Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-19 / 65. szám
1969. március 19. szerda 1 oldal Sikerek és gondok Nyolc termelőszövetkezet építőipari vállalkozása Éppen a legjobbkor, az idei terveket tárgyaló igazgatótanács ülése után be. szélgettünk Romsics Jánossal, a Baján székelő Járási Építőipari Termelőszövetkezet-közi önálló Vállalkozás igazgatójával. A vállalkozás még 1966- ban alakult, de valójában csak 1967-ben kezdték meg a munkát. Tavaly már 16 millió to rint értékű építési beruházást valósítottak meg és 2 millió 600 ezer forint nyereséget értek el. Hat közös gazdaság alapította a vállalkozást, 20—20 ezer forintot adtak az induláshoz. Ehhez két újabb termelőszövetkezet csatlakozott. Két év alatt nagy előrehaladás történt. Már saját székházuk van, teherautójuk és számos, az építkezést segítő berendezésük. — Tervezőcsoportunk segíti a tsz-ek megrendelése alapján a beruházások előkészítését. Egyedi terveket is készítünk, típusterveket módosítunk. Építőrészlegünk átlagosan nyolcvan személyt foglalkoztat. Az egy munkásra jutó termelési érték 180 ezer forint volt tavaly. Jelenleg több mint 2 millió forint értékű anyagszükségletünk van. Az idén 17 millió forint értékű építési beruházást akarunk megvalósítani — magyarázza a fiatal igazgató. A vállalkozás 15—20 százalékkal olcsóbban épít, mint az állami vállalatok. Költségmegtakarítás van a tervezésnél, a építkezések kivitelezési költségeinél. Az idei legnagyobb építkezésük a bajai Duna Termelőszövetkezet 188 férőhelyes tehénistállója lesz. 1969-ben egyébként összesen 17 jelentősebb építkezést szeretnének befejezni, amelynek egy része még az elmúlt évről húzódott át. Sok bajjal küszködtek az elmúlt esztendőben. Munkaerőgondjaik voltak. Ez egyébként jelenleg is megvan. Több berendezésre, gépi felszerelésre volna szükség. Az egy teherautó kevés, remény van rá, hogy újabbakat kapnak. Az anyagbeszerzési gondok leginkább a betonacélnál jelentkeztek. Az elmúlt esztendőben a vállalkozás 6 vagon helyett csak két vagonnal kapott és abból is az egyik vagon olyan méretű volt. amelynek csak 60 százalékát tudták felhasználni. Az idén kevesebb nyereséget ütemeztek be. Ennek okairól a következőket mondja Romsics János: — Egyrészt a forgalmi- adó-változás következtében körülbelül 400 ezer forint többletkiadás jelentkezik az idén. A termelési költségek emelkednek, a beruhá- si anyagok árváltozása miatt, ugyanakkor a bruttó termelési érték nem éri el ezt az emelkedést. Ugyancsak növekedtek az általános költségek is. Ezért erre az esztendőre csak 1 millió 880 ezer forint nyereséget tervezünk. Ebből mintegy 750 ezer forint kerül elosztásra a tagszövetkezetek között, az 1968. évi eredmény alapján járó 850 ezer forint helyett. Az eredményt egyébként az alaphoz való hozzájárulás, valamint a vállalkozás beruházásainak megvalósításához adott munkaerőlétszám alapján osztjuk el. Életrevaló kezdeményezés a bajai járás termelőszövetkezetednek ez a vállalkozása. Megérdemli a támogatást, hiszen a gazdaságok korszerűsítése, a színvonalasabb állattenyésztés nem képzelhető el építkezés nélkül. A tsz-ek összefogása nemcsak a gazdaságoknak hasznos, hanem az állami és a szövetkezeti ipar tevékenységét is kiegészíti, hiszen ismeretes, hogy ezek nem győzik kielégíteni az egyre növekvő igényeket. Gondjaik közé tartozik, hogy a vállalkozás például nem olyan feltételek mellett kap hitelt, mint egy állami építőipari vállalat. Ez nehezíti feladatainak végrehajtását. Érdemes lenne gondolkodni azon, hogy miképp lehetne könnyíteni helyzetükön e tekintetben is. K. S. mm Őrjárat a textilfronton Az elmúlt napokban több olyan cikket közölt lapunk, amely a textiláruk minőségével foglalkozott. Ilyen jellegű riportjaink nem véletlenül torlódtak össze erre az időpontra. Céltudatosan kutattuk a Központi Sajtó- szolgálat által szervezett országos kampány keretében, hogy a vásárlóközönség textilruhá ati cikkekből jó, vagy éppenséggel kifogásolható árut kap az üzletekben. Már e cikk elején nyugodtan megállapíthatom, hogy — ellentétben a múlt havi cipőminőség vizsgálattal — a textilfronton lényegesen jobb a helyzet. Amiről érdemes beszélni Első utam a Dél-magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat bajai lerakatához Tovább bővült a szolgáltatóházak hálózata Az országban jelenleg pontosan 172 szolgáltátóház működik. A megyében tulajdonképpen az Alpáron megvalósított együttes vállalkozás, a Kiskunfélegyházi Szolgáltató, a Vas és A tapasztalatok szerint a központosított szolgáltatás jobb felt-' -leket tereintett a fodrászatoknak, javításoknak, mint a szétszórt műhelyek. Kecskeméten a városrendezéssel, az új laépítő ktsz elnöke elmondta — új férfi- és női fodrászattal, illetve kozmetikával gyarapodott a szolgáltatási hálózatuk. Kozmetika egyáltalán nem volt eddig a községben, a férfi Március elején nyílt meg Szabadszálláson a vegyes és építő ktsz szolgáltatóháza. Az épület a berendezésekkel együtt 1 millió 800 ezer forintba került. Fémipari, illetve az Éptő Ktsz közös beruházása hozta divatba őket é- vekkel ezelőtt. Ezután Tompán, Kelebián, Császártöltésen, illetve Baján alakított ki központi épületeket. A Szolgáltató, Javító és Vegyesipari Vállalat, Kecskemét, Szegedi út 4. felvételt hirdet 14 évet betöltött fiúk részére ipari tanulónak az 1969—70-es tanévre, az alábbi szakmákba: ÁCS, BÁDOGOS, ASZTALOS, KŐMŰVES, BURKOLÓ, LAKATOS, MÉRLEGMÜSZERÉSZ. VILLANYSZERELŐ. VÍZVEZETÉK-SZERELŐ ÉS ESZTERGÁLYOS. Jelentkezés és részletes felvilágosítás a vállalat munkaügyi osztályán. 1565 kótelep kialakításával függött össze a tanácsi beruházásból finanszírozott le- ninvárosi létesítmény építése, amelyben bérlőként jelen vannak a szövetkezeti férfi- és női fodrász, kozmetika, illetve cipész részlegek. Az idén Kecskeméten benépesült a másik, immár szolgáltató palotának is beillő épület. A fodrász ktsz itteni új műhelyei forgalmuk és színvonalas munkájuk alapján beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A legfelső emeleten a ruházati ktsz szalonja kapott helyet. A megnyitás óta elte’l két hónap alatt 200 megrendelésük érkezeit ami valamivel magasabb a korábbi átlaguknál. Nem csupán a kiszolgálás színvonalának emelésére adnak lehetőséget az új szolgáltatóházak, hanem a bővülésre is. Szabadszálláson például — mint Koller Sándor, a helyi vegyes és vendégek frizuráját pedig kizárólag önálló kisiparosok hozták rendbe korábban. Ide települtek a rádió- és tv-szerelők, illetve az órások és cipész mesterek is. Kiskőrösön a Vegyes Ktsz főkönyvelője, Sepsey Mihály arról számolt be, hogy a rendelkezésükre álló műhelyek szűk volta pillanatnyilag nem engedi me® a szolgáltatások bővítését. Terveik között szerepel viszont egy korszerű szolgáltatóház építése, ahol ösz- szevonják a részlegeiket. Ily módon szélesítik a fodrászat, a rádió, tv és háztartási kisgép-szerviz, és a méretes szabóság tevékenységi 1 -ét. A kétszintes épületet 1970-ben a Szarvas Szálloda és Étteremmel szemben készíti el kőműves brigádjuk. A kivitelezés költségei összesen 4 millió 300 ezer forintot tesznek ki, amihez másfél millióval hozzájárul az OKISZ. H. F, vezetett Fehér Vilmos ki rendeltségvezető azzal kezdte tájékoztatóját, hogy a múlt évben 140 millió forintos forgalmat bonyolítottak le, s mindössze 12 vevőreklamáció érkezett hozzájuk, a kifogásolt áruk értéke pedig alig éri el a 25 ezer forintot. A visszahozott árukból öt külföldi és hét belföldi termék volt. Az anyagok megnevezésétől azért tekintek el, mert ilyen minimális — ezrelékben is ali' kifejezhető — reklamáció alapián az ilyesmi méltánytalan hitelrontást jelentene. Azt viszont érdemesnek tartom megemlíteni, hogy a ki. endeltségvezető csak a legnagyobb dicséret hangján tudott beszélni a Vörös Október Ruh''-f”ár termékeiről. Az itt készült kon- fekciós áruknál egy maszek kisiparos sem készít jobb ruhát, árban pedig lényeges a különbség. A ktsz-ek- kel szemben is előnyben van az üzem, mert ragasztásos technológiával készítik a kabátszéleket. Ennek az eljárásnak bevezetése a ktsz-ek számára nagyon költséges lenne, s így azok továbbra is kénytelenek a sokkal lassúbb — több munkabért igénylő — keresztül öltéseket alkalmazni. Jóleső érzés volt hallani, amikor a Szegedi Ruhagyár bácsalmási üzemének termékeit dicsérték. Tüske Kálmán, a nagykereskedelmi vállalat meósa elmondta, hogy a Bácsalmáson készült orkankabátok országos elismerést váltottak ki. Két bunda A Bács-Kiskun megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat kecskeméti kirendeltségének vezetője, Nóti I, ászló beszélgetésünk során elmondta, hogy a cipőkre jelenleg is több a vásárlói reklamáció, mint az összes textilféleségekre. A kecskeméti Szivárvány Áruházba például februárban mindössze 915 forint értékű textilárut vittek vissza. Természetesen az egész téli szezont figyelembe véve volt néhány panasz. Visszahoztak többek között két bundát a Szegedi Szűcs és Szőrme Ktsz készítményét, amelyeknek fakult, illetve hullott a szőrméje. Ezeket természetesen kicserélték. Egy másik esetben a vevő angol szövetet vásárolt. Kész ruhaként hozta vissza, mondván gyúródik az anyag. A KERMI — amely az esetek 99 százalékában a vevőnek ad igazat — megállapította, hogy ez esetben a szabó kezelte rosszul az anyagot. A rövid- és kötöttárukra hasonlóan kevés reklamáció volt. A Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója, Tatár Géza szerint a legtöbb probléma a nylonharisnyával van. Azt azonban a legnehezebb megállapítani, hogy a vevő hibájából, vagy gyártási hibából származik ennél az árunál a károsodás. A női és férfifehérneműknél és kötöttáruknál már más a helyzet. A hibás kötést, a fakuló színt, az ing befol- tosodását már az első, második mosás után észre lehet venni. A minőségre ösztönöz Bármerre jártam, kevesebb panaszt hallottam a textilre, mint a cipőkre. Talán azért, mert a textil- ruházati cikkeknél a rejtett hibák is hamarabb és könnyebben felfedezhetők. Mindenesetre úgy látszik, hogy a nagykereskedelmi vállalatok minőségi ellenőrei, akik a gyárban a helyszínen vizsgálják az árut — jó munkát végeznek. Hibás terméket át sem vesznek. A Bajai Férfifehérnemű Gyárban a műszakvezető elmondta, hogy a nagykereskedelem meósa a legyártott áruk átlagban kb. 8 százalékát találja olyan hibásnak, amit nem vesz át. Ez talán szigorúnak tűnik, az üzem vezetői mégis belenyugszanak, mert inkább a meós, mint a vevő reklamáljon és csökkenjen a gyár jó hírneve. A megrendelő helyszíni ellenőrzése ugyanakkor az üzemek dolgozóit is fegyelmezettebb, minőségileg jobb munkára ösztönzi. Az új gazdaságirányítási rendszerben megélénkült a textil-, valamint a konfekcióipari üzemek versenye a vevőért. Ez kedvező a fogyasztóközönség számára, ugyanakkor hasznos az iparnak és a kereskedelemnek is. A textilruházati cikkek minősége az elmúlt egy-két évben kétségtelenül javult. Természetesen vevőreklamáció még akadj Emellett sokan nem tudják, hogy blokk ellenében a hibás árut a kereskedelem kicseréli. Cikkünk e megállapítása után lehetséges, hogy a reklamációk száma némileg növekszik. Reméljük azonban, hogy a textilipar ezt a minőség további javításával ellensúlyozza. . Nagy Ottó W Állami támogatás az építési hiányanyagok gyártásához Jól sikerült versenypályázatot rendezett tavaly az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az építőipari hiányanyagok termelését segítő vállalati beruházások állami támogatásának elnyerésére. A minisztérium most újabb hasonló versenyt hirdetett. Ezúttal nyomó- és lefolyócső, külső és belső burkolóanyagok, tetőfedőanyagok, — hő-, hang- és víz- szigetelő anyagok, fából készített ajtók és ablakok gyártásának növelését segítő vállalati beruházásokra kér ajánlatokat, javaslatokat. A javaslatok beküldésének határideje november 30., ha viszont a vállalatok előbb adják be az ajánlatot, akkor az elbírálással nem várják meg a határidőt, hanem mindjárt megvizsgálják és néhány héten belül válaszolnak. Az Építésügyi Értesítőben rövidesen megjelenik a minisztérium hivatalos közleménye, amely részletesen tárgyalja e verseny lebonyolításának rendjét.
