Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-18 / 40. szám
I 1969. február 18. kedd 3. oldal Egy magyar tudományos kutatóval Leningrádban Néhány hatel ezelőtt egy leningrádi hotelszobában érdekes találkozásban volt részem. Halk kopogtatás az ajtón és a hívó válaszra őszülő hajú férfi lépett be. Mesch József, az Országos Agrobotanikai Intézet tudományos főmunkatársa vagyok — mutatkozott be. — Ne haragudjon, hogy ismeretlenül benyitok, de már hónapok óta ritkán hallok magyar szót és megtudtam, hogy honfitársam — mondta kissé zavartan. Ekkor még nem eejtetSzerencsés olvasók öt könyvkiadó fogott össze, hogy harminchét új kiadvánnyal járuljon hozzá a hagyományos februári mezőgazdasági könyvhónap sikeréhez. Ilyen nagyarányú szervezés még sohasem előzte meg a kampányt, de az előzetes jelzések azt is mutatták, hogy ilyen arányú érdeklődésre sem volt még példa. Évenként ugrásszerűen gyarapszik a mezőgazda- sági szakemberek száma, nemcsak az egyetemek, főiskolák, felsőfokú technikumok de a mezőgazdasági szakközépiskolák és a szakmunkásképző iskolák is százává^ .bocsátják ki az agrárképzettségű szakembereket. A szakemberek között egyre.,,szélesedő réteget képez az agrárértelmiség, és — hála a színvonalas oktatásnak — ez a réteg nagyobb részében igényes az új, tankönyvekben még nem található ismeretek iránt is. Ezek a többségükben fiatal szakemberek most és az elkövetkező években gyűjtik össze házikönyvtáraikat, mégpedig lehetőleg olyan könyvekből amelyek nemcsak a polcot díszítik, hanem mindennapos munkaeszközökké válhatnak. De nemcsak a felsőoktatásban végzett mérnökemberek igénylik az effajta „munkaeszközöket”, az érdeklődők köre vertikálisan is nőtt. Szükség van az alapfokú, ismeretterjesztő szintű könyvekre is, és egyre nagyobb számban. Közismert, hogy az ipari szakkönyvek száma, sokfélesége felülmúlja a mezőgazdaságiakét, de az is tény, hogy az utóbbiakból mégis elfogy ugyanannyi a piacon. Sőt még több is elfogyna ha ... Ha a könyvikadók kicsit bátrabban, a piaci igényekkel összhangban terveznék meg az egyes könyvek példányszámát, ha nem volna hiánycikk a kertészeti, a szőlőtermelé- si, a galamb-, vagy anyúl- tenyésztési szakkönyv, az üzemszervezési kérdéseket elemző művek egy része. ■ ina A könyveket megírták, a vásárlók megvennék, ha nem fogyna el némelyik már az első napon. Hogy ki jut hozzá, azt csak a szerencse dönti el. Szokása szerint teljesen ésszerűtlenül. Kár lenne yégleg rábízni az ügyet. burányi rm. tem, hogy éjfélig tartó beszélgetés lesz a dolog vége. Hamarosan kiderült, hogy sok közös ismerősünk van. Jól ismeri többek között dr. Mészöly Gyulát, a Duna—Tisza közi Kísérleti Intézet igazgatóját, helyettesét Kiss Árpádot,, aki a triticale előállításában világviszonylatban figyelemre méltó eredményeket ért el és Maár Andrást, a megyei tanács vb mezőgazda- sági osztályának vezetőjét. Jó a kapcsolatunk a Bács megyeiekkel. Sok közös kísérletet végzünk — magyarázta. — És mi célból van most a Szovjetunióban? — kérdeztem honfitársamat. — Hat hónapig tanulmányozom a búza- és árpanemesítés Szovjetunióban elért eredményeit. Megbízatásomat a KGST illetékes szakbizottságától kaptam, de a magyar—szovjet kétoldalú kapcsolatok alapján is igen jó az együttműködés országaink között. — Kutatásaink célja a növénynemesítés hatékonyabbá tétele szempontjából a növényi tartalékok feltárása. Igen sokféle növényi alapanyagot kell tanulmányozni. Az ezekkel való kísérletek nélkülözhetetlenek az új mezőgazdaság növényfajták előállításához, Kutatásaink nem elszigeteltek, hiszen világszerte foglalkoznak a növényi alapanyagok tanulmányozásával, világfajtagyűjtemények szervezésével. Jelenlegi kiküldetésem a búza és árpa világfajta-gyűjtemények begyűjtésére, rendszerezésére, feldolgozására vonatkozik. Örülök annak, hogy ide jöhettem, mert az össz- szövetségi Növénytermelő Intézet több évtizedes kutatásai nyomán a Szovjetunió rendelkezik e tekintetben a legnagyobb tapasztalatokkal. Az elmúlt hónapokban Kubányban, Krasznodárban, s a Kijev melletti Mironovkában jártam. Az utóbbi intézetben nemesítették ki a Miro- novszkaja 808-as, Krasznodárban pedig a Bezosztája 1-es hazánkban is meghonosított búzafajtákat. A magyar búzatermelés kétharmad részét ma már a Bezosztája 1-es adja. Világszerte nagy versengés folyik új búzafajták előállítására. A Magyar Országos Agrobotanikai Intézet is 80 országból több ezer búzafajtát gyűjtött össze nemesítésre. Vizsgáljuk a koraiságot, az álló- képességet és termőképességet. Mostani feladatom, hogy a Bezosztája 1-nél mielőbb jobb tulajdonságokkal rendelkező búza- alapanyagot találjak a magyar búzanemesítők számára. — Szovjet nemesítők is találtak már jó magyar búzaalapanyagot? — Természetesen. A korábban világhírűvé vált Ukrainka 02 646 őszi búzafajtát, a Bánkúti búzából nemesítették. Ukrajnában nemrég az egyik magyar tavaszi sörárpafajta szerepelt a legjobban. Az egyik legfontosabb benyomás számomra egyébként, hogy a szovjet kutatók nem egyéni sikerekre törekednek. Kollektív munkát végezve kiegészítik egymás kutatásait Ily módon jelentősen le tudják rövidíteni a kísérletek időtartamát. Most éppen a Leningrádtól 30 kilométerre levő puskinói és pavlovsz- ki kísérleti intézetbe készülök kutatási módszerek tanulmányozására. Miközben beszélgettünk eszembe jutottak azok a rövid jelentések, amelyek hírül adták, hogy ülésezett a KGST egyik, vagy másik bizottsága, vagy hogy gazdasági, tudományos és egyéb vonatkozású egyezményt kötöttünk a Szovjetunióval. Ezen a leningrádi éjszakán bepillantást nyertem abba, hogy az egyezmény nyomán milyen munka is folyik az érintett intézményekben. Nagy Ottó „Mini” kolbásztryár A tavaszi lipcsei vásáron mutatja be az Élelmiszer- ipari Berendezés és Gépgyártó Vállalat prototípus üzeme új húsaggregátját. A „mini” kolbászgyár, óránként 275 kiló töltelékárut — füstöltkolbászt, párizsit, krinolint, debrecenit — dolgoz fel. Az univerzális húsfeldolgozó daráló, finomaprító, keverő és töltő része külön-külön is üzemeltethető. A töltőrész vákuumrendszerrel működik, amely kiküszöböli a romlást okozó légbuborékokat a töltelékből. Három nagy tsz és a Szovjetunió vásárolt már kipróbálásra a húsfeldolnozóhől. KISZ-taggyűléseken döntenek a jubileumi táborikba szolé „beutalók” sorsáról Március 21-től 133 napos eseménysorozattal emlékeznek meg a Tanácsköztársaság fennállásának 50. évfordulójáról az ifjúkommunisták. A gazdag programnak része lesz az augusztusban sorra kerülő jubileumi emléktáborozás, amelynek programjáról és a résztvevők kiválasztásának elveiről a közelmúltban határozott a KISZ Központi Bizottságának titkársága. Eszerint Budapest és a 19 megye, továbbá a fegyveres erők képviseletében csaknem 5200 fiatalt hívnak meg a táborokba. A „beutalókat” az áprilisi KISZ-taggyűléseken azoknak ítélik oda, kik a legjobb munkát végezték az alapszervezetekben, klubokban, szakkörökben, vagy a félévszázados jubileumokhoz kaocsolódó versenyeken, vetélkedőkön tűntek ki tudásukkal, felkészültségükkel. A jubileumi táborok ünnepélyes megnyitására meghívják a Tanácsköztársaság veteránjait, az ehenál'ási mozgalom, a hazánk felszabadításáért vívott harcok kiemelkedő személyiségeit. A táborozás után jubileumi em'éktúrát rendez a KISZ. Ezen a megyék képviseletében huszonöt—huszonöt, Budapestről hetvenöt fiatal vesz részt. Az if- júkommjnisták delegáltjai összesen húsz útvonalat járnak végig, majd Kaposvárott, Salgótarjánban, Miskolcon és Szolnokon találkoznak. Valamennyi közbeeső városban és községben ünnepélyesen fogadják őket, és megérkezésükkor demonstrációkat rendeznek a Tanácsköztársaság 50. évfordulójának köszöntésére. A túra négy végállomásán Kétnapos programmal tisztelegnek az első magyar munkás-paraszt állam megteremtőinek, hőseinek emléke előtt. Különböző versenyeket is rendeznek. Ezek eredményei alapján döntenek majd arról, hogy 1970- ben a Szovjetunióban kik legyenek a Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttei a magyar internacionalisták útján elnevezésű emléktúrán. (MTI) Kulturáltság és alkalmasság — SZIFONTÜT kap ... talanság van a bérezésbei Még ki se mondja az a kedvencek javára; hogj ember a „kaphatnék”-ot, valakit kikészítenek a tob az eladó már is beléfojtja biek — irigységből, mert.. a szdb mert a legszebb, es X-kar társ szeme gyakran meg — Nincs! — mondja hat pihen rajta. Lehet baj t felkiáltójellel és közben magánélettel, azért kesere „vasvilla”-szigorú a tekin- deff egészen kellemetlennc tete. Faarccal, rideg hang- egy ember... No, és so! hordozással máris a követ- más okon túl: lehet, hogy kező vásárlóhoz fordul. valaki tíz esztendeje keres Mondja kérőm^ kodo, de nem szereti szak máját. Nem is szerette Utasít. Talán azt sem tud- csak azért jött ide, mert ja már, hogy kérdezni is f csak itt tudott elhelyez- lehet a vevőt. kedni; 2. ami szeretett volVan még ilyen üzlet, na lenni, nem lehetett; 3 ahol ez a kiszolgálás tónu- annak idején nem is tudta sa mit válasszon, s gondolta. ha ezen a pályán avanzsál. De mind több már az sok pénzszerzési lehetőség olyan bolt, illetve alkalma- adódik, 4. lehet „ügyesked- zott, mint másik példánk- m” stb. — És elégedetle- )an- nek a szakmájukkal. Kaphatnék szifontűt? Mert egyszerűen nem is — Jaj, ugye nem is tét- valók kereskedőnek! “„SSíSii , M5.™. va„„a* _ a kedves vevőt, hogy a hét úgy mond — határozottabb végére itt lesz a szifontű. karakterű szakmák, ame- Bizonyára olvasott róla, lyekhez szinte speciális ké- hogy egy dunántúli üzem pesség, rátermettség, alkal- megkezdte a gyártását. Az másság szükséges. A mű- slső szériák már kifutottak vészi hivatásról nem szük- a közeli megyékbe, s ma- séges mindezt bizonyítani, gam is láttam ilyen tűket, De ha tagadjuk, ha nem mondhatom, kiválóak. Erő- — ugyancsak kell adottság sek, biztosak, jobban szúr- ahhoz is, hogy valaki jó el- nak, tartósabbak, mint a adó, kellemes, ügyes ke- régi tűk... Ha volna is reskedő legyen. Hiszen az régi szifontűnk, lebeszél- ő munkájának „anyaga” — ném a kedves vevőt. Sze- minden látszat ellenére — i mélyesen jártam abban az nem a cukor, nem a textil, j üzemben, ezer darabot ren- nem a vas, amit elad, ha- j deltem tőlük ... Érdemes nem az ember, a vásárló, I várni, nem fog csalódni akinek mindazokat elad' asszonyom, uram ... ja... Igaz, nagyon sokat .... ... .. .... nyom a latba az anyagi A két elképzelt eladói ösztönzés, de a kereskedői stílus hasonló he yzetre vo- készséget, „érzéket”, alkal- natkozik. Kitetszik belőlük, másságot ez egymagában hogy eladni ' bocsánat— nem fejleszti ki azokban árulni így is, úgy is lehet. akdc nem alkalmasak ke- A kereskedő ku turaltsa- reskedőnek. Pénzzel nem gátol függ, melyik modot lehet megtanítani, hogy a választja. „kedves vevő” megszólítási AZ ELSŐ fajta eladóra kfsérő mosoly, vagy barát-----------;— . . . sagos arc őszinte legyen s zoktak olyan megjegyzést ne pecjig olyan mű-kedves- loom ® vásárlók, hogy ség, amitől borsódzik a ve- „Probált volna csak a ka- vő bát pitalista kereskedő boltjában így beszélni átvevővel, A kereskedelmből vett úgy kipenderítették volna példa csak ürügy annak első alkalommal a pult alátámasztására, milyen mellől, hogy nézhette vol- fontosak azok a kutatások, na magát...” felmérések, kísérletek, me„ _ lyek eredményeként ki le• naSy°n az hét majd dolgozni olyan igazságtalansagig leegysze- pályaalkalmassági vizsgánkéit ítélkezés lenne a lat_módszereket; amelyek a két epizód nyomán katego- ma;ndi sokkal megnyugta- rikusím kijelentem: az el- tóbb bizonyíthatóandön- ső kulturalatian a második tik el ki alkalmas erre roiHnltYii I_ k ulturált kereskedelmi alkalmazott stílusa. Mert sok vagy arra a pályára. Esetleg egyesek erős hite ellemorc, larvaarcu, türelmet- nére is Gyakorlati és tu_ en, ellenszenves modorú domá eljárások seregékeresked?™1 ..k«*M»tathat- vel szak_ és társintézme_ nánk”, hogy nem egyszer k együttműködésével nagyon is kulturáltak al- fol k az alkalmasság. talános műveltség dolgában vizsgálat egzakt módsze_ magasan felette állnak - reit rendszerét kidolgozó mondjuk - az eppen ve- kutatások. Legelőször olvan luk egy pultnál dolgoz?, hivatások p|lyák> szak_ nyájas, beszedess, „igazi jo- mák terü’leté ameiyekhez pofa kereskedő -nek, aki _ jellegüknél ’ fogva- bi- viszont nagyon népszerű a zonyos ösajátos Adottságok vevokozonseg előtt. is keUenek. Hogy valaki ideges, mord, szinte kinézi a vevőt a MERT az élet boldogsága boltból, annak a műveltsé- lehet az ára, ha valaki gi színvonaltól függetlenül rosszul választja meg hiva- is — nem egy oka lehet, fását, mesterségét... Mondjuk az adott munkahely légköre; hogy igazság- Tóth István 1200 magyar diák tanul a testvér országokban Az 1969—70-re meghirdetett külföldi tanulmányi ösztöndíjra az idén 1200 magyar fiatal nyújtotta be oályázatát. A diákok, akik a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és Re mánia különböző felsőoktatási intézményeiben szeretnének továbbtanulni — a választott szaknak megfelelően — február első felében felvételi vizsgát tettek a hazai egyetemeken. A vizsgabizottságok ezekben a napokban értékelik az írásbeli és szóbeli vizsgák eredményét, s az erről szóló értesítést a pályázók március elején kapják kézhez.
