Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-31 / 25. szám

4. oldal 1969. Január 31. péntek Szervezettebb gondoskodást érdemelnek Hogyan élnek megyénkben az öregek Egy JSEB-vizsg ála t megállapításai nyomán Korábban rövid tudósí­tásban számoltunk be ar­ról, hogy a megyei Népi El­lenőrzési Bizottság vizsgá­latot folytatott a megyé­ben a szociálpolitikai hely­zetről, különös tekintettel arra, hogyan élnek Bács- Kiskunban a magukra ma­radt öregek, s mit kell ten­ni annak érdekében, hogy a társadalom gondoskodá­sa szervezettebbé és haté­konyabbá váljon? Kevés a pénz Az utóbbi években meg­szoktuk a népi ellenőrök­től, hogy vizsgálataik át­fogják a „nagyító” alá vett terület egészét, s megálla­pításaik reálisak, előremu­tatóak. Ezeket lehet elmon­dani a szóban levő témá­val kapcsolatban is. A munkacsoport abból a tény­ből indult ki, hogy a me­gye összlakosságának szá­ma 1967-ben 563 ezer fő volt, s a lakosság 17 szá­zalékát a hatvan éven fe- lüleik alkotják, vagyis majdnem 93 ezer a szá­muk. Két év múlva, 1971- ben várhatóan már 102 ezer hatvan éven felüli la­kosa lesz a megyének. Természetesen azok, akik betöltötték hatvanadik élet­évüket, nem valamennyien maradnak magukra az öregségben, de hogy sokan vannak ilyenek, arról is­mét a számok győznek meg bennünket. 1967-ben pél­dául 1788 idős ember ka­pott rendszeres és 1334 sze­mély rendkívüli segélyt át­lagban az először említet­tek 222 forintot havonta, az utóbbiak pedig — ugyan­csak havi átlagot alapul véve — 304 forintot. Az el­mondottakhoz a teljesség kedvéért hozzá kell ten­nünk, hogy az igényjogo­sultak felmérése nem teljes. A megye területén ugyanis a lakosságnak 36 százalé­ka él 77 ezer szétszórtan épült tanyában — többsé­gükben jóval túl a hatvan éven. Súlyosbítja a helyze­tet, hogy a megyében 13 ezernél több pártoló tsz-tag volt, de ezt az intézményt tsz-törvény megszüntette, s közülük mindössze 649 sze­mélyt vettek fel rendes tagnak, a többi elesett az eddig úgyszólván létalapot jelentő háztáji földtől. Az említett összegek bi­zony még a létminimumot is alig fedezik, s nem kell különösebb magyarázat an­nak bizonyítására, hogy ez nagyon kevés. Különösen akkor kevés ez, ha — amint a népi ellenőrök megállapították — egyes tanácsoknál „lefaragnak” a szociális alapból, sőt év vé­gén megtakarítást mutat­nak ki. A szervezet gyengeségei A pénzösszegek elégtelen­sége bizonyos értelemben relatív. Talán többen és ha­vonta többet kaphatnának a rászorulók, ha rugalma­sabb, s ’ kizárólag ezzel a kérdéssel foglalkozó szociál. politikai szervek működné­nek a megye tanácsainál, pontosabban, ha ezek kö­rültekintően és lelkiisme­retesen látnák el feladatu­kat. Talán súlyosnak hat­nak a fenti szavak, de a NEB megállapította példá­ul, hogy részletes és min­denre kiterjedő felmérések, különböző nyilvántartások — amelyekből hosszú táv­ra előre lehetne megfelelő következtetéseket levonni és működési programot ősz. szeállítaiii — a megyében egyedül a kalocsai járási, illetve városi tanács vb- nél találhatók. Igaz, hogy erre vonat­kozóan központi Irányelve­ket nem is kaptak a helyi tanácsok az elmúlt évek­ben. „A részletes felmérés hiányának következménye volt, hogy az éves költség- vetési előirányzatok nem a reális igények figyelembe­vételével készültek, hanem azokat az előző évi tény- számok birtokában tervez­ték a pénzügyi osztályok, legtöbb esetben meg sem hallgatva a szociális elő­adók véleményét...” — tű­nik ki a NEB-összefoglaló jelentéséből. Ez tehát tel­jesen formális, vagy erő­sebb szóval élve bürokrati­kus eljárás. Hiba az is, hogy — a me­gyei tanács kivételével — mindenütt csupán egy sze­mélyből áll a szociálpoliti­kai „csoport”, s ez már ele­ve lehetlenné teszi, hogy egyenrangú tárgyalófélként eredményesen lépjenek fel különböző szakosztályokkal, illetve hatóságokkal szem­ben. A vizsgálat tapaszta­lataiból arra a következte­tésre jutottak a népi ellen­őrök, hogy szükségesnek mutatkozik a jelenlegi szer­vezeti forma változtatása. Életképes javaslatok Milyen lenne ez a meg­változott szervezet? Megyei szinten egy önálló osztály fogná össze a munkát, hoz­zákapcsolva a gyermek- és ifjúságvédelmet, valamint a gyámügyet is. Alsóbb ta­nácsoknál — járások, vá­rosok — az igazgatási osz­tályon belül szervezendő csoportok, a megyénél mű­ködő osztály szakfelügyele-í tével. A másik javaslat, ame-j lyet a népi ellenőrök tet-| tek, az anyagi alapok növe­lését, erősítését célozza; Sajnálatos, de általános tar pasztalat ugyanis, hogy a tsz-ek, állami gazdaságok, üzemek, vállalatok — tisz­telet a kivételeknek — e szociális-kulturális alap legnagyobb részét kirándu­lásra, üdülésre, jutalmazás­ra stb„ használják fel. A javaslat a következő: Eze­1969/70. tanévre az alábbi szakmára történő beiskolázásra az előjegyzést elkezdtük: vasesztergályos, marós, köszörűs, lakatos Jelentkezhetnek mindazok, akik a VIII. általánost 1969-ben fejezik be. Jelentkezés az iskola által kiadott jelentkezési lappal a Szerszám- és Gépelem Gyárak Gépelemgyára, munkaügyi osztályán, (Kecskemét. Izsáki út 10.1 572 két az összegeket — vagy azoknak meghatározott szá­zalékát — kötelező erejű rendelet alapján fizessék be a megyei szociális szerv számlájára, és onnan szét­osztják a járásoknak, váro­soknak, illetve a községek­nek. Érdekes téma az eltartá­si szerződés. Különösen egészségesnek ígérkezik az, amikor a tsz köt ilyen meg­állapodást kiöregedett tag­jával, vagy kívülállóval. Egyelőre azonban ennek nincs törvényes alapja. A törvényen azonban lehet változtatni, ha az élet, az emberek érdeke így kíván­ja. Gál Sándor ESI Beszélgetések zárszámadás előtt Lassan egy hónapja, hogy hetenként kétszer a városföldi :Dőzsa Tsz mindkét üzemegysé­gében beszélgetésre jönnek össze a szövetkezet dolgozói, lsem hivatalos tanácskozások ezek, inkább családi összejö­vetelre hasonlítanak. Az emberek őszintén beszél­nek a problémákról, tervek­ről. Felvetik, hogy az öreg sző- liők hozama kicsi, így a bevé- itel is kevés. — Bizony ez így ivan — kapcsolódik a beszél­getésbe a főagronómus, de 300 hold új telepítésű szőlő már 6ű—70 mázsa termést hoz hol­tanként — így mindjárt na­gyobb lesz a jövedelem. Sokan élmondják, micsoda rendkívüli aszály volt a nyá­ron — mégis a szorgalmas tag­ság munkája meghozta az ered­ményt, és a nehéz gazdasági év ellenére teljesítette a bevé­teli előirányzatot a gazdaság. Zárszámadáskor 14,5 százalékos prémium is kiosztásra kerül. Még néhány nap és ünnepi közgyűlésre jövünk össze Vá­rosföldön és Nyárlőrincen. A 6 ezer holdas Dózsa Termelő- szövetkezet két község határá­ban terül el, s 1500 városföldi és nyárlőrinci ember, családtag élétkörülményeinek alakítója, formálója. Hát ezért fontos, hogy a ta­gok beszéljék meg előzőleg a nagy család életével kapcsola­tos Összes problémákat. Dr. Havasi László A közösség erejével Kecskemét külterületén, a Bogovicsfaluban lakunk. A fa­lu „főutcája” rendkívül rossz állapotban van, bár többször salakozta a karbantartó válla­lat. Látjuk és tapasztaljuk, hogy tanácstagjaink nemcsak példa­mutató lelkiismeretességgel képviselik a lakosság ügyeit, és szervezik a közösség érde­keit szolgáló munkára a vá­lasztókat, hanem maguk is részt vesznek a társadalmi munkában. Így tették — tettük járhatóvá a rossz minőségű utat és az au­tóbusz-fordulót. Különös találmányok A Delta hátsó borító lap­ján rendszeresen közöl ké­peket technikai érdekessé­gekről, az idő mélyében már elsüllyedt találmányokról. A folyóirat januári számában egy ma már nevetségesnek tűnő ötlet születéséről számol be: arról van szó ugyanis, hogy két angol úriember az 1800-as évek közepetáján valóban talált pénzes társakat a képen is látható és általuk kutyapostának nevezett csomag- és levélszállító vasút kivitelezésére. A könyű kis kocsi 13 kilométer hosszúságú pályán közlekedett a belgiumi Brugge város és Blankenberge tenge­ri kikötő között. Valószínűleg el is jutottak a kísérleti stádiumig, mert a Journal de Bruges című belga lap 1845-ös évfolyamának egyik száma megállapítja, hogy a két feltaláló megoldása gyorsabb, mint Pelletan professzor motoros levél­szállítója. A gyors futású agarak elé a kocsirúdra kitömött nyulat erősítettek, ezzel tartották egyébként a sínek között is a kutyákat. A vasút további sorsa teljesen bizonytalan, bár egykorú lapok többször is említik, a korabeli újság­íróknak nem volt valami nagy véleménye a találmányról, és abban is felfe­dezték a „brit exentricitás” jeleit Szíves történet Minden óvintéz- nincs valami baj a kedésem ellenére, szivével?’’ környezetem tudó- Kollégám gya- mást szerzett róla, nús jóakarattal hogy túlléptem az kérdezte: „Sok hi- ötödik ikszen. Ez á.nyzik a nyugdíj- még csak hagyján, idődhöz? Rosszul de röpke néhány nézel ki. Nézesd nap alatt rájöttem, meg a szívedet, hogy összebeszél- öregem, ebben a tek ellenem. korban nem árt...” Feleségem két- Elmentem az or- ségbeesetten szólt: noshoz. Hallgatta „Fiam, nézesd meg “ szívemet, aztán a szívedet, nagyon összeráncolta _ a lihegsz, mikor fel- homlokát, úgy jössz a lépcsőn.’’ mondta: — Egy kis zö­rej... Sokat ciga­rettázik? — Napi harminc ban már vigyázni kell egy kicsit a motorra. Azt taná­csolom, hogy mér­sékelje a cigarettát és a feketét. Mind a kettő méreg a szívnek, ezt je­gyezze meg... — Köszönöm — mondtam megren­dülve és kitámo­lyogtam a rendelő­ből. A friss leve­gőn egy kicsit ma­gamhoz tértem, de a zörej tudata még rámnehezedett, mi­kor egy presszó elé értem és eszembe jutott, hogy dél óta mondott az orvos. Aztán egyszer meg­hűltem és a fele­ségem elhívta őt. Megkopogtatott, le­hallgatott. — Nincs semmi komoly — mondta —, egy kis meg­hűlés. Néhány asz­pirin és néhány napi fekvés. — Kis szünet után így szólt: — No és a szíve, hogy viseli magát. — Nincs semmi komoly — mond­tam én is. — Na látja. Ke­vesebb méreg, hosz­Barátom aggódva szólt: „Cigaretta cigaretta után és az a rengeteg fekete körül nem tesz jót a szí- _ sok £s v ednek. Mikor Iá- mennyi feketét tott orvos?” iszik? Fodrászom diszk- — Napi négy-öt réten suttogta: „Na- duplát, gyón sápadtnak — Hát az renge- tetszik lenni. Csak teg. Az ön korá­nem ittam feketét, szabb élet. Hát csak Eh, ez az egy ká- így tovább. vé már nem szá­mít! Míg a kávét szürcsöltem, el­szívtam egy ciga­rettát is. Mind a kettő nagyon jól­esett ... A következő években eszembe se jutott, hogy mit Azóta nyugodtan szívom a napi har­minc cigarettát és iszom a négy-öt duplát. Nyugodt vagyok, mert orvo­si biztatásra te­szem: ö mondta: Csak így tovább! (váradi) Sajnos, nem minden útmenti háztulajdonos követi ezt a szép példát. Nem gondoskodnak a telkük melletti úttest rendben- tartásáról. Feltételezzük, hogy nem a jó szándék, hanem az idő hiánya okozta eddigi tét­lenségüket és hamarosan be-r pótolják, amit elmulasztottak. Halasy István Kecskemét Kunszentmiklósi kérés Szomorúan olvastunk a lap január 15-i számában Maár András kunkapitány leszárma­zottjának temetésérőL Az egykori helységalapító ne­vét valaha egy utca őrizte, de ismeretlen okból ennek az" ut­cának a nevét megváltoztatták. Kunszentmiklóson sok olyan utca van, melynek elnevezése különösebb jelentőséggel nem bír. (Tél, Tavasz, Szél, Rigó). Ezek között szeretnénk vá­lasztani egy új Maár András utcát, hogy így adózzunk hely­ségalapítónk emlékének. Baski Piroska Kunszentmiklós Rádiós panasz Orionton táskarádióm elrom­lott, ezért a garanciaj eggyel együtt elvittem a Tompái Ve­gyes Ktsz rádió- és tv-szerelő részletgéhez — 1968. június ele­jén. Minden általuk megadott ha­táridőre pontosan megjelen­tem, de sajnos, rádióm javí­tását nem fejezték be. Eddig türelmes voltam, de most már úgy hiszem, jogo­san méltatlankodom, hiszen he­tedik hónapja nem hallgatha­tok rádiót. Rácz István Kisszállás Hasznos újítás Január 6-tól kezdve a Kecskeméti Városi Tanács V. B. kereskedelmi osztá­lya az ingyenes csecsemő- kelcngye-utalványozás jo­gát átadta az egészségügyi osztálynak. Ez a kezdeményezés, bármilyen régóta is húzó­dozott a megoldása, való­ban újítás — annyira, hogy jelenleg még az egész országban egyedül­álló —, és egészséges is, mert elsősorban a kisma­mák érdekében született. Miről is van szó volta­képpen? Régi panasza a terhes anyáknak, hogy a sok járkálás, adminiszt­rációs huzavona, amelyen keresztül kell esniök, fő­ként, ha segélyről vagy szociális juttatásról van szó, idegileg, fizikailag ki­fárasztja a kismamát. A kelengyeutalványokért pél­dául a Terhes Tanácsadó igazolásával külön el kel­lett menni az illetékes ta­nács kereskedelmi osztá­lyára. Nem beszélve arról, hogy ez sok felesleges ad­minisztrációval is jár, a mama lépcsőt jár, várako­zik a hideg folyosón, ha vidékről jön, lekési a vo­natot stb. Ha meggondol­juk, hogy ez a szülés előt­ti csaknem utolsó napok­ban történik, igazán hu­mánusnak tekinthetjük az új intézkedést. Január 6-tól kezdve tehát a ke­lengyeutalványokat az utolsó vizsgálat alkalmá­val, a Terhességi Tanács­adónál helyben kapják meg a kismamák. Az újítás látszólag ter­mészetes és egyszerű. Vé­leményünk szerint annyi­ra egyszerű, hogy semmi akadályát nem látjuk an­nak, hogy ezt ne csak Kecskeméten, hanem az egész megyében megvaló­sítsák! K. K.

Next

/
Thumbnails
Contents