Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-18 / 40. szám
1969. február 18. kedd 5. Oldat >• Öregek és a népművelés Egy új fajta iskola Most is fülemben van egyik falusi művelődési otthon igazgatójának és a gazdag helyi tsz főkönyvelőjének párbeszéde: — Adhatnátok kétezer forintot meg két szekér fát az öregek szobájának fönntartásához — így az igazgató. — Jó ló kétszer húz — felelt a főkönyvelő. — Nem elég, hogy adtunk a kul- túrházra, most ezt az öreg- foglalkoztatást is kitaláltátok a zsebünkre. Ma 6em tudom, adott-e segítséget a tsz az Öregek körében végzendő népművelő munkához, vagy sem. A nézetek e rövid összecsapása azonban emlékezetes számomra. Egyszerre juttat eszembe valami jót és keserűt is. Jó, hogy mind több falusi népművelő ismeri föl, fontos teendők várnak rájuk a nyugdíjas korú öregek érdekében. De nem kevés az olyan ember sem a falusi irányító posztokon, aki úgy vélekedik: régen is megvoltak az öregek úgy, hogy pipázgattak, jóidőben kiültek a ház elé — minek gondot és mégin- kább költséget csinálni abból, hogy az öregek eltölt- sók valahogy az időt... múlik az magától is. Nos, az utóbbi dolognak van egy erkölcsi és van egy tulajdonjogi része is. Az erkölcsi: Ha mindenben természetesnek tartjuk, hogy túlléptünk a tegnapon (kármentős korcsma helyett étterem; krejzleráj helyett nagy választékú bolt; gé- meskút helyett hidrogló- bus; apostolok lova helyett autóbusz stb.) miért éppen az öregekkel való bánásmód maradna a régi? A tulajdonjogi: A község művelődési eszközeinek, intézményeinek nemcsak néhány korosztályt kell szolgálniok. A hetvenesztendős nyugalmazott tsz-kocsisnak legalább annyi — ha nem sokkal több — része van abban, hogy a faluban ma művelődési ház van, mint an5. — Egy pillanat — vágta el a szóözönt az őrs parancsnoka. — Halljuk csak sorjában. Hogy hívják ezt az embert? — Prieditisz. Petrisz Ja- novics.0. Tegnap egy furcsa levelet kapott Moszkvából. Pénz volt benne, valami Anderson nevű ember küldte, aki a Gorkij utca 23-ban lakik. Láttam a borítékon a címet. A parancsnok megkérte az asszonyt, hogy foglalja írásba bejelentése lényegét és megígérte, hogy megvizsgálják az ügyet. Másnap információkat kértek Moszkvából Anderson polgártársat illetően, aki a Gorkij utca 23-ban lakik, s ugyanakkor Prieditisz után Is érdeklődtek. A házkeze- lőségen megerősítették, hogy a rejtélyes férfi sehol sem dolgozik, otthon nak, a tizennyolc éves legénynek, aki legszívesebben egyetlen táncteremnek látná az egész épületet. Társadalmunk nem nagylelkűségéről tesz tanúságot, amikór idős honfitársaink művelődési igényeinek kielégítésére törekszik, hanem alkotmányában vállalt kötelezettségének tesz eleget. Több szál öregek klubja működik már falun. Ezek a klubok általában sikerrel segítik át tagjaikat életük egy kritikus szakaszán. Mert ki tagadhatná, a nyugdíjba lépés egy kicsit azzal is együttjár, hogy a napi munkából kivált ember elveszti a világhoz fűződő kapcsolatainak egy részét. Van*- aki fölöslegesnek érzi magát. Hirtelen megváltozik az életritmusa, többet foglalkoztatják a betegségek és így tovább. A nyugdíjas korúak nagy része ilyenkor a szokásosnál több tapintatot, figyelmet, gondoskodást érdemel és igényel környezetétől. Ezért volt helyes és jó dolog, hogy a múlt év végén a Népművelési Intézet Felnőttnevelési Osztályának kezdeményezésére kétnapos értekezletre hívták össze a nyugdíjasklubok legtapasztaltabb vezetőit. E találkozó rendezője és több résztvevő igen jól fogalmazta meg az ilyen klubok másodlagos hasznát is: „... Hatással lehetnek a jövő generációra, a fiatalok pályaválasztására, a családon belüli harmónia biztosítására is ...” Természetesen, ha minden községben működne egy nyugdíjasok klubja, mégpedig a legokosabb, leghasznosabb programmal — az sem oldhatna meg minden ilyennemű népművelési gondot. Tudok egy falusi könyvtárosról — magányos pedagógusnő, aki szemérmesen tiltakozott nevének közlése ellen —, ő hetenfesteget. Leningrádból érkezett, ahol a furnírgyár- ban dolgozott. Kissé furcsának tűnt, hogy a fur- nírgyár préskezelője egyszeriben önálló festőművész lett. Leningrádban is érdeklődni kezdtek hát utána. A két válasz csaknem egyidőben érkezett meg. Leningrádból közölték, hogy Petrisz Janovics Prieditisz valóban a fumír- gyárban dolgozott, de néhány évvel ezelőtt meghalt, holttestét a krematóriumban elhamvasztották. Moszkvából pedig azt írták, hogy a Gorkij utca 23-ban Anderson nevű személy nem lakik, ott ugyanis a Sztanyiszlavszkij-szin- ház található. ARANYGYŰRŰ DRÁGAKŐVEL Az elővigyázatosság vatettel és türelemmel végzi ezt a munkát. — Én nem, de Arany János csak meghódítja valamelyiküket az olvasásnak. Tudok olyan termelőszövetkezetről, ahol évente többször rendeznek műsorral egybekötött „öregek napját”, s ilyenkor a vacsorát a tsz elnöke és a vezetőség tagjai személyesen szolgálják föl a nyugdíjasoknak, példázván ezzel, hogy aki vezet, az nálunk szolgál is. Az öregekkel való foglalkozás nem tehertétel a magyar művelődésügyön, hanem e fontos tevékenység természetes része. Ám az, amit minderről pozitív értelemben elmondtam — csak első helyes lépésként fogható föl. Falvainkban sok még a magányos öreg. sok a „társadalmon kívüliség” lelkiállapotát szenvedő nyugdíjas. Sok az, akinek minden lelki és gazdasági oka megvan arra, hogy „elhanyagoltnak” érezze magát. Becsületünk és jövőnk rajta, hogy minden nap kevesebb legyen az ilyen gondokkal küszködő megöregedett honfitársunk. S hogy ez így történjék, az nem kis mértékben a falusi népművelőkön múlik. Bajor Nagy Ernő A rádió- és televízió színházi közvetítéseinek anyagi részét szabályozó rendeletet dolgoztak ki a Művelődésügyi Minisztériumban. Ennek hiánya az elmúlt években már jó néhány alkalommal szolgált vitaalapul a televízió és az Illetékes színház között: a színház azzal érvelt, hogy egy-egy közvetítés alaposan megcsappantja nézőszámát, Így anyagi veszteség éri. Az új rendelkezés kötelezi a rádiót és a televíziót arra, hogy ennek a veszteségnek egy részét magára vállalja. A rendelet pontosan meghatározza azt az összeget, amelyet a tv téríteni köteles. A lamennyi rendszabályát betartva Vanagsz csak éjszakánként haladt előre, a nappalokat az erdőben töltötte. Hét nap múlva érkezett meg Jelgavába. Ée csak itt, a Katalin-korabeli kastély romjainál jutott eszébe, hogy éppen tizediké van. Ma este, hat órakor a Dvina túlsó partján a botanikus kert bejáratánál kell találkoznia azzal az emberrel, aki miatt az utat megtette. Vanagsz úgy döntött, hogy mégsem megy el a találkozóra. Veszélyes lenne. Elutazott tehát Bauszku- ba. Egy nap múlva Rigában tűnt fel, de még aznap este Ass zariba utazott hajón. Tíz napig utazgatott ide-oda, egyik városból a másikba, hogy összezavarja a nyomokat. Nehéz napok voltak. A kulcscsontjára mért ütés nyoma gyulladt seb lett. Az éjszakát az erdőben bújkálva, sokszor bőrig ázva töltötte. Elfogyott a pénze. Helyesebben sok pénze volt még, csak éppen a távoli, határszéli erdőben, elásva a rádióadó, a titkos írások, kódok és térképek mellé. Az Idő már sürgette, hogy megteremtse a kapFodyik az Iskolákban a pályaválasztás. Az idén végző általános iskolásainknak nem kis gondot okoz annak eldöntése — ha tovább akarnak tanulni —, melyik középiskolát válasszák. Szeptember óta már működnek az új típusú szakközépiskolák, amelyek a technikumok helyébe léptek. Korszerű, a népgazdaság mai igényeinek megfelelő iskolatípusok ezek, amelyeket a közönség még nem ismer eléggé. Megkíséreljük ezért, hogy néhányat a szakközépiskolák közül bemutassunk. Mindenekelőtt idézzük az új iskolatípust életrehívó törvényerejű rendelet megfelelő rendelkezését a szak- középiskolák céljáról: „A középiskola korszerű általános műveltséget és középfokú szakmai képzést nyújt. Növendékeit szocialista szellemben, sokoldalúan fejlett emberré neveli, olyan szakmai, elméleti, valamint gyakorlati ismeretekkel, jártasságokkal és készségekkel látja el, amelynek birtokában a képzés irányának megfelelő szakterületen a közvetlen termelőmunkától a részfolyamatok irányításáig terjedő és külön meghatározott munkakörök feladatainak megoldására képeösszeg természetesen úgy csökken, ahogy az illető darab előadásszáma a színházban emelkedik. A rádióban elhangzó színpadi művek a bemutatótól számított, 50. előadás előtt tlzenkétezer-tizenöt- ezer forintot „érnek”. A 75. elóadás után már csak hatezer-kilencezer forintot fizetnek érte. Magasabbra taksálják a képernyőre kerülő műveket: a televízió műsorába illesztett színházi előadásért budapesti társulat esetében — az előadás számától — függően - hatvanezer és kétszázezer forint között fizetnek. Vidéki színházakból közvetített előadásokért ötvenezer forinttól százötvenezer forintig terjedő összeget kap az Illető színház. (MTI) csolatot azzal az emberrel, akihez odaátról küldték. Főnökeivel abban állapodtak meg, hogy ha a kapcsolatot nem sikerül megteremtenie, Vanagsz a köztársasági lapban hirdetést ad fel egy drágaköves aranygyűrű elvesztéséről. Tíz nap múlva az illető pontosan tizenkét órakor meg fog jelenni az erdei temető kapujánál. Vanagsz egyre csak halogatta a hirdetés feladását. Félt hivatalos szerveknél mutatkozni, hiszen valószínűleg keresik már az elhárítók. Azzal iparkodott bátorítani magát, hogy a szerkesztőség munkatársai erről mit sem tudhatnak. A nevét sem kell felfednie, hiszen a hirdetés alá akármilyen kitalált nevet odaírhat, amiben kétszer szerepel a V. betű. Társa ebből a jelzésből érteni fog. „Beadni a szöveget, kifizetni a pénzt: nem több mint öt perc. Taxiba ülök. A taxi a kapu előtt fog várni, s ha bármi közbejön, eltűnök” — döntötte el. Kiderült azonban, hogy nem is olyan egyszerű a hirdetés elhelyezése. A szerkesztőségi titkárnő a levelezési rovathoz utasísek, a IV. osztály elvégzése után, a képzési szaknak megfelelő érettségi vizsgát tehetnek, továbbá előkészíti őket a felsőfokú továbbtanulásra.” Nézzük meg például, mire készült fel a II. Rákóczi Ferenc Növénytermesztő és Állattenyésztő Szakközépiskola Kiskunhalason? — A mi iskolánkban —- válaszolja érdeklődésünkre Nemes Márton, az intézet igazgatója — a mezőgazda- sági, kertészeti üzemek és vállalatok, valamint gépjavító állomások számára képezünk szakembereket. — Milyen munkakörök betöltésére alkalmas az effajta érettségi bizonyítvány? — Mindenekelőtt, ha akarnak, diákjaink felsőfokú intézményekben továbbtanulhatnak. De ha ilyen szándékuk nincs, akkor technikusi minősítő vizsgát tehetnek és a különböző mezőgazdasági üzemekben szakmai képzettséget igénylő munkakörökben technikusként dolgozhatnak. Elláthatnak továbbá műszaki rajzolói, gépkocsielőadói műszaki raktáros és anyag- beszerzői feladatokat. — Az iskolájukban érettségizett tanuló milyen szakmai tudással rendelkezik? — Erre nehéz röviden válaszolni. Ezért csak egykét gondolatot említek. Nagyüzemi szemlélet, az új technológiai eljárások ismerete, a különböző gépszerkezetek működési elve, szerkezeti felépítése, a korszerű agrotechnikai eljárások, az üzemgazdasági alapfogalmak Ismerete: A megyei könyvtárhálózat múlt évi munkájáról elkészült az értékelés, amely szerint a könyvtárak tevékenységében az elmúlt esztendőben csupán mérsékelt fejlődés volt tapasztalható. Ennek oka nem utolsósorban az, hogy több játotta Vanagszot. A rovatvezető, rokonszenves fiatalember, figyelmesen végighallgatta: — Kénytelen vagyok elkeseríteni magát — mondta. — Lapunk ilyenfajta hirdetésekt nem közöl. A lopott és elhagyott tárgyak keresésével a rendőrség foglalkozik. Ez váratlanul érte Vanagszot. Az amerikai instruktoroknak, akik útja előtt felkészítették, az volt a véleményük, hogy efféle hirdetés elhelyezésére semmiféle problémát nem okoz. „Azok is jól értik a dolgukat” — gondolta dühösen. Vanagsz kérlelte a rovatvezetőt, hogy tegyen kivételt. Megmagyarázta, hogy a gyűrű különös értéket jelent számára, mert egyetlen emlék szegény édesanyjától. — Nagyon sajnálom, de a lap ilyen hirdetéseket nem közölhet — mondta az újságíró. — Megpróbálok azért segíteni. Felhívom a rendőrség találttárgyak cxsztályát és a szerkesztőség nevében megkérem őket, hogy tegyenek meg mindent a gyűrű felkutatására. (Folytatjuk) ezekkel föltétlenül rendelkeznek a végzett hallgatók. És még sok mást említhetnék. A talaj fizikai tulajdonságainak vizsgálatát például, vagy a motorok működését meghatározó jelleggörbék kiértékelését. A műszaki és adminisztrációs munkák elsajátítása szintén elengedhetetlen követelmény. Ismerniök kell az erőgépek karbantartását, javítását. Jártasnak kell lenniök az erőgépek szerelésében. — Az iskola nevében a „növénytermesztő-állattenyésztő” szó is szerepel... — Igen, ilyen szak is indul. Az itt végzett hallgatók beosztott mezőgazdászként, állattenyésztőként, brigádvezetőként helyezkedhetnek el. — A képzés idejéről és formájáról hallhatnánk valamit? — Négy év a képzés ideje, heti öt napon át elméleti és egy nap gyakorlati foglalkozással. A gyakorlati oktatás tanműhelyekben, gyakorlóterületen és üzemekben történik. — Kik jelentkezhetnek felvételre? — Elsősorban a nyolc általánost végzett fiatalok, 17 éves koruk betöltése előtt. Kétéves mezőgazda- sági gyakorlattal rendelkezők levelező tagozatunkon tanulhatnak. Jelentkezhetnek továbbá mezőgazdasági szakmunkásképző-iskolát végzettek és más iskolákban érettségizettek is. Ez utóbbiaknak csak szaktárgyakból kell vizsgázniuk. Balogh József •rósban és községben lényegesen csökkentették , a könyvbeszerzési keretet. Míg 1967-ben 2176 995 forintot fordítottak megyénkben új könyvek beszerzésére, addig 1968-ban ez az összeg 1769 985 forintra csökkent. Különösen a bajai járásban feltűnő ez a csökkenés, megközelíti a 100 ezer forintot. Egyedül a megyei könyvtárnál mutat emelkedést a beszerzésekre fordított összeg — felügyeleti szervek jóvoltából. Megyénk könyvtárainak állománya az elmúlt esztendőben 889 ezer kötetre emelkedett, az egy lakosra jutó könyvátlag 1,58. A lakosság 20.58 százaléka — 114 201 felnőtt és gyermek — rendszeres olvasója a könyvtáraknak. Az olvasólétszám növekedés különösen a kecskeméti, kiskunfélegyházi és kiskunhalasi járásokban jelentős. A bajai és kiskőrösi járásokban nagyrészt a könyvbeszerzési keret csökkenésének tulajdonítható az olvasók lemorzsolódása. Még egy érdekes számadat: tavaly megyénk könyvtáraiban 3 millió 370 ezer könyvet kölcsönöztek ki, ebből 210 ezer az üzemi könyvtárakra esik. Tavaly 4-gyel gyarapodott a kölcsönzőhelyek száma. 1968-ban 1509 előadást tartottak a könyvtárak a megye területén, ebből 981 a tanyavilágnak jutott a művelődési autók programjának keretében. kent kétszer egy-egy órát törekvés az, hogy az egyes fel!öregnek “ÄwÄk m‘Ärt'?e- egyelore a Toldiból. Szere-nek képernyőre, a tv fizette CU1L EZBEDES KÉMREGÉNY — Fordította: Szántó András Színházi közvetítés: csak a 20. elóadás után Minden ötödik lakos rendszeres olvasó
