Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-23 / 45. szám

1 «Mal 1969. február S3, vasárnap Munkamegosztás, együttműködés, fipfvi Tijttljf!L n Beszélgetés a dunavecsei járási IfiI"2 J 1 |l pártbizottság első titkárával Válságban a Nyugat-európai Unió A dunavecsei járás arcicl'ata az utóbbi években nagyon megváltozott. Gyors, ütemes előrehaladás ta­pasztalható a mezőgazdasági termelésben. Az elmúlt évet is viszonylag jó eredményekkel zárták a ter­melőszövetkezetek. Az aszály és az állategészségügyi gondok ellenére 11 százalékkal növelték a termelési értéket és az árueladásból származó árbevételük 25 százalékkal emelkedett. A járás 28 közös gazdasága közül tizenöt kedvezőtlen adottságú. A zárszámadá­sok még nem fejeződtek be, de az már köztudott, hogy csak egyetlen termelőszövetkezet lesz mérleg­hiányos. Fejlődött az ipar is. Jelenleg már a járásban elő­állított összes termelési érték 26 százalékát adja. Látos István, a járási pártbizottság első titkára, a megyei pártbizottság ja­nuár végén tartott ülésén elhangzott hozzászólásában számos fontos gazdaságpoli­tikai témát érintett. — A pártbizottságoknak, alap­szervezeteknek az új hely­zetben korszerű munkastí­lust kell kialakítani. Keres­nünk kell azokat a módsze­reket, amelyekkel leghaté­konyabban érhetjük el cél­kitűzéseinket — mondotta többek között. Erről, a kommunistákat mostanában különösen fog­lalkoztató témáról beszél­gettünk Látos elvtárssal. — A Petőfi Népe nemrég interjút készített Buda Gá­bor elvtárssal, a megyei pártbizottság titkárával. Az egyik kérdésre adott vála­szában a megyei titkár utalt rá, hogy a gazdasági reform bevezetése során jelentkező új helyzetben a céltudatos irányítás mellett útkeresés is tapasztalható a pártszervezeteknél. En­nek egyik formája, hogy a járási pártbizottságok — így mi is — kutatják a le­hetőségeket, a járás adott­ságainak legjobban megfe­lelő gazdaságpolitika meg­valósítására. A fejlődés ütemét csak így gyorsíthat­juk meg. Természetesen célkitűzéseinket összhangba hozzuk a megyei elképze­lésekkel, a népgazdasági törekvésekkel. S erre ösz­tönözzük a községi pártbi­zottságokat és alapszerve­zeteket is — mondotta Lá­tos elvtárs. — Milyenek a ta­pasztalatok? A közsé­gekben is sikerült meg­valósítani a helyi gaz­daságpolitikát? — Általában igen. A já­rás mezőgazdaságában az idén ismét nagyot lépünk előre. Legfőbb célkitűzé­sünk az egységnyi területre jutó terméshozamok növe­lése. Ennek egyik módja az öntözés. Kedvező a hely­zetünk, mert a járás nyu­gati oldalát végigkíséri a Duna. Az idén elkészül a három hartai termelőszö­vetkezet 3100 holdas öntö­zőtelepe. Megkezdtük az előkészületeket a tassi és a szabadszállási kétezer holdas öntözőtelep építésé­hez. Az öntözéssel kapcso­latban már az elmúlt évek­ben voltak kedvező ta­pasztalataink. Tavaly 50 százalékkal nőtt az a terü­let, amelyet mesterségesen láttunk el csapadékkal és elérte a 12 ezer holdat. Az elmúlt évben a solti Szikra Termelőszövetkezet 55 má­zsa holdankénti termést ért el az egyik jugoszláv hib­rid kukorica fajtából, ter­mészetesen májusi mor- zsoltban számítva. Más termelőszövetkezetekben is öntözték a kukoricát ki­váló eredménnyel. E fon­tos takarmánynövény ter­méseredményeit az idén to­vább akarjuk növelni. Az öntözőtelepekhez csat­lakoznak a korszerű állat- tenyésztő telepek, majorok. Építésüket már több terme­lőszövetkezetben megkezd­ték. ösztönözzük a közös gazda­ságokat az egyéb termés­növelő módszerek alkalma­zására is. Ezek: a kemizá- lás, az elavul, géppark fel­újítása, korszerűsítése. —■ A pártbizottsági ülésen említette, hogy a megye rendelkezőié­re álló állami támoga­tás elosztásánál az ösz- szegek nagyobb kon­centrálására volna szükség. Hogy értette ezt? — Szerintem — erről so­kat beszélgettünk testületi üléseken is — jobban jár­nánk, ha a talajjavításokra és egyéb beruházásokra ka­pott összeg magasabb len­ne, mert hatékonyabban tudnánk gyümölcsöztetni. Az idén például 2,8 millió forintot kapunk összesen. Ezt a pénzt kénytelenek vagyunk elaprózni a járás különböző termelőszövetke­zeteiben. így kevésbé ér­jük el a célunkat. — Ezek szerint jobb lenne, ha egy-két év­ben esetleg kimaradna a járás, de —• ha rit­kábban is — kétszer- háromszor ennyi ösz- szeget kapna? — Véleményünk szerint igen. Természetesen én ezt csak felvetettem a legma­gasabb megyei pártfórum előtt. Gondolom, hogy az illetékesek majd a szerint döntenek, ahogy a legjobb­nak látják, hiszen figye­lembe kell venni a megye és a többi járás elképze­léseit is. — Tudomásunk sze­rint a járási pártbizott­ság igen fontos feladat­nak tartja a foglalkoz­tatottság növelését. Kü­lönösen az asszonyok, lányok számára kelle­ne több munkaalkalom. • — Van előrehaladás mert az elmúlt évben 650-nel nőtt a keresők száma, 430-cal az ipcrban foglal­koztatottaké. Háromszáz lánynak és asszonynak ad­tunk munkát. A foglalkoz­tatottság további növelése különösen a termelőszövet­kezetekben nagy gond. Ezért mind több közös gaz­daságunkban létesítenek újabb segéd- és mellék­üzemágakat. Egy hónapja működik Tasson a Petőfi Termelőszövetkezet tejfel- dolgozó üzeme. Apostagon a Duna Termelőszövetke­zet savanyító üzemét to­vább bővítették. Természe­tesen elsősorban azokat a törekvéseket támogatjuk, amelyek a mezőgazdasági termeléssel függnek össze. — Sok panaszt hal­lottunk a járás áruel­látására. Kevés az üz­let és a meglevők kor­szerűtlenek. Mivel a jó politikai közérzethez a megfelelő áruellátás is hozzátartozik, érdekel­ne bennünket, hogy mi­lyen elképzelések van­nak a jövőre nézve? — Teljesen egyetértek a megjegyzéssel. Dunavecsé- ről is inkább Budapestre, vagy Dunaújvárosba men­nek vásárolni az emberek, mert egyrészt kevés az üz­let, másrészt — ami az előbbiből fakad — kicsi a választék. Üjabb áruházak építésére az üzlethálózat, raktártér növelésére van szükség. A következő évek­ben — reméljük — fokoza­tosan megszűnik ez az ál­datlan helyzet. Vélemé­nyem szerint feltétlenül szükséges lenne például Solton a néhány éve leégett bisztró helyén, vagy mel­lette egy korszerűbbet épí­teni. Kunszentmiklóson áruház kellene. Az általá­nos fogyasztási és értéke­sítési szövetkezeteknek is többet kell törődniük az áruellátás megjavításával. Természetesen ebben segít­séget tudnak adni most már a termelőszövetkeze­tek is. Több ideiglenes zöld­ség- és gyümölcsbolt léte­sült tavaly is és árujuk ke­resett volt. — Sok a feladat és egyre bonyolultabb ten­nivaló előtt állnak a járás kommunistái. Vé­leménye szerint ja- vult-e az elmúlt esz­tendőben a testületi munka? — Számos bizonyíték van arra, hogy az új hely­zetben igyekeznek a kom munisták jól megállni a helyüket. Véleményem sze­rint kollektívabbá vált a testületi munka. Mielőtt egy-egy kérdésben döntése­ket hoznánk, alaposan meg­vitatjuk előtte a témát, sokoldalúan elemezzük, ala­posan előkészülünk arra a tanácskozásra, amelyen a határozatot hozzuk. Bevál tak nálunk az úgynevezett kötetlen témájú taggyűlé­sek. Ezeken a lakosságot éi intő, a község, az alap­szervezet kommunistáit fog­lalkoztató kérdések kerül­nek szóba. A járási pártbizottságon belül is sokat változott a helyzet. Jobban elosztjuk a munkát. Megszűnőben van a párhuzamosság az irá­nyításban. A gazdaságpolitikai és politikai célkitűzések vég­rehajtása során jó együtt­működés kezd kialakulni az üzemekkel, vállalatok­kal. Teljes az egyetértés a különböző tömegszerveze­tekkel. A pártonkívüliekkel egyre szorosabb a kapcso­lat, s ebben segítségünkre vannak a pártcsoportok is. Nagy figyelmet fordítunk a pártmunkában arra, hogy mindenki kapjon megbíza­tást. A pártcsoportbizal- miak részére külön tanfo­lyamot szerveztünk. Ezen megvitattuk a párt belső életében tapasztalható új jelenségeket, a korszerű pártirányítási módszereket. Tapasztalataink szerint nagy sikere van ennek a tanfolyamnak — hangoz­tatta végezetül a dunave­csei járási pártbizottság első titkára. Kereskedő Sándor Kieoinger nyugatnémet kancellár pénteken fogadta Nagy-Britannia bonni nagykövetét és körülbelül egyórás megbeszélést foly­tatott vele. Kiszivárgott ér­tesülések szerint a nagykö­vet kérésére létrejött talál­kozón a Nyugat-európai Unió válságáról volt szó, főleg arról a nyugatnémet kívánságról, hogy az állan­dó tanács legközelebbi ülé­sét február 26-ról helyez­zék át március 5-re. Zulfikar Ali Bhutto, volt pakisztáni külügyminiszter, Ajub Khan egyik legelke­seredettebb ellenfele pén­teken este a jelek szerint megindította kampányát az ország vezetésének meg­szerzésére. A 41 éves poli­tikus erre a lépésre néhány órával azután szánta el magát, hogy Ajub Khan bejelentette, nem indul a jövő évi elnökválasztáson. Bhutto levelet intézett az elnökhöz, és ebben hangoz­tatta: helyes lépésnek tart­A jugoszláviai Vajdaság parlamentje jóváhagyta a tartomány első alkotmány­törvényét. Az alkotmány­törvény lényegében egyen­rangú a hat jugoszláv tag- köztársaság alkotmányával. A tartomány neve ezentúl: Vajdaság Szocialista Auto­nóm Tartomány és az al­kotmánytörvény hangsú­lyozza a Vajdaságban élő szerbek, horvátok, monte­Washingtonban nem nyi-' latkoztak hivatalosan, De Gaulle elnöknek a NATO és Európa jövőjét érintő terveiről, az ameri­kai külpolitika azonban az angol állásponttal egybe­hangzóan a NATO megerő­sítésére törekszik. Debré francia külügymi­niszter szombaton reggel nyilatkozott a francia rá­diónak és kifejtette Fran­ciaország- álláspontját de Gaulle elnök pénteken ja, hogy visszavonul az or­szág éléről. A volt külügyminiszter bírálta Indiát. Kijelentette, Pakisztán „mindaddig nem nyugszik, amíg meg nem valósija a kasmiri nép ön­rendelkezési jogát.” Pakisztánban egyébként megelégedést váltott ki Ajub Khannak az a dön­tése, hogy lemond a hata­lomról. Karachiban a kijá­rási tilalom ellenére ének­lő tömegek árasztották el az utcákat. negróiak, magyarok, szlo­vákok, románok, ruszinok és más nemzetiségek teljes egyenjogúságát. A tarto­mány fővárosa továbbra is Újvidék. Hasonló alkot­mánytörvényt fogadott el korábban a Szerb Szocia­lista Köztársasághoz tarto­zó másik autonóm tarto­mány, a zömében albánok lakta Koszovo is. Londonban nyilvánosságra hozott terveivel kapcsolat­ban. A külügyminiszter el­mondotta, hogy de Gaulle február 4-én „elég hossza­san” elbeszélgetett Chris­topher Soames brit nagy­követtel, a találkozó során azonban semmi olyant nem mondott, ami alapvetően új volna Franciaország Európa-politikájában. Ezzel kapcsolatban Debré élesen elítélte azt a szenzációhaj- hászó módot, ahogyan Lon­donban közzétették a meg­beszélések tartalmát. A francia elnök — mondotta Debré — nem beszélt olyan tervekről, hogy titkos ta­nácskozásokat akar kezde­ményezni Franciaország és Anglia között. A Közös Piacot illetően Debré így nyilatkozott: „Nem állunk a változás út­jában, ha mindenki válto­zást akar. Nem is tudnánk feltartani ezt a változást, de őszintén szólva tudnunk kell, merre tartunk és ehhez hosszas tanácskozá­sok szükségesek. Ebből ter­mészetesen az következik, ha a megbeszélések kudar­cot vallanak, megmaradunk annál, ami van”. A külügyminiszter Fran­ciaország Európa-koncepció- ját körvonalazva rámuta­tott: „az Európa” és „euró­pai” szavak azt jelentik* hogy ha az európai nemze­tek valóban egyesülni akar­nak, az egyesülést függet­len formában kell megva- lósítaniok, független iparral, független politikával, figye­lembe véve azt, hogy az európai nemzetek uniója csupán a függetlenség ré­vén játszhat szerepet a vi­lágban” — mondotta végül a francia külügyminiszter. A Közös Piac régi ellen­sége, a Daily Express uj­jongva nyugtázza, hogy most már de Gaulle is hajlandó lenne elhagyni az EGK-t. „Ez meg fogja erő­síteni az angolok nagy többségének ama meggyő­ződését, hogy sohasem lett volna szabad belépnünk a Közös Piacba” — írja a lap, majd szembeszáll de Gaulle-lal a NATO kérdé­sében és követeli, hogy Anglia erősítse kapcsolatait az Egyesült Államokkal, továbbá a fehér nemzet- közösségi tagállamokkal: Kanadával, Ausztráliával, Üj-Zélanddal. George Brown volt brit külügyminiszter, a Mun­káspárt alvezére, egyéb­ként a televízióban kije­lentette, hogy de Gaulle javaslatai nem felelnek meg Angliának, csupán azt bizonyítják, hogy a tábor­nok megint „el akar isz- kolni egy vesztésre álló csatából”. (MTI) Bhutto előrelendiil A robbanásig feszült helyzetben naponta követték egymás a tömegtüntetések Pakisztánban. Képünk Ka­rachiban készült, a Bhutto volt külügyminiszter megér­kezését követő tömegtüntetésről. A Vajdaság szocialista autonóm tartomány Árvízveszély tizenkét folyó mentén (Folytatás az 1. oldalról.) A szakemberek már rég­óta nem láttak olyan ára­dást, mint amilyen az agg­teleki cseppkőbarlangban keletkezett. A megduzzadt Styx-patak sziklákat gör­getve dübörgőit a föld alat­ti termekben, olyan hang­orkánnal. mintha mindent összedönteni készülne. Az ezerszemélyes színházte­remben az áradat elöntöt­te a nézőtéri üléseket, de a reflektorokat nagy erő­feszítés árán sikerült meg­menteni. A Körösök vidékén szom­baton mintegy 14 000 hold- nyi terület került belvíz alá. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság belvízvédelmi szolgálata 750 embert ren­delt ki a veszélyeztetett te­rületekre, s 31 szivattyúte­lepet és 14 hordozható szi­vattyút helyezett üzembe. A belvízlevezető Bottyán- csatornát jégtorlódás tor­laszolta el, s most a rob­bantó egységek dolgoznak a jég eltávolításán. A Kö- zén-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén 25 000 holdon keletkezett belvíz. A megáradt Galga-patak mentén szombaton délelőtt Túra, Galgahévíz, Galga- györk és Kartal községben elrendelték a harmadfokú belvízvédelmi készültséget, s ugyancsak „harmadfokú” erővel védekeznek Foton, Dunakeszin, Alsógödön. A legsúlyosabb a helyzet Fót- Kisalagon, ahol átmeneti­leg tizenhárom családi ház­ból kellett kiköltöztetni a lakókat. Szombaton nyolc vízügyi igazgatóság teljes területén tartottak e'ső fokú belvíz- védelmi készültséget. Az előzetes jelentések szerint az országban főleg a Duna —Tisza közén és a Tiszán­túlon mintegy 90 000 hold- nvi mélyebben fekvő terü­let, ebből 20 ezer holdnyi őszi vetés került belvíz alá.

Next

/
Thumbnails
Contents