Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-05 / 29. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! „Kenyér­verseny” a XXIV. évf. 29. szára Ára 80 fillér 1969. február 5. szerda Terjednek a korszerű állattenyésztési módszerek Tíz megye szakembereinek tanácskozása Kecskeméten Tíz megye — köztük Bács-Kiskun — állatte­nyésztési felügyelőségének vezetői jöttek össze kedden kétnapos tanácskozásra Kecskeméten, a megyei ta­nács székházában. Az ösz- szejövetelen megvitatják az időszerű állattenyésztési kérdéseket. Egyrészt ösz- szegzik az elmúlt évben el­ért eredményeket, másrészt a soron levő tennivalókat. Az értekezletet dr. Maár András, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának vezető­je nyitotta meg. Megállapí­totta, hogy a megye állat- állománya az utóbbi évek­ben lassan gyarapodott, il­letve a juh-, ló- és a ba­romfilétszám mérsékelten csökkent. Nőtt a termelő­szövetkeztek szarvasmarha- állománya és ezen belül a tehénlétszám. Hasonlókép­pen számottevően emelke­dett a közös gazdaságokban a sertésállomány is. Mind­ennek ellenére még mindig alacsony a megye gazda­ságainak állatsűrűsége. Ha­sonlóan alacsony az anya­állatok részesedési aránya. Ugyanis az összes szarvas­marhalétszámon belül a tehénállomány az állami gazdaságokban 39, a ter­melőszövetkezetekben pe­dig csak 31 százalék. Napirenden van a te­nyésztés korszerűsítése. Terjedőben van az itatásos borjúnevelés és a gépi fe- jés. Míg 1966-ban az itatá­sos módszerrel nevelt bor­jak száma nem érte el a 12 ezret, addig tavaly már meghaladta a 21 ezret. Nyolcvannégy termelőszö­vetkezetben pedig már tej­pótló borjútápszert etetnek. Míg 1966-ban kereken 5500 tehenet fejtek géppel, ad­dig tavaly 99 termelőszö­vetkezetben csaknem ki­lencezret. összeségében a célkitű­zéseknek megfelelően ala­kul az állattenyésztés, s eb­ben jelentős szerepe van a megyei Állattenyésztési Felügyelőségnek is. A feladatok közül első­sorban a korszerű tartási viszonyok megteremtését, a legújabb állattenyésztési módszerek népszerűsítését, elterjesztését emelte ki. Ezt követően dr. Baksa Ottó, az Országos Állatte­nyésztési Felügyelőség igaz­gatója tartott előadást az ország állattenyésztésének jelenlegi helyzetéről és a soron levő feladatokról. A referátumokat élénk vita követte. A tanácskozás ma a délutáni órákban zá­rul. Kétszakaszos politikai megoldás Dél-Vietnamban Tran Buu Kiem, a DNFF Párizsban tárgyaló küldött­ségének vezetője Olivier Todd francia újságírónak adott interjújában, amelyet a Nouvel Observateur cí­mű hetilap közölt, részle­tesen megmagyarázta a „bé­kekormány” követelésének lényegét. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front prog­ramja — mondotta —, egy Megújították a szerződést a divattervezőkkel Változások a textilfeldolgozó vállalatnál j — Egy évvel ezelőtt a j megrendelések bizonytalan­sága miatt nem tudtuk, hogy két hét múlva, mit, miből és mennyit fogunk gyárta­ni. Most viszont a teljes első negyedévre elegendő munkát adnak a megrende­lések. Sőt. 15 millió forin­tos termelési tervünket né­mileg meg is haladják az igények. Kielégítésükre be­szereztük a szükséges alap­anyag-mennyiséget — újsá­golja a Bács-Kiskun me­gyei Textilfeldolgozó Vál­lalat igazgatója, Tóth Fe­renc. Az elmúlt esztendőben ráéreztek a vállalat veze­tői a piac változó követel­ményeire. S megteremtet­ték annak a műszaki ké­szenlétnek az alapjait, ami­nek a segítségével szünte­lenül alkalmazkodhatnak a módosuló igényekhez. Több műveletet végző, il­letve gyorsvarrógépeket szereztek be és állítottak munkába. — Tavaly negyvenkét új termékféleséget hoztunk forea’omba — folytatja az igazgató. — Ezeknek 50 százatokat jelenleg is gyárt­juk. így a Fantázia elneve­zésű férfiingeket, házi­köntösöket és úi fazonú pi­zsamákat. Változott a cik­kek alapanvaaa is. Mígko ráb^ap pvn<sa<w-,e 5—6 szá­zalékot tettek ki a szinte­tikus textíliák, most már i 25—30 százalékos arányban ! használjuk fel a keresett j műszálas anyagot. — Milyen módon igye­keznek lépést tartani a di­vattal? — Nemrég itt jártak a Divattervező Vállalat szak­emberei, s megújítottuk ve­lük a szerződésünket. En­nek értelmében megszer­kesztik számunkra — kü­lönböző konfekcióméretek­ben — a divatrajzaikat. s egy-egy modell sorozat- gyártása előtt megjelennek nálunk, hogy a helyszínen felülvizsgálják a részlete­ket H. F. A JKSZ plénuma Belgrádban kedd reggel Joszip Broz Titónak, a JKSZ elnökének elnökleté­vel megkezdte munkáját a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bi­zottságának 12. plénuma. Az előreláthatólag kétna­pos ülés fő témája a JKSZ március 11-én kezdődő IX. kongresszusának előkészí­tése^ Ä tudomány műhelyében A híres „kecskeméti” ga­bonafajta, dr. Kiss Árpád triticaleja, a hazai és a nemzetközi szakemberek el­ismerése után tavaly au­gusztusban államilag előze­tesen elismert fajta lett. A Duna—Tisza közi Me­zőgazdasági Kísérleti Inté­zet laboratóriumában a ma­gok aminósav-gamitúráját vizsgálják, hasonlítják ösz- sze a búzával és a rozzsal. A táplálóértéket nagy mér­tékben befolyásoló muta­tók — az eddigi vizsgála- ! tok alapján —, a triticale elsőbbségét bizonyítják. A tavalyi magvak átlagos fe­hérjetartalma is meghalad­ja — több mint három szá­zalékkal — az összehason­lítás alapjául vett búzákét. Es, hogy a gyakorlati termesztéshez a speciális igényeket is kielégítő taná­csokat adhassanak több száz cserépben,, különféle tala­jokban, de azonos klímavi­szonyok mellett télen is hajtatják, nevelik, és vizs­gálják a növényt. A felső képen: Gőzfűtés, neonfény mesterséges nyár. Az egyik üvegházban Vidéki László, a laborató­rium vezetője vizsgálja a triticale fejődését homok- lab ioknn. széles koalíciós kormány alakításának eszméjét veti fel. A békekormány köve­telésének gondolata Dél- Vietnam lakosságának kö­rében keletkezett. Mi úgy véljük, olyan jelszóról van szó, amelyet érdemes tá­mogatni. Pontosabban szól­va olyan kormányról, amelynek célja „a béke helyreállítása”. Van tehát egy árnyalati különbség a békekormány és a koalí­ciós kormány között. El lehet képzelni — vá­laszolt Tran Buu Kiem egy további kérdésre —, hogy a politikai megoldás két sza­kaszban következik: elő­ször a békekabinet alakul meg, majd ezt követi a széles koalíciós kormány. Egy másik kérdésre vá­laszolva á DNFF küldött­ségének vezetője értésre adta, nem ragaszkodnak ahhoz, hogy az amerikaiak kifejezetten elismerjék sa­ját agresszív mivoltukat. Mi nem akarjuk megalázni az amerikai népet, realis­ták vagyunk, történelmünk folyamán bőséges, tapaszta­latot szereztünk abban, hogy megtaláljuk a megfe­lelő formákat az ország megszállóinak tisztesség« visszavonulására. A vietnami tárgyalással kapcsolatos kommentárjá­ban a keddi Pravda meg­állapítja: a jelenlegi négy­oldalú párizsi tárgyalás reá­lis perspektívát ad a viet­nami probléma politikai rendezésére. A cikk bí rálja az Egyesült Államo­kat, amely megint ahhoz a régi módszerhez folyamo­dott, hogy folytonosan má­sodrendű problémákat tol előtérbe. Ppropaganda-had- járatot visel a másik fél ellen, aktivizálja a büntető műveleteit Dél-Vietnamban és folytatja a légi provo­kációkat a VDK ellen. Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium február 7-én Budapesten országos sütőipari tanács­kozást rendez. Megnyitót mond dr. Dimény Imre mi­niszter, előadó a miniszter első helyettese. Ezen a tanácskozáson sokkal többről lesz szó, mint a sütőipar szűk szak­mai kérdéseiről.. Minden­napi kenyerünkről tanács­koznak itt a szó teljes és nemes értelmében. Azoknak, akik bolti ke­nyeret esznek — ez pedig ma már az ország lakos­ságának túlnyomó többsége — a probléma gyökerét nem kell magyarázni Év­tizedes panasz hazánkban, hogy a kenyér rossz, sület- len, törődött. Igaz, hogy maga a kenyér táplálkozá­sunkban csökkenő szerepet játszik, hangulatunkban azonban nem. A kenyér és kifli miatti panaszok túl­nőttek a szakma szőkébb határain. ■ rre való tekintettel ta­valy öt országos szerv, a MEM, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság, a szak­mai szakszervezet, a Bel­kereskedelmi Minisztérium, valamint az Országos Terv­hivatal igen széles körű vizsgálatot végzett. A meg­állapításokat elküldték a megyei tanácselnököknek, megvitatta a párt gazdaság- politikai bizottsága, és egy külön e célra létrehozott parlamenti bizottság. Az ily módon valóságos kis népszavazással kialakított véleményt a kormány eié terjesztették. A kormány pedig csele­kedett. Elhatározta, hogy 1970-ig 800 millió forintot kell a sütőipar fejlesztésé­re fordítani, s ennek 60 százalékát az állami költ­ségvetés vállalja. A hatá­rozat megváltoztatta a sü­tőipar egész eddigi alap- koncepcióját. K orábban ugyanis, . a nagy kenyérgyáraktól vár­tuk a megváltást. Most a fejlesztés fő iránya a kö­zép- és kisüzemek széles hálózata lesz. Felül kell vizsgálni a gépeket, a be­rendezéseket, a technoló­giát. Nem igaz ugyanis, hogy gyárban nem lehet jó kenyeret készíteni, de igaz, hogy ehhez idehaza készült gépekre lesz szükség, hi­szen az importgépeket nem a hazai ízlés kiszolgálására szerkesztették. A másik gyökeresen új dolog, hogy a kormány egy határozattal megszüntette a sütőipari monopóliumot. Nemhogy engedélyezi, de kéri, biztatja a földműves­szövetkezeteket, a termelő- szövetkezeteket, sőt a ma­gánpékeket is, hogy dol­gozzanak, süssenek a táj, a vevők ízlésének megfelelő kenyeret, kalácsot, kiflit. Kevesen tudják, hogy a sü­tőipar nem rossz üzlet. A fogyasztó ugyan áron alul veszi a kenyeret, de a t |f - melő minden kilóra 1 fo­rint állami hozzájárulást kap. N Fehér Ildikó laboráns a tartalmát méri. levélrészek száraziinyag- (Pásztor Zoltán felvételei.) os, ebben az ügyben ül össze az országos tanácsko­zás. Számba veszi az eddi­gi tetteket, eredményeket és meghallgatja a kialakult véleményeket, természete­den az ellenvéleményeket is. A magasszintű vita célja, hogy valóban, immár töme­gesen megindítsa hazánk­ban a „kenyérversenyt” és a régi üzemek megújhodá­sát a jobb ellátás, az íze- eebb magyar kenyér, a fo­gyasztók érdekében!

Next

/
Thumbnails
Contents