Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-02 / 27. szám
Megyénk1968. évi gazdasági és gazdaságpoltikai tevékenységéről és az 1969. évi fő feladatokról (Folytatás a 3. oldalról) vánatos lenne bevezetni egyes helyeken a szolgáltatási átalány rendszerét is azzal a céllal, hogy a munka minősége javuljon, a javítás ideje csökkenjen és az árak, a keresetekhez viszonyítva, elfogadhatóak legyenek. 2, BERUHÁZÁSOK A megye beruházási piacán, hasonlóan az országoshoz, ugyancsak feszültség van, amely előreláthatólag ez évben és a következő években sem szűnik meg. A megoldás módja többféle lehet, amelyhez elsősorban a bekövetkezett helyzet okainak alapos elemzésére van szükség. Általában az építőipar kapacitáshiányában keressük leggyakrabban a fő okot, ami általánosságban kétségkívül igaz. Ugyanakkor gyakran nem vesszük figyelembe azokat az egyéb körülményeket, amelyek a beruházások jobb előkészítésében, a beruházók, a tervezők és a kivitelezők közötti jobb együttműködésben rejlenek. Az építőiparnak jelenleg a fejlesztésre általában behatároló szerepe van. Megyénk építőipari szervezetei a tervben előirányzottaknak megfelelően növelték kapacitásukat, azonban a beruházási piac igényét nem tudták kielégíteni. Megélénkült erőteljesen a beruházási igény. Ebből azt a következtetést kell levonni: ha az építőipar a kapacitás szempontjából behatároló szerepet tölt be, akkor ehhez a beruházásoknak is igazodniuk kell. A beruházások indításának idejét és ütemezését helyesebben kell megválasztani. Kívánatos bizonyos egybekapcsolódó területeken a beruházások összehangolása, amelyet a koordinációs bizottságoknak kell elvégezniük. Ezzel is az építőipari kapacitás hatékonyságát lehet növelni. Másodsorban: az építőipari szervezeteink összpontosítsák saját erőforrásaikat a technológia fejlesztésére. A vállalatok saját erőforrásai mellett kívánatos központi források igénybevétele is. A közeljövőben és hosszabb távon rendkívül nagy szerepe lesz az építőiparnak, a termelő jellegű, kulturális és egyéb célokat szolgáló építkezések mellett a lakásépítésnek, amely szorosan összefügg a megye települési viszonyaival. Csupán érzékeltetni kívánjuk az egyik legsúlyosabb társadalmi problémát, amely a megyében fennáll. Jelenleg 46 ezer tanya létezik a megye területén, és ezekben 180 ezer lakos él. E tanyákban a legsűrűbb az egy lakásra jutó lélek- szám is. A tanyák állaga rendkívül rossz. Várható, hogy 1970—80 között mintegy 70—80 százaléka önmagától felszámolódik. A tanyai településsel kapcsolatban egyébként különböző kezdeményezések, s intézkedések vannak folyamatban a megyei párt- és tanácsi végrehajtó bizottság részéről. Számolni kell a tanyai település folyamatos megszűnésének egyéb következményeivel is, mely az oktatás, a kultúra, az egészségügy és más területek természetes vonzata- ként jelentkezik. 3. MEZÖGAZDASAG A megye mezőgazdasága a maga bonyo1 - Hr ágával az elmúlt esztendőben is terv; szerűen fejlődött. Emellett változatlanul számos problémánk van. A legnagyobb feladatot jelenti ma is a homok nagyüzemi hasznosítása. Óriási az a változás, amely az elmúlt nyolc esztendő során bekövetkezett. Ennek ellenére megyénkben ma is a homokterületek aránya koncentráltabb, s jelentőségében jóval nagyobb, mint ahogy az országos szinten megmutatkozik. Több százezer holdra tehető az a terület, amelyet a korszerű, nagyüzemi gazdálkodás kereteibe folyamatosan be kell kapcsolni. A homokhasznosítás eddig ismert módszerei közül a szőlő-gyümölcs, s erdőtelepítések bizonyultak leghasznosabbnak, melyet helyesen határozott meg a Központi Bizottság Titkársága 1968 májusában a megye számára, mint legfontosabb feladatot a mezőgazdaság fejlesztésében. Ennek nyomán készült el a megye 15 éves szőlőgyümölcs rekonstrukciós terve. Megszervezése, s előkészítése 1969-ben az egyik legfőbb tennivaló a mező- gazdaságban. Továbbra is növeljük az erdővel betelepítendő területeket, mindenekelőtt a cellulózgyártásra legalkalmasabb nyárfafaj iákkal. Ez a célkitűzés teljesen egybeesik a papírtermelés fejlesztésének népgazdasági igényével. A korszerű nagyüzemi zöldségtermesztés fejlesztése érdekében, a kialakult terveknek megfelelően, fejleszteni kell az öntözött területeket, elsősorban ott, ahol a beruházási költségek a leggyorsabban megtérülnek. Ezáltal a lakosság jobb ellátását tudjuk szolgálni, másrészt kedvező lehetőségek vannak exportértékesítésre is. Elő kell segíteni a városok peremterületein és a háztáji gazdaságokban a kertszövetkezetek létrehozását, amely elsősorban az önfogyasztást — a helyi lakosság ellátását — javítja, de még árutermelésre is képes. A folyamatban levő, főleg a kertészeti termeléssel összefüggő, járulékos beruházások közül különösen fontosnak tartjuk azöldség- és gyümölcstermesztéssel összefüggő hűtőtárolóterek építését, majd fokozatosan a teljes hűtőlánc kialakításának előkészítését. Dicséretre méltóak azok a kezdeményezések, amelyek e téren tapasztalhatók. Külön el kell ismerni a hűtőházak építésében a bajai gépjavító üzem kezdeményező munkáját. A zöldség-, gyümölcstermelésben és forgalmazásban kívánatos a különböző vállalatok, szövetkezetek, állami gazdaságok közötti, közös kooperációs tevékenység szélesítése, a kölcsönös érdekek és kockázatok vállalása alapján. Érvényesíteni kell a mezőgazdasági termelőüzemekben az értékesítés többcsatornás rendszerét és bővíteni a választékot, a lakosság ellátásának javítása érdekében. Ez lehetőséget nyújt a termelőüzemek bevételeinek növelésére is, s egyenletesebbé teheti, főleg a csúcsidőben, a termékek helyes elosztását Nagyon fontosnak tartjuk az állattenyésztési ágazatban az elmúlt évben megkezdett, korszerű, komplex telepek építésének további elterjesztését. Élve azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az új irányítási rendszer e téren ma még a mezőgazdasági üzemek részére biztosít. A nagyüzemi állattenyésztés fejlesztése, a nagyon fontos, gazdasági jelentősége mellett; kiemelkedő politikai tényező is. A háztáji és egyéb gazdaságokban helyezkedik el ugyanis az állatállomány nagyobb része és e gazdaságokban az állattenyésztés csökkenő tendenciát mutat. Ennek fokozódása a lakosság ellátásában, valamint a fontos népgazdasági érdeket szolgáló export értékesítésében komoly zavarokat idézhet elő. Az irányítási rendszerrel összefüggő néhány vitás kérdésről A vállalatok nyereségével összefüggésben több vitatott probléma jelentkezik. Vannak, akik abszolút értelemben a nyereség képződését soknak, vagy kevésnek tartják. Ez a megítélés nem közelíti meg a reális valóságot. A nyereségképződéssel összefüggésben legfontosabb annak a megvizsgálása: miből képződött a nyereség — melyek a nyereségképződés forrásai, s azon belül főleg milyen arányban szerepelnek a különböző állami dotációk — volt-e árdrágításra való törekvés, minőségromlás, s milyen szerepet játszik a vállalatok saját gazdasági tevékenysége a nyereségképzésben. Pártszervezeteinknek, mindenek előtt a saját üzemeikben, ezt figyelemmel kell kísérniük. Arra kell törekedni, hogy a nyereségtömeg elsősorban a vállalatok saját forrásai, termelékenység növelése, a minőségi áru, a választékbővítés, valamint a szervezeti és egyéb intézkedések folytán jöjjön létre. Fel kell lépni minden spekulatív tevékenységgel szemben, mert ennek eredményei rövid életűek, káros következményei viszont később törvényszerűen jelentkeznek. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy pártszervezeteink, együtt a gazdasági vezetőkkel, vegyék alapos elemzés alá a termelékenységre ható, különböző tényezők vizsgálatát. Különösen fontos ez a munkaidőcsökkentéssel összefüggésben. Van olyan tapasztalatunk, hogy nem mindenütt egyértelműen jól készítették elő a csökkentett munkahétre való áttérést, nem teremtették meg annak gazdasági s egyéb feltételeit. Ez érzékelhető a rövidített munkaidőben dolgozó vállalatok létszámnövekedésében, valamint az indokolatlanul megnövekedett túlóra-felhasználásokban. Az életkörülmények alakulása Amint országosan, úgy a mi megyénkben is a korábbi céloknak megfelelően alakúit a lakosság életkörülménye. Például megépültek a tervekben előirányzott lakások, s az árszínvonal alakulását figyelembe véve, az országos átlaghoz hasonlóan alakult megyénk lakosságának reáljövedelme és reálbére. Helyenként vitatott a parasztság életszínvonalának alakulása, olyan szempontból, hogy vajon elérte-e, vagy túlhaladta már az ipari munkásság életszínvonalát. Pontosan, számadatokkal bizonyítani ezt ma még nagyon nehéz, mivel a paraszti jövedelmek mérésének módszere nincs kialakulva. Egyértelműen meg lehet azonban állapítani azt, hogy általában a parasztság életszínvonala fokozatosan növekszik, de nem haladta meg a bérből és fizetésből élők átlagos jövedelmét. El kell ítélni azt a szemléletet, amely különböző szélsőségek alapján ítéli meg a parasztság életszínvonalát és egyes esetekből általánosít. Kívánatos továbbá, hogy az életszínvonal, s az élet- körülmények alakulásánál általában vegyük figyelembe azokat a tényezőket, amelyek kétségkívül az életszínvonal növelését szolgálják. Ilyenek pl. az ipari üzemekben a munkaidő csökkentése, a mező- gazdaságban a kiegészítő tevékenységből származó bevétel, s a munkában töltött munkanapok számának a növelése, amely — a növekedés ellenére is — ez időszerint megyénkben még mindig csak 170—180 körül van éves szinten. Figyelembe kell venni a társadalmi szolgáltatások körének bővülését, mint pl. a gyermekgondozási segély 3 évre való felemelését, az évi 2 százalékos tervezett reálbér-növekedést és ezekkel együtt kell vizsgálni az életszínvonal alakulását. Azt is meg kell mondani, hogy ezekkel együtt a jelen tervidőszakban a növekedés üteme meghaladja a második ötéves tervét, és azt is, hogy ennél többre ma a népgazdaság erőforrásai nem biztosítanak lehetőséget. Az emberek tudatában erősíteni kell azt a józan felfogást, hogy az életszínvonal további és ütemesebb növekedését, mindenkelőtt a termelékenység fokozása, a műszaki színvonal fejlesztése teheti gyorsabbá, valamint az áruellátás szélesebb, jobb megoldása, a szolgáltatások színvonalának javítása. A vitás kérdések körébe tartoznak a bérezés differenciálására való törekvéssel szembeni különböző vélemények is. Erre vonatkozóan is helyes a Központi Bizottság és a kormány álláspontja, amikor arra törekszik, hogy a bérek deni- vellálásának feltételeit fokozatosan meg kell teremteni, és a keresetek elsősorban a végzett munkát, a vállalt felelősséget tükrözzék, a szocialista elosztási elvek szerint. Az élénkebben vitatott témák közé tartozik a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenysége is. Ügy gondoljuk, semmiképpen sem lenne jó lezárni a vitát, több okból: 1. mert az elmúlt év eredményeit és tapasztalatait csak kezdeti állapotnak lehet tekinteni, de az tény, hogy már eddig is pozitív hatása mutatkozik; 2. mert a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységnek célszerű fejlesztése nemcsak egyszerűen gazdasági és üzemi szintű téma. Nagy a jelentősége az üzemek bevételi forrásaként a szövetkezeti tagság jövedelme és a közös gazdaságii alapok növelése szempontjából. A munkaerővel való hatékonyabb gazdálkodást segíti elő azzal, hogy éves szinten növeli a termelőszövetkezeti tagság egy részénél a munkában eltöltött napok számát. A különböző szakipari tevékenység elősegíti a szakmai kultúra növekedését a falun, s hatással van a falusi lakosság kulturális és általános társadalmi igényességének fokozására. Termelvényeivei a lakosság ellátásának javítását szolgálja. A nagyrészt közvetlen piac- és árukapcsolat lerövidített útján csökkenti a forgalmazás költségét és jó minőségű árut biztosít. Hatást gyakorol a gazdaság egészére és gyorsítja a mezőgazdasági üzemek helyes vertikumának kialakulását. A melléküzemági tevékenység továbbfejlesztését nagyon fontosnak tartjuk oly módon, hogy az elsősorban a mezőgazdasági alaptevékenységhez kapcsolódjon. Mindenekelőtt a közös gazdaságot gyarapítsa, a szövetkezeti tagság jövedelemnövekedését segítse elő és javítsa a lakosság ellátását. Azt javasoljuk a szövetkezetek vezetőinek, hogy a fenti alapelvek alapján döntsenek, mert arra is van számos példa, hogy a legjobb szándék és akarat mellett sikertelenségek is előfordultak. Szigorúan határolják el magukat a legkülönbözőbb spekulatív elemektől, akik kizárólagosan csak az egyéni haszon hajhászására törekszenek. Természetesen vállalni kell a kockázatot is, de arra kell törekedni, hogy az minél kisebb legyen, nehogy egy szövetkezet gazdálkodásának egészét károsan befolyásolja. Kívánatos az eddigi tevékenységi kört bővíteni a falusi lakosság szolgáltatási igényének kielégítése irányában. A műszaki, technikai szolgáltatások mellett gondolni kell a kenyérellátásba való bekapcsolódásra is. Nem utolsósorban, de külön felhívjuk a figyelmet az építőipari tevékenység fejlesztésére, olyan jelleggel, hogy az mindenekelőtt a falusi igényeknek feleljen meg, beleértve a lakóházépítést is. A pártszervek mellett, külön kérjük a termelőszövetkezetek területi szövetségét, hogy segítsék elő a szövetkezetek ez irányú tevékenységét. ★ Az új irányítási rendszerrel kapcsolatban felmerült vitás kérdések közül ezt a néhányat azért emeltem ki, mert a gyakoribbak közé tartoznak és hogy pártszervezeteinket a helyes, egységes állásfoglalás irányába orientáljuk. Szeretném különösen kihangsúlyozni, nehogy a viták ellen lépjen fel bárki is, mert viták nélkül általában nincs előrehaladás. Pártunk politikájának éppen egyik erőssége, hogy mindenkit bátorít, igényli, a vitát, az egyszerűbb és a legbonyolultabb kérdésekben is, mindaddig, amíg az alkotó módon segíti elő közös gondjaink megoldását. Telfes bizalommal Az éves tervcélok megvalósítása mellett ez évnek lesz egy sajátossága, éspedig a következő tervciklus, a negyedik ötéves terv előkészületi munkáinak megkezdése megyei szinten is. Tekintettel, hogy minden reális feltétele megvan az éves terv teljesítésének, s biztosítottnak látszik az ötéves terv teljesítése is, így több energiát fordíthatunk az újabb ötéves terv alapos előkészítésére. Ezért nem árt, ha néhány szót erről is váltunk: Fontos, hogy elvként megállapítsuk: a legmesszebbmenőkig figyelembe kell venni és alkalmazkodni a központi elképzelésekhez. I I Éljünk azzal a lehe- I * I tőséggel, amely a területi tervezés nagyobb önállóságában rejlik. Alapvetően magunknak kell kidolgozni a megye általános, társadalmi fejlesztésének koncepcióit. Bizonyos előkészületi munkák máris folynak, de nagyon fontosnak tartjuk: minden szinten végezzenek alapos elemző munkát, mert úgy lehet elérni, hogy a főbb társadalompolitikai követelményeknek megfelelő elgondolásokat a gyakorlatba is át tudjuk ültetni. Ezért oly módon fokozzuk a termelés hatékonyságát, hogy biztosítani lehessen a lakosság állandó életszínvonal-növelését. Központi feladatnak tekinti a megyei bizottság a lakásépítést. Törekedjünk saját erőforrásaink maximális feltárására. Gondoskodjunk a demográfiai hullám zökkenőmentes levezetéséről. Tartsuk egyensúlyban a munkaerőkeresletet és kínálatot, s azt befolyásoljuk az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésének harmonikus összhangjával is. Különös gondot fordítunk a településhálózat korszerűsítésére, az infrastruktúra kiegyenlítésére. Vegyük figyelembe különösen az elmúlt 7—8 év tapasztalatait, és a korábbi hagyományos fejlesztési elveket egészítsük ki közgazdasági szempontokkal. A felsorolt elvekből máris jól érzékelhető, hogy bonyolultabb lesz a következő ötéves terv kidolgozása, mint ez korábban volt, mert a terv igényesebb minden vonatkozásban. A megyei bizottság újból megismétli azt a korábbi álláspontját, hogy teljes bizalommal van a termelés különböző szférájában doU gozó káderek iránt, és képesnek tartja őket az újabb, bonyolultabb feladatok megvalósítására is. Azt kérjük pártszervezeteinktől is, hogy segítsék a gazdasági vezetők munkáját, fenntartva azt az elvet, hogy elsősorban a gazdasági vezetők a felelősek az üzem eredményes gazdálkodásáért. ★ A fentiekben igyekeztem vázolni a gazdasági életünk új körülményei között felmerülő problémákat, valamint terveinket, elképzeléseinket a jövőt illetően. A célok elérése, feladataink végrehajtása azonban csak közös egyetértéssel és ösz- szefogással lehetséges. Bács- Kiskun megye lakossága — a pártbizottság legutóbbi ülése is ennek adott hangot — büszke lehet az eddig elért eredményekre, melyek azt a reményt keltik bennünk, hogy az 1960-ec esztendő úi sikerek forrása lesz megyénkben.
