Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-16 / 63. szám
196% nyár Az idei nyár fürdőruha- divatja ismét változatos: a modellek között található bikini és magasan zárt, egyrészes is. Anyaguk ugyancsak több féle: képünkön a Sztár Ktsz három új modelljét mutatjuk be, melyeket pup- linból és elasztikus anyagból készítettek. Milyen célokat szolgálnak a foglalkozási szűrővizsgálatok Érthető, hogy a dolgozó türelmetlen. ha napi nyolcórai munkája után még egy órát kell várakoznia az ellenőrző, szűrővizsgálatokat végző orvos rendelője előtt Talán sikerül ezt a türelmetlenséget egy kicsit csökkenteni az alább el- mondandókkal. A modern társadalom nagyfokú munkamegosztása következtében az egyes foglalkozások speciálisan egyoldalú igénybevételt jelentenek a szervezetre. Mindenki megérti ezt amikor arról beszélünk, hogy például a bolti eladók. vagy pincérek lába az átlagnál jóval erősebb igénybevételnek van kitéve. Ugyancsak érthető, hogy a térbeli látást zavaró szemhiba esetében alkalmatlanná válik a dolgozó pl. gépkocsivezetésre, vagy darukezelésre. Sok foglalkozás jelent azonban olyan megterhelést a szervezetnek, amely nem ilyen egyértelműen szembetűnő. Kevesen tudják, hogy a fülfáiós gyermek miért nem felel meg szövőipari tanulónak. Ugyanígy nem látszik érthetőnek a kívülállók számára az. hogy akinek orr- sövényferdülése van. az nem alkalmas bányásznak. Sokan nem tudják azt sem. miért nem lehet pénztáros egy élelmiszer- boltban. aki nem rendelkezik két évnél frissebb keletű székletvizsgálati eredménnvel. A példaként említett esetek magyarázata az, hogy a szövöde zajártalmával szemben a beteg hallószerv fokozottan érzékeny. ezért rövid időn belül súlvos károsodás léphet fel. köztük féloldali teljes süketség. Az orrsövénvferdülés. vagy más gyakran kiújuló felsőlégúti megbetegedés miatt nehezített légzés következtében a fokozott fizikai igénybevétel során a fokozódó oxigénhiány biztosítására a dolgozó kénytelen szájon át lélegezni. A tüdőbe jutó levegő megtisztításában nagy szerepet játszó felsőlégúti szűrőhatás is kiesik és a bányában fennálló páratartalom többszörösére fokozódik. A fentiek alapján az említett munkakörökben dolgozók állandó és rendszeres orvosi ellenőrzése érthetően szükséges. De ugyanígy szükséges az ólomtartalomnak kitett dolgozók időszakos szűrő- vizsgálata. mert akár a munkafeltételek rosszabbodása. köztük a munkatér hanyagabb takarítása, vaev a dolgozó fegyelmezetlensége. a védőeszközök használatának mellőzése rövid idő alatt olyan nagyfokú egészségkárosodást okozhat, amit hosszas gyógykezeléssel is nehezen lehet helyrehozni. Vonatkozik ugyanez a kü- lönbö’ő festékekkel, oldószerekkel dolgozókra is. Az egészségre ártalmas munkakörben dolgozók rendszeres szűrővizsgálatát rendelkezések írják elő. Az ártalmas anyagokkal dolgozó szakmák sora, az utóbbi évtizedekben erősen kiterjedt. Gondolok elsősorban arra, hogy az eddigi, kifejezetten az iparban foglalkoztatottakat érő vegyi ártalmak nagy része az egyre inkább nagyipari módszerekkel dolgozó mezőgazdaságban is jelentkezik. Legfontosabb ezek közül a növényvédelmi munkák kemizálása, amelyek végzésénél az előírások legkisebb elhanyagolása komoly következményekre vezethet. Ezek a példák eléggé megvilágítják, hogy a különböző foglalkozásokban veszélyeztetett dolgozók számára miért kötelező az időnként megismételet szűrővizsgálat. Csak ezek a vizsgálatok teszik lehetővé, hogy a veszélyeztetett munkás időben más helyre kerüljön, na alakulhasson ki helyrehozhatatlan megbetegedés. Sok olyan foglalkozás is van. amelynek során a dolgozót nem éri sem egyoldalú megterhelés, sem különböző fizikai, kémiai ártalom, mégis időszakos vizsgálaton kell részt vennie. Néhány ezek közül: bölcsődei. óvodai munkakörök. élelmiszerelőállító üzemek, azokat forgalomba hozó kereskedelmi egységek. Az itt dolgozók számára előírt szűrővizsgálatok hivatottak biztosítani azt, hogy a csecsemők, kisgyermekek szervezete ne legyen kitéve pL olyan kórokozókkal való találkozásnak. amely a felnőttben a régebben kialakult védettség miatt semmiféle panaszt. megbetegedést nem okoz. a védtelen szervezetbe jutva azonban súlyos. esetleg tragikus következményekkel járhat. Vagy gondoljunk arra, hogy ha egy élelmiszer- ipari üzem dolgozói közül csak egy is olyan kórokozókat hordoz, amelyik az élelmiszerbe kerülve és elszaporodva tömeges megbetegedéseket okoz. menynyi munkaidő-kiesést, táppénzes állományt, egyszóval gazdasági kárt jelent ez, a megbetegedetteknek okozott szenvedéseken túlmenően. Érthető tehát, hogy az olyan munkakörökben dolgozók részére kötelező mindazon vizsgálatok visszatérő elvégzése (széklet, tüdő, vér stb.) amelyekkel a társadalom egészét hathatósan meg tudják védeni ezektől az ártalmaktól. TALLÓZÁS Tavaszi fáradtság és C-vitamin Anyuka megmondja? — ÉDESANYÁM, édesanyám, mit csináljak, ha a fiúk reám néznek, s meg is állnak? — kérdezi a kedves, vidám népdal. Köztudott dolog, hogy a dalbéli mama intő szavára, arra, hogy: „A fiúkra, a fiúkra, ne is adj még,, ugyanazt teszi a lánya, mint bármelyik csit- ri ma: — nem fogadja meg a tanácsot. De miért is fogadná? Hiszen ma fiúk és lányok természetszerűen együtt járnak, egy osztályba, együtt tanulnak. Természetes dolog ma ez az együtt nevelkedés, nem mint sok édesanya leánykarában volt. Valljuk meg őszintén, azért ma is sok kényesnek tartott kérdés foglalkoztatja a gyerekeket. Édesanyjukat meg az, hogyan válaszoljon ezekre? Elsősorban azt kell elérnie. hogy a gyermek tőle kapjon választ! Ez pedig nem egyéb, mint bizalom kérdése, amit nem a serdülőkorban, hanem már a legelső lépéseknél meg kell szerezni. A gyerek anyjához fut, ha baja van, bánat éri. Később az iskolai élet számtalan kicsi, de számára nagy gondja viszi anyjához, de ugyanakkor örömeit is megosztja vele. Tehát ha egészen kicsi korától meghallgatja, választ ad a kérdéseire — nagyobb korban is bizalommal fordul hozzá a gyermek. Sajnos, ez nem minden családban természetes. Csak nemrégiben hallottam magam is egy fiatal mamát, amint azzal intette le kislányát: ráérsz ezzel törődni, úgysem érted még! Sőt olyan esetnek is tanúja voltam, amikor ráripakodtak a kislányra, érdeklődését szemérmetlenségnek nevezve. Mi történik ezután? Aki otthon nem kap választ, máshol keresi azt, esetleg a barátnőnél. És ha ő sem kapott okos felvilágosítást édesanyjától? A gyerek nehezen nyugszik meg abban, hogy nem tud valamit, különösképpen, ha azt érzi, hogy titkolóznak előtte. Elsősorban az édesanya feladata, hogy felvilágosítsa leánygyermekét az úgynevezett kényes kérdésekben, előkészítse a nemi érés időszakára, a helyes magatartásra, viselkedésre. NEM KÖNNYŰ, sok tapintatot igénylő feladat ez, s gyermeke válogatja a hogyanját és ez idejét is. Van azonban egy nagyon okos könyvecske „Gólya hozza?” a címe, amely segítséget adhat. Ebben szakszerűen, pedagógiai és orvosi tökéletességgel, korának megfelelő választ kap a kislány — és a fiú is — az alapvető nemi kérdést érintő problémákra. Ám mindezt nem intézhetjük el csak a könyvvel és nem hagyatkozhatunk az iskolaorvosi, az osztályfőnöki órákra, az iskola segítségére. Az érzelmi részt az édesanyától kell megkapnia a gyermeknek. Például úgy, hogy a kérdést nem erőltetve, de az alkalmat fölhasználva beszél az anyaságról, kislánya pólyáskoráról és arról is, milyen nehéz dolog egy kisbaba világra hozása, ápolása, gondozása, ellátása. Érdemes megfigyelni, hogy ilyen beszélgetések után milyen gyöngéden viselkednek a gyerekek egy-egy olyan fiatalasszonnyal szemben, aki éppen kisbabát vár. NAGYON FONTOS dolog, hogy kezdetben az édesanya is, aztán a kislánya is, tartsák számon azokat a napokat, amikor a gyermek nem tornázhat. Sőt, nagyon is figyeljék! Nem lehet ugyanis eléggé hangsúlyozni, hogy a legkisebb rendellenesség is nagyobb bajt takarhat. Sok nő asszonykorban előjövő betegsége kislánykorban is fölfedezhető. Ezért a kislány panaszai esetén ne röstellked- jünk felkeresni az orvost. J. K. A Magyar Vöröskereszt képes havi folyóirata, a Családi lap márciusi számában dr. Veres Pál tollából Tavaszi fáradtság és C-vitamin címmel időszerű és érdekes cikket közöl. E cikk legfontosabb tanácsát és egy táblázatát bizonyára szívesen fogadják, s haszonnal tanulmányozhatják rovatunk olvasói is: „A tavaszi fáradtság elsősorban, de nem kizárólag a hormonális „utasításra” történő átállás zökkenőjének a jelzése. A szervezetnek már kifogyott a vitamintartaléka, étkezésünk során pedig még nem kezdődött meg a tavaszi feltöltés. Különösen a C-vitaminokat igényli tavasszal szervezetünk. Táblázatunkban azt közöljük, hogy a legfontosabb élelmiszerekből egymagában körülbelül hány gramm (ezer gramm egy kilogramm) fedezné egy felnőtt napi szükségletét (a gyermekek igénye ennek mintegy a féle): borjúhús 8000 sertéshús, marhahús 4000 alma 1400 cseresznye 1000 libahús, kacsahús, marhavese, sertésvese, vöröshagyma, meggy 800 savanyú káposzta 600 hónapos retek, zöldbab 400 borjúmáj, marhamáj, zöldborsó 300 paradicsom, sertésmáj 270 citrom, vörös ribizke, sütőtök, lecsó 230 spenót, sóska, narancs, földieper 200 vöröskáposzta 140 kel, karfiol, karalábé 130 paradicsompüré, paprikasajt 115 bimbóskel 90 C-vitaminos sajt 55 zöldpaprika 50 petrezselyem zöldje 45 csipkebogyó &u A C-vitaminszükségle- tet, természetesen, nem egy élelmiszer fedezi, ezért ezeket a különböző ételek együtt adják. És mint már említettük, nemcsak a C-vitamín hiánya okozhatjá a tavaszi fáradtságot.” HÉTFŐ: Zöldborsóleves (mirelit) tojáslepény, burgonyapüré, vágott savanyúság. KEDD: Lebbencsleves, leesés marhahús rizzsel, arany- galuska. SZERDA: Almaleves, töltött burgonya, ecetes uborka. CSÜTÖRTÖK: Karaiábéleves, sonka bundában, madártej. PÉNTEK: Burgonyaleves, SZOMBAT: Tarhonyaleves, burgonyapüré, savanyúság. VASÁRNAP: Becsináltleves, sai szelet. SONKA BUNDÁBAN. Hozzávalók: három személyre 18 deka sonka, 2 egész tojás, 1 deci tej, 1 deci víz, a palacsintatésztához 2 deka vaj, 1 deci tejföl, kevés zsír a palacsintasütéséhez. A sonkaszeletekböl pogácsa, vagy fánkszaggatóval kerek lapokat vágunk ki. Jó sűrű palacs'ntatésztát késettünk és a sonkaszeleteket ebbe a tésztába mártva, forró zsírban pirosra sütjük. Előzőleg a sonkahulladékot, ami forma klS2úróaa után megmaradt, megdaráljuk és egy tálba a sütőbe tesszük, hogy féiraá- razra piruljon. Ha kész a bundás sonka, forró tálba rakjuk, az apróra sült sonkával beszórjuk és vajjal vetöltött káposzta. töltött felsálszelet, hagymás sült csirke, egresmártás, kasgyesen olvasztott, kissé megsózott forralt tejfölmártással megöntve tálaljuk. TÖLTÖTT FELSÁL. Hozzávalók: 1 kg felsál, 5 deka zsír, 1 kanál tejföl, 1 tojás, negyed fej vöröshagyma, 1 késhegynyi só, ugyanennyi bors, 3 deka mustár, IS deka zsír, 2 db babérlevél, 2—3 deka gomba. A felsál egy harmadát megdaráljuk, a tübbit vékony szeletekre vágjuk és laverjük. A megdarált húsba félig párolt rizst, sót, borsot, finomra vágott vöröshagymát, párolt gombát, egy kanál tejfölt, teszünk, s ezeket egy nyers tojással elkeverjük. A szeleteket besózzuk, borsozzuk, mustárral vékonyan bekenjük, s a húskeveréket rátesszük, felgöngyöljük, összekötjük. Hagymás zsíron, kevés vízzel, babérlevéllel puhára pároljuk. Ha elkészült, vékonyra felszeleteljük, s levéve! tálaljuk. KASSAI SZELET. 35 deka lisztet jól összegyúrunk 1 csomag sütőporral, 20 deka zsírral, 10 deka cukorral, 1 citrom reszelt héjával, csipetnyi törött fahéjjal, egy egész tojással és fél csomag vaní- liáscukorral. Az ujjnyi vastagra nyújtott tésztát zsírozott tepsibe tesszük és 5—6 deka mazsolával megszórjuk, melyeket a tésztába nyomkodunk. Ezután villával meg- szúrkáljuk a tésztát, s forró sütőben felmelegedésig, illetve gyenge sárguláslg sütjük. A nem teljesen kisült tészta tetejére még langyos mézzel való bekenés után a kővetkező habot kenjük egyenletesen: 15 deka őrölt mogyorót (gyengén pörkölve) 15 deka cukorral 1 szelet reszelt csokoládéval és 3 tojásfehér*- lével fél óráig habosra keverünk. A tepsit ezután Ismét a sütőbe tesszük. A kisült tésztát négyzetalakú szeletekre vágjuk.
