Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-06 / 30. szám

1969. február 6. csütörtök S. oldaf Építőgépek - A szakszövetkezetek 1feEQ3dan3^ZIl[p helyzetéről A% SZTSZ elnökének Bondoi József építésügyi és városfejlesztési miniszter 50 mii Sióért A meós, Nemes László mégegyszer szemügyre ve­szi a tolómérce segítségé­vel azokat az alkatrészmin­tákat, amelyeknek a soro­zatgyártását a napokban kezdték el az Építőgépgyár­tó Vállalat Kalocsai Gyárá­ban. A képen látható úgy­nevezett etalon-darabok a betondöngölő berendezés tartozékai. Az alkatrészeket az NDK-ba szállítják. A Német Demokratikus Köz­társaság számára ebben az évben 17 millió forintos megrendelést elégít ki a ka­locsai gyár, 7 millió forint­nyi értékkel többet, mint tavaly. De nem csak az export­termelés fokozódik a Duna menti város gyáregységé­ben. A hazai házgyárak, az országban egyre szaporodó építkezések is igénylik a korszerű építőgépeket. Az idén már 50 millió forintos termelési tervet valósítanak meg itt. A többletteljesít­ményt megfelelő célgépek munkábaállításával, külön­féle anyagmozgatási éssze­rűsítések bevezetésével és okos létszámgazdálkodással érik el. Tegnap tartották zárszá­madó közgyűlésüket a mélykúti Űj Élet Termelő- szövetkezet gazdái. A hét és fél ezer holdas szövetke­zet elnöke, Kazinczi Mi­hály, a beszámolójában olyan eredményeket ismer­tetett, amelyek párjukat ritkítják nemcsak megyénk­ben, de az ország távolab­bi részein is. A már tavaly „Kiváló Termelőszövetkezet” cím­mel kitüntetett és a párt­kongresszusi versenyzászlót őrző mezőgazdasági nagy­üzemben a tiszta vagyon értéke az elmúlt évben 37,3 millióról 56.fi millió forint­ra, a tagság össziövedelme pedig 20,5 millióról 24,3 millió forintra növekedett. Az átlaeíövedelem magasan meghaladta az egy évvel korábbi 28 ezer forintot. A kitűnő gazdálkodás bi­A napokban ülnek ösz- sze a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium, valamint a Terme­lőszövetkezetek Országos Tanácsának illetékesei, hogy megtárgyalják az elmúlt év decemberében megjelent — az alacsonyabb típusú szö­vetkezetek további műkö­dését szabályozó — új ren­delet néhány gyakorlati kérdését. Kot Bélát, a Kiskörösön és környékén működő szak- szövetkezetek terUletl szö­vetségének elnökét kérdez­tük meg, milyen visszhang­ra talált a rendelet a szö­vetkezeteknél, és milyen intézkedéseket terveznek az egységes végrehajtásra? — Először megyei, majd járási és szövetkezeti szin­ten tárgyaljuk meg a vég­rehajtást, próbálunk kiala­kítani egységes álláspontot Mindezeket megelőzően, már tartottunk egy veze­tőségi ülést, ahol jogászaink is kommentárt fűztek a rendelethez. Az ilyen, úgy­nevezett értelmező értekez­letek gyors lebonyolítása zonyítéka az is, hogy az Oj Élet tiszta nyeresége elér­te a 20,6 millió forintot, s a szövetkezeti gazdák most 60 napi jövedelmüknek megfelelő nyereségrészese­dést kapnak. Ebben az évben is jelen­tős előrelépés várható a ki­való tsz-ben: a gazdaság saját brigádja például az első félévben befejezi a 60 millió forint beruházást igénylő korszerű sertéste­lep építését, a másodikban fjedig 500 szarvasmarha tar­tására alkalmas telepet hoz létre. Az eddigi és az ezutáni eredmények vonzására jel­lemző, hogy a zárszámadó közgyűlésen negyvenkilen­cen kérték felvételüket a tagság soraiba. Az Oj Élet gazdái valamennyiük felvé­telét megszavazták. rendkívül fontos, mivel áp­rilis 30-ig be kell nyújtani jóváhagyásra a működési szabályzatokat. Eddigi ta­pasztalataim alapján nyu­godtan mondhatom, a ren­delet egyaránt kedvező fo­gadtatásra talált a vezetők és a tagság körében. A kiskőrö­si és a soltvadkerti szak- szövetkezetekben ugyanis — noha csak vázlatosan — is­mertették már a végrehaj­tási utasítást. Szinte kivé­tel nélkül mindenütt üd­vözölték az új jogszabályt, hiszen könnyű volt belátni, hogy a régi már sok tekin­tetben elavult, akadályozta a fejlődést. A rendelet mezögazdasá­gi szakszövetkezetek és ter­melői társulások működé* sére nyújt lehetőséget. A* előbbiek a TOT, az utób­biak az általános fogyasz­tási és értékesítő szövetke­zetek irányítása alá tartoz­nak. Megítélése szerint tag­szövetkezetek közül lesz-e olyan amelyiket a második típushoz sorolják? — Közös vagyonuk, be­ruházásaik alapján vala­mennyi szakszövetkezetünk eléri az első csoportban tá­masztott követelményeket A környék termelőszövet­kezeti csoportjainak na­gyobbik része is az első tí­pushoz fog tartozni. Egyébként az előbb emlí­tett működési szabályzattal együtt kell elkészíteni — a termelőszövetkezetek min­tájára — a szakszövetkeze­tek belső ügyrendjét. Szö­vetségünk elkészít egy min­tatervezetet és ezt március első felében már a tagok rendelkezésére tudjuk bo­csátani. Van e olyan tétel atne­lyiket az eddig lefolytatott tanácskozások, beszélgeté­sek alapján többen kifogá­soltak? A szerkesztőségünkbe ér­kezett jelzések szerint ja­nuár 16-a óta sokat bosz- szankodtak Kecskeméten azok, akiket megállásra, 20 perces hiábavaló toporgás- ra kényszerített a Kandó Kálmán utca és a vasúti sínek találkozásánál a so­rompó. Azért bosszankodtak sokan sokat, és főleg azért január 16-a óta, mert ek­kor közöltük, hogy elké­szült itt az új aluljáró. A 3 és fél millió forintos be­ruházás viszont pompázott, mint egy elérhetetlen virág, mint egy átjárhatatlan gya­logaluljáró. A műszaki át­Kutató és felsőfokú szak- oktatási intézeteink a ki­dolgozott technológiákat a nagyüzemi gyakorlatban is kipróbálják. Eredményeik megismertetésének, népsze­rűsítésének egyik legkor­szerűbb módja a film. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium Tájékoztatási Főosztálya 1968-ban 37 mezőgazdasági jellegű szakfilmet készített. Ezek a filmek a napokban bemutatásra kerültek és megkapták már a kópiákat a filmkölosönzők is. A szemeskukorlca-ter- mesztés komplex hazai gép­rendszereit kétrészes film ismerteti, de színvonalas tájékoztatója — Sajnos, van egy, a gyakorlattól meglehetősen elszakadt rész, amely az ál­talunk kisebb jelentőségű­nek ítélt problémák rende­zését is a közgyűlés hatás­körébe utalja. Egy — né­mely esetben ezer tagot is tömörítő — szakszövetkezet közgyűlését összehívni, már csak a helyhiány miatt is nehéz feladat Ezért szük­ségesnek tartjuk, hogy a működési szabályzatban a kisebb Jelentőségű döntése­ket a küldöttgyűlés jogkö­rébe utalják. A képviseleti demokrácia ilyen alkalma­zására már túlnyomó több­ségben érettek szakszövet­kezeteink. Az új jogszabályok vég­rehajtásával milyen lehe­tőségeket lát a szakszövet­kezetek fejlődésére? — A szakszövetkezetek­nél főleg a közös beruhá­zások, ültetvények fejlődé­se vehet nagy lendületet. Főleg azért, mert az eddi­ginél jobban érdekeltté te­szik a tagságot a fejlesztés­ben, a fokozottabb juttatá­sokkal. Mivel a rendelet minden bekezdésével, minden sorá­val támogatja a közös, ösz- szehangolt gazdálkodást — szakszövetkezetek területi szövetségét is támogatja. Ezekkel a közös és a tagság egyéni érdekeit egyaránt szolgáló célkitűzésekkel a mi erőfeszítéseink eddig is egybeestek, annak ellenére, hogy nem minden esetben találkoztunk megértéssel. A mi munkánk eddig is, ez­után is, csak úgy lehet eredményes ha a tagszövet­kezetektől megkapjuk a célkitűzésekhez méltó tá­mogatást. B. P. adás-átvétetnél ugyanis jegyzőkönyvbe vétettek az építkezés hiányosságai. Az­óta eltelt három hét, meg­hosszabbították a rövidnek bizonyult korlátokat, tisz­tességesen szigetelték a vil­lamosvezetékeket. Tegnap egy munkás még a vascsöveket reszelgette, amikor délelőtt kilenc óra­kor megnyitották ezt a ne- onvilágítású, modern alag­utat. A tél közepére meg­érkezett az évszak ziman­kóé, fehér újdonsága, a hó, és szerdára valóban elké­szült a várva várt alul­járó is. — halász — munka és jó útmutatóul szolgál a gazdaságos szállí­tásszervezéshez a „Szállítás a mezőgazdaságban” című film is. Termelésünk egyik leg­fontosabb, sok oldalúan fel­használt anyaga a víz. Négy film is foglalkozik ezzel a témávaL A korszerű öntö­ző üzem, az öntözés hatása a gazdálkodásra, vagy a vízrendezés üzemi feladatai című szakfilmek egyaránt szorosan érintik megyénk mezőgazdaságát Külön kell üdvözölni a hűtőtárolókkal foglalkozó munkákat is. A csemege- szőlő, a paradicsom nö­— Nem vendég vagyok én itt, hanem társgazda — mondotta Bondor elvtárs. amikor ittjártakor jövete­lének célja felől érdeklőd­tem. — Hogy mi a célja Bács- Kiskun megyei látogatá­sunknak? A minisztérium nagy súlyt helyez arra, hogy a megye vezetőivel egyeztetve elgondolásait szervezze az építőipart. Az idén és jövőre szeretnénk túlteljesíteni a lakásépítési programot. Ma már nem titok, hogy a negyedik öt­éves tervben annyi új la­kást kell majd létesíteni, amennyit még soha nem építettek öt. év alatt Ma­gyarországon. Nem könnyű. Ezért törekszünk arra. hogy gondolatainkat kicseréljük a megye vezetőivel, s mond­hatom, hogy megbeszélé­seink ilyen vonatkozásban is pozitívak voltak. Manapság jóformán min­den gond — legyen az ipa­ri, mezőgazdasági, egész­ségügyi, közlekedési, vagy bármely népgazdasági ág­hoz tartozó — megoldása kapcsolódik az építőipar­hoz. Tapasztalataink e vo­natkozásban Bács-Kiskun megyéről igen jók, s amit ma láttunk Kecskeméten, az is azt igazolja, hogy a megye és a város vezetői minden erőfeszítést meg­tettek a különböző célkitű­zések megvalósítására. A korszerű ipari, mező- gazdasági és egyéb létesít­mények mellett jó ütem­ben halad a lakásépítés. Ennek több példáját is ta­pasztaltam a városban. Ilyen a méheslaposi fél­vényvédelme, vagy a kor­szerű szőlőfeldolgozásról szóló filmek amellett, hogy teljes szakmai értékűek, esztétikai élményt is nyúj­tanak. Megyénkben mind­három téma az érdeklődés középpontjában áll. Az állattenyésztésből ki­emelkedik a korszerű szarvasmarhatelepekkel, valamint a gépi fejéssel és tejfeldolgozással foglalkozó szakfilm. A fentieken túl, olyan érdekes témákat is megfilmesítettek, mint a nagyüzemi nyúlten.vésztés, a traktorok üzemeltetése, továbbá a méhészet, vala­mint a mézkezelés“ y. Gy. készházakció, amely a vá­ros vezetőinek ötlete volt. (Az akció megindítását egyébként Kecskemét ve­zetőinek kérésére Bondor alvtárs engedélyezte, ami­kor még miniszterhelyettes volt. A szerk.) A kezdeme- nyezés azért is figyelemre méltó volt. mert az állami építőipar rendelkezett fe­lesleges blokkgyártó ésösz- szeszerelő kapacitással, ugyanakkor szakipari rész­legei túl voltak terhelve munkával. Az akcióban résztvevők pedig éppen a szakipari feladatokat vé­gezték el társadalmi mun­kában. A másik jelentős kezde­ményezés, amely Bács-Kis- kunból indult el. a széche- nyivárosi OTP-akciós épít­kezés. Korábban az Orszá­gos Takarékpénztár a vá­rosokban, községekben — itt Kecskeméten is — egy­mástól távol, elszórtan csa­ládi, vagy kisebb társasház­építkezést finanszírozott hi­tellel. Köztudott, hogy a telkek közművesítési költ­ségei a tanácsot terhelik. Magas beépítés esetén csök­ken az egy lakásra eső köz­művesítési költség. Kecske­méten a Széchenyiváros- ban most négyemeletes há­zakból álló 224 lakásos építkezést hajt végre az OTP. ami azt is jelenti, hogy ennyivel több épül a tervezettnél. Egyébként mindkét eset példája an­nak, hogyan teljesítik túl ebben a megyében és a vá­rosban a lakásépítési elő­irányzatot, s az ilyen mód­szereket csak helyeselni le­het. — A lakásépítkezéseken kívül milyen aktuális té­mák kerültek még szóba? — Már készülnek a re­gionális településfejleszté­si tervek. E tekintetben is nagyon fontos az együttmű­ködés a megye vezetése és a minisztérium között. Ha ugyanis fejlesztési terv nélkül épül egy város, vagy más település, az nagy ká­rok forrása lehet. Ebben a megyében pedig nagyobb mozgás várható, mint az ország többi részein, a ki­terjedt tanyarendszer la­kossága ugyanis a zártabb települések felé orientáló­dik. Településfejlesztési né­zeteink egyébként meg­egyeznek a Bács megyei vezetők felfogásával. Beszélgettünk ezenkívül a megye építőiparának fej­lesztéséről. Egyetértünk az­zal, hogy Kecskeméten le­gyen a megye építőipará­nak technikai bázisa. Igen fontos, hogy a jövőben a lakások minél nagyobb ré­sze épüljön korszerű szer­kezeti elemekből, még ak­kor is. ha ezek helyszínre szállítását meg kell oldani. Mind a megye, mind a tárca részéről megvannak a negyedik ötéves tervre vo­natkozó lakásépítési elkép­zelések. A megyében több ezer lakásra még nincs építőipari kapacitás. Ezt a hiánvt a minisztérium ré­széről segítünk csökkente­ni, vagy pótolni, más terü­leteken működő házgyá­rakból. Természetesen több megoldás lehetséges, ame­lyeknek a megve vezetői­vel való megvitatására az adott alkalommal még visz- szatérünk — mondotta vé­gül Bondor elvtárs. Nagy Ottó viúsz és fél millió forint tiszta nyereség Negyvenkilenc új belépő Valóban elkészült az aluljáró Új mezőgazdasági szakfilmek

Next

/
Thumbnails
Contents