Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-21 / 43. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek’ a MAGYAR SfOCfA LISTA M'álTI K ÁSPÁ RT 8 Á C S’- KI S K U/l Ml* BIZQTTSÁ GÁNAK N APU APJA XXIV. évf. 43. szám 1969. február 21, PÉNTEK Ára: 80 fillér Ezerötszáz vagon zöldség, gyümölcs Szervezettebb az áruértékesítés Tegnap délelőtt igazgató- tanácsi ülést tartott Kecskeméten a Szövetkezeti Áruértékesítési és Beszerzési Szervező Iroda. A megnyitó után Sere Máté igazgató számolt be az iroda elmúlt évi tevékenységéről. — Az alakuláskor 21 tagszövetkezet tömörült a közös értékesítési érdek- képviseletbe, maid ez a szám 28-ra emelkedett — mondta. — A legutóbbi hónapokban is további szövetkezetek jelentkeztek belépési igénnyel Bács- Kiskun és más megyék területéről. Nem utolsósorban ez a rohamosan növekvő bizalom is jelzi, hogy az iroda megfelelt a követelményeknek. Félévi munka után a befizetett részjegyérték 50 százalékát tudjuk visszatéríteni, a további önerőből történő fejlesztés mellett. A működési szabályzat szerinti alapelgondolást, hogy a termelőszövetkezetek részjegybefizetéssel az iroda tagjaivá válnak, termékeiket gazdaságosabban, kedvezőbben ' értékesíthetik, eredményeiket növelhetik — sikerült megvalósítani, a fogyasztók igényeit szem előtt tartva. Elsőrendű szempontunk volt, hogy az áru útja a termelőtől a fogyasztóig lerövidüljön. A legnagyobb forgalmat 1968-ban a zöldség és gyümölcs jelentette. Néhány hónap alatt több mint 150 vagon áru talált vevőre az Égetik az olajmasszát A Igyon Friss földet hordanak a terep kialakítására Csütörtökön ismét láng- ralobbant az algyői 168-as kút olaja. Ezúttal semmi veszély^ nem jelentett. Az emlékezetes olaj- és földgázkitörés után visszamaradt és finomításra alkalmatlan olajsarat gyújtották meg a tűzoltóság ellenőrzése mellett. A kúttól 150 méternyi távolságra ké- sz-tettek a legnagyobb biztonsági követelményeknek megfelelő „krematóriumot” a nagy tömegű olajmassza kiégetésére. A következő napokbán több ezer köbméter ilyen sarat égetnek el. A helyére hasonló meny- nyiségű tiszta, friss földet hordanak a Tisza á.‘eréről, hogy a kút, illetve az épülő ipartelep környékén ismét megfelelő terep alakuljon ki. (MTI) iroda közreműködésével. A nagykereskedelmi közvetítő tevékenység kikapcsolásával a termelőszövetkezetek többlet árbevétele, az iroda által bonyolított üzletéket figyelembe véve, meghaladta az egymillió forintot. Igen jelentős volt az alkatrész- műtrágyabeszerzési, vetőmag-, bor- és pálinkaforgalmazási, valamint a szállítási tevékenység isi. A jövedelem egy részét visszatérítették a gazdaságoknak, más részét — csaknem negyedmillió forintot — az iroda fejlesztésére fordították. A tagszövetkezetek az idei esztendőre eddigi szerződéseikkel máris megnégyszerezték az irodán keresztül forgalmazott áruk mennyiségét. 1969-ben 900 vagon zöldség és 600 vagon gyümölcs elhelyezésével bízták meg a Szövetkezeti Áruértékesítési és Beszerzési Irodát. Ezzel a tavalyi 18 millióról több mint 70 millió forintra emelkedik az áruforgalom. Az alapító tagszövetkezetek sorozatosan jelezték: igénylik az értékesítési tevékenység további bővítését. E jelzések alapján a piackutatók már az idén bekapcsolódnak a szemesés szálastakarmányok közvetítésébe. közreműködnek a jövőben a tojás, a baromfi és az ipari szalma értékesítésében. Segítenek a tagszövetkezetek kiskereskedelmi árudáinak jobb. szervezettebb ellátásában és az idén két termelőszövetkezeti élelmiszer-mintaboltot kívánnak megnyitni Kecskeméten, illetve Kiskunfélegyházán. A beszámolót vita követte. B. P. Üj készülék 1 doboz----2 magnó Ű j magnetofon-típust gyártanak Kecskeméten a Budapesti Rádiótechnikai Gyár gyáregységében. Külső jellemzői: súlya 11 kiló; megjelenése — fa- vagy műanyagdoboz adja a foglalatát, s a hagyományosnak számító M—20-as ti pusnál valamivel nagyobb. Az igazi érdekessége pedig: egy dobozban két összeépített készülék helyezkedik el. Az egyik a közismert orsós magnetofon, a másik kazettás rendszerű. A szó- banforgó M—11-es magnetofon ezek szerint mindkét rendszert tartalmazza — közösek egyebek közt a motoron kívül a csatlakozók, erősítők. Csak a mechanika, illetve a magnetofonfejek különállóak. Az M—11-es — tulajdonságai révén — a legsokoldalúbb magnó a hazai gyártmányok között. Bővíti a szolgáltatások körét, nagyobb a frekvencia tartománya, s így magasabbra tolódott a hangvisszaadás felső határa. Egyszerre lehet vele lejátszani, illetve anyagot felvenni. Üjab trükkök készítésére alkal más. Lehetővé válik, hog az orsók tekercseiről átmásolják a műsort, zenét, zörejeket vagy a beszédhan gokat a kazetta szalagjára. Ezáltal egyesíti a típus a hagyományos készülékek nagyobb teljesítőképessr gét és a modern, kis, kazettás gyártmányok e’ nyeit. Az ikermagnóból most a - lítják elő a null-széri- ami valamivel több, mint 300 darabot jelent. Az első sorozat példányainak egy részét keresletfelmérő-jelleggel megvásárolta a Szovjetunió, illetve Ausztria. A többit nyugati államokban végzendő piackutatási célra használják fel. Az idén összesen ötezret készítenek belőle a kecskeméti gyáregységben. A hazai üzletekbe a második félévben kerül az M—11-esekből. H. F. Vizsgálatok a mezőgazdasági és ipari üzemekben TLITJZI Tegnap délelőtt Kecske- nálása lehetővé teszi a me- ii ányzatairól, az anyagelméten ülést tartott a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Megvitatta a közlekedés, az ipar és a kereskedelem területén az új gazdasági mechanizmus érvényesülésének, hatásainak múlt évi vizsgálatairól készült összefoglaló jelentéseket. E témakörök vitáját követően dr. Millasin Teréz, a megyei NEB elnöke tájékoztatta a jelenlevőket a két ülés között végzett munkáról, a soron következő vizsgálatokról. A népi ellenőrök a következő hónapokban igen fontos és átfogó jellegű felméréseket végeznek elsősorban a mezőgazdaságban és az iparban. Az előbbi ágazatba tartozó tájékozódásoknak elsődleges célja annak meg- áilaprtasa, hogy a megye gyenge, rossz adottságú termelőszövetkezeteiben milyen objektív és szubjektív tényezők akadályozzák a termelés gazdaságosságát, a munka hatékonyságát. Ennek érdekében vizsgálják a népi ellenőrök a föld- hasznosítást, vízrendezést, a talajjavítás és talajvédelem kérdéseit. Ezeknek a kérdéseknek a tisztázása során olyan gazdag és átfogó tapasztalatokat szereznek a népi ellenőrök, amelyek felhaszgyénkben levő mintegy 49 gyenge termelőszövetkezet munkájának, gazdálkodásának megjavítását. Szintén segítőszándékú vizsgálatokat folytatnak le a népi ellenőrök a megye ipari vállalatainál, üzemeiben. Ezeknek a tájékozódásoknak a célja annak megállapítása, hogy a gyáregységek jogköre eléri-e azt a szintet, amelyet az új gazdasági mechanizmus keretei lehetővé tesznek, vagyis eléggé önállóak-e az üzemek. Ennek érdekében tájékozódnak az ellenőrök az 1968. évi vállalati alapképzés tapasztalatairól és az idei felhasználás elolátás és gépesítés helyzetéről, továbbá az importból származó gépi beruházások elhatározására ható tényezőkről. Ezzel szorosan összefügg a megye munkásosztaiya helyzetének felmérése is, amit a munkakörülmények további javítása érdekében folytat le a NEB. Ennek el.ő szakasza az üzem- egészségügyi ellátás vizsgálata. Felmérik a népi ellenőrök a vállalatok és ipari szövetkezetek által szociális-kulturális célokra fordítható pénzügyi alapok képzését és felhasználását is. G. S. Az állattenyésztés fejlesztéséről Tanácskozás a MÉM-ben Csütörtökön a MÉM-ben a megyei tanácsok vb-el- nökhelyettesei és mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetői a mezőgazdaság technikai fejlesztésének feladatairól tanácskoztak. Dr. Gergely István miniszterhelyettes. előadásában rámutatott: elsősorMielőtt dobozokba helyezik, i» „ak a ^ .jtíe.iei. *z Kristály Levente, távolabb Cseketa Ferenc ellenőrzi az új gyártmányokat. ban azokon a területeken koncentrálják az erőaet, ahol a legkisebb ráfordításokkal a legnagyobb' gazdasági eredményt lehet elérni. Az állattenyésztési ágazatok közül az export és a hazai ellátás szempontjából kiemelt helyet kapott a szarvasmarha-tenyésztés. A legfontosabb feladat az igazat fejlesztésére hozott .ormányrendelet végrehajtása, a tenyésztői kedv I helyreállításé. Az állomány növelése érdekében mérsé- icelni kell a tehénselejtezé- seket, és az üszők fokozottabb tenyésztésbevételével javítani a tehénállomány utánpótlását. A sertéstenyésztés fejlesztését a következő években elsősorban a hazai húsellátás további javítása teszi szükségessé. Az idén az előirányzatok szerint az elmúlt évi magas, csaknem 72 000 vagonos vágósert és-termelésiszint tartása a fő feladat. 1970- ben már kisebb mértékű növekedéssel számolnak. Rövidesen megépülnek a kísérleti jellegű, ipanszerű- en működő sertés- és szarvasmarha-tartó telepek. Ilyen létesítmények épülnek, részben központi anyagi támogatással, a Herceghalmi Állami Gazdaságban, ahol 720 koca tartására és szaporulatának tartására rendezkednek be. A Szekszárdi Állami 'Gazdaságban évi 30 000 huszonöt kilós süldő nevelésére alkalmas telepet alakítanak ki. A növénytermesztéssel kapcsolatban dr. Gergely István kiemelte: a kenyérgabona-termesztésben fontos cél az elmúlt években H alakult termelési szint 'abilizálása. Az őszibúza ''vitakérdése lényegében mdeződött: továbbra is a Bezosztája—1 szovjet fajtára kell almozni a hazai termelést. (MTI)
