Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-18 / 64. szám
1M9. március 18. kedd S. oldal Harcosságból: jeles Van-e Kecskeméten munkaalkalom? — Aki erre kíváncsi, csak álljon meg a Kecskeméti Városi Tanács V. B. munkaügyi csoportja irodájába felvezető lépcső alján, elolvashatja a fönt kitett hatalmas fekete tábláról. Most például ezeket: „Munkahely — férfiak számára: Téglagyár, MÁV Pályafenntartás, MÁV-állo- más, ZIM, 9. AKÖV, Fémmunkás, ÉPSZER, Reszelőgyár, Konzervgyár. — Nőknek: Habselyem, Finommechanika, Konzervgyár és földmunka...” — Ezek csak azok a munkahelyek, ahol, mondhatni, állandó a felvétel... Ha minden üzemet, intézményt, vállalatot ki akarnánk írni, nem is férne arra a nagy táblára... Tóth Árpádné csoportvezető szavai ezek, akivel már az irodában beszélgetünk. Partnerünk Kovács Elvira előadó is, akinek bőséges gyakorlati tapasztalatai vannak a gyári körülményekről, hiszen hosz- szú évekig dolgozott a Kecskeméti Konzervgyárban is. Ami eszmecserénk elején is jelentkező érdekes benyomás, hogy élén- kebb, határozottabb fellépésű mindkét nő, mint amit „íróasztalok táján” megszoktunk. Ide kívánkozik jellemzésükre még egy szó, de azt majd következtetéseink során írjuk le. A gyárkapuból Is — Mi az új a csoport munkájában — az új gazdaságirányítási rendszerbevezetése óta? ... Hogyan „közvetítenek” ma munkaerőt? — hangzik Indító kérdésként Tóth Árpádné: — Először is: közvetítő szerepünk megszűnt. Azelőtt csak a nálunk kiállított irányító lappal vehettek fel munkásakat az üzemek. Ma ilyen nincs. Közvetlen a gyárkapuból vehetnek fel embereket válogathatnak tetszésük szerint... Ami továbbra is fennáll: a vállalatok bejelentik nekünk munkaerő-szükségletüket, így tudjuk informálni a hozzánk fordulókat. — Milyen előnyökkel Járt ez a munkaügyi csoportra nézve? — A régi közvetítési rendszer elég gyakran odavezetett, hogy szembe kerültünk a vállalattal — és viszont. Neki nem ' volt megfelelő, akit küldtünk ... Vagy ránk hárította a felelősséget, mert a jelentkezőnek nem mondta meg nyíltan, mi a kifogása, s úgy állította be, mintha a munkaügyi csoport „nem akarta” volna. — Megszabadultunk egy csomó adminisztrációtól — utal a változás másik hasznos következményére Tóth Árpádné, s ennek alátámasztására Kovács Elvirával együtt sorolják a bizonyítékokat. Nincs bürokrácia: jut idő az emberre Ma körülbelül nyolcva- nan kémek tájékoztatást munkalehetőségekről havi átlagban. 1967 nevem, bérében — mint az egyik kimutatás adata mutatja — 819 dolgozót közvetítettek ki. Mostanában legtöbben be sem jönnek a csoporthoz, hiszen a táblán láthatják, amit tudni akarnak. Az Irányító papír kiállításával annak idején legalább negyedórát kellett foglalkozni minden jelentkezőnél. — Ez annyi időt, energiát vett el tőlünk, hogy egyszerűen nem jutottunk hozzá fontosabb feladataink jó ellátásához — emlékezik Tóth Árpádné. — Nem volt időnk igazi munkaerő-gazdálkodásra. Most egész izgalmas képsor áll össze abból, amit a munkaerő-gazdálkodás magába foglal. Most már — ez azelőtt is feladatúik lett volna —, következetesen figyelemmel tudják kísérni a munkaerő mozgását a különböző vállalatoknál, amelyek negyedévenként tesznek jelentést a ki- és belépések alakulásáról. Ezek alapján vizsgálódik a csoport — helyszíni ellenőrzésekkel is — például a kilépések okairól. összesen mintegy 120 munkahely tartozik illetékességi körükbe, s ezek közül 90 a nagyobb gyár, vállalat, kirendeltség. Nagyon lényeges tehát, hogy napjainkban már mind több helyre kijuthatnak az úgynevezett cél-, vagy általános ellenőrzés lebonyolítására. Ebben az évben például 22 — jórészt 100- as létszám feletti — munkahelyre látogatnak ki. A célvizsgálat alkalmával — mint a névben is benne van — bizonyos részterületek, meghatározott körülmények ellenőrzése a cél. így néztek utána például a múlt évben annak, hogyan foglalkoztatják a ’ fiatalkorúakat — 16 éven aluliakat a konzervgyárban; hogy — ugyanott — milyen munkaterületeken dolgoznak a nők (tudvalévőén, vannak szigorúan tiltott munkák nőik számára). Csak ebben az üzemben 3—4 teljes napot töltöttek. Sajnos, volt mit felfedni, ami egyben arra is figyelmeztet, hogy az emberekkel való törődés hagy mégnem egy kívánni valót ebben a gyárban is. Az emberségért Kiderült, hogy fiatalkorúakat túlóráztattak, éjszakai műszakban foglalkoztattak, nem is egy-két alkalommal, hanem 15—20 esetben. A szabálysértő művezetőket — négyet — pár száz forint bírsággal sújtották személyenként. Idősebb nőket, sőt betegeskedőket is találtak —a bálázásnál, ami nehéz és nem is nőknek engedélyezett munka. Iámét egy „sajnos”. — Itt már alkalom nyílott „kimagyarázkodásra”, hogy „éppen csak most fogtak Jiozzá” — „ilyet nem szoktunk velük végeztetni”. Vagy azzal védekeznek, hogy: „Kénytelenek voltunk, nincs elegendő munkaerőnk”. — Most egymástól veszi át a szót a két tanácsi dolgozó. Csak nők tudnak úgy tűzbe jönni, harcosan kiállni — ha méltánytalansággal kerülnek szembe, mint most ők. — Tessék nyugodtan megírni: ha azt akarja egy üzem, hogy legyen elég munkása, szívesen menjenek oda dolgozni az emberek — másképp kell bánni velük. — Fülünk hallatára beszéltek úgy egyik üzemrészben fiatal munkásokkal, mint kocsis a lovával. — Azt gondolták eleinte, hogy „vendégségben” járunk. mikor aztán szóvátettük, jegyzőkönyveztük, amit két szemünkkel láttunk, a munkásokkal beszélgetve hallottunk — csak úgy „bújtatták” előlünk az embereket. Ahol kellett, javítottak, mielőtt odaértünk ... ... Végre!... A sajtót mind többször bátorítják bírálatra. De hányszor ütik ki előre a tollat a kézből azzal, hogy: „Meg ne írja, amit elmondtam, hogy ez a véleményem, mert úgyse vállalom...” — Most ez a két „egyszál” nő sumákolás nélkül adja a nevét a kritikához. Mert változtam, segíteni akar ott, ahol sok dolgunk van még: az emberség védelmében. Tóth István Hajdúsági Iparművek új gépei A Hajdúsági Iparművek téglási gyártelepién a hagyományos mosógépek, centrifugák és porszívók gyártása mellett az idén új cikkeket, padlóápológépet, olajtöltésú elektromos radiátort gyártanak. A padlókefélésre, szőnyeg- és csempe tisztításra egyaránt használható p>a dióápológép mintapéldánya most vizsgázik a gyár kísérleti laboratóriumában. Az esztétikus, hordozható radiátorok már sorozatban készülnek. Képünkön: Szériában készülnek az olajtöltésű elektromos radiátorok. (MTI-foto — Gere László felvétele.) Harminchatmillió forintos beruházás Tasson Megkezdték az előkészületeket a tassi öntözőfürt építésére. A tervdokumentáció már elkészült, a gazdaságossági számításokkal együtt. A Petőfi Termelőszövetkezet 2500 holdjából 2000, a Rákóczi Termelőszövetkezet területéből p>edig 500 holdra kerül mesterséges úton csapadék a Dunából. A beruházás 36 millió forintba kerül. Az öntözés jelentősen elősegíti majd a terméshozamok növelését. A termelőszövetkezetek minden fontosabb növényt öntözni kívánnak. Fellendül majd a takarmánytermesztés, amely elősegíti az állattenyésztés fejlesztését. A Petőfi Termelőszövetkezetben elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés bővül. Ebben a gazdaságban már 500—600 holdat rendszeresen öntöznek. Megkezdték az építkezéseket, korszerű istállókat létesítenek. Azt tervezik, hogy a jelenlegi 20 millió forintos termelési érték újabb 14 millió forinttal emelkedik az öntözőfürt üzembe helyezésével Példájukhoz híven AM unkátok, parasztok 1 r 1 és értelmiségiek, üzemi és hivatali dolgozók, öregek és fiatalok, tömegszervezetek tagjai és iskolások készülnek országszerte a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának 50. évfordulójára. Ahhoz az ünnepi évfordulóhoz közeledünk, amely számunkra a magyar nép számára oly kiemelkedő jelentőségű. A Magyar Tanácsköztársaság folytatta a polgári demokratikus forradalom által elkezdett és a tömegek támogatását élvező forradalmat, amelynek győzelme a magyar nép eddigi történelmének legkimagaslóbb eredménye. 1919. március 21 -én a proletariátus az egyesült munkáspártok vezetésével átvette a hatalmat és fegyveres felkelés nélkül győzött a proletárforradalom. A Tanácsköztársaság a magyar nép minden addigi szabadságküzdelmének és osztályharcának dicső megvalósulása volt. A győzelem hozzájárult más országok kommunista mozgalmainak fellendüléséhez, míg más népek forradalmi szolidaritása a magyar nép harcát segítette. A magyarországi ellenforradalmi erők elleni harcokban nemcsak magyar vöröskatonák vettek részt. A forradalmárok soraiban ott voltak a magyar proletárdiktatúrával együtt érző szlovák, orosz és osztrák internacionalisták is. A szovjet hatalom győzelme a magyar nép harcára igen nagy hatással volt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom harcaiban kinevelkedő magyar kommunista mozgalom vezető gárdája jelentős erkölcsi és katonai támogatást jelentett a fiatal Magyar Tanácsköztársaság számára. A 133 napos Magyar Tanácsköztársaság emlékét a magyar nép leikéből nem lehetett többé kitörölni. A 25 éves Horthy fasizmus minden erőfeszítése sem tudta kiölni a magyar dolgozó osztályokból a szocializmus magasabb- rendűségébe vetett hitet és vágyat. 1945 óta a proletár internacionalista együttműködés eredményeként sikerrel hasznosította a magyar nép a Magyar Tanácsköztársaság tapasztalatait és tanulságait. F élszáz esztendő telt el 1919. március 21. óta. Népünk méltóképpen ünnepli az ötvenedik évfordulót Ez megmutatkozik abban is, hogy az ünnepi előkészületek nem csupán az emlékezés jegyében zajlanak, hanem alkalmat adnak a lakosság politikai aktivitásának fokozására is. Milyen teendője várnak ebben a párt-, állami és tömegszervezetek- re? Mindenekelőtt arra törekedjünk, hogy megértessük széles körben az öt évtizeddel ezelőtt lezajlott forradalmi események jelentőségét, nemzeti történelmünk e kiemelkedő szakaszának szerepét a munkásmozgalom fejlődésében. Az ünnepek előtti készülődést használjuk fel forradalmi hagyományaink ápolására, dolgozó népünk és ifjúságunk szocialista nevelésére, szocialista nemzeti egységünk erősítésére. A Tanácsköztársaság “ emléke és tanulsága, hagyatéka és példája elsősorban azért eleven és időszerű, mert mai szocializmust építő munkánk 1919 küzdelmeinek a folytatása, 1919 örökségét vállaltuk, amikor kiharcoltuk a proletárdiktatúrát és megvédtük minden támadással szemben. A fél évszázaddal ezelőtt megkezdett útra büszkén emlékezünk, mert folytatói vagyunk az akkori idők hősi tetteinek. Az elmúlt 50 esztendő és a hazánk felszabadulása óta eltelt közel 25 év tapasztalatai igazolják hogy népünk ezt az utat helyesli követi és sikeresen tevékenykedik az ötven évvel ezelőtt megálmodott jövő megteremtésén. Sólyom Ferenc Találmányt Március elsejétől Újdonságokat Értékesítő Iroda kezdte meg működését az Országos Találmányi Hivatal részlegeként. Az iroda feladata: összehozni a feltalálókat és újítókat az olyan vállalatokkal, amelyek a találmányt, az újdonságot feltehetően .készek felhasználni. Az iroda a nagyvállalatokkal bizományosi szerződést köt — folyamatosan Űjabb monográfiák, ünnepi tanulmányok készültek el A forradalmi évfordulók tiszteletére kibontakozott aktív helytörténeti kutatómunka eredményeként a kiskőrösi járásban egymás után készülnek el a település-monográfiák. A császártöltési, a kaskantyúi, a fülöpszállási és a többi falutörténeti könyv külön fejezetet szentel az 1918— 1919-es helyi eseményeknek. Soltvadkerten Csáki Mihály 19-es veterán önálló tanulmányt írt a forradalmi időkről. Kiskőrösön egymást segítették a helytörténészek, a veteránklub és a gimnázium történelemszakkörének tagjai. A veteránok visszaemlékezéseiken túl értékes dokumentumokat is közreadtak. Támogatták a gimnázium ifjú történészeit is, akik dr. Tóth Józsefné tanárnő irányításával felkutatták a kiskőrösi születésű forradalmár és költő Ligeti Károly életútját, munkásságát. Közös tanulmányt írtak Ligetiről, aki Omszk- ban és környékén nagy érdemeket szerzett az Intervenciósok elleni harcokban; a fiatal szovjet állam védelmében. adja és kapja az újdonságokat. Az értékesítés viszont az érdekeltek közvetlen megállapodásával jön létre, az iroda mint közvetítő szerepel. De ennél többre is vállalkozik: igény esetén közreműködik a szakemberek bevonásában, az adaptáció elkészítésében, a találmány bevezetésében. Eddig csak véletlenül, személyi kapcsolatok útján, vagy a feltalálók kilincselése által jutott el — ha ugyan eljutott — egy-egy találmány híre az érdekeltekhez. Évek múltak el, míg megismertek, bevezettek népgazdasági szempontból fontos újításokat. A vállalatok se értékesítették a másutt is felhasználható szellemi értékeiket. Az Országos Találmányi Hivatal új részlege csekély közvetítési díj ellenében megkeresi, összehozza az újítót, vagy a feltalálót, és a felhasználót. Az Újdonságokat Értékesítő Iroda a feltaláló megbízásából megkeresi azt a vállalatot, munkahelyet, ahol szükség van szabadalmazott újdonságára. Ugyanakkor, vállalatok felkérésére, alkalmazható újdonságokat kutat fel. Katalógusokat adnak ki, majd szakmai csoportosítás szerint — minden iparág csak az őt érdeklő találmányokról kap hírt Leglassabban, legkörül- mónyesebben eddig a kisipari szövetkezetekhez jutott el a hír szakmájukat érintő találmányokról. Az iroda közvetítésével most első kézből kaphatnak a szövetkezetek is információt. Hiszen az új irodának rendelkezésére állnak a legújabb találmányok, és a szabadalmi tár. Kapcsolatot épít ki tervei szerint az Újdonságokat Értékesítő Iroda a külkereskedelmi vállalatokkal. Így a külföldi piac érdeklődésére szá- mottartó találmány licen- cét is előkészítik. Az Újdonságokat Értékesítő Iroda a legújabb nagy jelentőségű találmányokkal az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron is jelentkezik a hazai és a külföldi érdeklődők előtt. Később is rendeznek majd szakmai, iparági találmányi kiállításokat K. M. Hírlapkézbesítőket keres kora reggeli elfoglaltsággal a Kecskemét. 1. sz. posta.
