Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-18 / 64. szám

1M9. március 18. kedd S. oldal Harcosságból: jeles Van-e Kecskeméten mun­kaalkalom? — Aki erre kí­váncsi, csak álljon meg a Kecskeméti Városi Tanács V. B. munkaügyi csoportja irodájába felvezető lépcső alján, elolvashatja a fönt kitett hatalmas fekete táb­láról. Most például ezeket: „Munkahely — férfiak szá­mára: Téglagyár, MÁV Pályafenntartás, MÁV-állo- más, ZIM, 9. AKÖV, Fém­munkás, ÉPSZER, Resze­lőgyár, Konzervgyár. — Nőknek: Habselyem, Fi­nommechanika, Konzerv­gyár és földmunka...” — Ezek csak azok a munkahelyek, ahol, mond­hatni, állandó a felvétel... Ha minden üzemet, intéz­ményt, vállalatot ki akar­nánk írni, nem is férne arra a nagy táblára... Tóth Árpádné csoportve­zető szavai ezek, akivel már az irodában beszélge­tünk. Partnerünk Kovács Elvira előadó is, akinek bőséges gyakorlati tapasz­talatai vannak a gyári kö­rülményekről, hiszen hosz- szú évekig dolgozott a Kecskeméti Konzervgyár­ban is. Ami eszmecserénk elején is jelentkező érde­kes benyomás, hogy élén- kebb, határozottabb fellé­pésű mindkét nő, mint amit „íróasztalok táján” megszoktunk. Ide kívánko­zik jellemzésükre még egy szó, de azt majd következ­tetéseink során írjuk le. A gyárkapuból Is — Mi az új a csoport munkájában — az új gaz­daságirányítási rendszerbe­vezetése óta? ... Hogyan „közvetítenek” ma munka­erőt? — hangzik Indító kérdésként Tóth Árpádné: — Elő­ször is: közvetítő szere­pünk megszűnt. Azelőtt csak a nálunk kiállított irányító lappal vehettek fel munkásakat az üzemek. Ma ilyen nincs. Közvetlen a gyárkapuból vehetnek fel embereket válogathatnak tetszésük szerint... Ami továbbra is fennáll: a vál­lalatok bejelentik nekünk munkaerő-szükségletüket, így tudjuk informálni a hozzánk fordulókat. — Milyen előnyökkel Járt ez a munkaügyi cso­portra nézve? — A régi közvetítési rendszer elég gyakran oda­vezetett, hogy szembe ke­rültünk a vállalattal — és viszont. Neki nem ' volt megfelelő, akit küldtünk ... Vagy ránk hárította a fe­lelősséget, mert a jelentke­zőnek nem mondta meg nyíltan, mi a kifogása, s úgy állította be, mintha a munkaügyi csoport „nem akarta” volna. — Megszabadultunk egy csomó adminisztrációtól — utal a változás másik hasz­nos következményére Tóth Árpádné, s ennek alátá­masztására Kovács Elvirá­val együtt sorolják a bizo­nyítékokat. Nincs bürokrácia: jut idő az emberre Ma körülbelül nyolcva- nan kémek tájékoztatást munkalehetőségekről ha­vi átlagban. 1967 nevem, bérében — mint az egyik kimutatás adata mutatja — 819 dolgozót közvetítet­tek ki. Mostanában legtöb­ben be sem jönnek a cso­porthoz, hiszen a táblán láthatják, amit tudni akar­nak. Az Irányító papír ki­állításával annak idején legalább negyedórát kellett foglalkozni minden jelent­kezőnél. — Ez annyi időt, ener­giát vett el tőlünk, hogy egyszerűen nem jutottunk hozzá fontosabb feladata­ink jó ellátásához — em­lékezik Tóth Árpádné. — Nem volt időnk igazi mun­kaerő-gazdálkodásra. Most egész izgalmas kép­sor áll össze abból, amit a munkaerő-gazdálkodás magába foglal. Most már — ez azelőtt is feladatúik lett volna —, következetesen figyelemmel tudják kísérni a munkaerő mozgását a különböző vál­lalatoknál, amelyek ne­gyedévenként tesznek je­lentést a ki- és belépések alakulásáról. Ezek alapján vizsgálódik a csoport — helyszíni ellenőrzésekkel is — például a kilépések okai­ról. összesen mintegy 120 munkahely tartozik illeté­kességi körükbe, s ezek közül 90 a nagyobb gyár, vállalat, kirendeltség. Na­gyon lényeges tehát, hogy napjainkban már mind több helyre kijuthatnak az úgynevezett cél-, vagy álta­lános ellenőrzés lebonyolí­tására. Ebben az évben például 22 — jórészt 100- as létszám feletti — mun­kahelyre látogatnak ki. A célvizsgálat alkalmával — mint a névben is benne van — bizonyos részterü­letek, meghatározott kö­rülmények ellenőrzése a cél. így néztek utána pél­dául a múlt évben annak, hogyan foglalkoztatják a ’ fiatalkorúakat — 16 éven aluliakat a konzervgyár­ban; hogy — ugyanott — milyen munkaterületeken dolgoznak a nők (tud­valévőén, vannak szigorúan tiltott munkák nőik számá­ra). Csak ebben az üzem­ben 3—4 teljes napot töl­töttek. Sajnos, volt mit fel­fedni, ami egyben arra is figyelmeztet, hogy az em­berekkel való törődés hagy mégnem egy kívánni valót ebben a gyárban is. Az emberségért Kiderült, hogy fiatalko­rúakat túlóráztattak, éjsza­kai műszakban foglalkoz­tattak, nem is egy-két al­kalommal, hanem 15—20 esetben. A szabálysértő művezetőket — négyet — pár száz forint bírsággal sújtották személyenként. Idősebb nőket, sőt bete­geskedőket is találtak —a bálázásnál, ami nehéz és nem is nőknek engedélye­zett munka. Iámét egy „sajnos”. — Itt már alkalom nyí­lott „kimagyarázkodásra”, hogy „éppen csak most fogtak Jiozzá” — „ilyet nem szoktunk velük végez­tetni”. Vagy azzal véde­keznek, hogy: „Kénytele­nek voltunk, nincs ele­gendő munkaerőnk”. — Most egymástól veszi át a szót a két tanácsi dolgozó. Csak nők tudnak úgy tűz­be jönni, harcosan kiáll­ni — ha méltánytalanság­gal kerülnek szembe, mint most ők. — Tessék nyugodtan megírni: ha azt akarja egy üzem, hogy legyen elég munkása, szívesen menjenek oda dolgozni az emberek — másképp kell bánni velük. — Fülünk hallatára beszéltek úgy egyik üzemrészben fiatal munkásokkal, mint kocsis a lovával. — Azt gondolták eleinte, hogy „vendégségben” já­runk. mikor aztán szóvátet­tük, jegyzőkönyveztük, amit két szemünkkel láttunk, a munkásokkal beszélgetve hallottunk — csak úgy „bújtatták” előlünk az em­bereket. Ahol kellett, javí­tottak, mielőtt odaér­tünk ... ... Végre!... A sajtót mind többször bátorítják bírálatra. De hányszor ütik ki előre a tollat a kézből azzal, hogy: „Meg ne írja, amit elmondtam, hogy ez a véleményem, mert úgyse vállalom...” — Most ez a két „egyszál” nő sumá­kolás nélkül adja a nevét a kritikához. Mert változ­tam, segíteni akar ott, ahol sok dolgunk van még: az emberség védelmében. Tóth István Hajdúsági Iparművek új gépei A Hajdúsági Iparművek téglási gyártelepién a ha­gyományos mosógépek, centrifugák és porszívók gyártása mellett az idén új cikkeket, padlóápológé­pet, olajtöltésú elektromos radiátort gyártanak. A padlókefélésre, szőnyeg- és csempe tisztításra egyaránt használható p>a dióápológép mintapéldánya most vizs­gázik a gyár kísérleti la­boratóriumában. Az eszté­tikus, hordozható radiáto­rok már sorozatban ké­szülnek. Képünkön: Széri­ában készülnek az olajtöl­tésű elektromos radiátorok. (MTI-foto — Gere László felvétele.) Harminchatmillió forintos beruházás Tasson Megkezdték az előké­születeket a tassi öntöző­fürt építésére. A tervdo­kumentáció már elkészült, a gazdaságossági számítá­sokkal együtt. A Petőfi Termelőszövetkezet 2500 holdjából 2000, a Rákóczi Termelőszövetkezet terüle­téből p>edig 500 holdra ke­rül mesterséges úton csa­padék a Dunából. A be­ruházás 36 millió forintba kerül. Az öntözés jelentő­sen elősegíti majd a ter­méshozamok növelését. A termelőszövetkezetek min­den fontosabb növényt ön­tözni kívánnak. Fellendül majd a takarmánytermesz­tés, amely elősegíti az ál­lattenyésztés fejlesztését. A Petőfi Termelőszövet­kezetben elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés bő­vül. Ebben a gazdaságban már 500—600 holdat rend­szeresen öntöznek. Meg­kezdték az építkezéseket, korszerű istállókat létesí­tenek. Azt tervezik, hogy a jelenlegi 20 millió forin­tos termelési érték újabb 14 millió forinttal emelke­dik az öntözőfürt üzembe helyezésével Példájukhoz híven AM unkátok, parasztok 1 r 1 és értelmiségiek, üzemi és hivatali dolgo­zók, öregek és fiatalok, tö­megszervezetek tagjai és iskolások készülnek ország­szerte a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának 50. évfordulójára. Ahhoz az ünnepi évfordulóhoz kö­zeledünk, amely számunk­ra a magyar nép számára oly kiemelkedő jelentőségű. A Magyar Tanácsköztársa­ság folytatta a polgári de­mokratikus forradalom ál­tal elkezdett és a tömegek támogatását élvező forra­dalmat, amelynek győzelme a magyar nép eddigi tör­ténelmének legkimagaslóbb eredménye. 1919. március 21 -én a proletariátus az egyesült munkáspártok ve­zetésével átvette a hatal­mat és fegyveres felkelés nélkül győzött a proletár­forradalom. A Tanácsköztársaság a magyar nép minden addi­gi szabadságküzdelmének és osztályharcának dicső megvalósulása volt. A győ­zelem hozzájárult más or­szágok kommunista moz­galmainak fellendüléséhez, míg más népek forradal­mi szolidaritása a magyar nép harcát segítette. A ma­gyarországi ellenforradal­mi erők elleni harcokban nemcsak magyar vöröska­tonák vettek részt. A forra­dalmárok soraiban ott vol­tak a magyar proletárdik­tatúrával együtt érző szlo­vák, orosz és osztrák inter­nacionalisták is. A szovjet hatalom győzelme a ma­gyar nép harcára igen nagy hatással volt. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom harcaiban kinevelkedő magyar kommunista moz­galom vezető gárdája je­lentős erkölcsi és katonai támogatást jelentett a fia­tal Magyar Tanácsköztár­saság számára. A 133 napos Magyar Tanácsköztársaság emlékét a magyar nép lei­kéből nem lehetett többé kitörölni. A 25 éves Horthy fasizmus minden erőfeszí­tése sem tudta kiölni a ma­gyar dolgozó osztályokból a szocializmus magasabb- rendűségébe vetett hitet és vágyat. 1945 óta a prole­tár internacionalista együttműködés eredménye­ként sikerrel hasznosította a magyar nép a Magyar Tanácsköztársaság tapasz­talatait és tanulságait. F élszáz esztendő telt el 1919. március 21. óta. Népünk méltóképpen ünnepli az ötvenedik év­fordulót Ez megmutatko­zik abban is, hogy az ün­nepi előkészületek nem csupán az emlékezés jegyé­ben zajlanak, hanem alkal­mat adnak a lakosság po­litikai aktivitásának foko­zására is. Milyen teendője várnak ebben a párt-, ál­lami és tömegszervezetek- re? Mindenekelőtt arra tö­rekedjünk, hogy megértes­sük széles körben az öt év­tizeddel ezelőtt lezajlott forradalmi események je­lentőségét, nemzeti törté­nelmünk e kiemelkedő sza­kaszának szerepét a mun­kásmozgalom fejlődésében. Az ünnepek előtti készülő­dést használjuk fel forra­dalmi hagyományaink ápo­lására, dolgozó népünk és ifjúságunk szocialista ne­velésére, szocialista nem­zeti egységünk erősítésére. A Tanácsköztársaság “ emléke és tanulsá­ga, hagyatéka és példája elsősorban azért eleven és időszerű, mert mai szo­cializmust építő munkánk 1919 küzdelmeinek a foly­tatása, 1919 örökségét vál­laltuk, amikor kiharcoltuk a proletárdiktatúrát és megvédtük minden táma­dással szemben. A fél év­századdal ezelőtt megkez­dett útra büszkén emléke­zünk, mert folytatói va­gyunk az akkori idők hősi tetteinek. Az elmúlt 50 esz­tendő és a hazánk felsza­badulása óta eltelt közel 25 év tapasztalatai igazol­ják hogy népünk ezt az utat helyesli követi és si­keresen tevékenykedik az ötven évvel ezelőtt megál­modott jövő megteremté­sén. Sólyom Ferenc Találmányt Március elsejétől Újdon­ságokat Értékesítő Iroda kezdte meg működését az Országos Találmányi Hiva­tal részlegeként. Az iroda feladata: összehozni a fel­találókat és újítókat az olyan vállalatokkal, ame­lyek a találmányt, az új­donságot feltehetően .ké­szek felhasználni. Az iroda a nagyvállala­tokkal bizományosi szerző­dést köt — folyamatosan Űjabb monográfiák, ünnepi tanulmányok készültek el A forradalmi évfordulók tiszteletére kibontakozott aktív helytörténeti kutató­munka eredményeként a kiskőrösi járásban egymás után készülnek el a tele­pülés-monográfiák. A csá­szártöltési, a kaskantyúi, a fülöpszállási és a többi fa­lutörténeti könyv külön fe­jezetet szentel az 1918— 1919-es helyi események­nek. Soltvadkerten Csáki Mi­hály 19-es veterán önálló tanulmányt írt a forradalmi időkről. Kiskőrösön egy­mást segítették a helytör­ténészek, a veteránklub és a gimnázium történe­lemszakkörének tagjai. A veteránok visszaemlékezé­seiken túl értékes doku­mentumokat is közreadtak. Támogatták a gimnázium ifjú történészeit is, akik dr. Tóth Józsefné tanárnő irányításával felkutatták a kiskőrösi születésű forra­dalmár és költő Ligeti Ká­roly életútját, munkássá­gát. Közös tanulmányt ír­tak Ligetiről, aki Omszk- ban és környékén nagy ér­demeket szerzett az Inter­venciósok elleni harcok­ban; a fiatal szovjet állam védelmében. adja és kapja az újdonsá­gokat. Az értékesítés vi­szont az érdekeltek közvet­len megállapodásával jön létre, az iroda mint közve­títő szerepel. De ennél többre is vállalkozik: igény esetén közreműködik a szakemberek bevonásában, az adaptáció elkészítésében, a találmány bevezetésében. Eddig csak véletlenül, személyi kapcsolatok útján, vagy a feltalálók kilincse­lése által jutott el — ha ugyan eljutott — egy-egy találmány híre az érdekel­tekhez. Évek múltak el, míg megismertek, bevezet­tek népgazdasági szem­pontból fontos újításokat. A vállalatok se értékesítet­ték a másutt is felhasznál­ható szellemi értékeiket. Az Országos Találmányi Hivatal új részlege csekély közvetítési díj ellenében megkeresi, összehozza az újítót, vagy a feltalálót, és a felhasználót. Az Újdonságokat Értéke­sítő Iroda a feltaláló meg­bízásából megkeresi azt a vállalatot, munkahelyet, ahol szükség van szabadal­mazott újdonságára. Ugyan­akkor, vállalatok felkéré­sére, alkalmazható újdon­ságokat kutat fel. Kataló­gusokat adnak ki, majd szakmai csoportosítás sze­rint — minden iparág csak az őt érdeklő találmányok­ról kap hírt Leglassabban, legkörül- mónyesebben eddig a kis­ipari szövetkezetekhez ju­tott el a hír szakmájukat érintő találmányokról. Az iroda közvetítésével most első kézből kaphatnak a szövetkezetek is informá­ciót. Hiszen az új irodának rendelkezésére állnak a legújabb találmányok, és a szabadalmi tár. Kapcso­latot épít ki tervei szerint az Újdonságokat Értékesítő Iroda a külkereskedelmi vállalatokkal. Így a külföl­di piac érdeklődésére szá- mottartó találmány licen- cét is előkészítik. Az Újdonságokat Értéke­sítő Iroda a legújabb nagy jelentőségű találmányokkal az idei Budapesti Nemzet­közi Vásáron is jelentkezik a hazai és a külföldi ér­deklődők előtt. Később is rendeznek majd szakmai, iparági találmányi kiállítá­sokat K. M. Hírlap­kézbesítőket keres kora reggeli elfoglaltsággal a Kecskemét. 1. sz. posta.

Next

/
Thumbnails
Contents