Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-11 / 34. szám
1*W. február 11. kedd 1 oldat Mit szól mindehhez a cipőgyár? Év Pár 1962 10 70« 1963 24 644 1967 76 228 1968 I— III. n-év 89 11» A közelmúltban mi is több cikkben foglalkoztunk a cipők minőségével. Irtunk a kereskedelem tapasztalatairól, illetve a fogyasztók véleményéről. Ugyanezekben a hetekben böngészgettük az országos és megyei lapok erről szóló híradásait is. Valameny- nyi értesülés, tájékoztatás egymást egészítette ki, támasztotta alá, s oda konk- ludált, hogy: változatlanul sok a panasz a cipők minőségére. Élnek jogaikkal Megerősítik a Központi Statisztikai Hivatal 1968-as, 303-as számú közleményében foglaltakat, melyek szerint a fogyasztói reklamációk száma így alakult az utóbbi években: Index 100% 230% Tia% «33% Ha a realitás érdekében ebbe azt is belekalkuláljuk, hogy talán nem a cipők minőségének rohamos romlását fejezik ki a statisztikai adatok, hanem hogy a vásárlók mind nagyobb számban élnek jogaikkal, tehát tudják: lehet reklamálni, hibás árut visszaadni, kicserélni stb. — akkor is tény: sok a panasz. A fogyasztók „öntudatemelkedése" sem teszi elfogadhatóvá. hogy az utóbbi három év alatt több mint három és félszeresére emelkedett a kifogásolt cipók értéke. Emögött minőségromlás van... A reklamációk legtöbbje a Duna, Szombathelyi és a Tisza Cipőgyár termékeit illeti. Kérdezzük meg a gyártót Is A minőségről beszélgetünk Kiss Bálinttal, az Alföldi Cipőgyár Kiskunsági Gyáregységének igazgatójával Szó esik lapunk erre vonatkozó cikkeiről Is. Véleménye szerint nem lehet általánosítani. — Termékeinkkel szemben a múlt évben is minimális kifogás merült fel — mondja —; az egy százalékot sem érte eL Egyébként is, olyan az áruátvételi rendszer, hogy a kereskedelem tetszés szerint élhet jogaival. Közbevetem: — Tény, hogy részben a kereskedelem is tehet róla, ha sok cipőt vesznek visz- sza... De milyen is az az átvételi rendszer? Kiss elvtárs szívesen megmagyarázza. Vegyük úgy, hogy egy műszak _ter- melése 1000 pár. Ebből a cipőnagykereskedelmi vállalat megbízottja megvizsgál 12 százalékot, azaz 120 párat. Ha a kifogásolt ci- cők mennyisége nem több 10 százaléknál — példánkban 12 párnál —, akkor az összes termék kiszállítható. Amennyiben 10 százaléknál több a hibásnak ítélt áru, az esetben újabb 10 százalékot, azaz 100 pár cipőt vizsgál meg az átvevő. (Természetesen előírt szabvány szerint.) Ha ezúttal 8 százalékot tesz ki a kifogásolt cipők száma, az árut elfogad ia. Ha azonban ennél több, a vállalat köteles újra ellenőrizni, majd isflíöt bemutatni a cipőket a kereskedelemnek ... Végered mén'ben tehá egy-egy azállitiuáu} nak 22 százaié; ka esik át bevizsgáláson. — Megbízható kontroll — reális módszer ez igazgató elvtárs? — Reális... Véleményünk szerint — gondoljunk csak a kifogások nagymérvű növekedésére — nem konkrétan ezzel a gyáregységgel szemben —, általában, mind technikai, mind személyi vonatkozásban bővíteni kellene az átvételnek ezt a módszerét Hiszen — ha a véletlennek nem is tulajdonítunk nagy jelentőséget —, így a cipők 78 százaléka úgy kerül a vásárlók elé, ahogy a gyári végellenőrzéskor lejön a gyártó körről A minőség javításáért A kiskunfélegyházi gyáregység tavaly 600 ezer pár cipőt adott át a kereskedelemnek, ax idén már 650 ezret gyárt Ebből 5 ezer párat a Szovjetunióba szállít Múlt évben mongol megrendelésnek tettek eleget Kifogás nem érkezett — A cipők minősége mindenekelőtt a gyárban dói el — hangsúlyozza Kiss Bálint miközben határidő- naplójából pár adatot keres kL Ezekkel folytatja: — 1967-ben az üzem minőségi szintje 90,7 százalék volt — a kereskedelem oldaláról. Ez azt jelenti, hogy például 1000 pár cipőből 907 pár volt L osztályú, 93 pedig II... 1968- ben ugyanezt a szintet tartottuk... — Tehát a minőség nem javult? — Nem erről van sző. A minőség emelkedését a „kidobás” százalékának csökkenése mutatja. Az a százalékarány, amiről a nagykereskedelmi bevizsgálásnál beszéltem. Míg 1967- ben még a cipőknek 11,3, addig 1968-ban már csak 8,4 százaléka volt kifogásolható. Több irányban történtek intézkedések a minőség védelmében. Kezdve attól, hogy a régebben sok reklamációt kapott bőrtalpú gyerekcipőknél — 19—22- esig — 3—3,5 milliméterről 3,2—3,7 milliméterre növelték a talpvastagságot (átázás miatt panaszkodtak a vásárlók) — odáig hogy a gyári önellenőrzést is szigorították. A végtermékbe vizsgálókat tneóvizsgára kötelezték, amely szakmai és anyagismereteiket növelte. Prémium illeti a meósokat, ha a kereskedelmi átvételkor kevés a kifogásolt áru. Bizonyos százalék fölött elesnek a jutalomtól. Közelebb a vevőhöz Amellett, hogy saját minősítési kockázat érvényesül a gyár exporttermékeinél — a belföldi forgalomban is a minőség javítására, az igényességre való ösztönzést eredményezi az üzem kezdeményezése. Közvetlen árukapcsolatba lép a kiskereskedelemmel, Centrum Áruházakkal. Március 1-ével Budapesten közös üzletet nyitnak a Kiskerrel, amelyben csak az Alföldi Cipőgyár termékeit árulják. — Közelebb kerülünk a fogyasztókhoz; igényekről, panaszokról gyorsabban értesülünk, Intézkedni Is hamarabb tudunk így — summázza az Igazgató. Megemlíti, milyen hosszú utat tett meg egy-egy reklamá; A minőségnek javulnia kell dó, míg a kiskereskedelem boltjaiból — a cipő vándorlását is beleszámítva — a nagykereskedelmen át a vállalati központba, majd a gyáregységbe eljutott. Nem beszélve az időközbeni adminisztráció sokaságáról, le- és jóváírásról stb. Márpedig: a múlt évben Is 37 modellt gyártott az üzem, s miként Kiss elvtárs is erősíti, a modellek száma évenként emelkedik. Ugyanakkor mindinkább kisebb szériákat kér a kereskedelem. Mit mutat ez? Azt, hogy a piac — úgy általában típőből — egyre telítődik. Igényesebb a közönség; a divatos, új és újabb fazonokat keresd. A kereskedelem megengedheti magának, hogy válogasson, csak príma árut vegyen át Annál kevésbé engedheti meg magának egy-egy dpőgyár, hogy a minőség romlását csak „megmagyarázza". Tóth István Gazdag kísérleti tapasztalatok Többszörösére lehetne emelni a hozamokat Nagyüzemi meggyesek Az ország leghíresebb meggytermő vidékén, Kiskőrös, Kecel. Apostag határaiban megkezdték a nagyüzemi meggyesek kialakítását A nyersen és tartósítva Is kitűnően értékesíthető gyümölcsből, a megye más vidékein is nagyüzemi ültetvényeket alakítanak ki. A mélykúti Béke Termelőszövetkezetben 200 holdon telepítenek meggyest » ebből 50 holdon a tavasszal először fakadnak a fák. Csaknem egymillió holdat tesz ki hazánkban a szikes talajok területe, melynek hasznosítása fontos népgazdasági érdek. Megyénkben is régi gond a mintegy 150 ezer hold szik javítása, termővé tétele A Szegeden működő. Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet talajjavítási osztályán egyik fő feladatként tűzték ki az ország szikes és savanyú talajai javítási eljárásainak további fellesztését és újabb módszerek kidolgozását. Immár négyévtizedes kutatómunkáról adhatnak számot Az eredmények még kevésbé ismeretesek a szakmai közvélemény előtt Ugyanilyen fontos témaként kezelik a réti talajok javítását és hasznosítását. A Duna—Tisza köze mélyfekvésű területeinek nagyobb részén, több mint 600 ezer holdon gyenge minőségű, kedvezőtlen vízgazdálkodású. erősen meszes réti talaj található. A belvizekkel ritkábban károsított magasabbban fekvő területeket feltör' % és jelenleg meglehetősen kevés eredménnyel szántóként használják. Nagyobb részen azonban, amelyet a belvizek gyakran hosszabb-rö- videbb ideig elborítanak, természetes úton kialakult vízi, illetve gyepnövényzet található. Ezeknek sem ösz- szetétele. sem termésmeny- nylsége nem megfelelő. Két tanulmány Harmati István, az intézet talajjavítási osztályának megbízott vezetője érdekes tanulmányokat adott a kezembe, amikor az említett témák felől érdeklődtem. Tudomásomra jutott ugyanis, hogy ő és az intézet másik tudományos munkatársa. Szekér Tamás igen gazdag kísérleti tapasztalatokkal rendelkezik. — Sok évi kutatómunkával megállapítottuk — mondottá Harmati István —. hogv a szikesek javításának és hasznosításának eredményességét befolyásoló tényezők sorrendben a következők: vízrendezés, kémiai talajjavítás, talajművelés, trágyázás, öntözés és a növények helyes megválasztása. Mindezek együttes alkalmazásával alapve- i tőén és végérvényesen meg Mikor lesz szénsavpatron? Zavartalan a szikvízellátás Újsághír: „Súlyos robbanás a Répcelak: Szénsavtermelő Vállalatnál A szárazjég- és szénsavpatron- termeléséről Ismert répce- laki gyár tárolója 1969. január 2-án. csütörtökön délután 14 óra 25 perckor felrobbant... A szénsavpatron gyártásának előreláthatólag ez idő szerint nincs akadálya ...” Az elárusító üzletekben elfogyott a szénsavpatron. A szifonos üvegek az éléskamrába kerültek. Tehát a robbanást követő napon közzé tett újsághír nem fedi a valóságot Olvasóink, a fogyasztók helyes tájékoztatása végett kerestük fel a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kecskeméti kirendeltségének vezetőjét, Horváth Istvánt akitől a következő tájékoztatást kaptuk: — Igaz ugyan, hogy a szénsavpatront mi forgalmazzuk. de miután az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat kecskeméti lerakata sem tudja beszerezni, mi sem tudjuk a fogyasztói igényeket kielégíteni. Ígéretet kaptunk már 3 héttel ezelőtt is, de az csak ígéret maradt azóta is... Az Élelmiszer és Vegyi- áru Nagykereskedelmi Vállalat kecskeméti lerakata részéről Schiller Mihály részlegvezető tájékoztatott bennünket. — Sajnos, a szénsavpat- ronhiány nemcsak kecskeméti, megyei, hanem országos probléma, mert gyártását csak Répcelakon végezték egyedül az országban. Ezzel kapcsolatban mi is csak ígéretekből „élünk”. Előreláthatólag február végén, vagy március elején ismét kapható lesz az üzletekben, de még ez sem biztos... Vajon a Bács-Kiskun megyei Szesz- és Szikvíz- ipari Vállalat felkészült-e az esetleges szikvízigény- növekedés kielégítésére? Molnár János, a termelési osztály vezetője a következőképpen látja a helyzetet: — Ha a répcelaki robbanás történetesen május és szeptember között következett volna be: komoly problémák elé állított volna bennünket. így azonban minden nehézség nélkül ki tudjuk elégíteni az igényeket megyeszerte. Ugyanis mind az öt telepünk kapacitása csak 60—70 százalékban van leterhelve. Mi körülbelül 10—15 százalékos fogyasztóiigény-emel- kedésre számítunk, amit zökkenő nélkül teljesíteni tudunk. B. L lehet javítani a szikes talajokat. Kísérleteink szerint a legsósabb, legszikesebb talajon a sziki mézpázsit, a kevésbé sós szikesen nedves viszonyok között a ta- rackos tippan, száraz területeken pedig a soványcsen- kesz az uralkodó fű. Öntözött viszonyok között a ta- rackos tippan 28 mázsa szénatermést is adott holdanként A talaj megfelelő kezelése esetén a sócsökkenéssel párhuzamosan a sziki mézpázsit visszaszorul és helyét a már említett két másik takarmánvfajta foglalja el. A további talajjavítás során már termelhető a réti perje és a réti ecsetpázsit is. Az öntözés hatása A megyében a rét- és legelőterület jóval meghaladja a 200 ezer holdat. Ennek feljavítása elég lassan halad. — Véleményünk szerint ezeknek a meszes réti talajoknak öntözővízre van szükségük. Kedvezőtlen vízgazdálkodási tulajdonságaik miatt ez az egyik legfontosabb termésnöveaő és termésbiztonsági tényező. Például a lucerna szénatermését megfelelő trágyázás esetén évi háromszori-négyszeri 40 milliméteres öntözéssel öt év átlagában 22 mázsával a kukorica szemtermését két év átlagában. Jó vízgazdálkodású réti talajon 10 mázsával, rossz vízgazdálkodásún pedig 18 mázsával emeltük holdanként. A legnagyobb termés- eredményeket telepített gyeppel értük el. öntözet- len területen 43 mázsa, ön- tözöttön 66 mázsa széna- termést kaptunk holdanként Ezek az eredmények bizonyítják. hogv a jelenleginek többszörösére lehet emelni a hozamokat Modell Fülöpszálláson A gazdag tapasztalati anyag nagy része a gyakorlatban még kevésbé ismert. Az Intézetnek Fülöpszálláson van kísérleti telepe, ahol a réti talajok termésnövelésének lehetőségeit kutatják. Az említett hozamokat itt is elérték Harmati István szerint érdemes volna Itt egy modell- gazdaságot létrehozni, összefogva a helyi termelőszövetkezettel Kilencszáz hold rét, legelő van a környéken. amelynek feljavításával igen jövedelmező gazdálkodást lehetne megvalósítani. s korszerű szarvasmarhatelepet is építhetnének. A modell kidolgozását az intézet kutatói vállalnák. A megyéből Látos István. a dunavecsei járási pártbizottság első titkára érdeklődött az együttműködés lehetőségeiről, továbbá a bajai járás több közös gazdaságából, igy a felsőszen ti váni Üj Életből, a tataházi Petőfitől és az ér- sekcsanádl Búzakalász Termelőszövetkezetből keresték meg az intézetet. K. S. Kiadvány a Georgikon Napokról Tavaly immár tizedszer rendezték meg Keszthelyen a Georgikon Napok tudományos ülésszakát. Ezzel az 1797-ben alapított Georgi- konra — az első gazdaképző iskolára — emlékeznek a mezőgazdasági tudományok ápolása jegyében. A téma ez alkalommal a mezőgazdaság kemizálása volt. Ma már évenként több mint 5 milliárd forint értékű műtrágyát, növényvédőszert és ipari eredetű takarmányt kap a mezőgazdaság. Nem közömbös, hogy ezeket miként hasznosítja. Erről folyt a vita két napig az elmúlt év augusztusának végén. Tekintettel a téma fontosságára a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola nemrég kiadta az ülésszak előadásainak és vitájának teljes anyagát, Dicséretes kezdeményezés, mert igen gazdag hazai és külföldi tapasztalatokat tükröztek a referátumok és a hozzászólások. Ennek közkinccsé tétele számottevően elősegítheti a terméseredmények növelését. Évről évre jobban A szárazság és a tetemes jégkár ellenére is & ére- tesek a közös gazdaság tavalyi eredményei — ez volt a mottója a garai Vörös Csillag Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén elhangzott beszámolónak. Annak, hogy a nehézségeken úrrá tudtak lenne, a magyarázata egyebek közt a szilárduló munkafegyelem, az egyre több szakember; a célratörő irányítás, a helyes munkaszervezés. A tsz vezetői nem riadnak visz- sza az új, olykor mé-l szokatlan termelési módszerektől, s közülük mind többet alkalmaznak is. Javult a munkaegység éitéke (csaknem 60 fc. intőt ér), a dolgozó tag-nk'.iti átlagjövedelem évi összege pedig megközelíti a 20 ezer forint, A környéket is ellátó 78 ho’das halastó, vagy a seprukötó kísértő üzem jól egészíti Id a mezőgazdasági ágr ban foly- tat'tt tevékenységet.
