza ezt a járványt is, bár a vírust ott még nem izolálták. A BACá-KISKUN megyei Gazdasági Döntőbizottság jelzései és a Petőfi Népe január 28-án megjelent szá­mában a Gázszag című cikk hívta fel a figyelmünket arra, hogy Kecskeméten problémák vannak a gáz­zal: szivárgásokat, túlfo­gyasztást észlelnek. Az eset­leges komolyabb következ­mények megelőzése érdeké­ben kötelességünknek tar­tottuk, hogy tisztázzuk a tudomásunkra jutott ténye­ket, s az eredményről tájé­koztassuk a lakosságot, a gázfogyasztókat. A Délalföldi Gázellátó Vállalat kecskeméti kiren­deltségéhez 1969. január el­sejét követően több 6záz bejelentés érkezett a szi­várgások, illetve az indo­kolatlan * tú!fog/as«tá»n miatt. Ezek a panaszok a megyei gazdasági döntőbi­zottság elé kerülték, ahol az esetekkel összefüggés­ben szakértőket hallgattak meg. A SZAKVÉLEMÉNYEK közül az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt szakér­tőjének a véleményét kell elfogadnunk, amely szerint Kecskeméten a gázvezető csöveket hegesztéssel il­lesztették össze, tehát Itt szivárgás eleve nem lehet­séges. Kötéseket mindösz- sze a gázmérő óráknál és a fogyasztó berendezéseknél alkalmazták. Ezek a szere­lések és tömítések a szab­ványnak az előírásoknak mindenben megfelelnek és az egész országban alkalmaz zák. A felhasznált tömítő anyagok ugyancsak megbíz­hatók, i A szakértő elmondta, hogy Kecskemét város­Ha szivárog a gáz... ban tapasztalt szivárgáso­kat ismeri, s azok nagy ré­sze az említettek ellenére mégis a tömítésekkel volt kapcsolatos. De minimális szivárgás a szabvány sze­rint előfordulhat, s az nem veszélyes sem az emberi életre, sem a testi épség­re, vagyontárgyakra. ETTŐL függetlenül a be­jelentésekről nyilvántartást vezetnek és 24 órán belül intézkednek. A helyzet te­hát nyugtalanságra, a gáz­szolgáltatással kapcsolatos bizalmatlanságra nem ad okot. Természetesen min­den fogyasztónak érdeke, hogy a berendezéseket rend­szeresen és körültekintően figyelje, s a legkisebb rend­ellenesség észlelésekor nyomban bejelentést tegyen »■’■Délalföldi "Gázellátó Vál­lalat kecskeméti kirendelt­ségén, a lp-54-es telefo­non, vagy személyesen. Felhívjuk a gázfogyasz­tók figyelmét, hogy saját érdekükben ne végezzenek javítást, vagy beállítást a készülékeken, ezt minden esetben bízzák szakember­re. MEGNYUGTATÁSUL kö­zöljük, hogy a gázvezeték- hálózatot -— mielőtt üzem­be helyezték volna — több­szörösen kipróbálták, az biztonságos. A felmerülő hibák , megszüntetése első­rendű érdek, s ez meg is történik, ha időben kap ér­tesítést, bejelentést a kecs­keméti kirendeltség. Aggo­dalomra tehát a jelenlegi tapasztalatok szerint nincs ok. Dr. Nagy László a megyei főügyészség ügyésze Ötven éve alakult meg a Komintern Pontosan fél évszá­zada, 1919. március 2-án, a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő ese­ménye történt Moszkvá­ban, a Kremlben. Harminc ország munkásainak kép­viseletében 35 kommunis­ta párt, illetve baloldal csoport részvételével meg­kezdődött a Kommunista Internacionálé alakuló kongresszusa, amely már­cius 4-én kimondta a Hl. Internacionálé létrehozását. Ezt a kongresszus kiált­ványban közölte a földke­rekség dolgozóival. Ebben az időszakban a kapitalizmus általános vál­ságának talaján, az első vi­lágháború esztelen pusztí­tásai által okozott elégedet­lenség és elkeseredés miatt, s a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ha­tására, világot rengető for­radalmi hullám söpört vét gig Európában és egész föl­dünkön. E hátalmas forradalmi fellendülés trónokat dön­tött le, monarchiákat sö­pört el, és Európa számta­lan országában napirendre tűzte a szocialista forradal­mat. A munkások minden országban harcban álltak a tőkésekkel. A legtöbb helyütt azonban vezető nél­kül maradtak, mert a regi típusú, megalkuvó vezetés alatt álló szociáldemokra­ta pártok nem tudták és nem is akarták a kapitaliz­mus megdöntéséért folyta­tott nemzetközi méretű harcot szervezni, irányíta­ni. Ezért a történelem pa­rancsára, egymás után jöt­tek létre a kommunista pártok. Kezdetben azonban szervezetileg sem voltak egységesek, s elméletileg is sok téves nézetet vallot­tak. Egy olyan nemzetközi forradalmi szervezetre volt tehát szükség, amelynek zászlaja alatt gyülekezhet­tek, hogy megvitassák, ösz- szegezzék a munkásmoz­galom tapasztalatait, s kö­zösen kialakítsák a tevé­kenységüknek irányt sza­bó politikát. Ez a szerve­zet Lett a Kommunista In,- ternacionálé. A Komintern keretei közt a pártok megismer­hették az idősebb testvér, a győztes orosz proletáriá- tus tapasztalatait, forra­dalmi elméletét és takti­káját, a XX. század mar­xizmusát, a leninizmust, és egyesítették azt a munkás- mozgalom gyakorlatával. A Kommunista Interna- cionáléhoz való tartozás erőt és bátorítást adott a kommunista pártoknak a nemzetközi reakció elleni közös harchoz. Fennállásá­nak negyed százada alatt elősegítette e szervezet, hogy a tőkéseikkel vívott ádáz küzdelemben, a leg­nehezebb körülmények kö­zött is tevékenykedtek, sőt, megerősödtek, felnőtté let­tek a kommunista pártok. Amikor fél évszázada a Kommunista Intemacioná- lé létrejött, a hozzá tartozó pártok legfeljebb néhány százezer embert tömörítet­tek. Ma viszont 88 ország­ban működik kommunista párt, mintegy 45 millió em­bert tömörítve soraiban. A nemzetközi kommunista mozgalom a világ legszer­vezettebb, legnagyobb te­kintéllyel és befolyással rendelkező, legszámotte­vőbb politikai ereje lett. E rövid cikkben lehe­tetlen a Kommunista In- temacionálé tevékenységé­nek, eredményeinek még a felvázolása is, — feltétlenül utalnunk kell azonban ar­ra, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja egyi­ke volt gz Intemacionálét életre hívó pártoknak, s a magyar munkásmozgalom mindvégig nagyon jelentős segítséget kapott a nemzet­közi kommunista mozga­lomtól. Mindjárt a megalakulása után, 1919. március 28-án, a Komintern felhívással fordult a világ valamennyi munkásához és katonájá­hoz a Magyar Tanácsköz­társaság támogatására, amikor azt áz antant-im­perialisták és közép-euró­pai csatlósaik intervenció­ja fenyegette. A Komin­tern szervezte a magyar munkásmozgalom melletti szolidaritási akciót „El a kezekkel vörös Magyaror­szágtól” jelszóval, és Irá­nyította az 1919. július 21-i világsztrájkot az interven­ció elleni tiltakozásul. Később, a fehérterror idején, s a Horthy-faslz- mus egész időszakában is, a Kommunista Internacio- nálé szervezte a tiszti kü­lönítmények rémtetei elle­ni nemzetközi tiltakozó mozgalmaikat, valamint az, elítélt, bebörtönzött kom­munisták és hazafiak meg­mentéséért folyó akciókat. A Kommunisták Magyar- országi Pártja elméleti munkájához és gyakorlati politikai tevékenységéhez is nagy segítséget jelentet­tek a Komintern határoza­tai és tanácsai. • A nemzetközi kom­munista mozgalomban ma — a Kommunista Interna- cionálé tevékenységének beszüntetése után — is azok az elvek érvényesül­nek, amelyeket az 50 éve megtartott alakuló kong­resszus lefektetett: hűség a proletár internacionaliz­mushoz; kíméletlen harc a kommunista mozgalmon belül minden fajta jobb- és baloldali elhajlás ellen; a dolgozó milliók érdekeinek következetes képviselete és védelme, elszakíthatatlan kapcsolat e milliókkal, — és közös harc, fellépés a közös ellenség, a világim­perializmus ellen. t Bognár Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents