Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-22 / 44. szám

4L oldal 1969. február 22, szombat — Bácsalmásról Balassa Sándor pajtás jelenti, hogy a nyolcadik osztályosok megkapták azokat a felvé­teli űrlapokat, amiket a to­vábbtanuló pajtásoknak kell kitölteni. A bácsalmási Vö­rösmarty Általános Iskolá­ban kevés azoknak a szá­ma, akik még nem válasz­tottak pályát, szakmát. Ba­lassa pajtás vízügyi szak- középiskolába jelentkezett. Az Úttörőélet régi hűséges tudósítójának a felvételi vizsgához sok sikert kívá­nunk. — Szép élményt jelentett a kiskőrösi pajtásoknak az elmúlt vasárnap a járási könyvtár helyiségében megtartott rendezvény. Le­mezről mesét és táncdalo­kat hallgathattak, minden asztalnál másfajta társas­játékkal játszottak. A paj­tások műsort rögtönöztek, szavaltak, mesét mondtak, és énekeltek. A könyvtár legszorgalmasabb látogatói könyvjutalomban részesül­tek — írja Kutyifa Ilona Kiskőrösről. Pajtások! Most egy monogram-rejtvényt közlünk. Az ábrán négy híres zeneszerző vezetéknevét látjátok. A megfejtéseket levelezőlapon küldjétek be február 27-ig szerkesztőségünk címére. A levelezőlapon tün­tessétek fel: Úttörőélet-rejtvény. A megfejtők között könyveket sorsolunk ki. Íme a rejtvény. — Több pajtás számolt be levélben az iskolájukban le­zajlott szaktárgyi vetélke­dőről. Kutyifa Ilona Kis­kőrösről jelenti, hogy a Pe­tőfi Sándor Általános Is­kolában magyarból Markó Teréz, földrajzból Nemes Erzsébet, történelemből Csabafi Csaba győzött, és indulhatott a járási vetél­kedőre. A népdalénekesek versenyén 58 induló közül Müller Kamilla első helye­zést ért él. — Tanulmányi verseny­ről ad hírt Szuhai Zsolt Bácsalmásról: A II. Rá­kóczi Ferenc Úttörőcsapat tantárgyi vetélkedőjén a következő pajtások győz­tek: történelem Jeszeno- vics Lajos, orosz Pavisa Anna, élővilág Molnár Zsu­zsa, matematika Mayer Jó­zsef, magyar Szuhai Zsolt. Reméljük, a pajtások a já­rása versenyen is öregbí­tik majd csapatunk jó hír­nevét. Kereskedelem az új gazdaságirányítás első évében. NEB-VIZSGÁLATOK TAPASZTALATAI Nemcsak az elmúlt esz­tendőben, hanem a koráb­bi években is figyelemmel kísérte a megyei Népi El­lenőrzési Bizottság a me­gye kereskedelmét, a kész­letek, hiánycikkek alakulá­sát, a forgalmat, a vásár­lók igényeit, illetve annak kielégítését. Érthető tehát, ha a NEB ezt a tevé­kenységét 1968-ban, az új gazdasági mechanizmus el­ső esztendejében jobban előtérbe állította. Nem az­zal a szándékkal, hogy le­leplezzen, hanem, hogy — megtalálva a különböző összefüggéseket — segítsé­get nyújtson a fogyatékos­ságok megszüntetéséhez, az egészséges, összehangolt munka kibontakoztatásá­hoz. Ezeknek a vizsgálatok­nak, tájékozódásoknak ■ a tapasztalatait a napokban összesítette a NEB keres­kedelmi szakcsoportjának vezetője. Hatszázalékos emelkedés Kétségtelen, hogy az új mechanizmus minőségileg és mennyiségileg magasabb feladatok elé állította a kereskedelmet. A próbát — legalábbis Bács-Kiskum megyében — döntő mérték­ben és a lényeget tekintve kiállták a kereskedelmi vállalatok, hiszen a kiske­reskedelmi forgalom 1968- ban az előző évihez viszo­nyítva hat százalékkal emelkedett. Ezt többek kö­zött olyan tényezők segí­tették elő, mint példáid az, hogy az ipar nagyobb áru­választékot kínált, a ke­reskedelem élt azzal a lehe­tőséggel, amely szerint szinte bárhonnan beszerez­heti az árut. Új bérrend­szer lépett életbe a keres­kedelemben, amely jobban ösztönözte az ott dolgozó­kat, s végül — ez egyálta­lán nem utolsó szempont — kialakult egy egészséges verseny a különböző szek­torok és kereskedelmi egy­ségek között. Ne gondoljuk azonban, hogy a hatszázalékos for­galomemelkedés kiugró eredmény. Egyáltalán nem az, sőt alacsonyabb a sok­évi átlagnál, különösen az 1967-esnél, amikor 11 szá­zalékos emelkedést muta­tott a kiskereskedelmi for­galom. Ezzel a hat száza­lékkal lemaradtunk — mintegy egy százalék ere­jéig — az országos fejlő­déstől is, amire még nem volt példa. Mi a magyará­zata ennek a jelenségnek? Tulajdonképpen azoknak a tényezőiknek, amelyeket az emelkedés indokolása­ként említettünk, van má­sik, negatív oldala is. Mert igaz, hagy bárhonnan be­szerezhetik az árut a vál­lalatok, de ez növeli a szál­lítási költségeket. Az ipar által kínált áruk sok eset­ben minőségileg kifogásol­ható, s ezenkívül egyes cikkek gyártásánál korlá­tozott az ipar kapacitása is. Beszerzés — hiánycikk A kereskedelemben az új gazdasági mechanizmusnak elsősorban azt az enged­ményét tekinthetjük fontos­nak, amely lehetősé teszi a különböző helyekről tör­ténő árubeszerzést. Ennek nyomán bontakozott ki a verseny a vevőért, a jobb minőségű és nem drágább cikkek beszerzésének és kí­nálatának a lehetősége, s a hiánycikkek felszámolá­sának reménye. Az elmon­dottakra több jó példát ta­lált a NEB az elmúlt évi tájékozódások során. A kecskeméti fmsz 400 ezer forint értékű kefét vá­sárolt kisiparostól, Szolnok­ról, Gyöngyösről, Szeged­ről húsárut, a Borsod me­gyei AGROKER-től pedig 200 mázsa, a Zala megyei AGROKER-től 800 mázsa zinebet (növényvédőszer), s ezzel megteremtette a ke­reslethez igazodó kínálatot ezekből az árukból. A kapkodásnak, a hatá­rozatlanságnak, az igények helytelen ismeretének vi­szont komoly hátrányai vannak. A Vas- Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat például hordozható cserép­kályhákat rendelt az oros­házi ktsz-tőL Ebből azon­ban 300 darabot vissza­mondott, s most ebből az áruból hiány mutatkozik, mert a gyártó cég — ért­hető — azokat részesíti előnyben, akik nem bontot­tak fel szerződést. Hasonló jelenség tapasztalható a Ci­pőnagykereskedelmi Válla­latnál is. Tsz-ek és a piac Az elmúlt évben a megye lakosságának zöldség-, gyü­mölcs- és élelmiszerellátá­sa tekintetében kedvezőbb helyzet alakult ki, s ehhez jelentékenyen hozzájárul­tak a termelőszövetkezetek. Bács-Kiskunban tavaly mintegy 30 tsz kötött szer­ződést fmsz-ekkel és az ál­lami kereskedelem egysé­geivel, s maguk is 50 keres­kedelmi egységet működ­tettek, bér ezeknek körül­belül 60 százaléka vendég­látó tevékenységet folytat. Igaz, hogy jó kezdeménye­zés mutatkozik a zöldség- és gyümölcsáru választéká­nak bővítése tekintetében. Ugyanis több tsz együtte­sen látja el a kereskedelmi egységet, s ez megmutat­kozik az áruválasztékban, minőségben egyaránt. A termelőszövetkezetek kereskedelmi tevékenysé­gének jobb kibontakozta­tását gátolja, hogy egyes tsz-vezetők nem elég meg­gondoltan, körültekintően választják meg a keres­kedelmi egységek vezetőit, sok esetben erkölcsi bizo­nyítvány nélkül alkalmaz­zák őket. Az említett hiányosságok mellett — állapítja meg a NEB összefoglalója — pozi­tívan értékelhetjük a tsz-ek kereskedelmi tevékenysé­gét, mert a piacon való megjelenésükkel elősegítet­ték a verseny megélénkülé­sét az állami és fmsz-i ke­reskedelemben is. Gál Sándor — SZABÓ KLARA őrs­vezető Kerekegyházáról je­lentkezett. Iskolájában a szaktárgyi vetélkedőt még nem fejezték be. A pajtá­sok jelmezbálra készülnek, ötletes jelmezeik bizonyára méltó sikert aratnak majd. — A tassi általános is­kolából Serényi Ágota csa­patriporter jelentette, hogy a tanulmányi verseny náluk is lezajlott, a hete­dikes és nyolcadikos paj­tások között. A nyolcadik osztályban első helyezést ért el matematikából Pata­ki Edit, történelemből Mé­száros Zsuzsa, oroszból és kémiából Nagy Károly. A hetedik osztályban mate­matikából Kovács László, kémiából Szána Kálmán, oroszból Majsai Rozália pajtások lettek elsők. *- CSEH ERZSÉBET, a tCCCS- eméti Zrínyi Ilona Üttörö- sapat vetélkedőjéről küldött ^számolót. A végig izgalmas gkörben zalló vetélkedőn sza- alatok, dalok és jelenetek angzottak el. A hatodikos ük „Andris póruljár”, a he- idikesek „Egyetértés őrs” cí- lü jelenetét a nézők sok taps- il jutalmazták. Somogyi Zsu- ;a szavalatával, Gyenes Ma- anna prózamondásával első élvezést ért el. A zenekate- firiáhan hangszereik mesterei almár Agnes, Simon Judit, áldy László és Gyöngyösi va pajtások. Sok sikert kl­ánunk a helyzetteknek a vá- osí versenyen. fő cm :l EZEEDES kudarca KÉMREGÉNY — Fordította: Szántó András 9. Sőt, azt is megteheti, hogy nem dolgozik többé. Mert szolgálatait jól megfizetik... Gondolkodjék az ajánla­tunkon. Zarinys megígérte, hogy gondolkodni fog ... Búcsúzáskor az ismeret­len terjedelmes kérdőívet nyújtott át, s azt kérte, hogy töltse ki és juttassa el Washingtonba. — Ez semmire sem kö­telezi önt, — nyugtatta a fiatalembert. Néhány hónap múlva Zarinyst a fővárosba hí­vatták. A pályaudvaron a kockás kabátos ember fo­gadta. elvitte a szállodábá, ahol bemutatta Cullnak, az amerikai titkosszolgálat ez­redesének. Ezek után el­búcsúzott Zarinystől és örökre el is tűnt az éle­téből. Zarinysnak ezentúl Cull ezredessel, a köpcös, baju­szos, látszatra a légynek sem ártó emberkével kel­lett tárgyalnia. — Nem vagyok lett, ha­nem amerikai. De vala­hányszor az ön szerencsét­len sorsú népére gondolok, mindig összeszorul a szí­vem. Nagyon helyesen ál­lapította meg az elnök úr­nak írt levelében, hogy a kommunista rendszert be­lülről ... Zarinys arca felderült... — Csak meg kéne rázni egy kicsit azt a szovjet gé­pezetet, s az egész lett nép felkelne ... Cull nem hagyta, hogy Zarinys befejezze mondó- káját: — Fiatalember, önnek nincs tiszta képe Lettor­szágról. Édesapja kissé egy­oldalúan informálta önt. Ha máshonnan nem. legalább a könyvekből tudnia kéne. hogy a lett lövészek Lenin biztos támaszai voltak az októberi fordulat és a pol­gárháború idején. S az a több ezer vörös partizán, aki a német megszállás ide­jén harcolt, most is bizo­nyára védelmére kelne a szovjet hatalomnak! Küz­delem vár ránk — folytat­ta az ezredes —. nehéz harc. Ám a győzelem az olyanoké lesz, mint ön is, Zarinys úr, az igazi haza­fiaké. Lettországban nem­csak hívei élnek a szovjet rendszernek, de ellenségei is szép számmal. Csak meg kell szervezni őket, célt adná... Zarinys kimondta az igent. Néhány hónapig sen­ki sem háborgatta. Tisztá­ban volt azzal, hogy a jö­vendő munkaadói élete legapróbb részletét is ki­derítik, míg ő ül és vár. Végül parancsot kapott, hogy mondjon fel a válla­latnál, utazzon Washing­tonba és szálljon meg a Stepler szállodában. Itt ér­te jön majd egy Dafel ne­vű tiszt, a felderítő iskola egyik tanára... A Washington—Lorel autósztrádán éiiel-n appal tapasztalhatni a főváros közelségét. Végnélkül özön­lenek a gépkocsik, egymást érik a soktonnás teherau­tók és tejszállító kocsik. Az úton haladók nem sok ügyet vetnek az erdő­ben meghúzódó Tineton- farmra. Földszintes épüle­tei közül csak egyetlen emeletes ház és a garázs emelkedik ki. A farmhoz hatalmas karám is tarto­zik. innen azonban soha­sem hallatszik ki tehénbő­gés vagy birkabégetés: a karám üres. Kissé távo­labb. a domb tetején még egy ház áll. Itt él George, az öreg farmer. Több éve már, hogy George nem vet. nem arat, nem legeltet. Vi­szont takarítja a nagy ház szobáit, és mossa lakóinak ruhaneműit. Az emeletes épületbe egy téli estén új lakó érkezett, aki Lenisz álnéven mutat­kozott be. Igazi nevét — a Zarinyset — csak két em­ber ismerte a felderítő isko­lán: Cull ezredes és a ve­zetőtanár, „Andi”. Az első este Michel, a felderítő iskola parancsnoka ismertette Lenisszel az is­kola házirendjét és meg­mutatta neki a szobáját. A szobában szekrény, asztal, néhány szék és két ágy állt. — Lehet, hogy társa is lesz — mondta Michel. — Szovjet katonák jutalmazása Pénteken délután 3 óra­kor kedves ünnepség zaj­lott le a KPM Közúti Igaz­gatóságán. Az igazgatóság vezetője, Cs. Nagy Pál, ba­ráti beszélgetésre hívta meg a hóeltakarítás mun­kálataiban önzetlen segít­séget nyújtó, kiváló mun­kát végző szovjet katoná­kat. A fogadáson megjelent a vállalat párt- és szak­szervezi vezetőin kívül Sá­volt Béla, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság megyei titkára. Cs. Nagy Pál igaz­gató ismételten elismerését és köszönetét fejezte ki a szovjet harcosoknak, tisz­teknek az igazgatóság párt­ós szakszervezeti bizottsá­ga, valamint a megye la­kossága nevében azért a rendkívül nagy segítségért, amelyet a hazánkban ide­iglenesen állomásozó szov­jet katonák nyújtottak. A köszönő szavak után az igazgatóság vezetője Visnyevszkij alezredesnek, Mersz őrnagynak, Novosz- jolka századosnak, Petri- csenkov főhadnagynak, Ma­karov, Rakov, Poljakov, Bogatov, Bükov őrmeste­reknek, Kurin, Golkin, Za­harov harcosoknak díszes oklevelet, s a Bács-Kiskun megyei képeskönyvet nyúj­totta át. A megemlékezést Visnyevszkij alezredes kö­szönte meg, kifejezve, hogy bármikor készek segítséget nyújtani a magyar népnek. A Közúti Igazgatóság ve­zetői és a szovjet katonák ezután baráti beszélgetésen elevenítették fel hóeltaka­rítás során szerzett közös élményeiket G. G. A Rajkó -zenekar Félegy házán A KISZ Központi Mű­vészegyüttes Rajkó-ze­nekara február 26-án Kis­kunfélegyházára látogat és a Móra Ferenc Művelődé­si Központban egész estét betöltő műsorral szórakoz­tatja a város közönségét. Ez a másik „diák” azon­ban egészen a tanfolyam végéig váratott magára. A rendszeres foglalkozá­sok már másnap reggel megkezdődtek. Andi fél hétkor felkeltette Leniszt és reggeli tornára vezé­nyelte. A reggeli után megjelent egy filckalapos úr és megkezdte „A zárak nyitása” címmel szereplő tantárgy oktatását. Az úri­ember zsebéből álkulcs- gyűjteményt húzott elő és bemutatta Lenisznek, hogy mi a „tiszta munka”. Ily módon pótolgatta az ifjú mérnök egyetemi tanulmá­nyainak hiányosságait. TANTÁRGY: A SZAMBO Napról napra kora reg­geltől késő estig, egyik instruktor kezéből a má­sikba került Zarinys. Az első órák rádiózásból! Er­re a tantárgyra Michel ta­nította. Egy Bob névre hallgató magas, szikár ka­pitány ismertette meg a szambó csonttörő fogásai­val. Egy másik tiszt. John. dokumentumok fényképe­zésére oktatta. Leo. a ko­pasz öregúr vezette be az okirat-, bélyeg-, és bé- lyeszőhamisítás tudomá­nyába. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents