Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-08 / 5. szám

N A P T A R .969. január 8, szerda Névnap: Gyöngyvér Napkelte: 7 óra 31 perc. Napnyugta: 16 óra 10 perc. Holdkelte: 21 óra 07 perc. Hol-nyugta: 10 óra 04 perc. Bocsánatos sajtóhiba Két hír került egymás alá kedvenc lapom január 5-i szá­mában. Az egyik jelentkezésre szólítja fel egy baleset szemta. núi:, míg a másik arról tájékoztat, hogy a szegedi botanikus kertien érik a narancs. Az első hír utclsó sora a szedéskor a másik klshír alá csúszctt. Pokoli szerencséje laptársunknak, hogy mindössze csalt ennyi történt és nem cserélt helyet a két utolsó sor. Ez esetben ugyanis a nyájas újságforgató ilyesmit olvashatott volna: „... tanúkihallgatás céljából Jelentkezzenek a rendör-fóka- pitánys g balesetvizsgáló alosztályán, vagy — az importált na­ran soknál.” Továbbá: ... A scegedi termésű narancs ízletesebb — a legközelebbi — Január második felé­ben adják át rendeltetésé­nek Szabadszálláson a he­lyi Ktsz új szolgáltatóházát. A tanácsháza melletti léte- rendőrhatóságnál.” ^ sítmény női-, férfifodrá­szatnak, kozmetikának, va- — ötödik tv-mfisor. A 100 éves folyóirat lamint óra, tv- és rádiója- moszkvaiak ezentúl foghat­vító részlegnek ad helyet ják az ötödik tv-programot A Természet Világa cí­is az új Ladoga nevű adó- mű TIT-folyóirat szerkesz­— Aileen Brassil hétéves állomás jóvoltából. Ezt az tő bizottságának elnöke, dr. ír kislány, akinek szívét adóállomást az osztankinói Törő Imre akadémikus Barnard professzor majd- tv-toronyba 350 méter ma- kedden a Kossuth-klubban nem teljesen átalakította, gasan építették be. elmondta a sajtó munka­hétfőn elhagyta a fokvárosi társainak; most száz éve öröskereszt gyermekkor- _ Négy új tanterem épí- annak, hogy első számával tése kezdődik meg márci- megjelent a Természettu- usban Balotaszálláson, Az dományi Közlöny — a mai 1 millió 300 ezer forintos népszerű ismeretterjesztő munkát az építők szeptem- kiadvány jogelődje. Ritka bérré szeretnék befejezni. jubileum ez, hiszen a világ ismeretterjesztő irodalmá- — Aranybánya. Hokkai- ban csak néhány olyan fo házat. Aileen és édesanyja november 19-én érkeztek Fokvárosba, miután az or­vosok, azt mondták, hogy nem tudnak segíteni a be­teg gyermeken. Kétheti megfigyelés és vizsgálat Jubilál a rádiós klub után Barnard végrehajtotta do északnyugati részén (Ja- lyóirat akad, amely egy a műtétet, amelyet élete pán) a Chito6e Mining évszázad óta rendszeresen legnehezebb operációjának Campany bányájának egyik eljut az olvasókhoz. Az is­minősített. Plasztikanyag és elhagyott fejtőüregében új meretterjesztö társulat im- bőr felhasználásával képe- aranylelőhelyre bukkantak, máron több mint ötnegyed zett ki Aileen szívében egy A lelet meglepően magas századdal ezelőtti megala- hiányzó szivkamrát és egy arany tartalmú: az érc min- kulása idején Bugát Pál billentyűt két billentyűvé den tonnájából 25 gramm vetette fel a gondolatot a alakított át. arany termelhető ki. tudományos igényű folyó­iratnak, amely először 1869 első napjaiban jelent meg. Nevét egy évvel ezelőtt Természet Világa címre változtatták. Januárban a Természet Világa jubile­umi számmal jelenik meg. — Üjjáválasztották a szakszervezeti bizalmiakat több építőipari vállalatnál. Lezajlott az esemény a Kecskeméti Parkettagyár­ban, a Szék- és Kárpitos­ipari Vállalat kecskeméti, il­letve az Asztalosipari Vál­lalat bajai gyáregységében. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában ösz- szesen nyolcvanhét sze­mélyt jelöltek ki a fontos érdekvédő feladatok ellá­tására. Túlnyomórészt az eddigi bizalmiakra adták le voksukat a dolgozók. Ötvös receptek Értékes szerzeménnyel gazdagodott a Magyar Nem­zeti Múzeum újkori gyűj­teménye. az 1873-ban Szőnyben született (Komá­rom megye) Kiss János öt­vös mester kéziratos köny­vével. Az új szerzemény öt­vös recepteket, szerszám összeírásokat, ötvöstörténe­ti adatokat tartalmaz. fc..pen tíz esztendeje működik Kecskeméten a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség rádiós klubja. Tagjai egy pvti/cd során számos rádiós kapcsolatot teremtetlek tá­voli földrészek amatőrjeivel is. Képünkön: Hetényi Ist­ván adás közben. (Lakatos József felvétele.) Dunyha a'att a jorro téjlák Érdekes tűzeset fordult elő hétfőn este Kalocsán — szereztük az értesülést a megyei tűzrendészeti ha­tóságtól. S mi nyomban meg.oldjuk: „érdekessége” mellett foként óvatosssag- ra intő a példa. • Az történt ugyanis, hogy a 72 éves özvegy Moinár .ánosné (József Attila u. ::ü.) átiorrósílott téglát du­gott az ágyába, a dunyha uá, hogy telmelegítse fek­helyét. Közben egy kis be- zelgetésre átment a szom­szédba. Mire visszatért, megdöbbenten észlelte, !Ogy az ágynemű tüzet fo­gott. A néni szerencséjére körülbelül csak 500 forin- os kár keletkezett. Mivel a forró téglával aló ágymelegítés még léggé elterjedt szokás, zolgáljón tanulságul Mol­nár néni esete! — A Kecskeméti Járásl­és Városi Rendőr-főkapi­tányság eljárást kezdemé­nyezett a büntetlen előéletű Erdőd! Péter 19 éves kecs­keméti lakos ellen, aki a leninvárÓ6i ÁBC-áruházból 780 forint értékű Szokol táskarádiót lopott. A Kecs­keméti Járásbíróság gyor­sított eljárás keretében — jogerősen — öthónapi fel­függesztett szabadságvesz­tésre ítélte. Halálos vonatgázolás A miskolci Tiszai-pálya­udvaron egy tolatóvonat elgázolta Kuru Vilmos 38 éves edelényi és Kalapos András 52 éves abaújdeve- cserl MÁV-pályamunkáso- kat, akik a váltót tisztítot­ták. A baleset következté­ben Kuru Vilmos a hely­színen meghalt. Kalapos Andrást könnyű sérüléssel szállították kórházba. A fe­lelősség megállapítására a vizsgálat folyik. {•MbSatfoSs A Kecskeméti Agrometeoro­lógiai Obszervatórium jelenti: január 6-án a középhőmérsék­let mínusz 4,8, (az 50 éves át­lag mínusz 1,3), a legmagasabb hőmérséklet mínusz 3.7 Celsi- us-fok. Január 7-én a reggel 7 Arakor mért hőmérséklet mí­nusz 8,5, a délután 1 órakor mért hőmérséklet mínusz 3,6, a legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 9,2 Celsius-fok. Várható időjárás szerda estig: változóan felhős, a reggeli órákban párás, egy­két helyen ködös idő, szór­ványos hószállingózással. Mérsékelt, időnként élénk délkeleti, déli szél. Az éj­szakai lehűlés elsősorban nyugaton erősödik. Várha­tó legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet, nyugaton mí­nusz 8, — mínusz 13, ke­leten mínusz 13 — mínusz 18. Legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán mí­nusz 3 — mínusz 8 fok. Az állattenyésztés korszerűsítéséről tanácskoztak A Kecskemét és Kiskun­félegyháza környéki Ter­melőszövetkezetek és Ter­melőszövetkezeti Csopor­tok Területi Szövetségének kezdeményezésére kedden tanácskozásra jöttek össze a Homokhátság állatte­nyésztő termelőszövetkeze­teinek szakemberei és a MEZÖBER, valamint a Kecskeméti Gépjavító Vál­lalat vezetői. Főként a szarvasmarha- és a sertés- tenyésztés korszerűsítésé­nek lehetőségeit vitatták meg. A MEZÖBER és a gépjavító vállalat vezetői számos modern istálló ter­vét mutatták be a jelenlé­vőknek. Az állattenyésztés egyik újdonsága az emlí­tetteken kívül a szétszed­hető műanyag juhhodály. Az említett két vállalat az eddiginél szorosabbra akar­ja fűzni a kapcsolatait a termelőszövetkezetekkel és több segítséget ad a köl­csönös előnyök figyelembe­vételével az olcsóbb, de korszerű istállók építésé­hez és a szükséges belső berendezések beszerzésé­hez. A tanácskozás segítséget adott a termelőszövetke­zetek állattenyésztés fej­lesztését célzó terveik meg­valósításához. T ermészetadta „negatív rekord“ A hazai mezőgazdaságnak van egy „negatív rekordja”, éspedig a szikterületek rész­aránya, amely Európában nálunk alakul a legkedve­zőtlenebbül. Igaz, erről mit sem tehetnek a mezőgaz­dászok, hiszen a természet készen találta a problémát. A genetikus talajosztályozás szerint hazánkban kb. 1,7 millió holdra terjednek ki a szikes talajok, amelyek köz­ismerten nehezen művelhe- tők, nagy a vonóerő igé­nyük és a vízgazdálkodá­suk is rendkívül kedvezőt­len. Ennek a visszás „rekord­nak” eltüntetésére a tudo­mány mindent megtesz. Már az 1780-as években — a kontinensen az elsők kö­zött — végeztek nálunk szikjavítást, mégpedig Tes. sedik Sámuel irányításával. Szarvas környékén. A nagy szakember útmutatása nyo­mán sárga homokot — mésztartalmú anyagot — szórtak a talajra és a kia­lakuló vegyireakcióra bíz­ták a szikesedés megszün­tetését. A munka sikeres volt. 1928-ban már állami támogatást élvezett ez a Kecskeméti anyakönyvi hírek módszer, amelyet — te­gyük hozzá — még napja­inkban is alkalmaznak. Természetesen ma már szó­rógéppel hintik a szikre az anyagot, amelynek összeté­telét pontos elemzések után határozzák meg. Ezt a mű­veletet gépi digózásnak hív­ják. A legújabb számítások szerint holdanként ez a munka 4,5 ezer forintba kerül és a költségek 3—5 év alatt térülnek meg. Hol­danként ezer forinttal ol­csóbb, ellenben egy-három évvel később amortizálódik az egyszerű meszezés. So­kat segít az altalajiazítás is, mégpedig azért, mert az ilyen talajokon fölöttébb fontos a vízháztartás meg­javítása. Ez a téma azért is kíván nagy körültekintést, mert a szakszerűtlen víz- gazdálkodással, például a helytelen öntözéssel vagy sótartalmú öntöző vízzel a jó földet is el lehet szike- síteni. A hazai kutatók legutóbb harminc évre visszamenően vizsgálták meg, mennyire tartós eredményt hoz a szikjavítás. Nos, az ered­mény igen kedvező, visz- szaesés allg-alig tapasztal­ható, s így remény van rá, hogy a fokozódó ütemű ta­lajjavítással feledtetik a természetadta „rekordot”. I Moszkvicsok a versenyben A moszkvaiak körében nagy népszerűségnek ör­vendenek a London—Sid­ney nemzetközi autós rally szovjet résztvevői. akik most sajtóértekezleten is beszámoltak a világ legna­gyobb autógyárainak rész­vételével mgerendezett ti­zenhétezer kilométeres ne­héz versenyről. Ipatyenko, a négy széria Moszkvics­ból álló szovjet csapat ka­pitánya hangsúlyozta: a ne­gyedik helyezést elért Moszkvicsok sikerrel letet­ték a „maratoni vizsgát” megbízhatóságuk, strapabí­rásuk felveszi a versenyt bármely külföldi kocsiéval. A Moszkvicsok jelentősen nagyobb utat tettek meg, mint más kocsik, ugyanis a verseny rajthelyére, az angol fővárosba „saját lá­bukon” érkeztek. A 75 ló­erős Moszkvicsok megáll- ták helyüket a két és fél­szer erősebb Fordokkal. Citroénekkel és Mercede- sekkel szemben is. A Moszkvics gépkocsi­kat a Szovjetunió jelenleg ötvenegy országba expor­tálja. A moszkvai üzemet most rekonstruálták és ha­marosan évi kétszázezer, majd még több gépkocsi hagyja el a gyárat. Az izsevszki volt motorkerék­párgyár is 408—Moszkvi­csokat gyárt. A Volga menti Kinvesmában idő­közben épül egy harmadik Moszkvics-üzem is. A Tog­liattiban készülő „Fiat Fia- tovicsok” a több városban gyártott Moszkvicsok, va­lamint a Zaporezsecek je­lentősen közelebb hozzák a Szovjetunió „autóra ülteté­sét”. VADASZIDÉNV A . f / rr. f ■■■ rr* távfűtés jovoje Hel'er professzor javaslata SZÜLETTEK: Varga Lajos (anyja neve: Fejős nona), Zöl­di Mária (Horváth Mária), Gröb Andrea (Farkas Ilona), Csábi Gábor (Szabó Éva), Laczkó Zoltán (Halász Mária), Virág Ildikó (Gerlach Mária), Dunai Sándor (Peresztegi Má­ria). Virág Csilla (Péli Etelka), Sípos Dóra (Ott Piroska), Or- goványi Erzsébet (Fekete Er­zsébet), Kúti János (Madi Lí­dia), Gazsó Rita (Ősze Erzsé­bet), Solymosi László (Szeme Varga Mária), Kapás Erika (Farkas Katalin), Szabó And­rás (Kis Mária), Haraszlin Ma­rianna (Hajnal Mária) Harasz­lin Ildikó (Hajnal Mária), Kiss IUés (Berta Klára), K ss Iza­bella (Tóth Mária), Farkas Ka­talin (Csordás Sára), Csőke Mihály (Juhász Piroska). Rása Márta (Pávai Márta), Kállai Ju­dit (Csikász Edit), Horváth At­tila (Kenderes Ilona), Tóth Zoltán (Csáki Terézia). Zsám- boki Zsuzsanna (Tímár Zsu­zsanna), Vass Attila (Pataricza Katalin). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Fehér László és Tamás Éva, Rehák János és Rácz Márta, Hegyi Ervin és Herczegh Kata­lin, Bohács Ferenc és Rádi Ka­talin. Császár Cirill és Mákos Mária. MEGHALTAK: Jánosi Mihály 58, Iványosl Szabó Béla 68, Fe­kete Terézia 33, Erdélyi Győ- zőné Tót nona 69. Tóth Ferenc 68, Hojsza Ferenc 81, Molnár Sándor 90. Oroszi Imre 87, Tóth Pálné Kovács Márta 87, Jäger Vilmosné Horvát Anna 79 éves korában. Érdekes elgondolást ter­jesztett elő a Magyar Tu­dományos Akadámián dr. Heller László akadémikus, egyetemi tanár arról a — tanszékén és az energiagaz­dálkodási intézetben kidol­gozott — rendszerről, amely egyetlen berendezés­sel gazdaságosan old meg két nehéz problémát. Az egyik probléma az, hogy a távfűtés mind ke­vésbé minősíthető gazdasá­gosnak. Pedig a távfűtés rendkívül kényelmes és egészséges, civilizált meg­oldás, tehát nem a csök­kentése vagy visszaszorítá­sa, hanem éppen széles körű kiterjesztése volna in­dokolt. A másik probléma a vil- lamosenergia-ellátásban je­lentkezik, a villamos be­rendezések — különösen a háztartási készülékek ro­hamos elterjedése miatt a délutáni fogyasztási csúcs egyre nagyobb arányokban haladja meg a napi fo­gyasztás átlagát. Helytelen lenne azonban az „alaperő­művek” teljesítményét erre a rekord-színvonalra fokoz­ni. Heller professzor javas­lata szerint olyan kombi­nált erőművet kell létesí­teni, amely nemcsak ára­mot termel, hanem „vesz­teséghőjét” is hasznosítja a távfűtés vizének melegí­tésére. A professzor számí­tásai megerősítették azt a tapasztalatot, hogy 21—22 órás folyamatos fűtés alatt a falak, a bútorok, főleg pedig a csőhálózatban cir- kuláló forró víz — mint valami hőakkumuíátor — akár két-három órán át ké­pes a lakás hőmérsékletét fenntartani akkor is, ha er­re az időre a távfűtést nemcsak csökkentik, ha­nem ki is kapcsolják. A beruházás költsége eb­ben az esetben sem lenne csekély, de megoszlanék a két terület, a távfűtés és a villamos energiaszolgálta­tás között, s üzemben tar­tása így már feltétlenül gazdaságos lenne. Ption MEPB - A Magyar Szocialista Munkáspárt Baee-Kiskun megyei Bi/ottsaga es a megyei tanács lapia - Főszerkesztő: F Tóth Pai - íz,,,,.- Felelős kiad*- Jr Meze, István igazgató - Szerkesztőség Kecskemet varos! Tanacshaz - Szerkesztőségi telefonközpont 28-19 Z5 I« Szerkóé V,™*? K'ikun ■zabadsúg lét 1/a. leleten; M-». n- Terjeszti a Magyar Posta - Előfizetne,o » t,e,yi postahivataloknál ea kézbesítőknél Előílzetésl a/l e!Bv nn ' Bac« Kiskun megyei Nyomda v. Kecskemet, leleten: il-M. - Index: 25 065 ö<5napra; Tieevei c-apKiaac vauaiac. Kiacf-nivaiai: Kecskemét 17,— forint.

Next

/
Thumbnails
Contents