Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-02 / 27. szám

Farsangi jelmezek A bemutatott jelmeze­ket otthon található régi holmikból készíthetjük. Ha mégis egy-egy jelmez­hez anyagot kell venni, azt teljes egészében fel­használhatjuk nyári ruha készítésére, nem kell el­vagdosni a bemutatott ru­hákhoz. Magyar tudósok a szervátültetésről T évedése egy tantárgy körül A tavasz tündére jelme­ze megunt nyári ruhából készül; a ruha elejét fel­hasítjuk és elütő színű be­tétet varrunk a hasíték­ba. Művirágokból nyakba akasztható koszorút állí­tunk össze, a hajba ugyan­csak egy-két virágot tű­zünk. A Magyar Tudományos Akadémia időnként napi­rendre tűz egy-egy, a tu­dományos fejlődés hom­lokterében álló kérdést a társadalmi, gazdasági ha­ladás központi problé­máit. amelyeket a szaktu­dományok legkiválóbb képviselői ismertetnek. Legutóbb a modem orvos- tudománynak egy olyan problémáját vitatták meg, amely napjainkban világ­szerte foglalkoztatja a közvéleményt: a szervát­ültetés orvosi, lélektani és jogi problémái szerepel­tek az Akadémia ülésén. Történelmi előzmények Gömöri Pál akadémikus bevezető előadásában ösz- szefoglalta a szervátülte­tés — transzplantáció — történetét. Bár a szervát­ültetéssel kapcsolatos el­képzelések és állatkísérle­tek több mint másfél év­századra nyúlnak vissza, az emberi szervátültetés alapvető kérdéseinek meg­oldása csak századunkban következett be és egy-egy Nobel-díjas tudós mun­kásságához fűződik. A szá­zad elején Alexis Carrel, az érsebészet megterem­tője dolgozta ki az érvar­ratok technikáját Csak­nem 30 év múlva Land- steiner rámutatott hogy az egyes emberek immun- biológiai szempontból kü­lönböznek egymástól. Vé­gül Medawar bizonyítot­ta be 1942-ben. hogy az átültetett szervek pusztu­lása. kilökődése immun­mechanizmus alapján tör­ténik. A tőrök Jelmezhez fe­kete melltartót sűrűn ki­gyöngyözünk. A török bu- gyogó egy kb. két és fél­méteres karton vagy fió­kon darab, amelyet a de­rékrészen apró öltésekkel behúzunk. A szoknya tel­jes bőségének megfelelő nagyságú bélésdarabbal alsó lapot varrunk a bu- gyogóra; a lábnak szaba­don hagyott helyet gumi­val behúzzuk. (Az erede­ti török bugyogó is így Űrhajós: Szoros puló­ver és nadrág összedolgo­zása után kis fémkariká­kat varrunk a nadrág kül­ső oldalára, a karikákat fekete vagy vörös keskeny zsinórral összefűzzük. A sapka horgolt, vagy posz- i tóból szabott. Sz. M. 1 Ezek után az alapvető felfedezések után került sor 1954-ben az első si­keres veseátültetésre, egy­petéjű ikrek között. A to­vábbiakban közvetlen hoz­zátartozóktól is ültettek át egészséges vesét betegek­be, majd megkezdődött a hirtelen halált szenvedet­tek veséiének átültetése is. Az átültetett szerv ká­rosodását az immunoló­giai védekező mechaniz­mus elfojtásával, az úgy­nevezett immunszuppresz- szióval lehet kivédeni; ez azonban még nem teljesen megoldott probléma. A röntgenbesugárzás például nagyfokú veszélyessége miatt kevéssé jöhet szó­ba, s a különböző rákel­lenes szerek ilyen célú felhasználása Is nagy óva­tosságot kíván. Legutóbb kezdődött az immunanya­gokat tartalmazó nyirok­nak a szervezetből való eltávolítása. Az immunmechanizmus elfojtása, az immunszepp- resszió az említett prob­lémákon túl is kétélű fegyver, mert az így ke­zelt beteg állandóan ki van téve a legkülönfélébb fertőzéseknek. A nap­jainkban méltán nagy ér­deklődést keltő szívátül­tetések. valamint a máj, tüdő, hasnyálmirigy, bőr, szaruhártya és csontvelő átültetési kísérletek fő problémája ugyancsak im­munológiai kérdés. Itt azonban az is lényegesen bonyolítja a helyzetet, hogy amikor nem páros szervekről van szó. eleve lehetetlen élő szerv átül­tetése, és hiányzik az a biztoaság is, amit a vese­transzplantációnál a mű­vese alkalmazása jelent. Éppen ezért az átültetett szerv pusztulása esetén azonnali újabb szervátül­tetésre van szükség. E’sőd’erres marad a gyógyítás Gömöri akadémikus hangsúlyozta, hogy a kró­nikus betegségek megol­dásának legjobb útia a jövőben sem a szervátül­tetés. Minthogy azonban a közeljövőben még nincs remény arra, hogy egyes súlyos, idült szervi beteg­ségeket meg tudjanak gyógyítani, előreláthatólag a következő évtizedekben sok szervátültetés lesz. annyival is inkább, mivel az immunológiai kutatá­sok érmen a transzplan­tációval kapcsolatban nagy lendületet vettek. Az előadást több korre­ferátum követte. Kesz­tyűs Lóránd aka^miai le­velező tae, a Debreceni Orvostudományi Elvetem rektora a szervé Hütet ós immnnolóm’ai problémáit és a hazai kutatások hely­zetét ismertette. Nizsa- lovszki Endre akadom,kus pedig a tranczotantárióvai kanc'otatos erkölcsi és jo­gi problémákat fejtette ki Szigorú feltételek Petri Gábor nrofesszo'- a szegedi i. ?7ámú sebé c?eti ki'nika igazgatóm ? . nébár*v I fyypVnr7**i coVtÄcTofi SZeT- j vezési problémáját ismer 1 tette. Elsősorban a megfe­lelő belgyógyászati háttér szükségességét hangoztat­ta, abból a célból, hogy az átültetésre alkalmas eseteket megfelelően kivá­logassák. az alkalmatla­nokat pedig elhárítsák. Rendkívül fontos követel­mény halott veséjének al­kalmazása esetén a halál beálltának legmagasabb erkölcsi, orvosi és jogi normák szerint történő megállapítása. Erre a cél­ra háromtagú orvoscsopor­tot kell szervezni, amely szolgálatilag és az érde­keltség szempontjából egyaránt teljesen függet­len az átültetésben érde­kelt orvoscsoporttól, és bármikor igénybe vehető a halál megállapítására és írásos dokumentálá­sára. Magát az átültetést olyan helyiségekben kívá­natos végrehajtani, ahol egyidejűleg jól él lehet he­lyezni a donort és a két befogadó beteget, hogy halottvese alkalmazása esetén mindkét vesét egy­idejűleg fel lehessen hasz­nálni ; ehhez természete­sen három jól begyakorolt sebészcsoport szükséges. Az újvesés betegek elhe­lyezésére szolgáló osztá­lyokon a szokásosnál lé­nyegesen szigorúbb higié­nés fegyelmet kell meg­valósítani. és ezeket az osztályokat a műtét utáni időszakban szükségessé válható minden vizsgálat­ra és kezelésre alkalmas­sá kell tenni. Nyilvánva­ló. hogy mindezeknek a feltételeknek csak nagy intézetek tudnak megfe­lelni. HOSOS PALACSINTA. Pör­költet készítünk sovány mar­hahúsból. Ha elkészült, a húst kiszedjük a léből, megdarál­juk kevés tejföllel és megfe­lelő mennyiségű pörköltlével összekeverjük. Cukor nélküli pa’acs'ntát készítünk, sülős után megtöltjük ezzel a keve­rékkel. összesodorjuk őket és tűzálló edényben 10—12 percre a sütőbe tesszük. PARADICSOMOS PÁROLT MARHAHÚS. Legjobb hozzá a fartő. A húst megtisztítjuk, megveregetjük és besózzuk. Füstölt szalonnával megtűz- de’Jük és vízzel félig telt lá­bosba tesszük. Citrom’evet is csavarunk rá és négy órán át pároliuk fedő alatt, lassú tűzön. Ha megpuhult, felsze- lete'iük. tálra rakjuk és le­öntjük parad'csom mártással. Makarónival tálaljuk. SZALONNA V ÓL TŰZDELT PONTY TEJFÖLÖSEN. Hoz­závalók: 80 deka non*vsze'et. fi deka szalonna. 50 deka ki­főtt burgonya, 10 deka zsír. fi deka vai. 2 deci tejföl, pap­rika, só, bors. A pontyszeleteket megsóz­tuk és szalonnával megtűz­deljük. Azután a k'főtt bur­gonyát karikára vágjuk és ■ izálló tá'ba raktuk. Egv kis váltál leöntjük és megsózzuk, megborsoztuk. A Don*vszele- ♦eket forró zsírban hirtelen átsütjük és azonnal a burgo­nyára rakjuk. Ekkor a tálat AMIÓTA a testnevelés osztályzata beleszámít a tanulmányi átlagba, sok vita kavarog e téma kö­rül. „Ezért lerontani a bi­zonyítványt!” — háborog az egyik szülő. „Mit te­gyek, ha a fiam nem tud­ja megtanulni a bukfen­cet?” — teszi hozzá a má­sik. „Nem olyan fontos tantárgy az, hogy ekkora fontosságot tulajdonítsa­nak neki!” — méltatlan­kodik a harmadik. Mi az igazság? Ma már vitán felül áll, hogy a testnevelés igen fontos tárgy és azok tévednek, akik nem tartják fontos­nak. Az iskolai testnevelés­nek sokrétű a feladata. Az egészség megőrzésén kívül továbbfejleszti a különböző testi képessége­ket, adottságokat, hozzá­járul a gyermek mozgás-, játék- és sportolási igé­nyének a kielégítéséhez. A TESTNEVELÉSI órá­kon egyébként nincsenek merev, elérhetetlen köve­telmények, a tanulóktól csak annyit kívánnak, amennyit testi képességeik, adottságaik alapján meg­erőltetés nélkül nyújtani tudnak. Mivel azonban a testnevelés tantárgy is, vannak olyanok, akik az ötöst nem tudják elérni. A szülőknek ezzel számol­niuk kell. Ám ha a taná­rok látják a gyermek igyekezetét, akkor azt föl­tétlenül figyelembe is ve­szik. A készséget az egészsé­ges mozgás, a torna iránt a szülőknek is bátorítani kell a gyermekben. Saj­nos, manapság sok az el­a sütőbe tesszük és világos pirosra sütjük a .halat. Idő­közben meglocsoljuk tejföllel és vajjal. MAZSOLÁS KIFLI. 35 deka lisztet 15 deka zsírral, 2 to­jás sárgájával, 10 deka cu­korral, 1 csomag vaníliás cu­korral és szükséges mennyi­ségű vajjal vagy tejföllel könnyen nyújtható tésztává gyúrjuk. Fél centi vastagra nyújtjuk, majd háromszög­alakúra vágjuk és a követ­kező töltelékkel töltve, vas­kos kis kifliket formálunk be­lőle. Töltelék: 13 deka tisztított mazsolát összekeverünk 10 de­ka cukorral, fél csomag va­níliás cukorral, 2 tojássárgá­jával, 5 deka durvára őrölt dióval és a 2 tojás kemény habjával. A tojással bekent kifliket vajjal kikent tepsibe szép pirosra sütjük. GOMBÁS ROSTÉLYOS. A rostélyosszeleteket kiverjük mindkét oldalán, besózzuk, borsozzuk. Lábosba zsirt me­legítünk beleszelünk 2 fej vöröshagymát, a rostélyossze­leteket belerakjuk, gombát szelünk, ezt rárakjuk, fedő alatt kevés vízzel pároljuk. Ha kész. parad'csompürét te­szünk rá és egy deci fehér bort, s azzal felforraljuk. kényeztetett, még a fúvő széltől is óvott gyerek; a szülőknek kellene serken­teniük őket az otthoni ki- sebb-nagyobb izommozga­tó munkák elvégzésére. A gyermek testi képes­ségeinek továbbfejleszté­sét reálisan kell nézni a szülőknek. Itt kapcsolódik azután a testneveléshez a sport kérdése, amelyben szintén találkozhatunk végletekkel. Szép számmal vannak olyan szülők, akik, ha gyermekükben tehetsé­get látnak, mindenáron kiváló sportolót akarnak belőle nevelni. Ilyenkor jönnek azután a fölösle­ges megterhelések. Nem arról van szó, hogy a te­hetséges, rátermett gye­rek a testnevelési órán kí­vül ne sportoljon. Sőt, még a nem tehetségesnek sem árt. De itt is, mint mindenben, meg kell ta­lálni a helyes mértéket és arányt. MA MÁR általában mindenütt négy kategó­riába sorolják a gyerme­keket: a rendes tornára alkalmasak, a könnyített testnevelésre szorulók, a gyógytomások, a felmen­tettek. Van hát mód arra, hogy az orvos javas'ata alapján a valóban rászo­ruló tanulót felmen‘sék, könnyített testnevelésre, vagy gyógytornára irányít­sák. Tények bizonyít’ák, hogy a gyengébb szerveze­tű, testi képességű gyer­mekek éppen a rendsze­resen végzett testnevelés, megfelelő torna, mozgás révén erősödtek meg, fej­lődtek egészséges embe­rekké. Balogh Béni Ha a hús lesül, azonnal tegyük más edénybe és adjunk hozzá 3 darabra felvágott, tisztított vörös­hagymát, vagy kenyérhé­ját. Mindkettő magába szívja az égett szagot. * Ha a főzőedénybe vala­mi odaégett, ne kapar- gassuk, mert a zománc is megsérülhet. Kenjük be zsírral az égett részt, en­gedjünk rá vizet, s más­napra könnyen leválik. • Mielőtt bármilyen tész­tába mazsolát teszünk, hempergessük meg liszt­ben, vagy olvasztott vaj­ban. akkor nem süllyed a tészta aljára. • A zsír nem spriccel ki a lábasból, ha kevés sót te­szünk bele. A rántott húsról nem válik le a bundáia, ha pa­nírozás előtt a húst szá­razra töröljük és ha for­ró zsírban sütjük. • A hagymaszagű kést nyílt lángon kétszer-há- romszor húzzuk át, így el­veszti a szagát. • Tejszínből és toiásfehér- ’éből is keményebb habot verhetünk, ha a teiszínt, illetve a tojást egv órával előbb hidegre (jégre) tesz- szük. HÉTFŐ: Karalábéleve», tej- B ös rumba galuskával alma KEDD: Zsemlegombócleves :elkáposztafőzelék, tükörto- ással. őszibarackbefőtt. SZERDA: Zöldbableves, hú- 4 ospalacsintá, alma. CSÜTÖRTÖK: Tarhonyale es, paradicsomos párol n.trhahús, makaróni, szilva- tompót. PÉNTEK: Szalonnával tűzdelt SZOMBAT: Töltött paprika, palacsinta. VASARNAP: Csrkeaprólékleves, töltött yapttre, almakompót, mazsolás kifli. H Apró tanácsok ponty tejfölösen, alma* csirke, burgo­RECEPTEK

Next

/
Thumbnails
Contents