Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-07 / 31. szám
4. oldal 1969. február 1. péntefi a hóviharban Szerda este 7 óra. Amikor a KPM Közúti Igazgatóságán bemutatkoztam Róza Imrének, a kecskeméti járás útmesterének, még nem tudtam milyen kalandokban lesz részünk. A 40 év körüli, markáns arcú útmester szeme körül karikák sötétlettek, két napja nem al dt, de hangja vidáman csengett. — Adunk gumicsizmát, pufzjkát, mert így pantallóban lefagy a bokája. Akkor még nem is sejtettem mennyire igaza volt. Amíg a GAZ személygépkocsi kiért velünk az út- mesteri telepre, Róza Imrétől és Takács Dénes művezetőtől — éjszakai kísérőimtől — megtudtam: a Kecskemét—Lakitelek közötti úton már nem a kotrást, hanem a mentést végezték. Először nyolc tehergépkocsit húztak ki a hóbuckákból, utána a Sirokkó stábját mentették ki. Kocsik tehetetlenül Nyolc óra volt, amikor elindultunk, hogy részesei legyünk a mentés irányításának. Az 5-ös számú főközlekedési út budapesti szakaszáról azt jelentették, hogy a magas hófúvásban a gépkocsik elakadtak. A 87-es kilométernél, Kecskeméttől alig 3000 méterre, feltűntek a gépkocsilámpák fényei. Kikászálódtunk a gépkocsiból. A 60—70 kilométeres sebességgel száguldó szél arcunkba vágta az apró hószemcséket, amelyek mint megannyi apró tű szúrták bőrünket. Ruhánkat pillanatok alatt ellepte a hő, s a tomboló süvöltésben alig értettük egymás szavát. Teherautók, személygépkocsik szorosan egymás mögött állva —némelyeknek csak a teteje látszott ki — várták a jószerencsét, azaz, hogy kimentsék őket szorongatott helyzetükből. Utos- és MTZ-traktorok hóekével, tolólappal felszerelve hősies, de sziszifuszi munkát végeztek. Amikor sikerült egy nagyobb hódombot elsimítaniok, a szél néhány perc múlva helyére újat rakott A mentést az örökösen mosolygó Rózsavölgyi János irányította MTZ-traktorával. Vontatókötéllel ragadták meg a személygépkocsikat, amelyeket hátrafelé húzva vonszoltak ki a még járható úttestre. Egy piros Volkswagen vezetőjének — vékonyarcú fiatal asszonyka — arcára ráfagytak a kétségbeesés könnyei. Harmadik műszak a hófal ellen — Vigyenek innen — könyörögte — négy órája fagyoskodunk. Rózsavölgyi János vigasztalás helyett rákapcsolt. A Volkswagen néhány pillanat múlva elindulhatott Kecskemétre. Derékig álltunk a hóban. A BOV Kecskeméti Gyáregységének tehergépkocsi-vezetője, Csatári Imre átkozta magát: „Minek indultam el?” Mellette Kollár Miklós topogott félcipőben, sötét ruhában. Tázlárról jött feleségével, temetésről. Nehezen, de néhány gépkocsi kiszabadult hóbörtönéből. Balogh Ferenc Utos- vontatójával neki-nekiló- dult a hófalnak, s ha decimétereket is haladt előre, sikerült helyet csinálnia a forduláshoz. A vezető már a harmadik műszakot teljesítette — 20 órája volt szolgálatban —, anélkül, hogy evett volna. — Ide még több gép kell! — mondta ki a szentenciát Róza Imre, miközben egy kétméteres hófúváson ve- rekedtük át magunkat. — Vissza kell mennünk! Takács Dénes a dugónál maradt, mi visszaindultunk. Az 5-ös útra telefonon irányítottunk újabb gépeket. 24 órája étlen-szomjan A hajunkba, szemöldökünkbe tapadt jégcsapok még le sem olvadtak, amikor ismét úton voltunk. A változatosság kedvéért Solt felé haladtunk, hiszen ott távolsági autóbuszok, állami személygépkocsik szorultak a hóba. Ütközben tudtuk meg Kondor János MÁVAUT állomásfőnöktől, hogy az utasokat 9 órakor egy mentesítő járattal biztonságba helyezték a megyeszékhelyen. Az 52-es úton tragikus volt a helyzet. A gépek felmentésére igyekvő hóeke, egy domb eltolásakor leszakadt a ZIL-ről, amelyet azonnal belepett a hó. A gépkocsi mellett háromméteres fú- vásban félig megfagyott kezekkel dolgozott Ürögdi István. Ez a 30 éves gépkezelő már 24 órája étlen- szomjan vívta elkeseredett harcát a természet erőivel. A ZIL előtt 50 gépkocsi állt, félig betemetve a hóban. Fél kilométer hosszan gyalogoltunk, letörölve kezünkkel a gépkocsik szélvédő üvegére tapadt fehér leplet, s érdeklődtünk. — Segíthetünk-e valamiben? A panasz folyt az emberek ajkáról: „Fél hat óta állunk itt... Mikor akarnak kiszabadítani bennünket? ... Megfagyunk, ha elfogy az üzemanyag ...” A gépkocsivezetők, az utasok siránkoztak, mérgelődtek, de egyetlen egynek sem jutott eszébe segíteni magán és társain. Közömbösen várták és nézték a Közúti Igazgatóság szakembereinek erőfeszítéseit, akik a tomboló hóviharban erejük utolsó morzsáit fogyasztották eL Jóval elmúlt már 10 óra, amikor Ürögdi István az utolsó csapszeget beleverte az eke és a gépkocsi közötti tartóba. Felbúgtak a motorok, megindult a roham a hófal ellen. Kötésig a hóban állva Róza Imre irányította a mentést. Végre sikerült elindítani az első kocsit... A leghatásossabb segítség Késő éjszaka volt, amikor ismét az 5-ös út északi részén jártunk. A 75-ös kilométernél három traktor húzta az ekét, próbált utat készíteni. Csak homályos adataink voltak arról, hogy hány gépkocsi várja a kiszabadítást A Lajosmizsé- ről gyalog érkezők 7—800 járműről beszéltek ... Kísérteties látvány fogadott bennünket Az úton a hegyekké nőtt hókupacok között feketéllettek a járművek. A szél, a hóesés erősödött — A helyzet katasztrofális! — kiáltotta a fülembe Róza Imre, miközben nagy igyekezettel vonszoltuk egymást egyik gépkocsitól a másikig. — A mi gépeink ezzel a fergeteggel már nem bírnak el... Mentenünk kell! Egy bútorszállító kocsi árnyékában kísérőim rögtönzött haditanácsot tartottak. Felelősségük óriásira nőtt. Emberek, közöttük gyermekek és asszonyok, élő állatok, érzékeny árukkal rakott tehergépkocsik vesztegeltek a hóban. Egy alak botorkált felénk. Oroszul kiáltott valamit. Odasiettünk. — Jön harckocsi!... Segít nektek!... — hallottuk a szél tombolásán át. A gépkocsikaraván Kecskemét felőli részén először a lámpák tűntek fel, majd a vihar hangját elnyomó dübörgéssel megjelent egy szovjet harckocsi. Hajnali öt óra. Elkészült a Kecskemét—Lajosmizse között vezető mentőút, amelyen egyenként húzta ki a járműveket a szovjet harckocsi legénysége. A Közúti Igazgatóságon már arról értesültünk, hogy az 5-ös számú út déli részén, a Solt felé vezető utón szintén szovjet tankok dolgoznak vállvetve az útügyi munkásokkal. Gémes Gábor Hallgatózás a világűrben Felvételünk a bochumi világűr- és bolygókutató intézet félgömb alakú épületéről készült. Itt dolgozik három esztendeje Heinz Kaminski, aki időközben a világ egyik legjelentősebb megfigyelőállomásává építette ki az egykori bochumi csillagvizsgáló intézetet. Ö volt az, aki az első szovjet mesterséges holdbolygó jelzését — az Internacionálé néhány taktusát — felfogta és így már nyolc órával a moszkvai rádió szenzációszámba menő bejelentése előtt tájé- ményét a nagy eseményről. Ma már egyetlen világűrből jövő jelzés sem kerüli el figyelmünket. A Hold első körülrepülését, az amerikai Apollo—8 pályáját is figyelemmel kísérte. Engedély nélkül... Ismeretes milyen nagy erőfeszítést igényel tanácsi szerveinktől a magánerőből folyó lakásépítéshez szükséges házhelyekről való gondoskodás. Ennek eredményeként évente másfél száznál több családi ház és mintegy 100— 130 társasházi lakás készül el Kecskeméten. Az előbbieknek. azonban csupán az egyötöde épül új alakítású telken, nagy számban kerül viszont sor engedély nélküli építkezésre. Ez a jogtalan tevékenység a múlt évben már olyan méreteket öltött, hogy végső soron a városrendezési elgondolások megvalósítását is gátolja. A Kecskeméti Városi Tanács V. B. építési és közlekedési osztályának felméréséből kitűnik, hogy Fogság fehérben Az Opel nagyo- magunkat. Egyszer kát csúszott élőt- csak az egyik bucka tünk jobbra-balra. megfogta a Volgát. Azután zelében dűlt” a árokba. Pirtó kö- „beleszé- hóval teli Néhány Délután 3 óra volt. Lapát nem akadt a kocsiban, de azért kiszálltunk a fehér száz méterrel odébb kavargásba, hátha a szemünk láttára sikerül megtolni, csúszott át az úton Akkor láttuk meg és fordult oldalára a betemetett Tra- a kecskeméti ÉP- hantot és fogtuk fel, SZER zöldponyvás hogy milyen reGAZ kocsija. Baja szerencsére senkinek nem esett. Akkor még nem sejtettük: mi következünk. Jeges buckákon, hófúváménytelen helyzetbe kerültünk. Közben mögénk sorakozott más kocsi is. Visszaültünk és vártunk. A traban- tos azonban nem sokon verekedtük át adta fel a reményt. Elgyalogolt egy közeli tanyába, hozott magával négy lapátot. Magyarázta, hogy a kanyar után szélirányba fordul az út, odáig' csak 100—150 méternyit kell lapátolni. És megkezdődött a lapátolás. Négy órán keresztül hajadonfőit, félcipőben. Délután 6 órára átértünk az akadályon, alig haladtunk pár száz métert, utolért bennünket sárga villogójával az Űtfenntartó Vállalat hómarója. Másnap reggel a Kecel—Kiskőrös— Kecskemét járat autóbusza a vasútállomás előtt vesztegelt. Fél 9-kor aztán elindultunk, de még a községből sem értünk ki, keresztbe fordult teherautó állta utunkat és akadályozta a két traktor vontatta hóekét is. Visszafordultunk. Az állomáson folyton cseng a telefon. A dunatetétleni iskolában rögtönzött szálláson szoronganak az ott rekedtek. Az akasztói úton egy mentőautó akadt el... Fél tízkor az újságárusnál még nincs Petőfi Népe. A hó változatlanul esik... Baranyi Pál Híradás Résztelekről A Szakmárhoz tartozó részteleki Reménység Tsz az utóbbi években a Jobban szervezett munka eredményeként, a megye legjobb szövetkezetei közé került. Kis község a mienk, sokan vagyunk fiatalok, szeretnénk magunknak kulturált szórakozási lehetőséget teremteni. Igaz, a résztelekiek szétszórtan, tanyákon élnek, de ezt legyőzhető akadálynak érezzük, ezért egy KlSZ-alapszervezet megalakítását szorgalmazzuk. Bízunk abban, hogy a tsz vezetősége is támogat bennünket, megérti, hogy a szövetkezet Jó eredményeihez mi is hozzájárultunk és szeretnénk ebben a közösségben megtalálni kulturálódási, sportolási lehetőségeinket. Laml János Résztelek Négy kérdés színházügyben A kecskeméti emberek szeretnek színházba járni, ezt statisztikai adatok is bizonyítják, bár a jegypénztár igen rossz helyen van, akik jegyet akarnak venni, esőben, szélben a szabad ég alatt álldogálnak. Miért nem lehet — más színházak példáján — a városban egy különálló jegyirodát nyitni? A foyerben levő két pultnál minden szünetben nagy a tolongás, a kulturáltabb kiszolgálás és fogyasztás így nem biztosított, különösen másod- osztályú áron — nem. Az emeleten egy büfé talán megoldaná ezt a kérdést, hiszen tehermentesítené a földszintieket. Ugye egyetértenek az illetékesek? A mosdóban a kézmosás feltételei biztosítottak, de a kézszárító „Számum” szerkezetek elromlottak, miért nem javítják meg? Az előadás után nincs taxi a színház előtt. Jó lenne valamilyen formában az épület elé egy taximegállót létesíteni, bizonyára sok idős színházlátogató igénybe venné. Remélem jónak tartják javaslataimat. Sok régi színházlátogató nevében Borsodi Nándor Kecskemét Iparitanuló-iskola átadás Tiszakécskén Február 1-én délelőtt 10 órakor új iparitanuló-iskolát avattak Tiszakécskén. Az átadáson megjelent a Munkaügyi Minisztérium képviseletében Nádor György főosztályvezető. Nádor elvtárs köszönetét mondott a községi* tanács, az MHSZ és a Vegyszer Vállalat vezetőinek, dolgozóinak, akik igen nagy lelkesedéssel társadalmi munkát vállaltak az építkezésnél. Elmondotta, hogy az ipariskolák vezetői és tanulói példamutató szorgalommal dolgoztak új otthonuk mielőbbi átadása érdekében. Az ünnepi beszéd után Sánta István harmadéves esztergályos tanuló mondott köszönetét tanulótársai nevében. A korszerűen berendezett új, háromtantermes épületet Szentendrei József, az iparitanulóiskola igazgatója vette át. Az átadási ünnepet a tiszakécs- kei irodalmi színpad színvonalas műsora fejezte be. Kerekes Ferenc Tiszakécske Reiszmann Sándor utcai panasz 1968. őszén nagy mennyiségű téglával zárták le utcánk fele szélességét. Az utca lakói abban reménykedtek, hogy hamarosan felhasználásra, beépítésre kerül az építőanyag, így nem akadályozza a közlekedést. Sajnos, nem így történt. Lassan kitavaszodik, de házunk bejáratát ma is téglarakás torlaszolja el. Tudomásom szerint a KRESZ Is tiltja a be- és kijáratok eltorlaszolását. A Reiszmann Sándor utca és Bercsényi utca elején van egy kis üres terület, ahol a beépítésre váró építőanyag a közlekedést nem akadályozná. Szeretnénk, ha az illetékesek erre felfigyelnének és a téglarakások oda kerülnének. Kovalcslk Ferencné Kecskemét a lakosság elsősorban a városba vezető főközlekedési útak mentén és a belterületi határhoz tartozó szőlős, gyümölcsös területeken — az úgynevezett zártkertes övezetben — építkezik engedély nélkül. Az így létesített lakóházak jó kétharmad része korszerűtlen alaprajzú és szerkezetű, esztétikailag kedvezőtlenebb külsejű. Miután közművel nem rendelkeznek, 95 százalékukból hiányzik a fürdőszoba. Az okokat vizsgálva megállapítható, hogy az általában kis — 1500— 1700 forintos — jövedelmű építtetők közműves, vagy közművesíthető telket a magas vételár miatt nem vásárolnak. Az OTP- néi vásárolt telket két éven belül be kell építeni, míg az engedély nélküli építkezés természetesen nem jár együtt ilyen kötelezettséggel. Azonkívül e „peremszéli” építkezések ütemét, anyagi erejéhez mérten, a család maga szabhatja meg. Ily módon a város szélén hovatovább valóságos tanyavilág alakul ki, amely belátható időn belül nem közművesíthető. A lakók ezáltal önmagukat rekesztik ki a kulturáltabb élet lehetőségedből. Zavarja, illetve késlelteti az engedély nélküli építkezés a külterületi lakott helyek és a tsz-lakó- telepek kialakítását is. Korábban, amikor még mindössze néhány eset fordult elő, a szabálysértési eljárás megindítása is elegendőnek tűnt. A múlt év tömeges jogtalan építkezései azonban hathatósabb szankciókat sürgetnek. Mód van ugyan az épület lebontására és legfeljebb ezer forint bírság kiszabására. Az előbbi intézkedés azonban nem vonatkozhat a már beköltöz- hetővé vált lakóházra, mert ez a lakásjuttatás szükségességét is felveti. A szabálysértési feljelentés is alig hoz eredményt: a kiszabható ötezer forint annyira „elfogadható” ősz- szeg, hogy messze elmarad egy-egy városnegyed négyszögölenként 600 forintos telekára mögött. A vb legutóbbi határozata értelmében az engedély nélkül épülő, s még félkész házak megfelelő eljárás lefolytatása után lebonthatók. Nem engedélyezhető a külterületi szétszórt tanyaingatlanok villamosítása, ami serkentőleg hatna az engedély nélküli építkezésekre. A végrehajtó bizottság nem csak ismeri, de tapasztalataink szerint minden erőfeszítésével enyhíteni is igyekszik a város rendkívül súlyos lakásgondjait. Valamennyiünknek be kell azonban látni, hogy a probléma megoldásának útja semmiképp sem lehet a rendelkezések megsértése! Gyors- és gépírót azonnali belépéssel felvesz a NYOMDA VÁLLALAT. Kecskemét Kéttemplom-köz. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a munkaügyön. g
