Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-14 / 10. szám

»69. Január 14, kedd S. oldal Kivívták az elismerést A közelmúltban foglalkozott a megyei párt­végrehajtóbizottság a ter­melőszövetkezetek területi szövetségeinek helyzetével. Egyértelműen megállapítot­ta, hogy a szövetségek mint a mezőgazdasági szövetke­zetek társadalmi, együtt­működési és képviseleti szervei az eddig eltelt csak­nem másfél év alatt bevál­tották a hozzájuk fűzött reményeket. Törekvéseik, célkitűzéseik megfelelnek az új gazdálkodási és irá­nyítási rendszer követel­ményeinek. A szövetségek választott vezetői kivívták a tagszövetkezetek elisme­rését és igazolták a me­gyei vezetés előlegezett bi­zalmát. Ha munkájukat értékelni akarjuk, hangsúlyoznunk kell, hogy — sajátos sze­repüknél fogva — a testü­leti munka képezi tevé­kenységük gerincét Ezt a küldöttKözgyűlés, az elnök­ség és a választott bizott­ságok közreműködésével gyakorolják, kiszélesítve ez­zel a szövetkezeti demok­rácia fórumait A népgazdasági és szö­vetkezeti érdekek egyezte­tése érdekében állandó in­formációkat adnak ahhoz, hogy a különböző termelé­si ösztönzők, hitelek, beru­házási lehetőségek ismere­tében a tagszövetkezetek népgazdasági szempontból is helyes döntésekre, kö­vetkeztetésekre jussanak. Ajánlásaik és szakpropa­gandájuk eredményeként már eddig is kedvezően változott a termelés szer­kezete. Jelentős területeken megszüntették például a nem gazdaságos rozster­mesztést és helyette triti- calét vetettek. Növekedett és koncentrálódott a zöld­ségtermesztés. Az állatte­nyésztésben is megtalálha­tók az ésszerűbb gazdálko­dásra való törekvés jegyei. Bár még lassú ütemben, de kezdeti lépések történ­tek egyes mezőgazdasági termékek közös feldolgozá­sára, félkész áruk előállí­tására, kereskedelmi együtt­működésre. Segítséget nyúj­tottak a szerződésre le nem kötött áruk biztonságos ér­tékesítéséhez. Több megyén kívüli városban, elsősor­ban Budapesten, Dunaúj­városban, Pécsen létesítet­tek elárusító helyeket, il­letve működnek együtt más közös gazdaságokkal áruértékesítés céljából. A Kecskemét és Kiskunfél­egyháza környéki Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetsége áruértékesítési és beszerzési irodát hozott lét­re. Ennek feladata a tag­szövetkezetek árufelesle­gem ek elhelyezése. Igen hasznosak azok az ajánlások, amelyeket a kedvezőtlen adottságú szö­vetkezetek részére dolgoz­tak ki az ésszerűbb gaz­dálkodás segítésére és ter­melésszerkezeti változtatá­sokra. Ilyen ajánlás készült a bajai Duna, a sükösdi Űj Élet, a kelebiai Népfront, a fülöpszállási Kiskunság, a soltvadkerti József Atti­la, a páhi Ifjú Gárda és más termelőszövetkezetek számára. A gazdasági jellegű elvi segítségnyújtás mellett — melyeknek hatása csak köz­vetett módon jelentkezik —, olyan tevékenységet is vé­geztek, amelyek közvetlen anyagi hasznot jelentettek a szövetkezeteknek. Példa­ként említem meg a Duna menti és Kiskunsági Ter­melőszövetkeztek Területi Szövetségének ez irányú munkáját. Közreműködésé­vel mintegy 5 millió forint jogos többletbevételhez ju­tottak az illetékes tagszö­vetkezetek. Ez az összeg a fisz-ek helyes érdekvédel­méből fakadóan a rendele­tek, a jogszabályok megfe­lelő alkalmazása révén je. lentkezett A szövetségi munkában nagy szerepet kapott a jogvédelem. Jelentős támogatást nyújtottak a termelőszövet­kezeti és a földtörvény megismeréséhez és végre­hajtásához. Segítették a sző. vetkezetek ben működő vá­lasztott bizottságok mun­káját, amely a szövetkeze­ti demokrácia fejlesztésé­hez is hozzájárult. Számos tapasztalatcserét szerveztek. Segítették a munkaversenyt. A végrehajtó bizottsági ülésen sok szó esett a fel­adatokról is. Az újabb ten­nivalók a szövetkezeti moz­galom továbbfejlesztéséből adódnak. Ezek a szövetke­zetek demokratikus műkö­désével, az önálló, vállalat- szerű gazdálkodás kibonta­koztatásával, a jövedelmező gazdálkodással függnek ősz. sze. A szövetségek alapvető feladatának tekinthető a harmadik ötéves terv cél­kitűzéseinek elősegítése. Tá. mogatják a szövetkezetek távlati terveinek kidolgozá­sát, ezen belül nagy fi gyeimet fordítanak a homok teljes hasznosítására, külö­nös tekintettél a szőlők és gyümölcsösök rekonstruk­ciójára. Igyekeznek valamennyi vállalattal, intézménnyel és társadalmi szervvel úgy együttműködni, hogy az kedvező alapul szolgáljon a szövetkeztek további fejlő­déséhez. Mindezek mellett kiemelt feladatnak tekintik a szocialista munkaverseny segítését. Szóvátették azt is, hogy a jövőben több figyelmet kell fordítani a szakmunkáskép­zésre. Csak így lehet előse­gíteni a gazdálkodás továb­bi fejlesztését. Mindezekből látszik, ,hogy még nagy vonalakban is rendkívül sokoldalú a szövetségek tevékenysége. A célkitűzések végrehajtása igen nagy erőfeszítéseket igényel mind a választott testületektől, mind a füg­getlenített apparátustól. Eddigi munkásságuk jó alap ahhoz, hogy az idén a nagyobb feladatoknak is eleget tudjanak tenni. Orosz Gábor a megyei pártbizottság munkatársa Az új mechanizmus első évében az ellenőrzések során szerzett tapasztalatodról nyilatkozik a megye. NtiiJ elnöke Az elmúlt év jelentős ál­lomása volt a népi ellen­őrzés szervezetének. Első sorban azért, mert éppen tizedik évfordulóját ünne­pelhettük a NEB megala­kulásának. másrészt pedig az új gazdasági mechaniz­mus első évében komoly és felelősségteljes munka há­rult a népi ellenőrökre. Je­lentős volt továbbá a tava­lyi év azért is, mert az or­szággyűlés elfogadta a né­pi ellenőrzésről szóló tör­vényt. amely étlapját és irányát jelenti a további fejlődésnek. Erről a jelentős évről, annak Bács-Kiskun megyei feladatairól, illetve ered­ményeiről kértünk tájékoz­tatást a megyei NEB elnö­kétől. dr. Millasin Teréztől. Melyek voltak a legalan. vetőbb szempontok az 1968-as munkában, s ho­gyan sikerült azokat meg­valósítani? — A múlt évre szóló munkatervünket azzal az útmutatással fogadta el a megyei tanács, hogy gon­dosan tanulmányozzuk az 1968-ra vonatkozó gazda ságpolitikai irányelveket és vizsgálatainkkal segítsük azok megvalósítását Célki­Á harmincezredik Sokáig bolyongtunk gép­kocsinkkal, míg a hetény- egyházi Kossuth Lajos utca szeszélyesen számozott há­zainak véget érni nem aka­ró sorában végre ráakad­tunk a 77. számra. Ma fel­tétlenül ezt a családi fész­ket emlegetik legtöbbet a községben, s tulajdonosa, Szeleczki Sándor egyszeri­ben népszerű emberré vált. Ö ugyanis a Petőfi Népe harmincezredik előfizetője. Csaknem egyszerre ér­tünk a házhoz, ö éppen éj­szakai műszakjának befe­jeztével tért haza Kecske­métről, a méhesfalui KISZ- lakásépítkezésről. A Kecs­keméti Szolgáltató Vállalat nál gépkezelő. Nehéz és fe­lelősségteljes a munkája: a toronydaru fülkéjéből irá­nyítja a panelek útját. Egyébként októberben volt az egyéves házassági évfordulójuk, amelyet már hármasban, a kékszemű, mosolygós kis jövevénnyel, Sanyikéval együtt ünne­pelték. (Ö most a nagyma­ma gondjaira van bízva.) — Hogyan értesült a nye­reményről? — Munkából tértem ha­za akkor is és félálomban hallom ám kézbesítőnk, Répás Pista bácsi hangját: — Sanyi társasutazást nyert! — aztán a mama be­hozta az újságot és öröm­mel ébresztett: — Fiam, csakugyan ti vagytok a sze­A boldog házaspár az örömet szerző lappal. ,rÍn,vfS«.H^ál=’ előnyös vételi lehetőségre! bácsi - aki rávette hogy leczki Sándor a harminc­ezredik Petőfi Népe-előfi­Szeleczkiék még nem lépjen a lap rendszeres ol­“ir““ Yr^án döntöttek, merre indulja- vasóinak táborába — rá­zeto. — Ugyan, ki tudott nak el vnágot látni, szolgált az áldomásra! volna ekkora öröm után még tovább aludni! — Melyek a kedvenc ro­vatai lapunkban? — Elsősorban és minde­nekelőtt a külpolitika. Nagy érdeklődéssel kísérem a kö­zel-keleti fejlemények ala­kulását. Majd a híreket szoktam átböngészni. De nem maradhat ki az apró- hirdetés sem: sok minden kell még, hogy a kétszoba konyhás lakás valóban összkomfortos legyen. És hátha rábukkanok va’arr..- lyen jutányos ajánlatra, Egy bizonyos: Répás Pista J. T. tűzéseink között szerepelt az is, hogy folyamatosan kísérjük figyelemmel me­gyénk területén a tervek várható és tényleges telje­sítését, a gazdálkodás kö­rülményeit. Ez annyit je­lentett, hogy egy-egy tá­jékozódás során elsősorban a termelést, a gazdaságos munkavégzést akadályozó külső, vagy belső tényező­ket derítsük fel. s szem­pontokat, javaslatokat ad­junk a gondok ésszerű megooldására. Nemcsak az ipari üzemek, hanem a termelőszövetkezetekre, ke­reskedelmi vállalatok vo­natkozásában is alkalmaz­tuk ezt a módszert. Mert célunk és feladatunk nem a feltétlen leleplezés, ha­nem a megelőzés, segítő­szándékú feltárása azoknak a még esetleg rejtett hi­báknak, amelyek később gátjaivá válhatnak a mun­kának. — Talán nem hangzik dicsekvésnek, ha azt mon­dom, hogy az űj gzadasági mechanizmus első évében sok segítséget nyújtottunk a vállalatoknak, tsz-eknek stb., az új módszerek al­kalmazásához, a zökkenő- mentes áttéréshez. Lénye­gileg ez volt a legfontosabb feladatunk a műit évben: segíteni a megye gazdasági életét az átállásban, meg­keresni a legjobb megol­dásokat feltárni olyan ösz- szefüggéseket amelyek élőbbre viszik a munkát, csökkentik a költségeket, s növelik az eredményeket — mondja a NEB megyei el­nöke. — Milyen tapasztalatokról tud beszámolni a megve termelőszín e'.kezeteit 1 le- tően, hogyan alakult ta. valv a közös gazdaságok életet — A gazdaságirányítás új rendszere komoly pró­ba elé állította közös gaz­daságainkat is. Itt mutat­kozott meg, hogy mennyire érettek a tsz-ek az önálló gazdálkodásra, hogyan tud­ják érvényesíteni, ponto­sabban hasznosítani az ön­állóság adta lehetőségeket Mert kétségtelen, hogy 1968-ban a termelőszövet­kezetekben a gazdasági ön­állóság kérdése került elő­térbe. A tsz-ek vezetői maguk döntöttek — s dön­tenek ma is — termelési, gazdálkodási és fejlesztési kérdésekben. Erre azért is képesek, mert a vezetők nagy többsége rendelkezik szervező képességgel, az emberi kapcsolatokban való jártassággal, összhangba tudja hozni a tagság egyéni érdekelt a közösségi célok­kal. Az elmúlt időszakra az jellemző, hogy termelő- szövetkezeteink többsége gazdaságilag kiegyensúlyo­zott termelést képes foly­tatni, s ezáltal biztos jö­vedelemhez jut. A terme­lés költségeit bevételeiből fedezi, sőt esetenként a termelés mérsékelt bővíté­séhez szükséges eszközök­kel is rendelkezik. — A népi ellenőrök át> fogó vizsgálatokkal segí­tik a tsz-eket megerősödé­sükben. Az elmúlt évben többek között tájékozód­tunk a termelőszövetkeze­tek vagyonvédelméről, a tsz-vezetés problémáiról (különös tekintettel a vál­lalatszerű gazdálkodásra), a melléküzemági tevékeny­ségről és a jövedelmező gazdálkodás feltételeiről, hogy csupán néhányat em­lítsek meg —, folytatja dr. Millasin Teréz. — Milyen vizsgálatokat folytatott a NEB 1968-ban a megye iparában, s hogyan lehetne összegezni a tapasz« tálatokat? — Igaz, hogy elsősorban mezőgazdasági jellegű me­gye vagyunk, de az is két­ségtelen, hogy egyre na­gyobb szerepet játszik tíács-Kiskunban az ipar. Hogy a népi ellenőrzés lé­pést tudjon tartani az ipar fejlődésével, nekünk is magasabb képzettségű szakemberekkel kellett bő­vítenünk társadalmi mun­kásaink körét. Olyan em­berekre volt szükségünk, akik nemcsak a hibák fel­tárására képesek, hanem ésszerű, szakmailag meg­alapozott javaslatokat is tudnak tenni. Anélkül, hogy részletesen beszél­nék vizsgálatainkról, talán itt is azt hangsúlyozom, hogy elsősorban az új mechanizmusra való átté­rés. a zökkenők nélkül tör­ténő „váltás” elősegítése volt legfontosabb felada­tunk, vizsgálatainkat ilyen céllal folytattuk. — A kereskedelem sok mindenben az ipar függ­vénye. Ha tehát az elmúlt évben több árucikk leke­rült a hiánylistáról, azt az­zal kell indokolnunk, hogy az új gazdasági mechaniz­mus által biztosított na­gyobb önállóság az iparban kedvező hatással volt a termelésre, pezsdülést, fel­frissülést hozott. Azért nem beszélek bővebben sem az iparról, sem a kereskede­lemről, mert egy-egy vizs­gálatunk befejezésekor a sajtó annak tapasztalatait elég részletesen ismertette. — Milyen tartalmi változást hoz a népi ellenőrzés mun­kájában az 1961. évi V. tör­vény? — Nagyobb felelősségei kaptunk a törvénytől, amely együtt jár azzal, hogy alaposabb, elmélyül­tebb, elemző igényű mun­kát kell végeznünk. Nem azért, mintha eddig talán hiányzott volna tevékeny­ségünkből az alaposság, hanem, hogy ezáltal U jobb. hasznosabb és előre­mutatóbb javaslatokat, ta­nácsokat tudjunk adni a vizsgált egységeknek, gaz­dasági ágak vezetőinek, kollektívájának —, fejezte be nyilatkozatát a megyei NEB elnöke. G. S. Gyógyító fény A Labor Műszeripari Mű­vek esztergomi üzemében tavaly ötszáz germicid lám­pát gyártottak állategész­ségügyi célokra. Az új ter­mékről a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, az Or. szágos Állategészségügyi Tntézet és az Áilatorvostu dományi Egyetem is kitűnő szakvéleményt adott. Fő­ként az ellető istállókban, a fiaztatókban, a borjúneve­lőkben és az állatkórházak­ban ítélték célszerűnek al­kalmazásúidat, mivel a hi­giéniai előírások mellett tö '-életes biztonsággal csírát. tanítanak, A születésük pil­lanatától ilyen lámpák alatt nevelt állatoknál ke­vesebb az elhullás, gyor­sabban fejlődnek, nagyobb a választási súlyuk, ellenál­lóképességük olyan mérték­ben növekszik, hogy később Is csak ritkán betegszenek meg. Gépbe kerültek a tojások A megyei tanács keltető állomásain — Baján, Kis­kunhalason és Kecskemé­ten —, megkezdődött a kel­tetés. Az idén mintegy 3 millió csibét keltetnek ki a nagyüzemi gazdaságok, il­letve a háztáji baromfite­nyésztők részére,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents